Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-24 / 198. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 1985. augusztus 24., szombat Zx'/.v ;i/ uUjim. Mindeníeló plakátok, kt*- posek ős »vörösek. A pla­kátok világa vonzó, színes világ. .lolc’tvt idéz és pros­peritást. Szép női arcokkal, ápolt testekkel. P lelkűt. rek­lám mindenült. ICbben már utolértük a tőkés nyugatot“ alighanem. Koran reggel elindulnak a Hirdető pla­kát ni yas/.l ni az aznapi ter­messel és enyvvel, csiriz­zel. S ragasztanak. Kaira, kapura, palánkra. Az egyik Hizlal káprázatos. ínycsik­landó gaszl rolY>l-ételekéi reklámoz. a másikon az Ál­lami Hiztosiló biztosítja a l’elekel a csoportos baleset­biztosítás elsőrendű fontos­ságáról. a harmadikon, a negyediken, a századikon . . . Minden hely foglalt. lOszébe jut gyermekkora. Akkor csak az e célra állí­tott hirdelesoszlopokra ke­rüllek plakátok, reklámok. Tilos volt a kerítéseket, a házfalakat berondítani ve­lük. Ilnfszög alakú badog- epitmenyek voltak, csúcsos tetővel. zöldre lesiettek őket. Mára elavultak, fele­désbe merüllek. Mii már nem ismerik a hircielésosz- lopokat. Illőiéibe került viszont a női test. Minél meztele­nebb. annál inkább. A pla­káton, hattal felénk. lél- mezt idén szőke nő. Älteste kihívóan feszül, szinte ki­domborodik a pinkáiból. Nadragreklám. Másutt elül­ne zet ben ugyané hölgy ke ­li ege ti ugyanezt a felső­testet. A melleit a karjai természetesen elta­karják. Kozmetikai reklám. A harmadik plakáton a szőke hölgy felprol ilban. s tel jes életnagyságában mez­telenül áll egy falhoz tá­maszkodva. mellette, kissé távolabb, szerényen meg­húzódva egy támlás szók. núlorréklám. úgy lehet, korha- dozik. rothad, összeomlás­sal fenyeget a rá fest élt. rá- ragaszloll képek, feliratok alatt. Sebaj! Még néhány réteg enyvbol. csirizből, pa­pírból. s megáll. Összetart­ja. megtartja a rakent-rá- mazolt illúzió. Modern kor. modern rek- viziluma a reklám. Akár­csak a meztelen női test. Az. nyilván nem érdekel senkit, szoba sem kerül, hogy a testben lélek lako­zik. emberi lélek. A szín­házakban az előfüggöny hirdetesfal. keres rajta a színház. A modern rende­zésekben a meztelen női test immár elengedhetetlen diszlelelem. S egy igazán modern rendezés szinte nem nélkülözheti a nyílt színen végrehajtott páros és csoportos közösüléseket. /őzének őszébe jut az a lány. Szép volt. üde. feszes bő­rű. rugalmas mellű leány­lest. Táncolt egy néptánc- együttesben. Aztán valaki ..fölfedezte”. Nini őt. nem ;i tehetségét, csak a testet. \ lest szerepelni kezdett, majdnem teljesen. vagy teljesen meztelenül. Szere­pelt prózában és operett­ben. utóbb még operában is S közben benne előbb bizonytalanná, aztán riadt- 1 a, végül .kélségbeesetté lett a lélek, amivel senki nem tomdüt l. Csak a testet szer­ződtél lék. így hát inni kez­dett. aztán elhízott, meg­nőtt a hasa, a mellei meg­ereszkedtek. S már egyre ritkábban voltak kiváncsi­ak a testére. Megpróbált ongy i 1 kos lenni. Eleiben maradt. Most valahol dolgozik tan. s önmaga romjaiból, em­ber- m a rád é k á bój megk is e- rel némi regenerálódást. /.ezé átmegy a túloldal­ra. Papp Lajos r~y / / * ♦ MB A fill. Lassan elérkeiik o búcsú a fészektől Fotó: Pásztor Károly Mondhatná szebben... A családban es az iskolá­ban egyaránt igazmondásra neveljük a gyermekeket. Azt tartjuk becsületesnek, ha nyíltan szól valaki, s meg­vetjük a hazudozókat. A társadalom éleiét nyitott szemmel figyelő ember mégis gyakran tapasztalja, hogy a mindennapokban fel-felbuk- kan a hazugság: néha szinte az az érzésünk, nem is le­hel nélküle élni. Van. aki azt vallja: „Ha nem tanulsz meg hazudni, .nehezen fogsz boldogulni". Mások szerint a hazugság sokszor lehetővé teszi, hogy szebben szólhas­sunk. hogy ne éleződjenek az ellentétek, hogy békésen él­hessünk. hogy megleledkez- ztink súlyos bajainkról. Mind- tz e kérdés bonyolultságát érzékelteti. A hazugság azt jelenti, hogy nem élünk a beszéd legfontosabb szerepkörével, mert hiszen nem a tartalom pontos közlését szolgálja, in­kább elhomályosítja azt. Te­hát nemcsak az erkölcs, ha­nem a sikeres kommunikáció szempontjából is helytelen hazudni. Hogy mégis oly gyakori, sőt tipikus hazugsá­gok szövik át társas életün­ket. annak többféle kiváltó oka. indítéka lehet. A hazugság egyik forrása az önámitás, amellyel ön­magunk helyzetét próbáljuk meg iézsác"bb"ak látni és láttatni. A vágyhazugság ré­vén olyan valótlan állításo­kat terjesztünk, amelyek nö­velhetik önbizalmunkat, ja­víthatják mások rólunk al­kotott képét, de amelyek le­lepleződése nagy csalódások­hoz vezet. Olykor egész sok épülnek valamilyen élet- hazugság ingoványos talajá­ra. Máskor meg az őszinte önértékelést próbáljuk elke­rülni egv hazugsággal (ami­kor például balszerencsével teljest l- színlelés má­sok megnyerését kísérli meg; énképünket ilyenkor azért próbáljuk szépítve megmu­tatni. hogy külső megítélte- lésüak legven kedvezőbb. Is­méi ős a protokoll-hazugság is. amikor a partnerek köl­csönös etikai engedményeket tesznek. figyelmen kívül hagyják a másik fél őszinte­ségének hiányát abban a re­ményben. hogy a maguk ki- sebb-nagyobb hazugságai ér­vényesülhetnek. Szépítéssel és bizonyos tények elhallga­tásával jár együtt ez a ma­gatartás: gondoljunk például a vevő és az eladó között ki- a la'< u ló a 1 kudozásokra. Vannak aztán a hazugság­nak olyan esetei, amelyeket bocsánatosnak, vagy éppen helyesnek tartanak. Igv olyan helyzetben, amikor az igaz­mondás megbonthatná a ne­hezen kialakult békességei, s ezért hazudnak inkább. Vagy gondoljunk a hókra, amely a társas érintkezés bevett ele­me. és amely sokszor nélkü­lözi a teljes igazságot. Ke­gyes hazugsánnak nevezik azt. amikor a súlyos beteg előtt nem tárják fel helyze­tének reménytelenségét. Ez utóbbi esetekben a beszélő dönti el. igazat .mond, hazu­dik. vagy valamiként kitér az. állásfoglalás elől. Nem tarthatjuk tartósnak az olyan előnyt és az olyan békessé­get. amely hazugságon ala­pul, s még problematikus helyzetben is az őszinteség bizonyul hosszabb távon cél­ravezetőnek. A kevés kivétel nem gyön­gítheti az alapigazságot: a hazugság zavart kelt. kárt okoz ember és ember, ember es társadalom kapcsolatában. Kováts Dániel mentegetjük gyönge menyünket). A Omnibusszal Óbudán Kalapos urak. hosszú szok­nyás asszonyok és lányok 11)2!) november 5-én Buda­pesten. a Villányi úton egy táblán a következő szövegel olvashatták: elment az utol­só omnibusz. Most ismét visszatért, a fővárosba! A ló- vönlalású lársaskucsira szóm­ba! -vasát napunkéul Óbu­dán. a Fö téren lehel lel- szállni. Utazhatnak vele a közeli utcákba, igaz nem az egykor földszintes hazuk kö­zöli. hanem többnyire a tíz­emeletes házak árnyékában. Mégis eredeti élményt nyújt azokból az időkből, amikor még nagyapáink és nagy­anyáink igv sóhajtottak fel: Éjjel az omnibusz, tetején, de csuda voll! Ha napjainkban nem js csuda utazni az om­nibuszon. de kellemes idő­től lés. főként a gyerekeknek. Hollóházán kevés ember akad. aki ne is­merné Csölce Jenő századost, a helyi határ- örőt’s parancsnokát. Húszegynéhány évvel ezelőtt ill volt sorkatona és a ranglét­rán haladva jó pár éve a kis létszámú, ám nagy határszakaszt őrző őrs parancsnoka. Kevesen látják el a nehéz szolgálatot. Tű­ző napon, méteres hóban hosszú kilométe­reken órákat járőröznek a rájuk bízott ne­héz. hegyi terepen, lit jobban tűz a nap. korábban köszönt be a tél, ‘hamarabb le­esik a -hó —. amely erre később tűnik el a sűrű erdőkkel teli helyekről. A hollóházi őrs katonái szinte családi kői ben szolgáinak. A . falu egyik meredek utcáján meghúzódó őrs épülete szerényen búvik meg a körülötte épült nagy családi házak közöli. A parancsnok elmondta: el­helyezésük szerény, de megfelelő. Katonás egyszerűséggel berendezi ti körletükben és azon kívül a határőrök a szolgálatban baj- társak. s a pihenés óráiban is barátok. A porcelángyár köré épült faluban ismerik és becsülik a határőröket. Nincsenek sokan, így személyes ismerősként köszöntik őket a faluban. A katonák többsége szívesen szol­gál ill. Gyorsan elrepülnek nemcsak a sza­bad idő órái. de a szolgálat hónapjai is. Nem érzik magukul elzárva a világtól és sokféle módon igyekeznek megkönnyíteni, szebbé tenni a katonaidőt. Például úgy, hogy gazdálkodnak. A parancsnok megmutatta az őrs úgynevezett gazdasági udvarát, ahol mosi éppen hat sertés „vár” a téli torra. Ily módon is kiegészítik, gazdagítják ét­rendjüket. Végső soron önellátók: a parancs­nok vásárol, sőt ott vásárol, ahol olcsóbban kap. de ha kell. akkor a gyakorta változó és sokszor nem a legképzettebb szakácsok­nak is besegít. Legutóbb éppen a külön­böző savanyúságok, köztük a kovászos ubor­ka eltevésének rejtelmeibe avatta be a mos­tani szakácsukat. Az is természetes az őr­sön. ha járőrszolgálat után éhesen bejön­nek. akkor a szokott helyen várja őket a friss kenyér és a házizsir. Lehet gyorsan kanyaritani és kenni, s a zsíros deszka, jó- fele paradicsommal, vagy paprikával feje­delmi élek. Nemcsak az éhes határőrnek. Az őrzésükre bízott szakaszon, ha ritkán is. de előfordul hntársórtós, s néha eltévedt turistákul i.s „jó útra” kell téríteni. Mindez persze nem jelenti azt. hogy a szolgálati fegyelemből engedve egy percre is lankad­na a határőrök figyelme. A szolgálatot ma­radéktalanul ellátva, a lakossággal együtt­működve példamutatóan őrzik a határi. A kanyargós és szűk hegyi utakon lassan haladó gépkocsival jártuk be a határsza­kaszt és sok úton levő. földeken dolgozó emberi ismerősként üdvözölt a parancsnok. Ismer a faluban, a gyái'ban sok helybélit, minden kanyart, jellemzőbb lát és bokrot, „azonosítási pontokat”, s a visszajáró turis­tákat. Ismeri az ország legészakibb pont­ján. Lászlótanyán nemrégiben elhelyezett emlékoszlopot, a porcelángyár — ahol a fe­lesége dolgozik — régi és új termékeit. Is­meri a gyár körül mostanában gyűrűző vi­tákat, hiszen részese a falu közéletének. Is­mertek számára a falu gondjai, örömei, hi­szen a hollóházi őrs parancsnoka már régen itt él és innen is akar nyugdíjba menni. (Petra) A modern magyar festé­szet prófétai alakja, a nagy­bányai plein air festőtörek­vések elindítója. Nagy ha­tású pedagógus és fáradha­tatlan buzdító. A budapesti min tara jziskolában UI75-ben elkezdett képzőművészeti ta­nulmányait Münchenben tolytatla. 1 ílíi5-ben festett Tengeri hántás c. nagyméretű képével kezdődött művésze­tének alakulása: a finom analízis és a konvenciókkal való szakítás ígéretét hordo­zó mű ez. Leibl reneszánsz­tól ihletett festészetével és a francia Baslien Lepage na­turalizmusával tokon ez az alkotás, melynek folytatása n Miskolci Képtár egyik ki­emelkedő müve, „Az ország bajai" (1893). Ez a mű nem­csak az impresszionista fény- festés irányába mutató meg­oldásai miatt jelentős, hanem •'•»ért is. mert a szociális el­kötelezettségű művészet egyik korai példája. A haza sorsa feletti búsongás Madarász, Munkácsy müveiben gyakor­ta visszatérő motívum: ezt a törekvést aktualizálja HolLó- sy, s készíti elő Kernstok Agitátor c. képét, vagy az Ady költészetében jelképes erőt nyert szituáció jobb megértését. A festmény vázlata a Nem­zeti Galériában látható, de ennél jóval többet .nyújt a vegleges megoldás: a figurák pszichológiai rajzának gon­dossága. az előadás ökono­mikus jellege, a fénvtöl át­hatolt tárgyak briliánsán nagyszerű megjelenítése és nem utolsósorban a festmény sajátos színbeli atmoszférája a korszak egyik kiemelkedő remekévé avatják. Hollósy- nak még egy jelentős műve van a képtár birtokában: a kisméretű Férfiarckép való­színűleg a nagybányai mű­vészet lelkes támogatóját. Lvka Károly művészettörté­nészt ábrázolja. Hollósy két tanítványa. Thorma János és Réti Ist­ván biztatására a München­ben működő .szabadiskoláját Nagybányára telepítette 1896- ban. Ezzel kezdődik a ma­gyar festészet legújabb kori története. Nagybányán festet­te a befejezetlenségében is impozáns Rákóczi-indulót. „negyedik" rend felvonulá­sát megörökítő, európai szem­pontból is kiemelkedő mű­vét. A Nagybányán letelepe­dett művészekkel történt összekülönbözése után emi­att tanítványaival Técsőre költözött. Kiváló iművészet- pedagógus volt, akinek tor­zóban maradt életműve a magyar művészet egyik ki­emelkedő fejezete. Végvári Lajos Hollósy Simon (1857—1918) Az ország bajai, olaj, vászon 68x110 cm

Next

/
Oldalképek
Tartalom