Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-22 / 196. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1985. augusztus 22., csütörtök Nicaraguai beadvány a hágai bírósághoz Szerda íeggel ünnepélye­sen, .katonai tiszteletadással! levonták az állami' zászlót, amely alkotmányunk ünne­pének tiszteletére két napon át lengett az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren. A gel­több tagi a kedden bírálta Reagan elnöknek azt a dön­tését, hr*rtv az Egyesült Ál­lamok két héten belül újabb (kísérletet hajt végre egy mű­hold - e 1 h ári t ó fegyverrel. George Brown, képviselő, a képviselőház tudományom kérdésekkel foglalkozó bi­zottságának tagja szerint a kísérlet mostani végrehajtá­sát nem indokolja különö­sebb éi dek. viszont ez ked­vezőtlenül befolyásolhatja a műho'd-elhárító fegyverekről f o ly t.a tol l szovjet—amer ik a i tárigyailásokat és kihathat a küszöbönálló magas szintű kétoldalú tárgyalásokra is. A kísérletét ugyanazon a napon jelentették be, ami­kor napvilágra került, hogy a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó előkészítéseként Se­lérthegyi Felszabadulási Em­lékműnél ugyancsak katonai tiszteletadás közepette von­ták le a magyar nemzeti lo­bogót és a nemzetközi mun­kás,mozgatom vörös zászla­ját. vai'dnadze szovjet külügymi­niszter Reagan elnökkel és Shultz ikü 1 ügy.m.iniszterrel is találkozik szeptemberben. Az Egyesült Államok eddig, két alkalommal hajtott végre próbát a repülőgépről indí­tott kétfokozatú rakétával, amelyet viszonylag alacsony pályán keringő mestersége? holdak megsemmisítésére fej­lesztett ki. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között Genfben folytatott leszerelési tárgya­lás egyik témája éppen a műhold-elhárító fegyverek el­tiltása. Az amerikai kong­resszus. az idén, azzal a fel­tétellel járult hozzá három í akétakisérlet végrehajtásá­hoz, hogy az elnöknek Iga- volima kell: jóhiszemű tár­gyalásiakat tolylat erről a té­máról a szovjet féllel. A hágai Nemzetközi Bíró­ság .szentember I2-én kezdi meg annak a ntearaguai be­adványnak a kivizsgálását amelyben Managua kérte, hogy -a nemzetközi testület, jogi szempontból vélemé­nyezze az Egyesült Államok Nicaraguával szembeni poli­tikáját. Nicaragua egyúttal kérte a Nemzetközi Bíróság döntését arról is, hogy kór-' heti-e kártérítés kifizetését az Egyesült Államoktól az amerikai kormány által oko­zott veszteségek .miatt — ezt hangsúlyozta kedden Mana- guábam Daniel Ortega nica- raiguai államfő, aki tájékoz­tatta az újságírókat Ni'cara- gua kártérítési igényéről. Legkevesebb 45 személy vesztette életét, 90 pedig megsebesült a libanoni Tri­poli városban kedden tör­tént robbantásos merénylet •következtében, Kedden késő éjszakáig folytak, a tüzérsé-. gi összecsapások Bejrut kör­nyékén. A UP1 amerikai hírügynökség összesítése sze­rint hétfőn és kedden 33-an haltak meg és 140-en szen­vedtek sérüléseket a főváros körzetében becsapódó, minl­Európa csaknem mindegyik országa közreműködik a Bu­dapest Fővárosi Levéltár ké­szülő kiadványa: a Buda és Magyarország török uralom alóli felszabadítására vonat­kozó levéltári ismertető meg­írásában. Főleg a fővárosok levéltárai vesznek részt e nemzetközi együttműködés­ben. Kapcsolatuk ugyanis a Fővárosi Levéltárral régi ke­letű, öt évvel ezelőtt szin­tén együtt hozták létre Az európai fővárosok építéstör- léneti forrásai című könyvet, amelyet a Corvina Kiadó je­lentetett meg. Számos ország nemzeti és tartományi levél­tárai, múzeumai és könyv­tárai is bekapcsolódtak a vál­lalkozásba. A társszerzők többsége már elküldte hoz­zájárulását a kiadványhoz — tájékoztatta az MTI munka­társát Varga J. János, a Bu­dapest Fővárosi Levéltár fő­igazgató-helyettese. Ezekben ismertetik azokat a politikai, diplomáciai, gazdasági, mű­velődéstörténeti dokumentu­maikat, amelyek országunk török uralom alóli felszaba­dításáról vallanak. Az iratok lelőhelyeit és tartalmát a kiadvány egyik kötetében közük majd magyar és an­gol nyelven. A hazai levéltárakban fel­kutatott, ilyen jellegű iratok, levéltári segédletek jegyzékét és az iratok tartalmi leírását is elkészítették, és az e kor­szakra vonatkozó bibliográ­fiával együtt nyomtatják ki a kiadvány másik kötetében. Terveik szerint a két köte­tet egyszerre, a következő év nyarán, Buda török alóli fel­szabadításának 300, évfordu­lója alkalmából jelentetik meg. E nemzetközi kiadvány­nyal a hazánk török uralom alóli felszabadulásának idő­szakát, az európai országok­nak a török hódítás elleni összefogását kutató szakem­berek — elsősorban történé­szek, levéltárosok, muzeoló­gusok — tudományos mun­kásságát kívánják elősegíte­ni. Ez az első segédlet, amely az e témájú iratokról tájé­koztat. A szerkesztését meg­előző levéltári feltárások eredményeként sok, ez ideig nem ismert, ilyen vonatko­zású irat kerüli elő a köz- gyűjteményekből. A kutatók a kötetek segítségével job­ban áttekinthetik majd az 1683 (Becs ostroma) és 1699 A hágai Nemzetközi Bíró­ság tavaly májusban már ho­zott egy olyan döntést, amely- lyel követelte a niearaguui kiköltök elak náthásának be­szüntetését, azt, hogy tartsák tiszteletben az ország füg­getlenségét. Az akkori bíró­sági' eljárás azonban nem volt olyan alaposan előké­szítve, mint a mostani, és az akkori határozat jogi szempontból nem tekinthető véglegesnek. A Nemzetközi Bíróság időköziben. 1984 no­vemberében egyhangú dön­tést hozott .arról, hogy a ni- cairaguai' kérelem .megítélé­sében .nem fér kétség1 a tes­tület illetékességéhez. Az amerikai kormány ezt a döntést nem fogadta el. egy tízezer tüzérségi' löve­déktől. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár -kedden nyilat­kozatban fejezte ki sajnál­kozását a libanoni erőszakos cselekmények újbóli elhara- pódzása fölölt. Felszólította a -szemben álló feleket, hogy állítsák, meg a romboló fo­lyamatot, é-s működjenek együtt az ország békéjének és egységének helyreállítása érdekében. között eltelt időszakot. Újabb információkat szerezhetnek országunk török hódoltságbe­li helyzetéről, arról, hogy az európai államok miként se­gítették Magyarország felsza­badítását, milyen összefügg gés volt érdekeik és ellenté­teik, valamint diplomáciai és katonai manővereik, a török elleni háború támogatása kö­zött. E dokumentumokat tanul­mányozva válaszolhatnak sok, ma még vitatott kérdés­re; többek között arra, mi az oka, hogy csak Buda visz- szavételénél harcolt számot­tevő magyar katonaság, 1686—99 között pedig egyre kevesebb magyar vett részt az európai koalíciós hadse­regben. A feltárt hazai és kül­földi iratok ugyanakkor sok adattal, tényekkel bizonyít­ják: a magyar nép óriási ál­dozatot hozott azért, hogy ki­űzzék területéről a törököket. Ha népes hadsereg kiállításá­ra nem is volt ereje, rendkí­vüli adókkal járult hozzá a hadjáratok költségeinek fede­zéséhez, élelmiszerrel látta el a felszabadító seregeket, szál­lította azok katonai felsze­reléseit, utat, hidat épített, miközben elszenvedte a had­műveletek okozta mérhetet­len pusztítást. ' Uj, speciális íolyadekkris- tály-család kialakításán dol­goznak a Központi Fizikai Kutatóintézet munkatársai. A mintegy öt éve tartó ku­tatások eredményeként az intézetben ma már rendel­keznek olyan — világviszony­latban is a legkorszerűbbek közé tartozó — úgynevezett gyors folyadékkristállyal, amelyet az elképzelések sze­rint többek között a szemé­lyi számítógépek kijelzőrend­szeréhez, vagy például a té­véképernyők korszerűsítésé­hez lehet majd alkalmazni. A folyadékkristály a het­venes években terjedt el szerte a világon, többek kö­zött a különböző műszerek kijelzőtábláinak anyagaként, avagy — a legközismertebb példa — a kvarcórák időjel- zőjeként. Ma már az itt al­kalmazott folyadékkristályok számtalan fajtája létezik, többségük a nemzetközi ke­reskedelemben is széles vá­lasztékban kapható. Az utób­bi években ugyanakkor fel­merült az igény e kristályok olyan speciális változatai iránt, amelyek a személyi számítógéphez kapcsolt tévé- képernyő helyett folyadék- kristályos monitorok (kijel­zők) kialakítását is lehetővé teszik. (Napjainkban a hor­dozható személyi számítógép nagy hátránya, hogy csak tévékészülékre kapcsolva használható. Egy kisméretű, könnyű, hordozható kijelző­berendezés lényegesen kiszé­lesíthetné az ilyen számító­gépek alkalmazását.) A hagyományos folyadék- kristályok e célra már nem felelnek meg, mert túlságo­san lassúak: a képalkotás­nak az a sebessége, ami pél­dául egy karóra számlapjá­nál még megfelelő, egy sok információt gyorsan közlő számítógép-kijelzőnél már Augusztus 20. tiszteletére minden évben több napos vi­torlásversenyt rendeznek a Mályi-tavon és néhány esz­tendeje éjszakai vitorlázás­sal egészül ki a tó pnnepi programja. Így volt ez hét­tőn is. amikor az est leszáll­ta után újra vitoolát bontot­tak a Justitia és a Távhő sportklub hajói. Mivel a partról fényszórókkal világí­tották meg a vizet, a lát­ványnak, mint minden, ilyen alkalommal, most í-s. sok né­zője akadt. A.z esti órákban m egpv'':- tották a tábortüzet is, amit vízi sportolók, azok hozzá­tartozói. valamint érdeklődő nem elegendő. A KFKI szak­emberei által kifejlesztett új, gyors folyadékkristálynak az úgynevezett kapcsolási ide­je a hagyományos anyagé­nak alig ezredrésze: a ko­rábbi Í50 ezredmásodperc helyett csupán 0,1. Emellett lényegesen jobb az anyag belső rendezettsége is, s ezért sokkal tisztább, kont­rasztosabb képet nyújt. Fon­tos az is, hogy már szobahő­mérséklet mellett — 16-tól egészen 50 Celsius-fokig — alkalmazható. Szakemberek szerint az új anyag hasznosításának lehe­tőségei ma még beláthatat- lanok. Külföldön például már létezik olyan kísérleti hor­dozható tévékészülék, amely­nél folyadékkristállyal old­ják meg a képalkotást; de emellett az ipari alkalmazás számtalan formája is elkép­zelhető. A hazai kutatás ma még elsősorban azt célozza, hogy a fizikai folyamatok tisztázásával, a szükséges anyagok itthoni előállításá­val biztosítsák a hazai ki- jelzőberendezések verseny- képességét arra az esetre, ha majd a gyors folyadékkris­tályok alkalmazása elterjed. Nemzetközi összehasonlítás­ban lemaradásról, egyelőre nincs szó, hiszen pillanatnyi­lag — bár számos laborató­riumban már létezik — még sehol a világon nem árusí­tanak gyors folyadékkristályt, és ilyenen alapuló berende­zéseket sem kínálnak még a kereskedelmi forgalomban. Az intézet szakemberei most azon dolgoznak, hogy űjabh anyagtípusok kifejlesz­tésével a speciálisabb igé­nyeknek is megfelelő — pél­dául az átlagosnál magasabb, vagy alacsonyabb hőmérsék­let mellett is alkalmazható — gyors folyadékkristályokat hozzanak létre. idegenek álltak, ültek körül. Az esthez tartozik a látvá- .nyos iminii-tűzijáték isi: húsizx harminc színes lövedék emel­kedett a tó vize fölé, hogy ti­szavirág-életű fényével meg- ,megújuló ritmusban bevilá­gítsa a környéket. A vízen, mint apiró szent­jánosbogarak pisla fénye', távolodó, közeledő lámpák jelezték .a hajóit útját a bó­ják körül, a kijelölt pályán. Azoknak, akik hétfőm a Má- lyi-tó partján töltötték az es­ti ' órákat, a vízi sportolok kellemes emlékeket szerez­tek a tűzi játék kai, a: kicsit már nyárbúcsúztatóiniafc is számító nagy tábortűzzel. Augusztus 21 'IMS Tegnap reggel a megszokottnál valamivel zsúfoltabb volt a miskolci 1-es autóbuszjárat; valószínűleg a töb­bi is. A szokásostól eltérően viszont a máskor minden­napi, apró torzsalkodások nélkül buszozott a jármű közönsége — kipihent, lebarnult arcokból elővillanó szemek pásztázták a várost. A .Tanácsház téri meg­állóban — egyetlen, hosszú, kollektív sóhajtás után — megüresedett az autóbusz. Ne.m kellett hozzá különö­sebb éleselméjűség, hogy kitaláljam, hiszen még a vak is láthatta: véget értek a nagy nyári szabadságok. A titkárnők egyre ritkábban mondhatják majd, hogy nem tudják adni X. elvtársat, mert szabadságon van, a helyettes úgyszintén, sőt mindenki, és lehetőség sze­rint az ő nyugalmát se zavarjuk ebben a nyárban. Az oly sokat emlegetett „illetékes” sem odázhatja el már régen esedékes válaszát közügyben, néhány boltban nem hivatkozhatnak rá, hogy a szabadság okozta lét­számhiány miatt ingerült és udvariatlan a kiszolgálás, a hivatalban az ügyintéző már nem lazíthat tovább, egyszóval ismét augusztus 21 -ót írtunk. Befejeződött a munkanaptár nyara. A dátum nem szerepel megkülönböztető jelzéssel a naptárban, ezért javaslom: írjuk ezentúl zöld színnel. Zölddel, jelezvén, hogy szabad dolgozni. Nagy lendü­lettel kezdve, s aztán az év végi ünnepekig tartva a tempót. Mértékadó forrásokból értesültem róla ugyan­is, hogy közvéleményünk számára augusztus 21-e után már nem nyár a nyár. A szabadságot mindenki az al­kotmány napjáig igyekszik kicsikarni a főnökeitől, mert ami ezután következik, az már az üdülőkben is holt­szezon. Sikeresen elmúlt a vad kánikula is, hacsak az idő­járás nem lesz a következő hetekben ismét* rendhagyó, már. nem számíthatunk 3(1—35 l’oíkos rekkenő hőségek­re. Nem tudom, olvasóink észrevették-e, ezért most el­mondjuk: ebben az évben nem közöltünk kánikulai riportot a városból, Évtizedek óla megrögzött „jó szo­kás” szerint ilyenkor a sajtó (rádió, televízió) rácso­dálkozik a hőségben hősies munkát teljesítő autóbusz­vezetőkre, elmentünk a melegüzemekbe, vissza-vissza­térően meginterjúvoltuk a martinászokat, akiknek a háta is borsódzott a kérdéstől: ..Ugye, nagyon melegük van?” Bevált fogás ilyentájt a megnövekedetl vízfo­gyasztás adatain ámuldozni, egyben ostorozni a pazar­lókat, akiknek az ostorcsapások meg sem kottyannak. Szakítottunk hagyományainkkal, mert meg kellene végre értenünk, hogy időjárás van. Egyes építőipari vállalatoknál, néhány cégnél pz aikadozó munkára, a kívánatosnál gyengébb teljesítményre még mindig a tél hidege a magyarázat. Ellenben, ha nincs semmi baj, jól megy a szekér, az időjárás mintha megszűn­ne létezni. A nagy melegben is dolgozni kell (a mis­kolci Széchenyi út átépítésén munkálkodók például megtették), de úgy vélem, az elmúlt napokban mintha túl sokat foglalkoztak volna a hőséggel. Leginkább persze a hivatalokban. Soha annyi kókadt arcot, el­gyötört tekintetet nem láttam még az íróasztalok mö­gött, mint az elmúlt két hétben. És. körülbelül 10 má­sodpercenként hallottam: de melegem van... De tegnap mar augusztus 21-ét írtunk. Hidegfront is jött szerencsére, s akik sóhajtoztak, talán már elfelej­tették azt a „szörnyű meleget”. A tél hidegében persze majd visszakívánják — jobb társalgási téma híján. Egyébként pedig még egy hosszabb sóhajtás, és no­vembert, decembert írunk. Miskolc Város Tanácsának legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén volt szó róla, hogy a város kasszájában található közpénzt — hasz­nosan, okosan, célszerűen és takarékosan — minden­képpen föl kell használni, nem képződhet „pénzmarad­vány”, amelyet esetleg zárolhat a felsőbbség. El kell költeni, mégpedig a város javára. Izzadság nélkül. Később már ugyanis nem hivatkozhatunk az idő­járásra. Udvardy József Zászlólevonás Amerikai kísérlet műhold-elhárító fegyverrel Az amerikai kongresszus Robbantásos merénylet Tripoliban Levéltári kiadvány Új adatok a török elleni harcról (Magyarország felszabadítása) Éjszakai vitorlázás, tűzijáték a Mályi-tónál

Next

/
Oldalképek
Tartalom