Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-11 / 161. szám

1985. július 11., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Fiatalok sporttalálkozója Kazincbarcika ad otthont péntektől vasárnapig a szo­cialista városok IV. sportta­lálkozójának. Ajka, Dunaúj­város, Százhalombatta, Vár­palota, Komló, Paks, Len in­város, Tatabánya, Oroszlány és Kazincbarcika fiataljai ké­zilabdában és kispályás lab­darúgásban mérik össze tu­dásukat. A háromnapos ese­mény keretében a résztve­vők számára kulturális prog­ramot is szerveznek. Kondiné is a keretben Mátraházán a női kézilabda-válogatott Kéthetes pihenő után Mát­raházán folytatja felkészü­lését a női kézilabda-váloga­tott. Közeleg az év végi B- csoportos világbajnokság, amelynek tétje a továbbjutás a jövő esztendei, még rango­sabb világtalálkozóra. — Miért éppen Mátrahá­zára esett a választás? — A Jugoszláv Kupával lezárut egy szakasz, s hétfőn újabb kezdődött — mondta Csílc János vezető edző. — Most az erőgyűjtés került előtérbe. A hegyi ösvényeken nagyszerűen lehet dolgozni, bőven lesz hosszabb és rö- videbb távú futás. A „ma­gaslati” táborozás jobban igénybe veszi a szervezetet, kevesebb az oxigén. így a tüdőnek nagyobb munkát kell kifejtenie. Egyébként visszatérő vendégek vagyunk, szinte minden évben néhány napot a Mátrában töltünk, s még egyszer sem bántuk meg. A szakvezető azt is el­mondta, hogy gondot okoz a terem hiánya, így a taktikai elemek gyakorlására nincs mód. Igaz, most a kézilab­dázás háttérbe szorul, helyet­te viszont lesz elegendő le­hetőség a különböző súlyú medicinlabdák dobálására. — Meddig maradnak Mát­raházán? — Az első hét pénteken zárul, szombatra—vasárnapra hazautaznak a kerettagok. Hétfőtől a közös munka a tatai edzőtáborban folytató­dik. ahol újabb öt napot töl­tünk. A felkészülés harma­dik hetében mindenki saját klubjában dolgozik, majd új­ból következik Tata. Az ötö­dik héten nyugatnémet túra következik, s háromszor megmérkőzünk a házigazdák válogatottjával, Stuttgart kör­nyékén. — Hányán kaptak meghí­vást? — Tizenkilenc játékost vártam, de csak 18 jelent meg. Kiss Éva Olaszország­ban szerepel a nem hivatalos utánpótlás világbajnokságon. Rajta kívül a három sérült­re, Tóthra, Gombaira és Csajbóknéra továbbra sem számíthatok. A keret: Rácz M., Öriné, Kovács /., Acsbog, Nyári, Hajdú K„ Szilágyi, Gödömé, Barna.,Sulyok, Jó­nás, Elekes, Orbán, György, Kondiné (Borsodi Bányász), Major, Lörinczyné és Salfai- né. Elmarad az úszó kispróba? A tervek szerint szomba­ton rendeznék meg a Mályi- tavon az Olimpiai ötpróba •tömegsportakc.ió soron követ­kező versenyét, az úszó kis- próbát. — Még nincs végleges dön­tés! — tájékoztatott Zombori Ferenc, a megyei tanács vb testnevelési és .sportosztályá­nak előadója. — Az OT3H rendeléte értelmében a kis- próbát csak akkor lehet meg­rendezni, ha a víz hőmér­séklete eléri a 20 fokot. Szer­dán Mályiban jártunk, „meg­mértük” a tavat, s a hőmé­rő higanyszála csak 18-ig „kúszott” fel. — Ha felmelegszik 20 fo­kosra, hol kell majd jelent­kezniük a próbázóknak? — A vízitelepek előtti partszakaszon. Reggel 8—10 óra között lehet majd ne­vezni, a rajtra pedig 10 után kerül sor. Pei'sze — ismét­lem — egyelőre csak felté­teles módban beszélhetünk erről. — Hány kilométert kell teljesíteniük a nevezőknek? — Kicsiknek és nagyoknak, férifiaknak és nőknek egy­aránt 2,5 kilométer a táv. A szintidő pedig másfél óra. — Biztonsági intézkedé­sek? ... — Természetesen alaposan felkészülünk! A verseny sza­kaszt kibójázzuk, több mo­torcsónak cirkál majd, lesz orvos és így tovább! A je­lentkezőknek mindenesetre igazolniuk kell, hogy tudnak úszni, és szükséges a szoká­sos sportorvosi vélemény is. — Mikor hoznak végleges döntést? — Legkésőbb csütörtök délután, így a pénteki la­pokból mindenki értesülhet róla. Amennyiben nem me­legszik fel a víz, halasztunk! * A KISZ Miskolc Városi Bizottságának rendezésében szombaton tartják meg a Mályi tónap elnevezésű, nagyszabású sportvetélkedőt. Az ünnepélyes megnyitóra a strand területén 9 órakor ke­rül sor, majd MHSZ-bemu- tató, lábtenisz, kispályás lab­darúgó- és futóverseny kö­vetkezik. Lesz továbbá vízi- sport-, aerobic- és karate­bemutató, valamint a késő délutáni órákban diszkó. Az eseményre a Volán különjá­ratú autóbuszokat indít Má- lyiba. A viadalokon bárki részt vehet, az egyes sport- versenyek győzteseit a városi KISZ-bizottság, valamint a városi tanács vb testnevelé­si és sportosztálya értékes jutalmakban részesíti. TOTÓSAROK Tippel: Kiss Lajos (Az elmúlt héten megnőtt a fo­gadók tippelési kedve, s a hat ket­tes következtében jelentősen meg­nőttek a nyeremények is. A harma­dik Intertotó Kupa-fordulóban új­ra „rázósnak" ígérkező összecsapá­sok kerültek a szelvényre, ember legyen a talpán, aki telitalálatot ér el. A 28. heti találkozókra dr. Kiss Lajos, a Vasgyári Kórház szülész- nőgyógyász főorvosa tippel.) — Érzésem szerint ezen a héten sem fizet majd rosszul a totó, s kevés lesz a döntetlen. A csapatok­ra ugyanis cseppet sem jellemző a békés játszadozás, valamelyik fél ál­talában kicsikarja a győzelmet. — A Bremen idegenben is esé­lyesebb ellenfelénél, a Jena—'Malmö, illetve a Twente—Düsseldorf talál­kozókon nem tudom elképzelni a döntetlen eredményt. A sorban ez­után nálam fix mérkőzések követ­keznek. A gyenge Admira legyőzé­se nem okozhat gondot a játékban levő Brönbynek. Igaz, hogy a Göte­borg eddig remekül szerepelt, de Poznanban mégis a hazaiaknakadok esélyt. Ugyancsak bízok a Videoton­ban is. — A St. Gallen aligha ismétli meg múlt heti bravúrját, a Bohemians- nak lenne mit törlesztenie szurko­lóival szembeni adósságából. A Wis­mut Aue legfeljebb egy pontot sze­rezhet a Slávia ellen. Üj csapatot építenek Braunschweigben, s hiába nagyszerű a Viking hazai bajnoki mérlege, a nyugatnémet fiatalok bi­zonyítási kedve elegendő lehet a győzelemhez. — Kétesélyes a Gdansk—Sparta Praha összecsapás, a Zürichnek már nagyon elkelne egy győzelem. Le­het, hogy tévedek, de a magyarok­ra voksolok! A ZTE és az^Üjpesti Dózsa sem szenved vereséget ide­genben — legalábbis, amennyiben nem csal meg az érzésem. A pót- mérkőzésen a Górnik az esélyesebb. X 2 1 2 1 2 2 2 i 1 1 x 2 1 2 1 X 2 X 2 2 2 1 Díjazottak és dijak a versenyzárást követően. Képünkön: Tóth József, Mészáros Károly, Pozsonyi Zoltán és Kositzki László. Nem mindennapi sikerso­rozatot könyvelhet el, a mis­kolci repülő- és ejtőernyős klub. Dunaújvárosban a II. Ejtőernyős Kohász Kupa hat­napos küzdelme során Macz- kó Éva egyéni célbaugrás- ban, Stílusugrásban és össze­tett versenyben elhódította az első helyet. A válogatott kerettag a versenyt követő­en nemzeti színeinket kép­viseli Ausztriában, s folytat­ja a versengést, további si­kerek reményében. Szinte ugyanebben az idő­ben Péren küzdöttek az Utánpótlás Országos Bajnok­ságon a klub férfitagjai, s nem kis meglepetéssel szol­gáltak rá, a legjobbak címé­re. A miskolci ejtőernyősök a célbaugrást és a stílusug­rást követő összesítő verseny­ben szintén a dobogó leg­magasabb fokát foglalták el, élükön: Tóth Józseffel. A csapat többi tagjai egy má­sodik és két harmadik he­lyezéssel hívták fel maguk­ra a figyelmet. —fekete— „Véletlenül nem lehet bajnokságot nyerni" Amit a kosárlabdázás berkeiben megjósoltak a szak­emberek. valósággá vált: a leoiovárosi Kon Béla Gim­názium női csapata megnyerte a középiskolás bajnoksá­got! Akik jártasak a sportág „kuszaságaiban”, tudják, hogy est nem akármilyen bravúr. Az országos döntő «tán ágy állhatták fel a dobogó legmagasabb fokára, bogy ve­retlenek maradtak és — átlagosan — 3« ponttal bizo­nyultak jobbnak ellenfeleiktől. A borsodi szakemberek már akkor végső diadalukra tippeltek, amikor a megyei fináléban képesek voltak 5Ő pont különbségű győzelmek­re. — Mikor nyert utoljára szőkébb pátriánk ualamelpik gárdája országos bajnoki cí­met? — tudakoltuk elsőként Fiilöp Dezső testnevelő-edző­től. — Sajnos nem tudom meg­mondani. Egy biztos: elég régen. Talán a Kilián, vagy a Földes .. . — ön a 2-es Számú Álta­lános Iskola tanára. Hogyan került a Kun Béla Gimná­zium leány kosarasainak élére? — Szerződést kötöttem az ottani DSK-val. A bajnok­csapat valamennyi tagja a 2-esben nevelkedett és két­szeres úttörő-olimpiai baj­noknak vallhatja magát. Lá­nyaim. miután végeztek, rendre a Kun Béla Gimná­ziumot nézték ki maguknak — továbbtanulási szándék­kal. Ott egykor volt kosár­labdacsapat, s felvillant bennem, hogy a hagyomá­nyokat folytatni kellene. Mi­ért is tagadjam: azt akar­tam. hogy az a sok-sok munka és áldozat, amit a gyerekek hoztak, ne vesszen kárba. Bekopogtattam hát Fazekas Miklóshoz, a DSK elnökéhez. Kértem: alakít­suk meg a gimnázium női kosárlabda szakosztályát. Zöld utat kaptam. — A mostani produkció­val alaposan meghálálta a bizalmat! — Nézze, én egyedül sem­mire sem mentem volna! Nem vitás, hogy a gárdát edzéseken és meccseken űz- tem-hajtottam, de ha a gye­rekek nem vállalnak heti 5 edzést, a felkészülés idősza­kában pedig hatot-hetet, könnyű elképzelni, hol kö­tünk ki. — A tehetséges és végzős kosarasait eleve úgy orien­tálta, hogy a Kun Béla Gim­náziumban folytassák tanul­mányaikat? — Tettem célzásokat, ez nem kétséges. Szerencsére az én elképzeléseim találkoz­tak a diákokéval. Talán arra is gondoltak, hogy ha négy esztendő munkájával elju­tottak az úttörő-olimpiai bajnokságig, érdemes a kö­zépiskolában is tovább foly. tatni. — Hazaérkezésük után nagy éljenzésben volt ré­szük? — Még az aranyérem meg­szerzése után a levegőbe do­báltak a lányok! Hogy le ne ejtsenek, segítettek nekik a Földes gimnazistái, akikre csak hálával tudunk vissza­gondolni, mert nem akármi­lyen szurkolást csaptak a ré­szünkre. Tartottunk banket­tet, a megnyert kupából it­tunk pezsgőt, itthon pedig a Kun Béla Gimnázium veze­tői gratuláltak. Ügy éreztem magam, mintha tiszteletbeli tagja lennék a középiskola tantestületének! Egy szó mint száz, felejthetetlen na­pok voltak. — Jó pedagógusnak tartja magát? — Miért kérdezi? — Mert nagy dolog, hogy „külsősként” győzelemre ve­zette lányait! — Ne tulajdonítson ennek különösebb jelentőséget. An­nak ellenére, hogy most már nem tanítom a lányokat, kö­zel állunk egymáshoz. Mivel jól ismerem őket, tudom, ho­gyan lehet rájuk a legered­ményesebben hatni. Mindig demokratikus eszközökkel dolgoztam és az értelmükre igyekeztem építeni. Persze egy edzőnek jobbára szigo­rúnak kell lennie, s olykor nem is engedtem a „negy­vennyolcból.” — Kollégái szerint ön rendkívül következetes, saját magával szemben pedig kö­nyörtelen! Töprengett. Hosszabb szü­netet tartott. — Az utóbbi nem felel meg a valóságnak. Hogy kö­vetkezetes vagyok, aztán ügy­buzgó és lelkes, szorgalmas és a sportágért mindenre kész? Ez természetes. Aki produkálni akar, rendelkez­nie kell az említettekkel. És mint már mondtam, önma­gában ez mind kevés. Ket­tőn áll a vásár. — Példájuk mutatja: négy -hat éves, elsöprően lendüle­tes gyakorlással-játékkal fel lehet kerülni a csúcsra! — így van, de kimondva roppant egyszerűen hangzik. Hogy országos elsőségünk hátterében mennyi szenve­dés, lemondás húzódik meg. azt csak én és játékosaim tudják.' Akik olykor éjt nap­pallá téve edzettek, tanultaik ezt a játékot. Most koruknak megfelelően — már elnézést a dicsekvésért — kitűnően képzettek is. De hiányossá­guk bőven van még. Füzete­ket írtam tele azzal, hogy ki­nek és miben kell előrelép­nie, javítania. — Mit gondol: hallunk még egyszer mostani tanít­ványairól? Eljutnak üz'nÉ l-ig, netán a válogatottságig? — Egyikük-másikuk biz­tosan. Sok múlik rajtuk, a szüleiken, iskolájukon, me­nedzselésükön és még sorol­hatnám. Alaposan figyelni kell majd pályájuk alakulá­sát. — A csapat átlagéletkora alig haladja meg a 16 esz­tendőt. Jövőre azonban már a nagy korcsoportban, azaz a középiskolás kupában in­dulnak ... — Ha arra kíváncsi, hogy mit érünk majd el, nem tu­dok felelni. A bajnokságba — a kicsikkel — és a kupá­ba — az idősebbekkel, — egyaránt nevezni fogunk, az­tán meglátjuk. — A 2-es iskola kosarasai­val hogyan szerepelt az idei úttörő-olimpián? — Nem kerültünk tovább a megyei döntőből, mert a 21-es iskolától kikaptunk. A vészharangot persze nem kongattuk meg, de látjuk: a felzárkózás érdekében rá kell lépnünk a gázpedálra. — Mi lesz a lányokkal, ha a középiskolát is befejezik? — A sportbeli részre már gondoltunk. Az MiKSZ az át­szervezések következtében lehetőséget adott számunkra az NB il-ben való szerep­lésre. Élünk az alkalommal, a fokozatosságot tehát bizto­sítani tudjuk. — Egyedül foglalkozik majd az úttörőkkel, a serdü­lőkkel és a felnőttekkel? ... — Nem. Két korcsoport is sok. Pogonyi Sándor és Né­meth Zsolt jelenleg már be­segít, továbbá szeretném Mérköy Tibort — a két utób­bi testnevelő tanár — is megnyerni. Annak érdeké­ben, hogy itt virágzó kosár­labdaélet alakuljon ki, leg­alább három-négy edzőre van szükség. No és a város, valamint az Olefin SC támo­gatása is nélkülözhetetlen. — Hogy érzi: megkapják? — Hiszek benne! Mi meg­tettük a magunkét. Gondo­lom, hogy a városban sport- szerető és laikus egyaránt belátja: véletlenül nem lehet bajnokságot nyerni. Kolodzey Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom