Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i i Nemzetközi Az elmúlt évek hagyományaihoz hasonlóan az idén is vizre szálltak a XVIII. nemzetközi Tisza-túra résztvevői. Az öt országból - az NDK-ból, az NSZK-ból, Csehszlovákiából, Lengyelországból és Magyarországról — verbuválódott 370 főnyi gárda a felső-tiszai Tivadarból indult, a végcél Szeged. Gipszbányát nyitnak Rudabányán A gu/xiusúgi körülmények arra kényszert tették a rudu- bányai vasércbányát, hogy bezárja az ország egyetlen vasérc lelőhely ét és más kibányászható termék után nézzen. A tervezeti termék- bővítésből kényszerű termékszerkezet-váltás lelt akkor, amikor hozzákezdtek a rém én.v teljes vá 11 a I k < rzáshr >z. a giipszbán.ya megnyitási munkálataihoz. A bányavezetés az évekkel ezelőtt elvégzett kutatásokból tudta, hogy nagy menynyiségű gipsz talalhaló a környező területeken. A közelmúltban elvégzett fúrások megerősítették ezt a leMéle- lezést, ezért is kezdték meg július elején a bánya nyitóit rká nak k i a Itt k ilásá t. Az értékest'téssel nem lesz gond, ugyanis a cement- és az építőipar igen élénken érdeklődik minden olyan megoldás iránt, ami lehetővé tenné a drága import csökkentését. Októberben már~~l(K) tonna gipszet akarnak bányászni, hogy megkezdődhessenek a hasznosítás ’lehetőségeit felmerő kísérletek. A korábban kis mennyiségben felszínre hozott gipszet a cementipar szakemberei már tüzetesen megvizsgálták, és az volt a véleményük, hogy legalább olyan jó tulajdonságokkal rendelkezik a rudabányai anyag, mint a jóval drágább külföldi. Az építőipari alkalmazás lehetőségeit októbertől kutatják majd, ekkor kezdődnek meg a kísérleti égetések. A bányavezelés tervei szerint 1986 második felétől indul meg a folyamatos gipsz- termelés. Ekkortól vállalkoztak nyers es égeteti gipsz szállítására is. tSZAKIUGYARDISZMi AZ MSZMP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 179. -szám Ára: 1,80 Ft Csütörtök, 1985. augusztus 1. Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter megbeszéléseik előtt Helsinkiben. új elemei emelnek ki a Finlandia palotában tartózkodó diplomáciai és sajtómegfigyelők : a KGST és a Közös Piac közötti közeledésre vonatkozó ajánlat ilyen tekintélyes nemzetközi fórum előtti megerősítését, és a „második kosárban” foglalt — a kereskedelmi, gazdasági (Folytatás a 2. oldalon) Baráti eszmecserék a VII-en Bizakodó hangvételű felszólalások az Eorópa-találkozón „Senki sincs teljesen megelégedve a helsinki záróokmány megvalúsiilá.savul. mégis minden hozzászólásban helyeselték az európai biztonsági folyamat továbbvitelét" — így foglalja össze a helsinki külügyminiszteri konferencia első napján szerzett benyomásokul vezércikkében a szerdai Hclsingin Sünömül. A finn lapok kél biztató elemet emelnek ki az. eddig elhangzottakból: mind a szovjet, mind az amerikai külügyminiszter és számos más felszólaló bizakodóan szólt a novemberi szovjet— amerikai csúcstalálkozóról, s szinte valamennyien aláhúzták a soron levő budapesti és bécsi találkozók jelentőségét a kontinens légkörének további javulása szempontjából. Ismét a legnagyobb finn újság, a független Helsingin Sanomat kifejezésével: „Nyilvánvaló, hogy mind Keleten, mind Nyugaton egyidejűleg keletkezőben van a készség a tartalmas megbeszélésekre." Sevardnadze szovjet külügyminiszter beszédéből két A járműjavítás helyzetét vizsgálta a KNEB Befejeződött ;i Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak a személygépkocsi- és a 1 kát rész-forga Ima zás. va I a- mint a hazai járműjavítás helyzetét feltáró országos célvizsgálata, amelyet 19111 elején .indított lakossági bejelentések alapján. A vizsgálatot az telte szükségessé, hogy az utóbbi .két évben jóval több panasz érkezeit az autó- és alkatrész-forgalmazással. valamint a járműjavítással kapcsolatban, mini a megelőző esztendőkben. A cél vizsgálni az 1911.'! óta eltelt időszakai tekintette ál. de egyes kérdések előzményéinek vizsgálnia visszanyúl ik 1979-ig. A KNlíl) összefoglaló jelentése megállapil ja : a személygépjárművek javításához szükséges pél alkatrészek és szerkezeti elemek iránti kereslet alapvetően a hazai autópark típus és életkorszerinti összetételéiül, illetve az ezt meghatározó személygépkocsi-importtól függ. A hazai személygépjármű-ál lo- rhány kor szerinti összetétele — évente 100 ezer autó importja ellenére — fokozatosan romlott, s 19119 végén az autóknak már mintegy .'!() százaléka voll öregebb a nemzetközileg még elfogadót I 10 évnél. Azóta a - személyautók 7.0 éves átlagkora tovább nőti és 19ÍÍ1 vegére megközelítene a 11.4 esztendőt. A jármüvéi< cseréje, valamint az autóval még nem rendelkezők igényének fokozatos kielégítése a VII. ötéves tervidőszakban — a számítások szerint — évente mintegy 190 ezer gépkocsi behozatalát teszi szükségessé — állapítja meg a jelentés. A személygépkocsi-állomány mennyiségi növekedését — 1981—1984 között mintegy 90 százalékkal nőtt az autók szúrna — az. elmúlt öt évben nem követte arányos mennyiségű, ütemes alkatrész!mport. Ennek egyik oka. hogy az alkatrész-forgalmazó vállalatok a gépkocsi-tulajdonosok érdekei vei ellentétben 1984-re az előző évinél mintegy 8 százalékkal kevesebb alkatrészt és szerkezeti elemei rendellek az. autógyáraktól, s az ellátást nehezítette az. is, hogy á külföldi gyártók egy része a megrendelt alkatrészeknek csak 85—90 százalékát szál - Iitplla le. Az. alkatrész-ellátási gondokat növelte, hogy azAFIT Tröszt megszűnése után a megfelelő pénzeszközökkel rendelkező önállósult egységek a javításokhoz leggyakrabban szükséges alkatrészekből nagyobb készleteket raktározlak. Az ilyen készlet-felhalmozás más autójavító szervezetek elöl vonta el a zökkenőmentes munkához, elengedhelet len alkatrészeket. s így sok esetben mesterséges hiányhoz, is vezetett. A KNEB-vizsgafal tapasztalatai szerint, a szervizek a munkák 15 százalékát csak akkor tudták elvégezni, ha az autótulajdonos maga szerezte be a szükséges alkatrészekéi a kiskereskedelmi hálózatból. Szerdán Fejti György, az MSZMP Borsod-AbaújZemplén Megyei Bizottságának első titkára volt a Magyar Nemzeti Klub fórum- sorozatának vendége. A mintegy 150 szovjet és magyar fiatal részvételével lezajlott eszmecsere központi témája ezúttal Magyarország gazdasági fejlődése voll. Fejti György bevezetőben áttekintette a felszabadulás után eltelt időszak gazdasági fejlődéséi. A hetvenes évek végén két fő célkitűzés ír. - galmazódott meg: a tőkés fizetési mérleg egyensúlyának helyreállítása, illetve az elért életszínvonal megtartása. Az MSZMP XIII. kongresszusa ennek a programnak a megvalósítását elemezte, mérlegelte, s megállapította: az egyensúlyi folyamat kedvezően változott, és 1980—1984 között 15 százalékkal csökkent az ország adósságállománya — mondotta a fórum vendége. A magyar politikai delegáció fiataljai szerdán, a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó ötödik napján újabb kétoldalú baráti találkozókon vetlek részt. Hámori Csabának, a KISZ KB első titkárának vezetésével magyar fiatalok délelőtt a csehszlovák nemzeti klubba látogattak el. Hazánk képviselőit Jaroslav Jeneral, a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség KB elnöke fogadta. Ugyancsak szerdán délelőtt a magyar delegáció egy másik csoportja a Német Szövetségi Köztársaság klubját kereste fel, délután pedig a laoszi küldöttség vendégszeretetét élvezhették a magyar delegátusok. A szívélyes légkörű eszmecseréket kulturális műsor egészítette ki. A csehszlovák —magyar baráti találkozón a Hegedűs együttes szórakoztatta az egybegyűlteket. Az NSZK-klubban M. Kecskés András pantomimművész ié- pett a közönség elé, míg a laoszi és magyar fiatalok találkozóján Boros Hajós polbeat-énekes adott műsort. Továbbra is rendkívül élénk a moszkvai Világifjú- sági és Diáktalálkozó politikai fórumainak, a tematikus központoknak a munkája. A béke és a leszerelés kérdéseivel" foglalkozó egyes számú központban folyik a leg- levékenyebb munka. Vitánként ötven. hatvan felszólaló is szól kér, mindegyikükre természetesen nem is kerülhet sor. pedig az elnök szigorúan betartatja az ötperces időtartamot. Öntözik a babot Még nem is olyan régen a szűnni nem akaró esőzésekre panaszkodtunk, de alig telt el tucatnyi hőseget horó nap, maris ujjnyi repedésekről számolnak be a határt járó emberek. Nem véletlen tehát, hogy ahol lehet, nagy erőkkel folyik ar öntözés. Megyénkben soj- nos, az utóbbi években csökkent az öntözhető terű let, a gazdasagok pénztelenségre hivatkozva, (elhagytak a mesterséges esoz- tetessel. Kivétel természetesen itt is akad, például a Szerencsi Állami Gazdaság. A dombvidéki öntözöiürt „szive" egy mesterséges tó, amelybe o Takta vizét szivattyúzzak (el, s innen kerül a viz a szomjas földekre. Képünkön: o nagyüzem 116 hektáros babtáblájában Kézi Gyula a berendezést ellenőrzi.
