Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-28 / 201. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 1985. augusztus 28., szerda Beszélgetés Pónus Ferenc rendőr őrnaggyal, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti alosztálya vezetőjével A közúti közlekedésről a naponként szerzett friss élmények alapján mindenkinek van, feltehetően erősen szubjektív véleménye. Ezzel szemben a balesetmegelőző munka szervezői, a balesetek elemzői erről lényegesen megbízhatóbb képet adhatnak. A közlekedés biztonságának összetevői az elmúlt években figyelemre méltó változásokon mentek át, ám erről a közlekedőnek legfeljebb csak áttételes tapasztalatai lehetnek. Az utak állapota, a járművek számának alakulása, műszaki megbízhatósága, valamint a járművezetők felkészültsége a közúti biztonság alapvetően meghatározó tényezője. A balesetek szá-1 mának alakulását tekintve milyennek mondható megyénk helyzete országos viszonyításban? — kérdeztük Pónus Ferenctől, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti alosztályának vezetőjétől, a megyei közlekedésbiztonsági tanács titkárától, aki 195!) óta közvetlenül is részt vesz a közlekedésbiztonsági munka szervezésében, végrehajtásában. — Kezdjük azzal, hogy megyénkben található az ország, rendszámmal ellátott gépjárműállományának 5,9 százaléka, ugyanakkor a közúti baleseteknek 7—7,5 százaléka írható megyénk neve mellé. A tízezer lakosr ra jutó balesetek alapján megyénk 17,4 százalékkal a középmezőnybe sorolható, az országos átlag 17,8 százalék körül van. — Ismert, hogy megyénk közúti forgalma jóval nagyobb más, iparilag kevésbé koncentrált területek forgalmánál. Vajon az utak építése, felújítása hosszabb távon igazodik-e ezekhez az arányokhoz? — A közúti hálózat fejlődése az utóbbi években elmaradt a folyamatosan növekvő igényektől, és ez megyénkre is érvényes. Az Mias autópálya építése abbamaradt. Eredményként értékelhető azonban, hogy a főúthálózat korszerűsödött, kapaszkodósávok épültek, előtérbe kerültek a kisebb költségigényű, nagyobb hatékonyságú helyi fejlesztések. Csomópontokat építettek át, korszerűsödött a burkolat stb. Lényegesen megváltozott az utak szabályozottsága, jelzésrendszere, biztonsági felszereltsége. Így megyénkben tovább nőtt a jelzőlámpás forgalomirányítással ellátott csomópontok száma. Borsodban a közúti, vasúti kereszteződések mintegy 90 százaléka sorompóval, fény- és félsorompóval rendelkezik. Külön gond megyénkben, hogy nincsenek kerékpárutak, azért a kerékpáros forgalmat nem lehet elválasztani az egyéb járműforgalomtól. — Mivel évente kevesebb új személyautó érkezik az országba, okkal tarthatunk a járműpark elöregedésétől. Ennek nyomai feltehetően már most is érződnek. — Jelenleg a személygépkocsi-park átlagéletkora nyolc és fél év, jóval nagyobb, mint a korábbi években, és ez valóban a gyakoribb műszaki hibák forrása. Sajnálatosan hozzájárul ehhez a krónikus alkatrészhiány is. Ilyen körülmények között viszont jelentősen megnőtt az üzemeltetők é.s a hatóságok felelőssége. Közösen kell fáradoznunk azon, hogy ilyen körülmények között se növekedjen a műszaki hibákra visszavezethető közúti balesetek száma. — A legtöbb közúti tragédia a hanyagságra, a figyelmetlenségre, a gondatlanságra vagy éppen a szabályok szándékos megszegéséhez vezethető vissza. — Tény, hogy a balesetek túlnyomó többsége a mulasztásokra, de sajnos egyre gyakrabban a szándékosan elkövetett szabályszegésekre vezethető vissza, ami arra utal, hogy a közlekedési morál körül sincs minden rendben. Ennek kapcsán szólni kell az ittas vezetésekről is. Megyénkben a közúti baleseteknél tetten érhető ittasságok aránya jóval magasabb az országos átlagnál, a megyék között az utolsó három hely egyike a miénk. A legfőbb baleseti okok évek óta változatlanok, így első helyen áll a sebesség helytelen megválasztása, az elsőbbség megadásának elmulasztása, a szabálytalan kanyarodás stb. Ugyanakkor a gyalogos balesetek többségét a vigyázatlanság, a figyelmetlenség okozza. — A közlekedés résztvevői tapasztalhatják, hogy a f orgalom sodrában gyakori a szabálytalankodó vezető, fegyelmezetlen autós, ám az ellenőrzéseknek gyakran nem ők a célpontjai, hanem például a tilosban parkolók. A rendőri ellenőrző munkában nagyobb rangja lehetne az úgynevezett aktív intézkedésnek, ha a közlekedők lépten-nyomon látnák, hogy a durva szabályszegőket a helyszínért szigorúan megbírságolják, ha a szabályszegést tüstént gyors intézkedés követi, az megfelelő visszatartó erővel szolgálna. — A forgalombiztonságra legnagyobb veszélyt jelentő, úgynevezett „mozgószabálysértések” elkövetőivel szemben az utóbbi időben növekedett a rendőri intézkedések száma. Ennek ellenére nem vagyunk elégedettek, rendőreink figyelmét oktatások, eligazítások alkalmával rendszeresen felhívjuk a veszélyes szabályszegők azonnali kiszűrésére, határozott rendreutasítására. A hatékony ellenőrzést segítik a motoros rendőrök is, szolgálatukról kedvező tapasztalatokat szűrhetünk le. Elképzeléseink szerint a jövőben nemcsak Miskolcon, hanem más rendőrkapitányságoknál is hasonló egységek lépnek munkába. — Miként járulnak hozzá a korszerű ellenőrző eszközök a közúti biztonság javításához? — A Traffipax mellett használunk kézi sebességellenőrző műszert, füstmérőt és egyéb eszközöket, mint a robot-fényképezőgépet. Várhatóan ez év végén bővül az ellenőrző készülékek arzenálja egy kombinált berendezéssel, amely környezetvédelemmel kapcsolatos mérésekre is lehetőséget nyújt. — Visszatérve a balesetekhez, sokan hajlamosak arra a következtetésre jutni, hogy bizonyos korosztályokhoz tartozók már képtelenek szert tenni a biztonságos vezetéshez szükséges manuális intelligenciára, illetőleg, hogy nálunk nem alakult még ki a közlekedéslogikus gondolkodás. Ha ez így van, akkor ez az oktatás javítását, erősítését is felveti. — Balesetmegelőző munkánk során mind gyakrabban tapasztaljuk, hogy sokaknak hiányos a szabály ismerete, és ez nem ritkán a hiányos felkészítésre vezethető vissza. A közlekedési szakemberek körében gyakori téma a gépjárművezető-képzés, továbbképzés, vizsgáztatás színvonalának javítása. (Teszttanulás helyett mélyebb ismeretek, a magán-gépjárművezetők továbbképzése stb.) Ezt a célt szolgálja majd, amennyiben bevezetésre kerül, a „kétlépcsős jogosítvány” is. Ezek pillanatnyilag tervek, de a helyzetet ismerve, a közeljövőben minden bizonnyal várhatóak hathatósabb intézkedések is. — Ha igaz a közlekedéskutatók tétele, miszerint az agresszivitás agresszivitást szül, és ez az utakon sokkal inkább érvényes, mint bárhol, akkor néhány ideges vezető „megfertőzhet” egész konvojokat is. — Az állítás igaz. Tapasztalati tény, hogy az agresz- szív vezető negatív hatással van a forgalom résztvevőire. Az ilyenek megfékezésére, kiszűrésére vannak módszereink. Mint például a polgári rendszámú kocsik alkalmazása, illetve önkéntes rendőrök ilyen feladattal való megbízása. — Napjaink közlekedési tapasztalatai alapján hogyan ítéli meg, mennyire hagyatkozhat a közlekedő a mi megyénkben az úgynevezett bizalmi elv betartására, nevezetesen, hogy amennyiben a szabályokat betartja, azok betartását elvárhatja másoktól is? — A bizalmi elv a közlekedők számára garanciát kellene, hogy jelentsen, hiszen enélkül a forgalom el sem képzelhető. Mindemellett akadnak olyanok is, akik köztudottan tömegesen és rendszeresen szegik meg a szabályokat. Mivel ezek szabályszerű magatartásában nem bízhatunk teljes egészében, az előírások tisztelőinek is mindent el kell követni azért, hogy a baleseteket, a veszélyeket elhárítsák. Azokra is ügyelnünk kell, akik például kivilágí- latlan kerékpárral közlekednek. A bizalmi elv érvényesülése nálunk hasonló mértékű, mint az ország más megyéiben, nem rosszabb annál, ám sajnálatosan nem is jbbb. — Miben látja a legfontosabb teendőket? Hogyan ítéli meg megyénk közlekedésbiztonságának jövőjét? — A legfontosabb feladat a közlekedők felkészítésének, továbbképzésének javítása. Ezt segíti az MKBT jól felkészült szakembergárdája, amelynek tagjai önzetlenül, elkötelezetten, fáradságot nem ismerve munkálkodnak a' közlekedés biztonságáért. Véleményem szerint szükség lenne bizonyos jogszabályok módositására, szigorítására. Amennyiben mindezek megvalósulnak, úgy a közlekedésbiztonság alakulását illetően optimisták lehetünk. — Köszönjük a beszélgetést. Nagy József Felújítás alatt Az ÉMASZ sárospataki üzemigazgatóságának magasépítési csoportja külső tatarozási munkálatokat végez az 1905-ben épült gi- bárti vízi erőmű épületén. Az eredeti állapotra tervezett, műemlék jellegű épület helyreállítási munkálatai a tervek szerint még ez évben befejeződnek. Fotó: Pásztor Károly Az orvosi meteorológia művelői meteoropátiának nevezik azt a jelenséget, hogy az időváltozások alkalmával igen sok élőlénynek megváltozik a viselkedése. A me- teoropátia jelenségei még az egysejtű élőlényeken is kimutathatók. A magasabb- rendű növények és állatok meteoropáitiája még feltűnőbben megmutatkozik. A legnagyobb mértékben azonban emberen észlelhető a meteoropátia. Kedélyhangu- latunk, munkaképességünk, munkakedvünk és közérzetünk sok esetben magán viseli a lejátszódó időváltozások következményeit. A beteg emberek meteoropáfiája sokszor fájdalmak érzésében vagy szövődmények fellépésében mutatkozik. Régi sebhelyek, évek előtt begyógyult csonttörések helyei a meteoropátikus időjárási helyzetekben sajogni kezdenek. Leggyakoribb talán a fejfájás jelentkezése. A meteoropátia jelenségei olyankor .lépnek fel, amikor egy többé-kevésbé gyorsan mozgó időváltozási vonal, ún. időjárási front vonul át tartózkodási helyünk felett. Éppen ezért a meteoropátiát gyakran frontérzékenységnek is nevezik. Nem minden ember szenved meiteoropátiában. Legalábbis a fiatalabb korosztályba tartozók csaknem érzéketlenek az időjárás alakulása iránt. Az idősebbek viszont valamennyien panaszkodnak a meteoropátiá- ra. A meteoropátiának kétféle alakja van. Az egyik az időváltozások bekövetkezése után lép fel (posztfrontális), és ez a jelenség aránylag könnyen* megmagyarázható, a másik megelőzi az időváltozást (prefrontalis). Az ilyen meteoropaták néhány órával az időváltozás előtt, de olykor már egy-két nappal korábban jelzik panaszaikat, sokszor olyan korai időpontban, amikor az időjárás még szép, és a közeledő légköri átalakulásnak még semmiféle előjele nem mutatkozik. A posztfrontális meteoropá- tiára könnyű magyarázatot találni: ha az időváltozás már lejátszódott, az azt jelenti. hogy testünk fizikai környezete alaposan átalakult. Igen rövid idő alatt megváltozott a hőmérséklet, a levegő vízgőztartalma, villamos állapota, szennyezett- ségi foka, valamint a légnyomás. Nem lepődhetünk meg azon, hogy ez a környezeti átalakulás befolyásolja szervezetünk működését. Sokkal talányosabb az, hogy az időváltozás előtti meteoropátia miként jöhet létre? Hogyan lehetséges, hogy az időjárás megváltozását előre megérezhetjük? Hiszen ez a jelenség olyankor lép fel, amikor a környező levegő állapota még nem változott meg. Ügy tűnik, mintha az okozat előbb következnék be, mint a kiváltó ok, pedig ez nyilvánvalóan lehetetlen. A talánynak a kulcsát a modern meteorológia a következő úton keresi. Amikor a meteoropatáik időváltozás előtti első panaszai mutatkoznak, akkor, noha nálunk még teljesen szép idő uralkodik, tőlünk sok száz kilométer távolságban már kialakult az az időjárási front, amely bizonyos idő elteltével hozzánk érkezik. A meteorológiai szolgálatok időjárási térképei ekkor már világosan mutatják a közeledő változást. Éppen ez teszi lehetővé azt, hogy a meteorológiai jelentések előre felhívják figyelmünket az időváltozás lehetőségére. Miként magyarázható azonban az, hogy a légkör távoli, sok száz kilométer távolságban levő részében lejátszódó meteorológiai változások a mi szervezetünkben okoznak átalakulásokat? Mai- évek óta ismeretes, hogy az időváltozási frontok mentén elektromágneses kisugárzások keletkeznek a légkörben, amelyek a rádióhullámok tartományába esnek. A zivatarok villámaiból is olyan erőteljes sugárzás indul ki, amely még sok ezer Korszerűsíti olajbányászati tömlőit a Taurus szegedi gyára. Több mint 100 millió forint költséggel modern, elektronikus vezérlésű gépsort szerelnek fel az üzemben, amellyel az eddigi 30 helyett 200 méter hosszúságú olajszállító-tömítőt gyárthatnak. A 20—30 centiméter á tmérő jű — egymáshoz csatlakoztatható — gumicsővezetékeken tengerparti olajfúró-berendezések és tartályhajók, valamint a parti gyűjtőállomások között akár több kilométer távolságra is továbbítható a kőolaj. A vekilométer .távolságban js kimutatható. Rádiókészülékeink sercegő zajai, zörejei gyakorta származnak az Afrika egyenlítői részében tomboló heves zivatarok villámaitól. A zivatar nélküli csendes esőt szolgáltató időjárási frontokon képződő rádiófrekvenciás sugárzás lényegesen gyengébb, de ez is meglehetősen nagy távolságra szétterjed a légkörben. A helyzet tehát az, hogy amikor egy hozzánk közeledő . időváltozási front még nagy távolságban van tőlünk, akkor már gyenge elektromágneses sugárzások érkeznek hozzánk. E tényen alapszik az a feltevés, hogy a meteoropátia jelenségeit esetleg ezek az elektromágneses hullámok idézhetik elő, de nem ad magyarázatot például arra, hogy a szervezetnek melyik szerve vagy része reagál a légkörön át érkező gyenge elektromágneses sugárzásra. Tudományos körökben sok híve van annak a felfogásnak, hogy szervezetünk minden egyes sejtje külön-külön változást szenvedhet. Ez megmagyarázhatná azt is, hogy a meteoropátia, mint már említettük, az egysejtű élőlényeken is fellép. A meteoropátia nemcsak a szabadban, hanem épületekben tartózkodókon is jelentkezik. A fekvő betegek gyakran rosszabbul bírják az időváltozást, mint a szabadiban tartózkodó betegek. Ezért a meteoropátia létrehozó oka csak olyan légköri jelenség ■lehet, amely az épületek belsejébe is akadálytalanul behatol. A külső levegő hő- mérsékleti változásai ellen a fűtés és a falak nagymértékben megvédenék bennünket. A légned vességi változások a zárt szoba levegőjében szintén kevéssé érvényesülnek. Ellenben az elektromágneses sugárzás a házfalakon keresztülhatol. A távoli frontokról jövő elektromágneses hullámok éppen úgy bejutnak az épületek belsejébe, minit a távoli rádióállomások adásai. M. í. zeték anyaga ellenáll az olaj és a tengervíz korróziós hatásának, textil és acélhuzal erősítéssel készül, ezért nagy belső nyomást visel el, úszógyűrű szerelhető rá, s így az összekötő súlyos fémalkatrészekkel együtt is a víz felszínén marad. A nagyméretű olajszállítótömlők gyártását még az idén megkezdik. Az elképzelések szerint 1986-ban mintegy kétmillió dollár értékű árut szállítanak a máris érdeklődő külföldi megrendelőknek. Olajszállító tömlők Szegedről
