Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-08 / 185. szám

1985. augusztus 8., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Á Borsodi Hőerőmű mg # * ** jelene es jovoje be. Uj;yimesak megkezdődött Az üdítőital-palackozóban. Ebben az üzemben nyaranta két műszakban dolgoznak. Divatos receptúra a poros padláson a szeszipar? A Vikingnek sincs elég palackja A Borsodi Hőerőmű az 50-es éveik másodiik felében (a fennállása első évtizedé­ben) az ország energia ter­melés ének még mintegy 20 százalékát adta. S_ ahogy az. egymást követő ötéves ter­vek során bővült és meg­újult a magyar villamos- energia-.ipar, úgy szorult mind hátrább egy képzelet­beli ranglistán a Borsodi Hőerőmű. És nemcsak erről vain szó. hanem arról is, hogy a Sajó-völgyébe tele­pült üzemek, elsősorban a Borsodi Vegyi Kombinat növekedésével arányosan az üzem egyre nagyobb mér­tékben igényelte iá gőz és a lágyvíz szolgál tatását is. Ka­zincbarcika városéval kiegé­szítve 'ez az igénymódosítás a 60-as évektől fkezdve át­alakította az üzem struktú­ráját. a korábbam csak ener­giatermelés helyett 60—40" li­bám hőszolgáltatás-energia­termelésre módosítva azt. A módosulást követőm az, erőmű alapfeladata megvál­tozott és ettől kcizdvq a vil­lamos teljesítmény szempont­jából az országos igények fe­dezésére az erőművet nem alaplétesitményként. hanem csúcserőműiként vették fi­gyelembe. A megváltozott igények miatt a lermelőbe- rendezések, elsősorban a ka­zánpark félújítására a hetve­nes évek közepén egy re­konstrukciós progiam kezdő­dött el. amely során az NDK gyártmányú berendezéseket áttervezték és membránfalas hazai készítésű úi kazánokká alakították át. Az útépítés­sel párhuzamosán végezték el a környezetvédelem szam- nomtjából igen fontos elek­trosztatikus porleválasztók beépítését, amelyek a füstgá­zokból kiszűrik a poirszeiny- nyezést. A .rekonstrukció, mimt ahogy Kiss Csepregi Károly műszaki igazgatóhe­lyettes elmondta, körülbelül 20 évre biztosítja a hőszol­gáltatás, energiatermelés je­lenlegi arányát. A rekonstrukció során 1984 őszéig az erőmű 10 ka­zánjából myolcnak a felújí­tása-átépítése történt meg, és a központi domlás értel­mében a fennmaradó kettő pedig emelt szintű felújítást kap. amj 1986-bam fejeződik A lakásárak ugrásszerű emelkedése .régóta irritálja a lakásra várókat és nem vé­letlenül. Mert ha csak tíz- százalékos növekedés is volt egyik évirőil a másikra, az több százezer forint költség­nél már tetemes summát lett ki. Ezért is fogadták nagy vá­rakozással az emberek az építésügyi tárca év eleji be­jelentését, hogy az idén a lakások árszintjének növe­kedése nem lesz magasabb 6 százaléknál. A féléves mérleg után még nehéz megjósolni, hogy sikerül-e az év végéig ezen a határon belül maradni, mindenesetre az építők erre törekednék. A legfontosabb garancia az, hogy az építési piac ver­senyének erősítésével egy időben a .lakásépítés tovább­ra sem tartozik abba a szfé­ráiba, ahol a kereslet-kimáilat szigorú törvényei uralkod­nak. Érdemes ezt a megálla­pítást egy kicsit 'boncolgat­ni, mert minél pontosabban érthető az összefüggés, an­nál világosabb: nem pusz­tán elhatározás kérdése: hogy hány százalékkal nö­vekednek az árak. Ha most a lakásépítőket nem kötné a hatóságilag megszabott — úgynevezett maximált — ár, akkor az építtetők pénztárcája érezné meg a szabad árnak a la­kás teljes árát növelő hatá­sát. A .maximált ár elisme­ri ugyan az építőik és anya­gok költségének emelkedé­sét, de nem háríthatnak to­vább minden árváltozást a vásárlókra. az. erőmű több. más létfon­tosságú berendezésének és se géd bérén d evésének, továb­bá ■;i fő gőzvezetékeknek a cseréje, hogy azok is hosz- szubb távon megfeleljenek az igényeknek. 1'g.V például 1988-ban két gázelosztó re­konstrukciójához is hozzá­foglak. ezek befejezése ez év IV. negyedévére várható. A felújítások további menet­rendiében. a VII. öléves terv időszakában pedig a még hátralévő kazánok és turbi­nák fő gőzvezetékeinek, a tápszivatlvúkn.mk. és a tur­bináknak a rekonstrukcióját végzik majd el. Mindezeken túl világbanki kölcsön igény­bevételével folyamatban van egy 60 MW teljesítményű tur­bina beépítésének előkészíté­se, amely lényegében ener­gia rác i o na 1 i zálási bér u hú zás­nak tekinthető. Ez a gép ugyanis megoldja — igen jó hatásfokkal — azt a feladatot, ami a hőszolgáltatás.' a víz- előmelegítés és az elektro­mos energia több rétegű idé­nyét gazdaságossá tesz1. És. hogy ez a beruházás — amely a tervek szerint 1986- ban kezdődik és 7,5 millió dolláros kölcsönből épül. mennyire jó befektetés, az a számított ei edménvekből tükröződik, A gép a munká­ba állása után a bekerülési költségeit 1.5 év alatt teljes egészében visszatéríti! Mi i tt a gond ? — kérdezhet­né valaki, hiszen az termé­szetes. hosy az elavult be­rendezéseket fel kell' újítani. Az pedig 'kimondottan.öröm­teli. ha a régi erőműben egy olyan gazdaságos meg­oldást totálnak, amely a Vi­lágbank pályázati feltételei­nek is megfelelt. — A fő gond az — mond­ja a műszaki igazgatóhelyet­tes —. hogy a 70-es évek elején, amikor a kazánre- konslrukció m egkezdőd ott. még 9200 kilojoule fölött volt a tüzelőanyag fűtőórté- ke, ima pedig a 9000-et sem éri el. A kazánokat akkor er-e a, jobb minőségű szén­re tervezték, az utóbb' idő­ben pedig a gyenge fűtőér­ték miatti csak földgáz .ráse­gítéssel tudjuk fenntartani az üzemvitelt, s ez lényege­Lakásárak Ha nem szabályozná ha­tósági ár a vállalatok és a szövetkezetek lakásépítését, a tételes számla benyújtása után a megrendelők nem győznének csodálkozni, hogy a szerződés megkötése óta mibe kerül egy kád, egy für­dőszobai csaptelep, mennyit emelkedett a csövek, burko­latok ára. Most ezek 20—40 százalékos növekedését nem érzik teljesen a vásárlók, ment az építőknek kell ki­gazdálkodniuk. Ez az oka annak, hogy a kötött lakás­ár ,nem biztosít nyereséget (hanem inkább ráfizetést •okoz a vállalatoknak), és így egyre kevésbé tudják finanszírozni a lakáshoz vá­sárolt ipari termékek árnö­vekedését . Az építési ‘piac felügye­lőinek még egy ideig bekell látniuk, hogy felemás viszo­nyok uralkodnak: egyfelől versenyhelyzet alakult már ki (például a mélyépítésben, az egészségügyi létesítmé­nyeknél és a nagy ipari be­ruházásoknál), másfelől vi­szont tovább él a hatósági árszabályozás. Ment ha most felszabadítanák a lakására­kat, az biztosan növelné a végösszeget, és ezt nehezen fogadná el a közvélemény. sen rontja a vállalati ered­ményeket. — Ez csak az egyik gond — folytatja Kiss Csepregi Ká­roly. — Hiszen jelenleg már nemcsak a minőség okoz fejfájást, hanem a mennyi­ség is. A borsodi szénme­dence helyzete ismert, jelen­leg Innen fedezik a lakosság szénellá fásának mintegy 60"n-ál, így a bánya gondja a mi gondunk is. Hiszen ne­künk a jelenlegi szénminő- sóget figyelembe véve. éven­te 2,8—2,4 millió tonna tü­zelőanyagra lennie szüiksé- «ünk, később pedig az. új turbina belépése után 2.6— 2.8 millió tonna lesz: az igé­nyünk. A bányászat pedig jelenleg 2,040 millió tonnát tud adni. — Milyen helyzetet teremt ez az üzemben? — Az ismert, hogy a rend­kívül kemény tél ideién fel­éltük a tartalékainkat, ezt kell először pótolnunk. Hoz­záfogtunk a tarlós tárolás­hoz. de ezt csak olyan áron tudjuk megvalósítani. ha csökkentjük a termelésünket az erőműi minimumra. Ez a BVK biztonsága mialt jelen­leg 80—90 MW. Ez most 35" „-ős elektromosenergia- .termelési visszafogást jelent, és ez talán biztosítja, hogy a mostani 50 ezer tonnás kész­letünket a tél beálltáig, a- •már biztonságot adó 230 ezer tonnára megnöveljük. Mert ennyi szükséges a téli hóna­pokra. Ennek az üzemvitelnek a következménye, hogy a má­sodik fél évben nem tudiuk teljesíteni az 1080 gigawattos fejlesztési tervünket, habár az év első felében mindent megteltünk ezért. Az elma­radás nedig kihat a vállala­ti eredményeinkre, a nyere­ségre. sőt a bérfejlesztésre, és így a dolgozóink hangu­latára, És ez a helyzet an­nak ellenére alakult íev. hosv szervezési' ‘intézkedé­sekkel. többlet karbantartá­sokkal és a csúcsidőben vég­zett munkával a kollektíva mindent elkövetett. hogy jobb eredményeket ériünk el. Az első fél évben az időará­nyos fejlesztési tervünket je­lentősen túl i.s teljesítettük. Még akkor is, ha a gya­korlat már igazolta: a verseny hosszabb távon csökkenti az árakat. De csak akkor, ha a kereslet- kínálat úgy kerülhet egyen­súlyba, hogy az ország la­kásépítő kapacitása elegen­dő lesz az évenkénti 70 ezer otthon fölépítéséhez. Mert amikor ez megtörténik, nem­csak verseny alakul majd ki a vállalkozó szervezetek kö­zött, hanem ennek nyomán a költségeik ésszerű csök­kentésében is érdekeltté válhat, mivel csak így ma­radhatnak versenyképesek. Az építés többi ágában már hatnak a gazdaságiirá­nyítás új eszközei, és ezek bizonyítják, hogy a verseny hosszabb távon az építtetők érdekét szolgálja: például a Fővárosi Tanács iskolaépíté­si megrendeléseit versenypá­lyázaton hirdették meg, amely az érdeklődök nagy száma és komoly licitálása következtében szerencsés for­dulatot hozott: csökkentek a költségek, és rövidült a ha­táridő. Ahhoz, hogy az építők ígérete valóság legyen, az év végén, arra is szükség van. hogy a lakásokhoz fel­használt ipari termékek ár­növekedése ne haladja meg jelentősen az 5—6 százalé­kot. Ha ezt a népgazdaság számára oly fontos célkitű­zést teljesítik az iparvállala­tok, akkor hosszú évék után elmondhatjuk, hogy 1985 fordulatot hozott az építő­ipar történetében. Sz. K. Milyen szerencse! A régi­ségek után kutató alkalma­zott pontosan akkor talál egy receptúragyűjteményt a poros padláson, amikor a leginkább divatban vannak a keserűlikőrök. Hozzá is lát­nak azonnal az egykori gyo­morerősítő alkotóelemeinek beszerzéséhez. Nincs könnyű dolguk, húszfajta gyógynö­vényt kell találniuk hozzá. Közülük néhányat Albániá­ból importálják, nem mintha itthon nem teremne meg, de sajnos, olyan nagyon kimen­tek a divatból, hogy ma már nem gyűjti a Herbária. A Szeszipari Kutatóintézet ja­vasolta. hogy ne gyomorerő­sítőként hozzák forgalomba, mert még azt hiszik néhá- nyan, hogy minél többet isz­nak belőle, annál erősebb lesz a gyomruk . . . Végül is a múlt év novemberében Hegyalja gyomorkeserű né­ven forgalomba került, dr. Osztrovszky Antal műegye­temi magántanár, mintegy ötvenéves receptje alapján a Borsod Megyei Gyümölcs­szesz- és Üdítőitalipari Vál­lalat keserűlikőrje. Megje­lent és azonnal hiánycikk lett belőle. — Valóban kevesebbet gyártottunk belőle a terve­zettnél — mondja a vállalat főmérnöke, Spotilla Béla. — Mégpedig azért, mert kevés a szesz. így aztán csak oda szállítunk, ahova egyébként is visszük az üdítőket. Kü­lön szállítmányokat nem ér­demes indítani, a keserűli­kőrön üvegenként mindössze 50 fillér a nyereségünk. , — Csak nem azt akarja mondani, hogy gazdaságtalan a szeszes italok gyártása? — Pedig így van, gazda­ságtalan. Mi szilvából, ba­rackból, meggyből és cse­resznyéből főzünk pálinkát. Ügy lenne gazdaságos, ha a gyümölcs kilóját 2 forint alatt tudnánk megvenni. Ta­valy 2,50—3 forintot fizet­tünk érte. De hogy jó hírt is mondjak, a méregerős kisüsti kezd kimenni a di­vatból. Sokkal kevesebb fogy. — Nocsak: — Éppen ezért kénytelenek vagyunk különleges minőségű pálinkákat forgalomba hozni. Ezek az új pálinkák attól különlegesek, hogy sokkal szolidabbak. sokkal gyengéb­bek. Mint a vállalat féléves adatai igazolják, a múlt évi­nél eredményesebbnek ígér­kezik az idei. Mondják, hogy ne nagyon higgyünk a szá­moknak, mert tavaly üze­meltek be egy NDK-gyárt- mányú gépsort, így a költ­ségek, a próbaüzemelés, so­kat elvitt a nyereségből. Az idei első fél év eredménye pedig igaz, hogy szép, de a második hat hónap során kezdődnek majd a nagyobb pénzeket emésztő munkák, köztük egyes bénfőzdék fel­újítása. Ám az is igaz, hogy az üdítőital-gyártásnál tavaly egész évben 2 millió, most fél év alatt 3,5 millió forint nyereség képződött. — Ez hogy sikerült? — A korábbitól sokkal na­gyobb gondossággal. Lénye­gesen csökkentettük például, a fajlagos szörpfelhasználást. No, ez alatt nem azt kell ér­teni. hogy megsértettük a technológiai fegyelmet, ilyet ebben a magy versenyben nem tehetünk. Ügyeltünk a gépek állapotára, gyakorib­bak voltak a gyártásközi el­lenőrzések, értékeltünk, kor­rigáltunk. Ügy is mondhat­nánk. hogy feltártunk egy sort a belső tartalékainkból. Sárospatakon három éve gyártják a Viking üdítőital­családot. Gyártanak még Vi­kinget Győrben. Nyíregyhá­zán. A gyártók társaságot alapítottak nagyon okosan mert így, ha nagyobb tétel­ben rendelnek koncentrátu- mot és egyéb anyagot, ol­csóbban jutnak hozzá. Az Orosházi Üveggyár például 1 millió alatt nem is fogad el megrendelést. — Sajnos, a tervezettől ke­vesebb lesz az üdítőgyártá­sunk. mert az első fél évben nem volt elég palack. Ez most, amikor ilyen nyeresé­gessé tettük a gyártást, nagy bosszúság. Korábban az ex­portkísérletünk is a palack miatt bukott meg. Túl lassú volt a forgási sebesség, nem tudtuk mibe tölteni az italt. Ti.zfaj.ta Viking üdítőt gyártanak Sárospatakon. Az összes mennyiség 55 százalé­ka hazai gyümölcsökből ké­szül, a többi citrusokból. Gyártanak tavaly óta "diabe­tikus citrom és narancs üdí­tőket is, de nagyon kevés fogy belőle. Azt mondják egyedül Miskolcra érdemes szállítani. Sikere van a zempléni Kristály-keserűnek is, amit most már érdeme­sebb gyártani, mert olcsóbb alapanyagot találtak. — Nagyon nagy a konku­rencia az üdítőitaloknál — mondja a főmérnök. — Szin­te minden szeszipari válla­lat gyártja, ami érthető. Nél­küle nem tudnánk megélni, egy lábon nem maradhatna állva a vállalat. És éppen o verseny miatt, újabb és újabb fajtákat kell kikísérle­teznünk és forgalomba hoz­nunk. Napokon belül elkezd* jük a piros szőlőből készült Viking gyártását. Egyelőre kísérleti jelleggel. Ez lesz a 11. fajta. Egyébként a padlá­son talált receptek alapján az ősszel. újabb likőrkísérle­tekhez fogunk. Megalakult egy árucsere-forgalmi válla­lat a térségünkben és a pi­ackutatásaink azt - bizonyít­ják, hogy a szomszédos or­szágokban is divatosak a könnyű likőrök. Megpróbál­juk eltalálni az ízléseket. . . Lévay Györgyi Fotó: Csákó Gyula A kézirat, amely a Magyar Királyi Erjedéstani Állomás állomás- vezető fővegyészének előadásai alapján készült. Sokfajta likör- «eceptet tartogatnak még a lapok. Hajdú Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom