Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-10 / 160. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4

1985. július 10., szerda

Tíz ország szakszervezeti gépláncosai Szegeden

te Bartók és a Szeged TáncSokszínű, vidám forgatagban több százan ropják majd a táncot július 19-től 28-ig Szegeden: a magyar csárdást, a lengyel mazurkát, a bolgár, a szerb kólót, a román hórát, az orosz gopakot, a német, a görög, a spanyol népi táncot. Több hazai és külföldi népi zenekar húzza a talpalávalót a X. nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál rendezvényein, a folklóresteken az újszegedi szabadtéri színpadon, a Vigadó-beli táncházban, a nemzeti napokon a város terein felállított dobogókon, három' ízben a Dóm téri színpadon, ahol a nemzetközi találkozó fénypontjának ígérkező, egész estét betöltő táncjátékot, a Tavaszköszöntőt mutatják be.

A X. nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivált, amelyet a SZOT, a Csong- rád Megyei és a Szeged Városi Tanács rendez, három szám — 40—20—10 — jegyzi. A 40-es Magyarország felszabadulására emlékeztet, s e történelmi eseményre utal a gálaműsor címe, a Tavaszköszöntő is. A 20-as szám magyarázata: idén huszadik alkalommal ad otthont Szeged a néptánc, a folklór kedvelőinek, míg a 10-es szám azt jelzi, hogy tizedik alkalommal gyönyörködhetnek külföldi táncosok produkcióiban is a nézők.

Minden alkalommal nagy tömeget vonzanak az újszegedi szabadtéri színpad nézőterére a hazai és külföldi

együttesek bemutatói, s ezúttal éppen tíz országból érkeznek táncosok a Tisza- parti városba. A Szegedi Ünnepi Hetek programjának évről évre egyre rangosabb, vonzóbb eseményeivé válnak a népi tánc- együttesek fellépései. A találkozón a szakszervezeti táncegyüttesek legjobbjai egész évi szorgos munkájuk eredményét mutatják be Szegeden. S bár a fesztivál nem versenyjellegű, az egész, séges versengés áthatja az együtteseket, melyek közül a legnagyobb sikert arató kapja a közönségdíjat.

Szeged büszkén sorolja nyári ünnepnapjai közé, a szakszervezeti néptáncegyüttesek ma már Európa-hírű seregszemléjét, amely ebben az esztendőben a CIOFF, a Néptánc Fesztiválok és Folklór Szervezetek Nemzetközi Tanácsa rendezvényeként is szerepel. Tíz napon át tíz ország fiataljai a tánc nemzetközi nyelvén, minden szónál ékesebben erősítik a barátság és testvériség eszméit. Érkeznek táncosok Bulgáriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból, Görögországból, az NDK-ból, Jugoszláviából, Romániából, Spanyolországból és a Szovjetunióból.

A hazai szakszervezeti néptáncosokat a Csepel, az Építők, a Vadrózsák, a MEDOSZ Kertészeti Egyetem, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezeegyüttes képviseli.

A béke és barátság jegyében mutatkoznak be a nagy- közönségnek az idei program szerint a külföldi együttesek, a nemzeti napokon délutánonként a Dugonics téren és a Móra Ferenc Múzeum előtt .40—40 perces műsorral. Az újszegedi szabadtéri színpadon pedig három alkalommal, nagyszabású folklóresteken lépnek fel a fesztiválra érkező csoportok. A gálaestek időpontja július 26—27 —28-a, az első előadás egyben a Szegedi Szabadtéri Játékok nyitánya is lesz. A táncjáték témája a különböző országok tavaszi népszokásaira épül. A szöveget Nagy László versei alapján, a szerkesztő-rendező Novák Ferenc. zenéjét ifjabb Csoóri Sándor állította össze. A gálaest rendezőjének munkatársai: Erdélyi Tibor, Foltin Jolán, Stoller Antal és Varga Zoltán.

A Szegedi Szabadtéri Játékokra, de a néptáncfesztiválra is minden nyáron nagyon sokan látogatnak el Borsodból is. Sajnos egyik külföldi együttes sem látogat el megyénkbe. De azért minden bizonnyal, a néptánc itt élő barátai közül nagyon sokan találkoznak velük július végén Szegeden jártukban.

„Képeskönyv” - Debrecenben

A debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és a Képzőművészeti Kiadó „Képeskönyv” címmel július 10-e és 30-a között közös kiállítást rendez, amelyen a kiadó több mint három évtizedes munkásságát mutatják be. A kiállítás tablóin, e „Képeskönyv” oldalain a művészeti ismeretterjesztés és az alkalmazott művészet változatos formáival találkozik a látogató, egyben áttekintést kap a kiadó tevékenységének három évtized alatti változásairól. A hatvanas évek közepéig egyedüli gazdája volt a képzőművészeti ismeretterjesztést és kutatást szolgáló könyvkiadásnak, a reprodukció- és naptárkiadásnak; jelenleg is bázisa a képes levelezőlapok megjelentetésének. Ma már mintaboltjai is vannak, helyi bemutatókkal, kiállítások szervezésével közvetlen kapcsolatban is áll a közönséggel, folyamatosan újabb és újabb termékekkel jelentkezik. A debreceni kiállítás a kiadó három évtizedén túl. ez időszak más vonatkozásairól is tanulságokkal szolgál.

Felkészülni a nyárra

Tudom: az elmélet gyakran más, mint a valóság.

Tudom: amit szeretnénk, az gyakran nem lehetséges.

De azt is tudom: ha valamivel nem törődünk, abból bizonyos, hogy nem lesz semmi.

Miért ez az eszmefuttatás?

Nyakunkon a nyár, s remélhetőleg mind többen vehetjük ki szabadságunkat a nyári hónapokban. Akinek már van kész terve, különösen, akinek van üdülőbeutalója, annak már kevesebb a töprengenivalója. De mit tegyen az, akinek van szabadsága, nincs terve, és nincs reménye sem már arra, hogy beutalót kapjon? Van, aki már eltervezte: a nyári szabadság ideje alatt hozza rendbe a lakását. Festeni fog, mázolni fog, felcsiszolja a parkettát, és így tovább. Ha nem is a legjobb nyaralási program, de valamikor csak meg kell csinálni, mivel a szakember mind drágább, és mind nehezebben kapható, így hát „magad uram, ha szolgád nincs”. Ez rendben is lenne, mert bizonyos mértékig ez is kikapcsolódás.

Nincs beutalónk? Vannak kempingek, vannak kirándulási lehetőségek az ország bármely pontján. Tervezzük meg a szabad napokat! Minden jó, csak az nem, ha otthon ülünk, unatkozunk, lustálkodunk, vagy jobbik esetben a televíziót nézzük. Az évi szabadságnak éppen az a lényege, hogy mást csinálunk, mint az egész esztendőben.

Aki szellemi munkát végez, az mozogjon minél többet, aki egész évben fizikai munkán töri magát, az lazítson, olvasson, járjon nyári szórakozóhelyekre.

És mindenkinek ajánlható: annyi szép, felfedezetlen vidéke van hazánknak, és — minden bizonnyal — megyénknek, vidékünknek, szűkebb pátriánknak is. Tervezzük meg előre, mit keres majd fel a család akár autóval, akár vonattal, akár autóbusszal. (—s—)

Országos honismereti konferencia

A IV. országos honismereti konferencia hétfőn kezdődött meg Sopronban, a honismereti mozgalomban tevékeny intézmények, tudományos egyesületek mintegy 250 képviselőjének részvételével.

A tanácskozást Garamvöl- gyi József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg, majd kitüntetéseket adott át a mozgalomban élenjáróknak.

A vonzalom és ellenszenv kémiája

Amerikai kutatók kísérleti Célból kivonatot készítettek hangyalárvákból, az oldatban kukopcaszemeket áztattak, majd szétszórták a kukoricát más, kezeletlen szemekkel együtt egy hangyaboly közelében. Az történt, amit vártak: a hangyák a preparált kukoricaszemekel mind egy szálig becipelték a bolyba, mintha lárvák leltek volna. Egy idő múlva, amikor az oldat szaganyaga már elpárolgott, rájöttek tévedésükre, és kihordták a rovarok a hamis lárvákat. A kísérlet bizonysága szerint, a szorgos kis állatkák egyedül érzékszervi észlelésük parancsa alapján cselekedtek. A „parancsoló” szaganyag egy bonyolult szerkezetű kémiai vegyület, úgynevezett feromon volt.

A feromonok tehát sok különféle információt közvetíthetnek. A feromon hatásának kitett egyed talán nem is tudja, hogy valami különös történik vele, mégis úgy

reagál, ahogy a „feromon-ki- bocsáló” kívánja. A feromonok a nemi vonzás közvetítői például — többek között — a csótányoknál és a 'legyeknél. A magasabb rendű állatoknál, így az emlősöltnél is hasonlóan fontos szerepel játszanak, főleg a termékenység szakaszában levő nőstényeknél. Ezt bizonyították az egerekkel, őzekkel és majmokkal végzett kísérletek is.

A feromonkutatás még csak a kezdeteinél tart. így például meg kell oldani minden egyes feromon elkülönítését, és vegyi szerkezetének megállapítását. Tisztázni kell. hogy miként hatnak a feromonok, és hogyan érzékeli őket az „érdekelt” egyed. De felderítésre vár még az az izgalmas kérdés is, hogy milyen emberek által kiválasztott feromonok léteznek. Mert hogy vannak, azt tudjuk, csak még nem sikerült elkülöníteni és azonosítani őket. Pontosabban szólva egy francia biológus már felfedezett egy emberi feromont — eg- zoloidnak nevezte el —, amit érett nők választanak ki. Ezzel kapcsolatos egy érdekes jelenség, amely mögött ugyancsak feromonhatást feltételeznek a kutatók. Arról a megfigyelésről van szó. hogy ha nagyobb nőcsoportok hosszú ideig együtt vannak, ciklusuk úgy szabályozódig hogy végül mindegyiknél azonos lesz.

Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy olyan személlyel hozta össze a sors, aki iránt első látásra megmagyarázhatatlan ellenszenvet érzett, anélkül, hogy az akár egy szót is szólt volna hozzá. Noír, a kutatók úgy vélik; hogy a jelenség mögött is a íeromonhatás valamiféle finom rendszerének ma még pontosan fel nem derített befolyása áll. nem pedig a pszichoanalitikusok által korábban hirdetett „tudat alatti hatás”.

B. I.

Ez nem ábécé

Ta és hszia

Payor Géza, a Keletázsiai Múzeum osztályvezetője. A Budapesti Műszaki Egyetemen filozófiát és marxizmust tanít. A Kína Múzeumban beszélgettünk, ahol éppen egy tudományos munkán dolgozik. A kínai írásjelről kérdezem.

— írásjegy! — mondja határozottan. — Más a jel és más a jegy.

— Igen, de van villamos- és buszjegy is. Az a sok ákombákom mitől jegy?

— Ákombákom? Maga téved.

Ez a laikus joga. De mit mond a szakember?

— Eredetileg a képírásból fejlődött ki. Csaknem 3000 évvel ezelőtt ebből jött létre a fogalomjelölő írás. A legrégibb leleteket állati eredeti jóslócsonlokban találták meg. Milyen lesz a termés? Hová megy a király? Persze ma már nem ezeket a jegyeket használják, de ez a fejlődés természetes velejárója

Az eredeti képformájú jegyeket az akkori Kínában több száz módon használták. Kang Hszi császár a XVII. század vegén elrendelte az egységes kínai i rás jegyszótár elkészítését. A mai napig ez a legfontosabb alapmű. Eleinte jobbról balra írtak, meg felülről lefelé — a tekercsek miatt így volt egyszerűbb. Ma balról írnak. Meg jobbról balra, és néha felülről lefelé. De ez még egyszerű. íme a gondokra néhány adat.

— Én sajnos csak 5—6000 írásjegyet ismerek. Ezért sok szakirodalmat el sem tudok olvasni. Hat évig éltem Kínában, ennyit sikerült megtanulnom. Az alapműveltséghez elég 2— 3000 írásjegy ismerete. A 15 éve meghalt világhírű kínai polihisztor, Kuo Mo- zso állítólag hetvenezernél is többet tudott.

— Egyáltalán hány írásjegy van? f

— Fogalmam sincs. De, ha megmondja hány szó, fogalom létezik, akkor majd tudok válaszolni. Az. írásjegy nem olyan: itt a könyv, benne van minden.

tanuld meg. A pekingi azt mondja: zsen. A sanghaji: nyin. Mindkettő embert: jelent. Az írásjegy azonban azonos, hiszen a fogalom adja az írásjegy tartalmát. Ráadásul ez nem ábécé. Például: ta — nagy, hszia — kicsi. Együtt: nagyság. Az iskolákban azonban rrtár tanítják az ábécét, az európai neveket már így írják. Persze nagyon sok idő kell, hogy sikerüljön az áttérés.

— Hogyan ejtik a latin betűket?

— -Itt az újság — mutatja a Zsenmin Zsipaót. Olvasom a latin betűkkel írt újságcímet: Renmin Ribao.

— Ezt hogy találták ki?

— így döntöttek. Maga a „zs”-re zsét mond. Ök is mondják, de r-nek írják Végül is nem mindegy?

— Ha valaki kedvet érez a kínai írásjegyek megtanulásához, mit tanácsol?

— Vigyázzon az egészségére, mert erre sok idő kell.

V. L.

forma tartásba, ugyanazon mozdulattal. S a taktust is egyféleképpen veri a lábuk.

így, külön-külön, „osztva” a zenekart ritkán láthatjuk őket. Hangversenyteremben sohasem. Legfeljebb próbák során.

len kürt, fuvola, fagott szól- na . . . Ugyanazon ütemre, ugyanazon szívdobbanásra, a karmester pálcájára.

Tüdő kell, mértékkel osztott levegő és az ujjak ösz- szehangolt játéka. A hang szer holt tárgy csupán, csillogó fém. tompa íényü fa... A hangszer csak az ember által él. A zenész által, a levegő által . . .

Zenekar. Kavalkádja a hangszereknek. Hol a hegedű szól, hol a dob pereg, hol a kürt harson . . . Együtt és mégis külön-külön. Vagy inkább külön-külön és mégis együtt. Két-három-négy-at ugyanolyan hangszer, másmás zenész — és mégis, akkor jó, akkor szép, ha egyetlenegy hangszerként szólalnak meg, mintha egyetA zenekar — csupa mozgás, vibrálás.. Egyetlen egész. S benne a rész. Ahogy egyazon mozdulattal emelik szájukhoz a hangszert egy\