Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-06 / 183. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. augusztus 6., kedd A képernyő előtt (A címben jelzett két úrnak semmi köze sincsen egymás- hoz azon az egyen kívül, hogy egyazon heti tévékritikában kell szót ejtenem azokról a produkciókról, amelyeknek fő­szereplői voltak.) Befejeződött hűt az ül részes Kémeri-sorozat. Mégpedig meglehetősen melodramatikus véggel, kicsit giccesbehajlón, ami a jeles alkotógárdától (elsősorban Ungvári Tamástól) ide­gennek tűnik. Mégis az történt, hogy a jeles magánnyomozó — akinek a hetek során öt olyan kalandját ismertük meg, amelyeknek mindegyüké valami nagy botránytól mentette meg az akkori országot, illetve annak vezetéséi — miközben barátja, az akkorra kényszernyugdíjazott főkapitány-helyettes segítségével az országból menekülni akaró — tegyük hozzá: okkal menekülni akaró — jómódú üldözötteket, meg egy bujkáló mozgalmi embert megment az ál-ügyvédi iroda cé­gére alatt működő „menekítő”, valójában gyilkos és uzsorázó banda gaztetteitől és másodmagával nem kevesebb, mint hat fegyveres martalócot tesz ártalmatlanná, egy félig még élő csendőr golyójától találtán, életéi veszti. Ám famulusa, a bűnözőből lett „detektívsegéd” Erna és a már civil főkapi­tány-helyettes úgy látja, mintha a temető kapujában ülne, és visszatéréséről szólna. Furcsa lenne, ha visszatérne és a sorozat a „feltámadt” magánnyomozóval valahol folytatódna. Amikor az első folytatásban a különítményesek által IV. Károly királynak csempészni kívánt aranynak az országból való kivitelét akadályozta meg — túl azon, hogy a Kémeri név egy későbbi fasiszta személyiség miatt meglehetősen ir­ritált —, rokonszeavvel és érdeklődéssel vártam a folytatást. Mi tagadás, a kezdet jobb volt, mint ami következett utána, noha például a második részben az eredeti képek helyett a másolatok ellopatása igen jó ötlet volt, de például a vasút- robbantás megakadályozása, vagy a walesi herceg elleni me­rénylet meghiúsítása és a már említett, ötödik folytalásbeli mentőakció mind ötletben, mind megvalósításban gyengébb­nek tűnt. Gyengébb, de nem rossz. Ezt szükségesnek tartom hangsúlyozni, mert tapasztalatom szerint meglehetősen ve­gyes e sorozat fogadtatása. Ez bizonyába több okra vezethető vissza. Például arra, hogy az idősebb generáció emlékszik a korra és a kortársi érzékenység néha túlzásokba is megy, amikor egy kalandos históriánál az irreális fordulatosságot és az emlékezete szerinti realitást egyszerre kívánja. Amit a külföldi hasonló sorozatoknál természetesnek tartunk, azt itthon ízekre bontva vizsgáljuk és elmarasztaljuk. Persze, hogy elszakadt a valóságtól sok-sok részletében, persze, hogy a Horthy-korszakban sok mozzanata, fordulata lehetetlen volt — különösen sok volt az irrealitás az utolsó részben! —, ám tagadhatatlan, hogy izgalmas történeteket kaptunk, kaland­hős született előttünk (és hall meg!); néhány igen jó szerep adódott — Kémenként Székhelyi József, főkapitány-helyet­tesként Szilágyi Tibor, Erna alakjában Tábori Nóra nagy­szerű volt, s akadt több igen jó epizódalakítás is —, a vál­tott rendezés viszont nem biztos, hogy javára vált. Ungvári Tamás és Polgár András forgatókönyve, illetve az abból ké­szült filmsorozat már kapott néhány támadást. Nem tudok a támadókhoz csatlakozni, mert megpróbálom a hazai ka­landfilmet a műfajhoz való mércével mérni, s gyengéivel is érdekesnek, figyelmet érdemlőnek tartom. * Sartorius úr régi ismerősünk, legalábbis színpadról. G. B. Shaw első, 11192-ben írt — és londoni ősbemutatóján nagyot bukott — színműve különböző címekkel szerepelt színpad­jainkon. Miskolcon 1058 tavaszán mutatták be Szerelmi há­zasság címmel az akkori Kamaraszínházban, Nyilassy Judit diploma-rendezéseként (Sartorius Jákó Pál, Trench Őze La­jos, Cokane Csiszár András, Lickcheese Horváth Gyula, Blanche Szentirmay Éva volt), s azóta is több hazai színpa­don keltették életre. Shaw a viktoriánus korszak ellentmon­dásainak könyörtelen kritikusa, a kapitalista társadalom visz- szásságainak szenvedélyes bírálója az első darabjában már maró gúnnyal ábrázolja azt a világot, amelyben a tisztes­ségtelen úton szerzett vagyon visszariasztja a szerelmes vő­legényt, ám amikor kitűnik, hogy az ő szerényebb jövedelme is — kisebb kerülővel — ugyanabból a tisztességtelenségből, a nyomortanya-bér.kaszárnyák szegény lakóinak kizsákmá­nyolásából adódik, tehát egyazon hajóban eveznek, nincs akadálya, hogy a szerelmi házasság megköttessék és minden menjen tovább a maga útján, ahogyan az a viktoriánus Ang­lia tőkés világában akkoriban szokásos és elfogadott volt. — A tévéváltozat Sartorius úr házai címmel Ádám Ottó ren­dezésében került elénk olyan korrekt, precíz, pontos előadás­ban, amely a mű pontosságát és a téma nálunk már némileg idegen voltát feledtetni tudta. Kitűnő volt a szereposztás: Sartoriusként Kállai Ferenc, Lickcheese alakjában Haumann Péter, Cokane-ként Benedek Miklós remekelt; szerelmespár­ként Cseke Péter (Trench) és Hűvösvölgyi Ildikó (Blanche) állt jól helyt. Benedek Miklós Miért ne lehetne játszótér? Dudvaerdő Városunknak számos ré­szén, így a belvárosban is egyre több helyen „dőlnek” romba az öreg házaik, hogy helyükre minél előbb ké­nyelmes lakások, vagy va­lamilyen rendeltetésű hiva­talházak épülhessenek meg. De sajnos van olyan utca is, mint például a Horváth La­jos utca, ahol azért bontot­ták le a házakat, mert a kö­zelben levő miskolci főpos­ta terjeszkedni szándékozik. A lebontott területet, me­lyen derekasan megnőtt dud­vaerdő ékeskedik, gondosan megépített drótháló-kerítés övezi. Ügy látszik, mégsem volt oly sürgető a ripsz- ropsz szanálás. De ha már megtörtént, úgy vélem, a dudvarengateg helyett addig, amíg nem kezdődhet el a tervekben szerepelt építke­zés, az üres területen mond­juk játszóteret létesíthetné­nek az erre illetékesek az ottlakó környékbeli gyere­kek részére. A kerítés? Az sem kellene, hiszen a ját­szóteret nem kell körbeke­ríteni, vagy éppen féltve őrizni, mint a dudvaerdőt. — fojtán — Utcakép „Pontot, vesszőt nem ismerek, de a szó mind igaz" Tiszta, édesvízű forrásra bukkant Horváth Arany nép­rajztudós, a gyergyói hegyek között: Csibi Istvánné, szü­letett Siklódi Márika önélet­írására. Ez, a három elemit végzett idős székely asszony (78 éves, amikor naplóját át­adja, illetve magnóra mond­ja) olyasmit tud, amit a hi­vatásos írástudók közül is csak kevesen, a legnagyob­bak: Szávákból — s micso­da szavakból! — világot te­remteni, felidézni. Szelíden, mégis hatalmas erővel tör ki belőle élete alkonyán a közlésvágy, helyesebben elő­ször csak az igény, hogy — önmagának — rögzítse em­lékeit. Unokájától kapott is­kolai füzetéből kitépett la­pokra rója fel öreges betűk­kel, s — ahogy a címe is mondja — az akadémiai he­lyesírásról mit sem tudva, azzal mit sem törődve, Ditró. Halaság elmúlt nyolc évti­zedének eseményeit. (1902- ben született a szerző.) Szív- szorítóan szép olvasmány! Milyen volt Csibiné Sikló­di Márika sorsa? Olyan, mint népéé: küzdelmes, te­le tragikus fordulatokkal. Félárván nő fel, mert édes­apja elesik az első világ­háborúban. Cseppnyi „leán- ka” még, 10 éves sincs, ami­kor már dolgoznia kell, ke­nyeret keresni, mert alig le­génnyé cseperedő bátyjait is behívják katonának. Szinte gyerekként éli meg — s mit sem ért belőle — az ország­határok módosulását, a ha­dak ide-oda vonulását, ame­lyek mindenkor megrémítet­ték és megkínozták a sebes folyású patakok völgyében megbúvó falvak népét. Hi­hetetlen mélységből, sze­génységből indulnak az élet­be, választott párjával Csi­bi Istvánnal, akinek nyolc gyereket szül, s ötöt fel is nevel becsülettel, becsületre. Házuk fecskefészekként bú­vik meg a Halaska nevű pa­tak partján, a nagy havasok tövében, s az idős asszony szemérmes lírával írja le a benne leélt 55 évét, életét. Az olvasó nem győz ámulni azon a derűn, lelki nemessé­gen, szikrázó tisztaságon és szabadságszereteten, amely átsüt ezeken a sorokon. Pe­dig volt részük megalázta­tásban, megtöretésben bőven. A második világháborúban elviszik katonának az akkor már 50 éves férjét, az ide- oda hullámzó front kifosztja őket, de még a legnagyobb rettegés idején is tud és mer adakozni: zsidó munka- szolgálatosnak, magyar és orosz katonának, bujkáló rettegő németnek, egyszó­val mindenkinek, aki baj­ban van, aki rászorul. Az­tán jönnek az ötvenes évek megpróbáltatásai: a kulák- lista, a milícia és a semmi emberek zaklatásai, ismét a csontig lecsupaszító, megalá­zó szegénység. Pedig ő és fiai — férje nem éli túl, hogy megverik, megalázzák — hallatlanul nagy lelemény­nyel és töretlen szorgalom­mal dolgoznak. .Joggal büsz­ke arra. hogy — mára már — minden gyereke a saját házában lakik, s hogy azzal az árammal világítanak, amit Feri fiának a Halaska vizére ügyeskedett „erőmű­ve” termel. Pedig sem ő sem a gyerekei nem tanul­hattak — más-más korban, de csaknem hasonló okok miatt. Mégis valami ősi meg­magyarázhatatlan intelligen­cia és méltóságtudat jellemzi ezeket az embereket, az az emberség, amelyet Tamási Áron, Benedek Elek regény- és mesealakjai ismertettek meg az irodalomban. Ettől lesz — minden tragikuma ellenére is — derűsen, sőt diadalmasan optimista, ez a nem nyilvánosságnak szánt írás, egy a történelméből is tőkét kovácsoló közösség szép emberi dokumentuma. Horpácsi Sándor MŰSOROK rádió KOSSUTH: 15.20: Társalgó. — 0.44: Találkozás a Hangvillában. — 10.05: Szíriusz és a Rettene­tes Vendég. Rádiójáték. 5. rész. — 10.35: Éneklő ifjúság. — 10.50: Weiner Leó tanítványai muzsi­kainak. 0. rész. — 11.39: Védett férfiak. 10. rész. — 12.30: Ki­nyer ma? — 12.45: Operettpará­dé. — 14.10; Magyarán szólva... — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.04: Elő világirodalom. — 15.23: Ma­ros Rudolf müveiből. — 16.05: A Nyit nikék postája. — 17.00: Vízparti történet. 6. rész. „— 17.30: Beszélni nehéz. — 17.45: A Szabó család. — 19.15: Gon­dolat. — 20.00: Új Melódia-le­mezeinkről. — 20.35: Fehér folt a régészet térképén. — 20.45: Nótaest. — 21.30: Hirosima. — 22.15: Sporthíradó. — 22.25; Tíz perc külpolitika. — 22.35; Szabó Csilla zongorázik. — Kb. 23.35: Operakettősök. — 0.15: Éjszakai zenés műsor. PETŐFI: 8.08: Slágermúzeum. — 9.05: Napközben. — 12.10: Magyar fúvószene. — 12.30: Cj- gánydalok. csárdások. — 13.05: Popzene — sztereóban. — 14.00: Fél óra népzene. — 14.30: Pa- lestrina-madrigálok. — 14.45: Régen találkoztunk. — 15.05: Vízilabda EB. — 15.20; Könyv­ről könyvért. — 15.30: Csúcs­forgalom. — 17.30; Magyaror­szág ’85. — 18.30; Táncházi mu­zsika. — 19.05: Úszó EB. — 19.20: Csak fiataloknak. — 20.15: A Délibáb együttes felvétele. 10. rész. — 20.34: A Deodato együt­tes lemezéről. — 21.05; Indul a bakterház. 4. rész. — 21.32: Varga Tibor hegedül. —. 21.57: Filmfül. — 23.15: Sporthírek. — 23.20: A mai dzsessz. — 0.15: Éjszakai zenés műsor. 3. MŰSOR: 9.08: Barokk szo­náták. — 9.50;’ OperafelvételeK. — 10.20: A Shadows együttes felvételei. — 11.39: Zenekari muzsika. — 13.05; Külpolitikai könyvespolc. — 13.20: Népi dal­lamok. — 13.52: Asconai ünnepi játékok. — 15.30: Népdalok. — 16.00: Kamarazene. — 16.36: Frank Zappa. 3. rész. — 17.30: Operalemezek. — 18.30: Szerb­horvát nyelvű műsor. — 19.05: Német nyelvű műsor. — 20.05: Epizódok Dosztojevszkij regé­nyéből. 1. rész. — 20.55: Zene­közeiben. — 22.00: Cár és ács. Operarészletek. — 23.00; A Ma­gyar Néphadsereg Művész­együttese énekel. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 86,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Kulturális kaleidoszkóp (A tartalomból: Szocialista szerzőilés Heves me­gyei vállalatok és művészek kö­zött — Miskolci nyár ’85 — A természet festője — 90 éves a Vasaskönyvtár). Szerkesztő: Pongrácz Judit. — 18.00; Észak­magyarországi krónika (NDK miniszterelnök-helyettes a TVK- ban — Az aratás fő szakaszá­ban — Salgótarján vízellátásá­ról) — 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. televízió 1. MŰSOR: 8.25: Tévétorna. — 8.30: Szünidei matiné. —9.25: A négy páncélos és a kutya. 1. rész. — 10.15; Képújság. — 16.55; Hírek. — 17.00: Tisztelet Ozbegisztánnak. 4. rész. — 17.35: Képújság. — 17.40; A nyelv vi­lága. — 18.25: Reklám. — 18.30: Három nap tv-műsora. — 18.35: Diagnózis. — 18.55; Reklárp. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Es­ti mese.. — 19.30: Tv-hiradó. 20.00: A fekete álarc. 6. rész.— 21.00; Mestersége: színész. — 21.55; Hárman a régiek közül. Dokument umfilm. — 22.25: Tv- híradó 3. —■ 22.35: Himnusz. 2. MŰSOR: 18.10; Képújság. — 18.15: A köpeny. Mesejáték. — 18.30: Körzeti adások. — 19.05; Sakk-matt. — 19.25; Az orángután. Lengyel kisfilm. — 19.40: Kínai rövidfilm. — 20.00: Beethoven-ciklus. 6. rész. — 21.00; Tv-hiradó 2. — 21.20: Úszó és vízilabda EB. — 22.05: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.55: Hírek. —9.00: Autósok-motorosok magazinja. 9.30: Nő az antivilágból. —10.25: a rendőrség nyomoz. — 10.30: URH-kocsi val. — Magazin. — II. 10: Hírek. — 15.30: Hírek. — 15.35: Nyugat-szlovákiai maga­zin. — 16.00: Úszó EB. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Mezőgazda- sági magazin. — 19.10: Gazda­sági jegyzetek. — 19.30: Tv­hiradó. — 20.00; Méhek völgye. Történelmi film. — 21.40: A Hi­rosimái tragédia. Dokumentum­műsor. — 22.20: Kamarahang­verseny. — 23.05; Hírek. mozi BEKÉ: Piszkos munka. Mb. színes ausztrál westernfilm. III. helyár. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f 12. 3. nfi ts 18 órakor. — BÉKE KAMARA: A veréb is madár. Magyar víg­játék. 16 éven felülieknek! 'Kez­di-,: 1 órakor. — King-Kong. Színes amerikai katasztrófafilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KOSSUTH: Filmmúzeumi elö­adás; a sárkány közbelép, szí­nes amerikai—hongkongi kung- fu Ilim. III. helyár! Kezdés: hn5 és 7 órakor. — Flashdance. Szí­nes amerikai zenés film. kiemelt. 111. helyár! Kezdés: 1:: órakor. — IIEVESY IVAN FILMKLUB- A Kobra napja. Mb. színe«» olasz krimi. 16 éven felülieknek. Ti*, helyári Kezdési: f5 és 17 órakor. — TÁNCSICS: Abigél I—II. Szí­nes magyar film. dupla helyár! Kezdés: 17 órakor. — Pillangó- kisasszony visszatérése. Színes» szövi»’! zenés film. Ki zdé.si; 15 lírakor. — TÁNCSICS* KAMARA : A karatézó Kobra. Mb. színes japán krimi. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. III. helyár! Kez­dés: 6 órakor. — SZIKRA: Át­lagemberek. Ezines amerikai íilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott.! Kezdés: 15 és f7 óra­kor — PETŐFI; Mégis» kinek az élete? Színes amerikai film­dráma. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f5 és f7 óra­kor. - FÁKLYÁI A cápa. Szí­nes amerikai katasztrófafilm. IC éven felülieknek, kiemelt. III. helvár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — FÁKLYA KAMARA: Éjszakai razzia. Mb. ra-z oviét történelmi dráma Kezdés: ir> órakor. — TOKAJ DISCO MOZJ: Haii. Szí­nes amerikai musical. 14 éven ; Iubaknak nem ajánlott! Kez­dés: Í8 órakor. — TAPOLCA. ADY; A szavanna fia. Mb. szí­nes francia—olasz ifjúsági film. II. helyűi! Kezdés: 7 é.s 9 óra­kor. — NÉPKERTI SZABADTÉ­RI MOZI; Piedone Egyiptom­ban. Mb. színes olasz, kaland­film. III. helyár! Kezdés: f9 óra­kor. — VASAS PARKMOZI • Gyilkosok utcája. Mb. színes Irnncia krimi. 16 éven felüliek­nek. III. helyár! Kezdés-: f9 órakor. — AVAS-DÉLI MOZI: Eev zsaru bőréért. Mb. francia krimi. 16 éven felülieknek. III. helvár! Kezdés: 6 órakor. — MISKÖLC-SZIHMA: Piszkos munkf Mb. ausztrál western- film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. III. helyár! Kezdés: 16 órakor. — KAZINCBARCIKA. RÉKF-: Tű a (Sízénakazalban. Mb. színes angol történelmi ka- Irndfilm. 16 éven felülieknek. TU. helvár! Kezdés: 4 órakor. — Ladv CJiatterley szere* őic Mb. színes francia—angol törté­nelmi dráma. 18 éven felülír ír­nek.. kiemelt. TIT. helyár! Kr-»- dés: (» órakor. — mezökm. VFSD. PETŐFI; Sandokan. Szí­nes olasz—francia—NSZK ka­landfilm. II. helvár! Kezdés: 6 és f órakor. — SÁROSPATAK RÁKÓCZI: A kicsi kocsi újra ‘.«raguid. Ml>. színes amerikai vígjáték III. helyár! Kezdi-: hrí. 6 évs n9 órakor. — SÁTOR­ALJAÚJHELY. BÉKE: Higgye­tek nekem! Színes magyar film Kezdés: ü és 7 órakot. — Ó^”' KOSSUTH: Láttam vz ói vhág születését I—TI. Színes szovie* történelmi dráma, dupla helyár! Kezdés: f4 órakor. — SZERENCS RÁKÓCZI; Sérkánvölő. Mb. yvi- ne.s amerikai t.udományos.-fpr»- tasztikus film. 14 éven nluü- akn^k nem ajánlott. III. helv­ár! Kezdés; 6 órakor. A müsorváltoztatas io-gái fenntartjuk! Dolgozókat alkalmaznak A B.-A.-Z. Megyei Allatforgil- mi és Húsipari Vállalat az aláb­bi munkakörök betöltésére pá­lyázatot. hirdet: műszakfejleszté­si esoportvczetö (követelmény: szakirányú felsőfokú végzettség. 5 éves szakmai gyakorlat) ; mű­szak fejlesztési előadó (követel­mény: szakirányú felsőfokú végzettség, pályakezdők jelent­kezését is várjuk.) Jelentkezni személyesen vagy írásban a vál­lalat müszakfejlesztési és beru­házási osztályvezetőnél lehet (Miskolc, Fonoda u., a 8-as busz végállomásánál). A Miskolci Mélyépítő Vállalat felvesz SZTK-ügyintézőt. Jelent­kezni lehet: Miskolc, Partizán u. 2. sz., munkaerő-gazdálkodás. A KEV-METRÓ Miskolc, József A. út 45. szám alatti munkás, szállóján férőhelyeket bérbe ad. Telefon: 18-216. A Szerencsi Városgazdálkodá­si Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz olajkazán kezeléséhez szakképzett fűtőt. Fizetés meg­egyezés szerint. Jelentkezés a vállalat központi irodájában, személyesen vagy levélben. A Megyei Kórház-Rendelőinté­zet (Miskolc, Szentpéteri kapu) gépírni tudó eü. adminisztráto­ri munkakörbe felvételt hirdet, jelentkezés: az intézetvezető fő­nővérnél. A Hajdú Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat felvesz: asztalos, festő, kőműves, ács, vasbeton­szerelő, szigetelő, betonozó, vil­lanyszerelő, csőbádogos, csőszi­getelő szakmunkásokat. Munkás- szálló, étkezés, utazási kedvez­mény biztosítva. A munkásszál­lón lakók részére felemelt kü­lönélést pótlékot fizetünk (60— 80 Ft/munkanap). Jelentkezés a munkaerő-gazdálkodáson, Deb­recen, Kálvin tér 11. sz. Formák Sátoraljaújhely utcáján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom