Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-25 / 173. szám
1985. július 25., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Pedig milyen szépen indult... Haldex Ostrava Bodrogközi helyzetkép készítenünk, ami pedig Borsod megyében ma már a legtöbb gazdaságban megkezdték az aratást. A gabonaszemek nagy vizlartalmú- ak ugyan, ekképpen szükséges a szárításuk, de a meghosszabbodott aratásban is nagy biztonsággal, eredményt hozóan betakaríthatok. Ugyanakkor, a Bodrogközben, a jelenlegi helyzet komoly aggodalomra ad okot. A későn érkező tavasz gyors olvadást hozott. A hosszan tartó esőzések következtében pedig megduzzadtak a folyók, s a nyár eleji záporok, zivatarok, valamint az évszakhoz képest hűvös idő tovább hátráltatta a szántóföldi munkákat. A bodrogközi harmincezer hektárt meghaladó szántóterület több, mint egy- harmadát kisebb-nagy óbb vízkár érte. Sőt, B2B7 hektárnyi területen a mai napig olyan nagy mértékű a belvíz, hogy az megmüvel- heletlen. A felmérések szerint az e térségben jelentkező károk értéke meghaladja a 200 millió forintot. Szaniszló Sándor, a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet elnöke elkeseredett. — Ez a rendkívüli tavasz és nyárelő számításaink szerint, nekünk azt is jelenti, hogy a növénytermesztésünk az idén nem lehet nyereséges. A tervezett 76 milliós hozamértékkel szemben ugyanis 46 milliós kieséssel számolunk. Pedig milyen szépen indult minden! Az elmúlt évben a területünk nem volt belvizes, így megfelelő körülmények közöli kezdhettük az idei év eredményeit alapozó szántóföldi munkákat. A'legfontosabb árunövényünk az őszi búza, amelyet 1607 hektáron megfelelően előkészített talajba és időben elvetettünk. Az őszi munkák tehát jól sikerültek és a hideg, hosszú télben vastag hótakaró védte az egyébként kedvező benyomást keltő növényt. Nyílt titok, nagy reményekkel vártuk hát a tavaszt ... Ami meg is érkezett. Igaz, háromhetes késéssel, de megjött és nyomban felborított minden addigi elképzelési, gyorsan eltiport ezernyi reményt. A tarisznyájában ugyanis hosszan tartó esőt hozott. Az elnök papírt vesz elő: — Nézze, a gazdaságunkban három helyen is mérjük a lehullott csapadék mennyiségét. A mi területünkön az elmúlt -hat hónapban 500 milliméter esett, annyi, amennyi egy átlagos évben összesen. Ezt a lehullott mennyiséget pedig a Bodrogköz. komoly következmények nélkül nem viseli el. Szövetkezetünkben a kikelt búza, több mint 200 hektáron teljesen kipusztult, közel 200 hektáron nincs kár és ezer hektáron, a kártétel 50—1(0 százalék között mozog. Ugyanakkor a káposztarepcét is megharmadolta a belvíz, így nagy erőkkel kiműveltük ezeket a területeket, majd újravetettük. Az. újabb esőzések pedig újra kimosták a földből a kikelő növényeket. A tétova tavasz persze késleltette a kukorica és napraforgó vetésidejét, a belvíz viszont a fejlődését gátolja. A szövetkezet tábláin a kukorica egyszerűen nem nő méternél magasabbra. Ez a növény már bizonyos, hogy a fejlődésbeli lemaradását behozni nem tudja. — A napraforgó és kukorica esetében a hozamkiesés közel 12 millió forint. És akkor még nem beszéltünk a takarmánytermelés gondjairól. Termelőszövetkezetünk ugyanis 2000 szarvasmarhával rendelkezik, melynek feltétlenül biztosítania kellene a jó takarmányhátteret. De kérdem én, miből? Hiszen a szénát sem tudtuk időben és jó minőségben betakarítani, melynek következményeit nyilván később érezni is fogjuk. A silókukoricát pedig egyszerűen el sem tudtuk vetni. Így, a szi- lázsl is szemes kukoricave- temény terméséből kell eltartási-takarmányozási költségeket fogja az egekig növelni. A költségek alakulása mellett persze nem mehetünk el szótlanul. A tervezett szintet ugyanis már régen túllépték. — Tudomásul kell venni, jóval nehezebb körülmények közölt gazdálkodunk az idén, mint azt a legrosszabb álmainkban is gondoltuk. A belvizes területek megművelése, a növényápolási munkák jóval több energiát emésztettek fel, mint az elmúlt évben. Ilyen körülmények között pedig a gépek is hamarabb tönkremennek, javítgatásukra is mind több pénzt költünk. Nem beszélve arról, hogy az újra- velések miatt a költségek rendkívüli mértékben megemelkedtek. Egy szó mint száz, hogy az idei időjárás mennyire terhelte meg a szövetkezet gazdálkodását, nyilván később derül csak ki. de azt már most is tudjuk, zárszámadáskor sok jóval nem számolhatunk. Az igazsághoz azonban az. is hozzá tartozik, hogy a regionális melioráció keretében eddig a szövetkezet 1500 hektárnyi területén már három éve folyik a talajjavítás. mely eddig 65 millió forint értékben valósult meg A munkálatokkal még nincsenek készen, az átemelőrendszer építése napjainkban történik. — A melioráció az egyetlen, mely bizakodásra késztet, megteremtődhet vele a Bodrogközben is a kiegyensúlyozott növénytermelés feltétele. Hangsúlyozom, a melioráció első szakasza sem zárult le, mégis már most jól látható, mi a különbség a meliorált és érintetlen területek között. Az előbbin akár 1 tonnás búzatermést is arathatunk ... — És az utóbbin? Az elnök inkább nem válaszol. Balogh Andrea A tornyok Angliából érkeztek — Egy kő esett le a szivemről, amikor sikerrel befejeződött a műszaki átadás. Küszöbön állt a betakarítás, s éppen ezért még most is kiver a hideg, ha eszembe jut, hogy e hatszáz vagonos tárolóban, valami miatt nem tudunk terményt tárolni. Világbanki hitelből, az intenzív gabonaprogram keretében 25 millió forintért készült el a Bocs—Hernádné- meti vasútállomás mellett ez a hat, egyenként ezer tonna befogadóképességű lém torony. A korrózióálló szerkezet Angliából kamionokban érkezett, a többi részegységet, technológiai berendezést a kecskeméti Mezőgép gyártotta. Előnyeiről Görgei József, a Gabonaforgalmi Vállalat miskolci körzetének vezetője így beszél. — Teljesen automatizált, mikroprocesszoros vezérlésű a termény ki- és betárolása. A tornyok szintjein elhelyezett érzékelők mutatják a hőmérsékletet, hívják A Borsodi Vegyi Kombinát napjainkban az öt kontinens 40 országával áll üzleti kapcsolatban. A vállalat több gazdasági társulásnak is tagja és szellemi tőkéjét jól tudja hasznosítani elsősorban az afrikai földrészen. Különösen keresetté fel a figyelmet a veszélyre. A termény szellőztetését a központi vezérlőből lehet irányítani. A magyar építőiparra nem jellemző gyorsasággal készült el a tároló. Az érdemi munka februárban kezdődött, de az alapozást egy hatalmas hófúvás leállította. A lefektetett betont, fóliákkal védték az időjárás viszontagságaitól, sikerrel. Az igazi hajtás tavasszal kezdődött, amikor két hónappal előrébb hozták a műszaki átadás határidejét. Az építők dicséretére mondva: teljesítették ígéretüket, az aratás kezdetére minden technológiai berendezés összhangban működött. Görgei József: — A termelők körében ismert, hogy vállalatunk magtárkapacitása kevés. Ezen segít a most átadott hatezer tonnás toronysiló, amelyből még várhatóan két hasonló épül megyénkben. váltak a kazincbarcikai gyár olyan világszínvonalon álló termékei, mint a Covinton gyógyszer alapanyaga, a mésszel kombinált műtrágya, továbbá vevőre találnak napjainkban a vállalat által előállított nagy tisztaságú fémdioxidok is. Sertésbőrből bútorhuzat A természetes bőrből készült termékek iránt az egész világon egyre nagyobb az igény. A marhabőr mellett mind nagyobb tért hódít a sertésbőr, annál is inkább, mert világszerte a sertésállomány dinamikus növekedése figyelhető meg. Hazánk bőrgyárai évente 2,2 millió négyzetméter sertésbőrt készítenek ki, de ennél többre is képesek lennének, ha a vágóhidaktól több alapanyagot kapnának. Ha a feldolgozó vállalatok nagyobb arányban használnának hazai alapanyagú sertésbőrt, jelentős deviza- megtakarítást érhetnének el, amellett a disznóbőr alapanyagú termékek olcsóbbak is lennének a jelenleginél. A cipők, szandálok, bébilábbelik választéka például jelentősen bővülne, mégpedig oly módon, hogy nőne az olcsóbb cipők aránya is. A sertésbőrből emellett kesztyűt, ruházati cikkeket, munkavédelmi termékeket, autó üléshuzatot, bútorbőrt is a jelenleginél lényegesen bővebb választékban gyárthatna az ipar. A sertésbőrgyártás, -fel- használás, -értékesítés ösztönzésére országos ankétot tartottak a húsipar, a bőrgyárak, a bőrfeldolgozók, a bel- ás külkereskedők részvételével. Exportunk Afrikába A szénbányák meddőhányóiból való szén kinyerését a Tatabányai Szénbányák Vállalat több mint 25 évvel ezelőtt kezdeményezte. Kidolgozták ennek gazdaságos technológiáját is. Az első külföldi sikereket Lengyelországban, Katowicében produkálták a Haldex Katowice Rt. keretében. Azóta már több mint húsz hasonló üzemet hoztak létre. Az első magyar—csehszlovák közös vállalat, a Haldex Ostrava 19!l4-ben jött létre. A költségek egyik felét a tatabányaiak, a másik felét az ostravai szénbányák fedezik. A kivitelező munka 1984. szeptemberében kezdődött meg. Csehszlovák részről a VOKD, az Aknamélyítő Vállalat, magyar részről a Betonútépítő Vállalat, a Ver- tesz és a Hótechnika Építő, Szigetelő Vállalat 1. sz. miskolci főszerelés-vezetősége vesz részt a munkálatokban. 1200 tonna súlyú acélszerkezetet gyártatott, illetve gyártott le, amit vasúton szállítottak Ostravába. Itt 70 szakemberük dolgozik, szerelik az acélszerkezeteket. A munkások .szállodaszintű szálláson laknak, a munka- körülmények azonban — mint minden hasonló esetben — elég mostohák. A terv szerint augusztus végéig kell befejezni a munkát. A Hőtechnika miskolci íő- szerelés-vezetőségének nem ez az első külföldi megbízatása. Nódaskay Tibor, a fő- szerelés-vezetőség vezetője elmondotta, hogy működési területük négy megyére — Borsod-Abaúj-Zemplén. Sza- bolcs-Szatmár, Hajdú és Nógrád megye — terjed ki. Rendszeresen dolgoznak az LKM-ben, a DIGÉP-ben, a HCM-ben. az ÓKÜ-ben. a Gagarin Hőerőműben. a Bélapátfalvai Cementgyárban, a Miskolci és a Sajó- szentpéteri Üveggyárban. Az ő munkájukat dicséri az LKM 150 méter magas kéménye is. Már 15. éve dolgoznak Kassán, a Kelet-szlovákiai Vasműben, ahol az idén 27 millió forint értékű munkát végeznek el. Profiljukhoz tartozik a különféle acélszerkezetek — szállítóMunko a magasban szalag-rendszerek, híd- és csarnokszerkezetek, acélkémények, hűtőtárolók stb. — gyártása és szerelése, ötszázhatvan fizikai dolgozójuknak döntő többsége szakmunkás. Tervezett termelési értékük az idén, és egyben árbevételük is 480 millió forint. A Haldex Ostrava munkaterületéről a Hőtechnika szakemberei augusztus végével levonulnak. Csak néhá- nyan maradnak ott közülük. Ugyanis, a berendezések hidegpróbái után háromhónapos próbaüzemre kerül sor. A jövő év elejétől teljes kapacitással dolgozik az üzem. Ez azt jelenti, hogy évente 550 ezer tonna szenes meddőt dolgoznak fel. A tervezett szénkihozatal 70 ezer tonna, átlagosan hatezer ka- lóriás fekete kőszén. A jó minőségről nehézszuszpen- ziós szénmosó-berendezés gondoskodik. A megállapodás értelmében hazánk évente 35 tonna kitűnő fűtőanyaghoz jut. Pihenőben Tamás István felv. Oravec János Ipari zsebkönyv, 1984 A Központi Statisztikai Hivatal a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában adja közre az Ipari Zsebkönyv, 1984 című népszerű statisztikai kiadványt. Az évenként megjelenő kiadvány gazdag számanyaggal, színes grafikonokkal mutatja be a magyar ipar eredményeiben az elmúlt évben bekövetkezett változásokat, visszatekintve a több évtizedes fejlődésre. Ismerteti az ipar szerepét és helyét a népgazdaságban, majd összefoglalja a legfontosabb mutatókat. Ezután részletesebb, az ágazat szerkezetére, termelésére és termelékenységére, valamint az árak alakulására vonatkozó táblák következnek. Külön fejezet foglalkozik az anyag- és energiafelhasználással, a műszaki-technikai színvonallal, ezen belül is a beruházásokkal. A munkaügyi adatok között helyet kapott a munkaerőhelyzet, a bérek és keresetek alakulása. A kötet számot ad a pénzügyi és jövedelmezőségi mutatókról, alágazatonként elemezve az exportjövedelmezőséget is. A legfontosabb eredményeket területi bontásban is közli a zsebkönyv. A nemzetközi adatokat tartalmazó rész lehetőséget nyújt iparunk összehasonlítására a világ és a KGST országainak eredményeivel. Zarubekben szerelik az úgynevezett felszedő müvet a Hőtechnika szakemberei. Mapr-cseliszM közös vállalat
