Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-11 / 188. szám
1985. augusztus 12., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Göncruszka, a társközség Három község egy rendelője Elöljáróságok — elöljárók. Sok községban még csak ízlelgetik az elnevezéseket, sok helyütt még most van kialakulóban a lakosság körében e fogalmak tapasztalati úton történő értelmezése. Ez nem is lehet'másként, hisz a nemrégiben, megtartott alakuló tanácsüléseken jöttek létre az elöljáróságok, s ekkor választották meg azo!k vezetőit is, az elöljárókat. Egy kis statisztika: hazánkban 703 közös tanácshoz 2301 község tartozik, ebből 1578 településen alakult elöljáróság. S még egy adat: ez utóbbi falvakban 1 millió ember él. A kisközségekben ez idáig is működtek tanácstagi csoportok, de ezek képviseleti, döntési jogkörök nélkül tevékenykedtek. Most mór e jogosítványok birtokában az elöljáróságok lényegesen nagyobb beleszólási joggal bírnak községük ügyes-bajos dolgait illetően. Ezen túlmenően megszűnik a „magára hagyatottság” érzése is, ami eleddig — így vagy úgy —, de megvolt. * Megyénkben — főként az encsi területen — sok apró falu van, ahol az elöljáróságok már él(het)nek törvény adta jogaikkal. Az egyik ilyen társközség a Gönchöz tartozó Göncruszka. Hogyan kezdte itt munkáját az új érdekképviseleti szerv? Milyen tervekkel, elképzelésekkel rendelkeznék a jövőre vonatkozóan ? Hogyan viszonyul a lakosság az új intézményhez? Ezekre, s még más kérdésekre kerestük a választ a hegyekkel ölelt faNéhány érthető elv: ha,valamely területen nagy a környezetszennyezés, aikkoir ama felületnek üzemei, gyáirai — környezetszennyezői — nagy bírsálgot fizetnek. Következésképp: az általuk befizetett bírság egy részét (nagy részét, túlnyomó részét, valamennyi! részét) hozzájuk kell visszajuttatni, kifejezetten környezetvédő beruházások megépítésére. Mindez világos, érthető, nagyjából ez is a helyzet. A környezetszennyezést, illetően a mi’ megyénket nemigen előzi meg egyetlen más megye sem, következésképpen a bírság ,is magas, nél- dául a légszennyezési miatt. Régóta gyakorlat, hogy a bírság összege bizonyos alapot képez, mely alapból a gyárak pályázattal nyerhetnek vissza bizonyos összegeket. A pályázatokról a környezetvédelmi bizottság: mond véleményt és eme véleménynyel egyetemben juttatja a megyei tanács vb elé. a vb pedig dönt az összeg oda- ítéléséről, vagy elutasításáról. Ismeretes persze az is, hogy luban. Miért pont itt?- Nos, annak az az okai, hogy az itteni elöljáróság rögvest nagy fába vágta fejszéjét: a közeljövőben valósítják meg a. vezetékes ivóvízhálózatot. S ennek már meglehetősen viharos múltja van. De erről majd később. Göncruszka 1977-tői társközsége Göncnek. A falu lakói a nemrégiben tartott választásokon több új tanácstagot (a létszám 50 százalékát) választott. Ezek egyike az elöljáró, Bacsó István. Ő nyugdíjas, és felesége volt szülői portáján építkezett nemrégiben. Eddig Miskolcon éltek, dolgoztak, s most úgy döntöttek, hogy itt telepednek le. A falu lakói már régóta ismerik őket, tudják, hogy — s ezért is választották meg elöljárónak — olyan ember, aki akar tenni a községért. Jól ismeri Göncruszkát, sokat beszélgetett rokonaival, barátaival a szükséges teendőkről. Tudja azt is, hogy itt érezhető volt egyfajta érdektelenség az első időkben. Talán — ahogyan mondta azt az elöljáró — nem volt megfelelő a személyes kapcsolat az emberek és a hivatal között. Ezt bizonyítja a „vízügy” is. Már 1982-ben napirendre került a vezetékes hálózat kiépítése. Akkor a falugyűlés leszavazta. „Minek az nekünk? Eddig is jó volt a kút vize.” — vélekedtek a lakók. (Megjegyzendő, ezen a gyűlésen többnyire idős emberek vettek részt.) A következő alkalommal, amikor a fiatalok voltak a többségben a falugyűlésen, megszavazták. Hat tanteremmel bővül az encsi gimnázium. A megyei tanács mintegy hat és fél millió forintot biztosított a környezetvédelmi beruházások drágáik, sok pénzt ligényelnek, nemegyszer 'külföldi berendezéseket, az alapból kapott pénz tehát segítség, hozzájárulás az amúgy is tetemes költségekhez. Mindenesetre hozzájárulás, érezhető segítség. Ezekkel az ösiz- szegekkel sikeredett az utóbbi években számos, nagy beruházást .megvalósítaná. Például az ózdi kémények szennyezésének csökkentését, a hejőcsabai cememtmű ártalmainak visszaszorítását, a tiszapalikonyai széntüzelésű erőmű füstjének, kormának, kéndioxidjának és még más szennyezéseinek csökkentését, akárcsak a Borsodi Hőerőműnél is és még számos más, ugyancsak látványos, mutatós — érezhető — védelmi berendezés létrehozását,. És még mennyi más védelmi berendezésre van szükség! A Borsod Megyei' Környezet- és Természetvédelmi Bizottság legutóbbi üléséin ismét. szóba kerülték az anyagiak. A zajártalom, a hullaígy, hát most már az elöljáróságnak fontos feladata az ivóvízrendszer megépítésének előkészítése. S itt jön a személyes kontaktus. Az elöljáró — az elöljáróság tagjaival együtt — egyenként kereste fel az embereket. Aláírják? Igen, a többség (hetven százalék) akarja az egészséges vizet. Azok, akik legjobban ellenkeztek, már szinte egytől egyig hozzájárultak az építéshez. Zöld utat kapott az ügy. A VII. ötéves tervidőszakban épül majd a hálózat. További feladat még ebben az ötéves tervben az új postaépület felépítése. E két fontos beruházás sok millió forintba kerül majd, de ezen túl még sok olyan feladat vár az elöljáróságra - (például a szilárdburkolatú utak hosszának növelése), amit a székhely község vezetőivel összefogva szeretnének megoldani. Mi valósult meg a közelmúltban Göncruszkán? Csak felsorolásszerűen: tavaly készült el a 200 négyzetméteres ABC-áruház, ’81-ben újították fel az általános iskolát, ahol már korszerű központi fűtés van, s ugyancsak felújították a művelődési házat is. Most már befejezés előtt áll (s ebben az évben átadásra is kerül) a napközi otthon, amely az iskolás gyerekeknek és az öregeknek készül. Eredmények, s tennivaló is van tehát jócskán. * Hogy a tervekből mikor és hogyan lesz valóság, az a község lakóin is, és az elöljáróságon is múlik. Egy biztos: a jó személyes kontaktus (a lakók és az elöljáróság között) mindenképpen szükséges. Csak így közösen — mondja Bacsó István — érhetünk el eredményeket. S az elöljáróság révén még közelebb kerül egymáshoz a székhely és a társközség is. Hamarabb tudnak Göncön is reagálni a problémákra. Sok múlik hát az elöljáróságon ... a bővítésre. Már az utolsó simításokat végzik, az átadás augusztus 20-án lesz. dék — ezen belül a veszélyes hulladék — miaitt ugyancsak' kell bírságot fizetni. Jó lenne, ha ez a bírságösszeg nemi egy az egyben menne abba a bizonyos nagykalapba,. hanem, itt maradna valamely része nálunk, ahol ezek a szennyezések és bírságolások leginkább előfordulnak. Ha nincs is kellő adatunk, annyi máris elképzelhető. ho°y a zajártalom, vasv a. hulladék miatt ugyancsak a mi szépséges és t,al»n a kelleténél is túlzotfabban.iparosított megyénk fizet majd legtöbb bírságot. El lehet vinni persze a bírságpénzt a központi alapba. At tehetjük az egyik zsebünkbe. És onnan kikunye- rálhatju'k, azaz visszatehet- jük a másikba. Jobb lenne azonban mégis megtakarítani ezt az utat, magát a ku- myerálást is, mert biztosabb mégis, ami itt van, A mi saját bizottságaink — ezekből isibőséggel rendelkezünk — keltő módon képesek a mérlegelésibe, ilyen-olyan Összegek odaítélésére. Csák legyen miiből odaítélni'. Esőben is késiül a kerítés Halmajhoz hat társközség tartozik. E falvak lakói a székhely községben levő két körzeti rendelőhöz tartoztak, három község az egyikhez, három a másikhoz. Még 1983-ban kapott a helyi tanács másfél millió forintot a rendelő bővítéséhez. A tanács vezetői azonban úgy gondolták, inkább célszerűbb lenne egy új orvosi rendelőt építeni valamelyik községben, csökkentve ezáltal a távolságot, a bejárást. Igen ám, de ez a pénz kevés lett volna ehhez. Mit tegyenek? Falugyűlés elé vitték az ügyet s itt kikérték az érintett községek lakóinak véleményéi. Kedvező visszhangra találtak: kell az úi orvosi rendelő, társadalmi munkában segítik majd felépítését. Ma már áll az épület. Augusztus 17-én ünnepélyes ‘Veretek közt adják át. Méghozzá a vállalt határidő előtt, több mint három hónappal. Hogyan sikerüli elérni ezt a szép eredményt? Ennek néztünk utána a birtokbavétel előtt néhány nappal. Halmaion a tanácselnök, Tóth László és Ondecs János Az oly gyakran emlegetett sorrendiségről sem kellene persze megfeledkezni. Pár évvel ezelőtt, amikor bGo- nyos feladatok elvégzéséről volt szó a megyei környezetvédelmi bizottságon, pontosabban a feladatokat segítő összegek javaslatairól, néhányan elmondták: a kazincbarcikai mini vadonnak nevezett ültetvény bármily szép. mutatós is lehet, mégsem kifejezetten környezetvédelmi beruházás. Sókkal inkább az ellenben például a diósgyőri kohászat salak- granulálójának elviselhetővé tétele. Mi magunk is ekként ítéltük meg, azzal a megjegyzéssel, hogy a vadonra szánt milliókat inkább a granulálóra kellene fordítani. Nem hallgattattak meg ezek az érvek. Valamennyi jut a vadonnak és valamennyi a granulálónak. Ma is itt tartunk. Pedig ha a kettő közötti 'különbséget — ártalomban megnyilvánuló különbséget — zongorázni lehetne, akkor talán még a granuláló, több tízezer embert nyugodni nem hagyó. é;- jel pár percenként felriasztó bömbölése sem lenne hallható alma bizonyos zongorától. A vadon egyébként bizonyára szép lesz, jó lesz. A granuláló korszerűsítése után is lehetne szép és jó (Priska) vb-titkár ismerteti az építkezés történetét, lefolvácát. — A hárbm község Léh. Kázsmárk, Rásonysápberencs egymáshoz közel fekszik a Szál az-völgyben. Léh a középső, s így a .másik; két faluból — melyek innen, alig, 1 kilométer -távolságra fekszenek ,— könnyen megközelíthetők. Ezért döntöttünk úgy, hogy a több mint kétezer ember (a három településen ennyi lakos él), közös orvosi rendelőjét itt hozzuk tető alá. Két évvel ezelőtt kezdtük a munkát: először le kellett bontani azt a régi épületet, amelynek helyén épült az új. majd ezután kezdődött az alapozás. Mindez társadalmi munkában. Jöttek az emberek — a heAz Észalt - Magyarország augusztus 8-án megjelent számának címoldalán megütközve néztem a tarlóégetésről készült képet, s a kísérő néhány sort, mely az eljárás „előnyeiről” szólt. Az újság mindig felemelte szavát a természet és; környezetünk védelmében. Még a zempléni farkasokat Is védelmébe vette, amikor közülük 2 példányt puskavégre kaptak a vadászok. Hogyan lehetséges, hogy a tarlóégetésről, a természet ellen elkövetett durva bűntettről csak ennyi mondanivalójuk van? A tarlóégetés divatja azóta hódít, amióta nem tudnak mit kezdem a szalmával, a ikukoricaszárral. Alászántani, felszecskázás nélkül nem lehet, alomnak, tüzelőnek már nem kell. A papírgyáraknak Ugyan szüksége lenné rá. de olyan keveset tudnak fizetni érte, hogy egy mezőgazdasági üzemnek összeszedni' sem érdemes. így aztán elégetik, indoklásként pedig azt találták ki. hogy növényvédelmi okokból csinálják. Holott, a tűz nemcsak a növényi kártevőket pusztítja el, hanem a talaj teljes miikrof-lóráját, a tápanyag lebontásához, illetve felvételéhez szükséges mikroorgan 1 zmusoktó 1 kezdve mindent! Elpusztul ezenkívül rengeteg védett rovar, kétéltű, hüllő. emlős és madár is. A természet gazdag változatossága néhány perc alatt kiégett sivataggá változik. A másik nagy vesztes a vadgazdálkodás. A méregdrágán felnevelt fácáncsibék. sík faluból is. A végelszámolásnál összességében 600 ezer forint értékű társadalmi rnu-'ka jött ki. Meg kell említeni itt még a halmaji tóesz és a Szikszói Állami Gazdaság léhi részlegét, akiktől jelentős gépi munkát és építési anyagot kaptunk. A társadalmi munkások köziül 'különösen sokat tett Peti József nyugdíjas és Lengyel Ferenc gyári munkás. A Krasznokvajdai Bástya Termelőszövetkezet építőbrigádját Pintér István építésvezető irányította. Jó minőségű, lelkiismeretes munkát végeztek. Azonkívül mindenben segítették az önkéntes munkásokat, hogyi ők is haladjanak. Nagy szerep jutott anép- frontaktivistálcnak, tanácsi dolgozóknak, a társadalmi munka szervezésében, lebonyolításában. Ehhez külön ütemtervet ás készítettek. A tájékoztatás után elmentünk a helyszínre is. Bár szemerkélt az eső, ennek ellenére többen dolgoztak, a kerítést építették. Áz épületbe lépve az volt az első benyomásunk, hogy ezt a rendelőt bármelv városi körzet is elfogadná: korszerű központi fűtés, aj tómagassági g csempézett helyiségek, tágas várók és orvosi szobák. Ott- jártunkkor belül még az utolsó simításiakat végezték. A 120 négyzetméteres összterületű komplexumot teljes egészében új bútorokkal rendezik he s korszerű orvosi műszerekkel látják el. Az itt dolgozó munkásokkal elbeszélgetve kiderült: mindenkinek szívügye volt. hogy ez az orvosi rendelő mielőbb és minél jobb minőségben elkészüljön — az itt lakók örömére. a kipusztulás szélére sodort foglyok teljes szaporulata, a milliós devizát hozó nyulak- és őzek utódai mellett az idős, kifejlett példányok is a tűz martalékává vájhatnak. Megfigyelték, hogy a láng felett repülve menekülő fá- cántyúk néhány méter után :a forróságtól belezuhant a tűzbe. Mint erdőt-mezőt járó va- dászemiber többször találtam a füstölgő földön szénné égett nyulal, fácánt, sőt őzgidáit is De a (arUőégetés elpusztítja a földre döntött1 és rosszul aratott 'kalászban lapuló szemet. a félig letört vagv egészben otthagyott kukoricacsövet is. Pedig ezek a vadállomány útján hasznosulva, sok devizát hozhatnának. Láttáim olyat isi, hogy az alig befejezett kukaricatörés után, nyomban meggyújfják a tarlót, pedig a tábla szélén mér zsákokkal álltak a szedegetek, tallózók. így aztán nekik sem jutott! Ügy tűnt, hogy az aratók a, rossz munka bűnjeleit sietve el akarták, tüntetni. Igen nagy veszélyt rejt; a tarlóégetés tűzvédelmi szempontból is. Égett már el mezővédő erdősáv, új telepítésű fenyőerdő, lábonálló gabona sőt drága mezőgazdasági gép és berendezés is. Miért csinálják mégis? Nos, úgy gondolom ez megérne egy cikket az Észak- Magyarországban. Az Ötnök kiváló szaikúiságirói mindezeknek utána járhatnának. Nagy Lajos a Miskolci Vadászkilub titkára Köztünk szólva Egyik zsebünkből... (mészáros) r Uj tantermek lyiekep kívül — a két má- Mészáros István Olvasóink véleménye
