Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-31 / 204. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 204. szám Ára: 2,20 Ft Szombat, 1985. augusztus 31. Mai számunkból Szükség van a melléküzemágra (3. oldal) Jóbao-rosszban, mindig együtt (4. oldal) A SZOT elnöksége megtárgyalta A tanulmányokkal szerzett jogok védelme Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. , A testület — a Miniszter- tanács előterjesztését meg­tárgyalva — törvényerejű rendeletet hozott az Ország- gyűlés állal ez év április lil­án elfogadott oktatási tör­vény hatályba léptetéséről. Az új törvény 1986. szeptember 1-én lép hatályba, ennélfog­va lehetőség lesz arra, hogy az érintettek kellően megis­merjék és az illetékes szer­vek addig elvégezzék a tör­vény végrehajtásához szük­séges feladatokat. Az Elnöki Tanács törvényerejű rende­leté átmeneti rendelkezése­ket is tartalmaz a tanulmá­nyokkal szerzett jogok vé­delméről és a korábbi jog­szabályok szerinti iskolai végzettség elismeréséről. Szo­cialista gazdasági viszonya­ink fejlődésének megfele­lőén az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet ho­zott a bírósági cégnyilván­tartás szabályozásának kor­szerűsítéséről. A csaknem négy évtizede hatályban volt korábbi rendelkezés már nem felel meg maradéktala­nul a megváltozott gazdasá­gi körülményeknek, és al­kalmazása a gazdálkodó szervezetek, a polgári jogi társaságok, a gazdasági mun­kaközösségek tevékenységére esetenként nehézségeket oko­zott. Az Elnöki Tanács a to­vábbiakban bírákat mentett fel és választott meg, majd más időszerű ügyekről tár­gyalt. Pénteken ülést tartott a SZOT elnöksége, és több közérdekű kérdésről tárgyait. Foglalkozott az 1986. évi 'kedvezményes szakszervezeti üdültetéssel, s megállapítot­ta, hogy a rendelkezésre ál­ló helyek, az ideihez hason­lóan jövőre is 398 ezer dol­gozó üdültetését teszik lehe­tővé. Az elnökség megvitatta a szakszervezeti művelődési In­tézmények hatodik ötéves felújítási és rekonstrukciós tervének teljesítéséről szóló jelentést, és a hetedik öt­éves terv készítésének kon­cepcióját, majd az új válla­latirányítási formákra való áttérés kezdeti tapasztala­tait tekintette át. Ezzel kap­csolatban az elnökség .fon­tosnak tartja, hogy a válla­latirányítási rendszer kor­szerűsítése ne veszítsen kez­deti lendületéből. Van reális lehetőség az államok közötti kölcsönös együttműködésre Magyar felszólalás Genfben Az atomsorompó-szerződés megvalósulását vizsgáló gen­fi konferencia általános vi­tájában pénteken felszólalt Horn Gyula külügyminiszté­rium!'államtitkár-, a magyar küldöttség vezetője. Megállapította, hogy a leg­utóbbi felülvizsgálati kon­ferencia óta az eltelt öl év során is gyakran kerültek veszélybe az enyhülés ered­ményei, egyes államok kap­csolataiban veszélyes fe­szültségek alakultak ki. Han­goztatta a magyar kormány azon állásfoglalását, hogy van reális lehetőség a nem­zetközi események kedve­zőtlen menetének megvál­toztatására, az államok kö­zötti kölcsönös megértés és együttműködés erősítésére. Ennek előfeltétele a kontak­tusok fenntartása, a kölcsö­nösen előnyös kapcsolatok bővítésére és fejlesztésére kí­nálkozó lehetőségek kihasz­nálása, és mindenekelőtt a problémák tényleges megol­dására irányuló politikai akarat. Az államtitkár megerősí­tette a magyar kormány el­kötelezettségét az atomso­rompó-szerződés elvei, céljai és a Szerződésből reá háruló feladatok teljesítése mellett. A szerződés működése vitat­hatatlan eredményének mi­nősítette, hogy nem jelent meg újabb nukleáris hata­lom a nemzetközi színtéren. Horn Gyula kiemelte, hogy az. atomsorompó-szerződés alapgondolata a nukleáris háború veszélyének elhárítá­sa. Hangsúlyozott jelentősé­get tulajdonított az államok által a szerződésben vállalt azon kötelezettségek teljesí­tésének, amelyek szerint az aláíró államok jóhiszemű tárgyalásokat folytatnak a nukleáris fegyverkezési ver­seny mielőbbi megszünteté­se, a nukleáris leszerelés ér­dekében hozandó hatékony intézkedésekről. Elégtelennek tartotta az e téren elért ered­ményeket. A szerződés szel­leméből fakadó jogos igény­nek minősítette, hogy min­den nukleáris hatalom mondjon le a nukleáris fegy­verek elsőként történő hasz­nálatáról. Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár pénteken a késő esti órákban hazaér­kezett Géniből. Vietnam nemzeti ünnepe alkalmából A bányászok helytállása ismét kiváltotta az ország tiszteletét Havasi Ferenc beszéde Tatabányán ünnepi díszbe öltözött pénteken Tatabónyo. Fellobogózták a Vértanúk terét is, ahol sok ezer résztvevő jelenlétében koszorúzási ünnep­séget rendeztek az 1919-es csendőrsortűz már­tírjainak tiszteletére emelt emlékműnél. Ezen a helyen tiltakoztak egykor a bányászok a soro­zatos letartóztatások ellen, s közülük tizenegyen áldozatul estek a csendőrrohamnak. Ennek em­lékére rendezik meg hazánkban minden év szeptemberének első vasárnapján a bányász­napot. A koszorúzási ünnepségre a bányász fúvós- zenekar hangjai mellett diszmenetben, dísz­egyenruhában érkeztek a KiSZ-fiatalok és u város bányász sportolóinak képviselői. A Him­nusz elhangzása után az emlékművön elhelyezte a kegyelet virágait Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Kapolyi László ipari miniszter, Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára, Antalóczy Albert, a Ko­márom Megyei Pártbizottság első titkára, vala­mint a megye és a város párt-, állami és tár­sadalmi szerveinek képviselői. A koszorúzási ünnepség után a népházban díszúnnepséget rendeztek. Schalkhammer Antal, a Tatabányai Szénbá­nyák Vállalat szakszervezeti bizottságának tit­kára köszöntötte a résztvevőket, majd Havasi Ferenc mondott beszédet. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács üdvözletét az ünnepség résztvevőinek, a magyar bányásztársadaiom va­lamennyi tagjának. (A beszédet lapunk 3. ol­dalán közöljük.) Ünnepségek Borsodban Harmincöt éve lesz annak, hogy az ország vezetése ha­tározatot hozott a bányászat fejlesztéséről, s a bányászok munkájának elismeréseként szeptember első vasárnapját bányásznappá nyilvánította. Azóta nyár utóján ország­szerte köszöntik a bányász­A megye legnagyobb bá­nyavállalatának, a Borsodi Szénbányáknak pénteken ke­rült sor a központi ünnep­ségére. Délután 3 órakor gyülekeztek a vendégek, és az üzemek képviselői a mis­kolci Hámor étteremben. A résztvevőket Seper László,' a vállalati pártbi­zottság első titkára köszön­tötte, majd Kiss Dezső ve­zérigazgató tartott ünnepi beszédet. A bányásztársada­lom több évtizedes harcának és helytállásának felidézése után Kiss Dezső az elmúlt tíz év eseményeiről beszélt, melyek révén újra a figye­lem középpontjába került a szén és így a bányászok munkája is. A kormányzat és a vállalatok erőfeszítései ellenére is szénhiánnyal küszködött az elmúlt télen az ország, s hogy nem lett sú­lyosabb a helyzet, az a kol­társadalmal. Megyénkben tegnap kezdődtek, és ma is folytatódnak azok az ünnep­ségek, amelyeken megemlé­keznek az elődökről, rövid számvetést végeznek az ed­dig végzett munkáról, és szólnak a soron levő felada­tokról is. lektívák magatartásának, fe­gyelmének és összefogásá­nak volt köszönhető. Sajnos, már most látható — mondta a vezérigazgató —, hogy eb­ben az esztendőben sem tud­ja tervét teljesíteni a Bor­sodi Szénbányák, mert au­gusztus végén százezres nagyságrendű a termelési lemaradás. Az aknák dolgo­zóinak hivatástudata és szakmaszeretete lesz az el­következendő hónapokban a biztosíték arra, hogy a lehe­tőségekhez mérten csökken­jen a termelési lemaradás, és kiegyensúlyozottabb le­gyen a lakosság szénellátá­sa. A VII. ötéves terv fel­adatait megemlítve Kiss De­zső kiemelte, hogy a bá­nyák további korszerűsítése és fejlesztése nélkül nem várható alapvető változás a vállalat termelésében. A Borsodi Szénbányák terüle­tén húsz éve nem nyitottak új bányát, holott a szén­igény lényegesen nőtt. Javí­taná az ország és a megye szénellátását, ha központi tá­mogatással is segítenék a dubicsányi bánya építését. A vezérigazgató az üzemek leg­fontosabb feladataként a szénfejtések és az elővájások aranyának a javítását, va­lamint a víztelenítést jelöl­te meg. Az ünnepi beszédet köve­tően Kovács Zoltán, az MSZMP Borsod Megyei Bi­zottságának titkára méltatta a vállalat kollektívájának te­vékenységét, majd a cseh­szlovák és lengyel testvér­bányák delegációinak kép­viselői köszöntötték a bor­sodi bányászokat. Ezek után Major Sándor, az Ipari Minisztérium sze­mélyzeti és oktatási osztály- vezetője nyújtott át kitünte­téseket a vállalat legjobb dolgozóinak. A bányászat történetében először vehet­ték át a harmlncévi, bányá­ban eltöltött munkáért járó Bányászati Szolgálati Ér­demérem gyémánt fokozatát, illetve a Bányamentő Szol­gálati Érmet az arra érde­mes bányászok. (Folytatás a 2, oldalon) Borsodi Szénbányák A munkásgyülés elnöklége Tran Lam, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, az Al- lainii Rádió és Televízió Bi­zottság elnöke és a Szolida­ritási Elnökség tagja veze­tésével megyénkben tartóz­kodó vietnami delegációt tegnap délelőtt dr. Kun László, a megyei pártbizott­ság titkára, majd Porkoláb Albert, a megyei tanács el­nökhelyettese tájékoztatta megyéink életéről. Vietnami vendégeink a déli órákban Lenlnváfosba látogattak,ahol a város vezetői köszöntötték és tájék ózta ttók őket. Ezután a Tiszai Kőolajipari Válla­latot keresték fel. ahol mun­kásgyűlést tartottak Viet­nam nemzeti ünnepe alkal­mából. (Folytatás a 2. oldalon) A bányánál történetében először nyújtották át a Bányászati Szolgálati Érdemérem gyémánt fo­kozatát. Azok a dolgozók éidc mellék ki ezt a magas kitüntetést, akik 30 évet töltöttek a bá­nyász szakmában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom