Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-10 / 160. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. július 10., szerda Tíz ország szakszervezeti gépláncosai Szegeden te Bartók és a Szeged Tánc­Sokszínű, vidám forgatag­ban több százan ropják majd a táncot július 19-től 28-ig Szegeden: a magyar csárdást, a lengyel mazurkát, a bolgár, a szerb kólót, a román hórát, az orosz gopakot, a német, a görög, a spanyol népi táncot. Több hazai és külföldi népi zenekar húzza a talpalávalót a X. nemzetközi szakszer­vezeti néptáncfesztivál ren­dezvényein, a folklóresteken az újszegedi szabadtéri szín­padon, a Vigadó-beli táncház­ban, a nemzeti napokon a város terein felállított dobo­gókon, három' ízben a Dóm téri színpadon, ahol a nem­zetközi találkozó fénypont­jának ígérkező, egész estét betöltő táncjátékot, a Ta­vaszköszöntőt mutatják be. A X. nemzetközi szakszer­vezeti néptáncfesztivált, amelyet a SZOT, a Csong- rád Megyei és a Szeged Vá­rosi Tanács rendez, három szám — 40—20—10 — jegy­zi. A 40-es Magyarország felszabadulására emlékeztet, s e történelmi eseményre utal a gálaműsor címe, a Tavaszköszöntő is. A 20-as szám magyarázata: idén hu­szadik alkalommal ad ott­hont Szeged a néptánc, a folklór kedvelőinek, míg a 10-es szám azt jelzi, hogy tizedik alkalommal gyönyör­ködhetnek külföldi táncosok produkcióiban is a nézők. Minden alkalommal nagy tömeget vonzanak az újsze­gedi szabadtéri színpad né­zőterére a hazai és külföldi együttesek bemutatói, s ezút­tal éppen tíz országból ér­keznek táncosok a Tisza- parti városba. A Sze­gedi Ünnepi Hetek prog­ramjának évről évre egyre rangosabb, vonzóbb esemé­nyeivé válnak a népi tánc- együttesek fellépései. A ta­lálkozón a szakszervezeti táncegyüttesek legjobbjai egész évi szorgos munkájuk eredményét mutatják be Szegeden. S bár a fesztivál nem versenyjellegű, az egész, séges versengés áthatja az együtteseket, melyek közül a legnagyobb sikert arató kap­ja a közönségdíjat. Szeged büszkén sorolja nyári ünnepnapjai közé, a szakszervezeti néptáncegyüt­tesek ma már Európa-hírű seregszemléjét, amely ebben az esztendőben a CIOFF, a Néptánc Fesztiválok és Folk­lór Szervezetek Nemzetközi Tanácsa rendezvényeként is szerepel. Tíz napon át tíz or­szág fiataljai a tánc nemzet­közi nyelvén, minden szónál ékesebben erősítik a barát­ság és testvériség eszméit. Érkeznek táncosok Bulgáriá­ból, Csehszlovákiából, Len­gyelországból, Görögország­ból, az NDK-ból, Jugoszlá­viából, Romániából, Spa­nyolországból és a Szovjet­unióból. A hazai szakszervezeti nép­táncosokat a Csepel, az Épí­tők, a Vadrózsák, a MEDOSZ Kertészeti Egyetem, a Vegy­ipari Dolgozók Szakszerveze­együttes képviseli. A béke és barátság jegyé­ben mutatkoznak be a nagy- közönségnek az idei program szerint a külföldi együttesek, a nemzeti napokon délutá­nonként a Dugonics téren és a Móra Ferenc Múzeum előtt .40—40 perces műsorral. Az újszegedi szabadtéri színpa­don pedig három alkalom­mal, nagyszabású folklóres­teken lépnek fel a fesztivál­ra érkező csoportok. A gála­estek időpontja július 26—27 —28-a, az első előadás egy­ben a Szegedi Szabadtéri Já­tékok nyitánya is lesz. A táncjáték témája a különbö­ző országok tavaszi népszoká­saira épül. A szöveget Nagy László versei alapján, a szer­kesztő-rendező Novák Fe­renc. zenéjét ifjabb Csoóri Sándor állította össze. A gá­laest rendezőjének munka­társai: Erdélyi Tibor, Foltin Jolán, Stoller Antal és Varga Zoltán. A Szegedi Szabadtéri Játé­kokra, de a néptáncfeszti­válra is minden nyáron na­gyon sokan látogatnak el Borsodból is. Sajnos egyik külföldi együttes sem látogat el megyénkbe. De azért min­den bizonnyal, a néptánc itt élő barátai közül nagyon so­kan találkoznak velük július végén Szegeden jártukban. „Képeskönyv” - Debrecenben A debreceni Kölcsey Fe­renc Művelődési Központ és a Képzőművészeti Kiadó „Képeskönyv” címmel július 10-e és 30-a között közös ki­állítást rendez, amelyen a kiadó több mint három év­tizedes munkásságát mutat­ják be. A kiállítás tablóin, e „Képeskönyv” oldalain a művészeti ismeretterjesztés és az alkalmazott művészet változatos formáival találko­zik a látogató, egyben átte­kintést kap a kiadó tevé­kenységének három évtized alatti változásairól. A hatva­nas évek közepéig egyedüli gazdája volt a képzőművé­szeti ismeretterjesztést és kutatást szolgáló könyvki­adásnak, a reprodukció- és naptárkiadásnak; jelenleg is bázisa a képes levelezőlapok megjelentetésének. Ma már mintaboltjai is vannak, he­lyi bemutatókkal, kiállítások szervezésével közvetlen kap­csolatban is áll a közönség­gel, folyamatosan újabb és újabb termékekkel jelentke­zik. A debreceni kiállítás a kiadó három évtizedén túl. ez időszak más vonatkozá­sairól is tanulságokkal szol­gál. Felkészülni a nyárra Tudom: az elmélet gyakran más, mint a valóság. Tudom: amit szeretnénk, az gyakran nem lehetséges. De azt is tudom: ha valamivel nem törődünk, abból bi­zonyos, hogy nem lesz semmi. Miért ez az eszmefuttatás? Nyakunkon a nyár, s remélhetőleg mind többen vehetjük ki szabadságunkat a nyári hónapokban. Akinek már van kész terve, különösen, akinek van üdülőbeutalója, annak már kevesebb a töprengenivalója. De mit tegyen az, akinek van szabadsága, nincs terve, és nincs reménye sem már arra, hogy beutalót kapjon? Van, aki már eltervezte: a nyári szabadság ideje alatt hozza rendbe a lakását. Festeni fog, mázolni fog, felcsiszolja a parkettát, és így tovább. Ha nem is a legjobb nyaralási program, de valamikor csak meg kell csinálni, mivel a szakember mind drágább, és mind nehe­zebben kapható, így hát „magad uram, ha szolgád nincs”. Ez rendben is lenne, mert bizonyos mértékig ez is kikapcsolódás. Nincs beutalónk? Vannak kempingek, vannak kirándulási lehetőségek az ország bármely pontján. Tervezzük meg a szabad napokat! Minden jó, csak az nem, ha otthon ülünk, unatkozunk, lustálkodunk, vagy jobbik esetben a televíziót nézzük. Az évi szabadságnak éppen az a lényege, hogy mást csinálunk, mint az egész esztendőben. Aki szellemi munkát végez, az mozogjon minél többet, aki egész évben fizikai munkán töri magát, az lazítson, olvasson, járjon nyári szórakozóhelyekre. És mindenkinek ajánlható: annyi szép, felfedezetlen vidé­ke van hazánknak, és — minden bizonnyal — megyénknek, vidékünknek, szűkebb pátriánknak is. Tervezzük meg előre, mit keres majd fel a család akár autóval, akár vonattal, akár autóbusszal. (—s—) Országos honismereti konferencia A IV. országos honis­mereti konferencia hétfőn kezdődött meg Sopronban, a honismereti mozgalomban te­vékeny intézmények, tudomá­nyos egyesületek mintegy 250 képviselőjének részvételével. A tanácskozást Garamvöl- gyi József, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára nyitotta meg, majd kitüntetéseket adott át a mozgalomban élenjáróknak. A vonzalom és ellenszenv kémiája Amerikai kutatók kísérleti Célból kivonatot készítettek hangyalárvákból, az oldat­ban kukopcaszemeket áztat­tak, majd szétszórták a ku­koricát más, kezeletlen sze­mekkel együtt egy hangya­boly közelében. Az történt, amit vártak: a hangyák a preparált kukoricaszemekel mind egy szálig becipelték a bolyba, mintha lárvák leltek volna. Egy idő múlva, ami­kor az oldat szaganyaga már elpárolgott, rájöttek tévedé­sükre, és kihordták a rova­rok a hamis lárvákat. A kí­sérlet bizonysága szerint, a szorgos kis állatkák egyedül érzékszervi észlelésük pa­rancsa alapján cselekedtek. A „parancsoló” szaganyag egy bonyolult szerkezetű ké­miai vegyület, úgynevezett feromon volt. A feromonok tehát sok kü­lönféle információt közvetít­hetnek. A feromon hatásá­nak kitett egyed talán nem is tudja, hogy valami külö­nös történik vele, mégis úgy reagál, ahogy a „feromon-ki- bocsáló” kívánja. A feromo­nok a nemi vonzás közvetí­tői például — többek között — a csótányoknál és a 'le­gyeknél. A magasabb rendű állatoknál, így az emlősöltnél is hasonlóan fontos szerepel játszanak, főleg a termé­kenység szakaszában levő nőstényeknél. Ezt bizonyítot­ták az egerekkel, őzekkel és majmokkal végzett kísérletek is. A feromonkutatás még csak a kezdeteinél tart. így például meg kell oldani min­den egyes feromon elkülöní­tését, és vegyi szerkezetének megállapítását. Tisztázni kell. hogy miként hatnak a fe­romonok, és hogyan érzékeli őket az „érdekelt” egyed. De felderítésre vár még az az izgalmas kérdés is, hogy mi­lyen emberek által kiválasz­tott feromonok léteznek. Mert hogy vannak, azt tudjuk, csak még nem sikerült elkü­löníteni és azonosítani őket. Pontosabban szólva egy fran­cia biológus már felfedezett egy emberi feromont — eg- zoloidnak nevezte el —, amit érett nők választanak ki. Ez­zel kapcsolatos egy érdekes jelenség, amely mögött ugyancsak feromonhatást feltételeznek a kutatók. Ar­ról a megfigyelésről van szó. hogy ha nagyobb nőcsopor­tok hosszú ideig együtt van­nak, ciklusuk úgy szabályo­zódig hogy végül mind­egyiknél azonos lesz. Bizonyára mindenkivel elő­fordult már, hogy olyan sze­méllyel hozta össze a sors, aki iránt első látásra meg­magyarázhatatlan ellenszen­vet érzett, anélkül, hogy az akár egy szót is szólt volna hozzá. Noír, a kutatók úgy vélik; hogy a jelenség mö­gött is a íeromonhatás va­lamiféle finom rendszerének ma még pontosan fel nem derített befolyása áll. nem pedig a pszichoanalitikusok által korábban hirdetett „tu­dat alatti hatás”. B. I. Ez nem ábécé Ta és hszia Payor Géza, a Kelet­ázsiai Múzeum osztályveze­tője. A Budapesti Műszaki Egyetemen filozófiát és marxizmust tanít. A Kína Múzeumban beszélgettünk, ahol éppen egy tudomá­nyos munkán dolgozik. A kínai írásjelről kérdezem. — írásjegy! — mondja határozottan. — Más a jel és más a jegy. — Igen, de van villamos- és buszjegy is. Az a sok ákombákom mitől jegy? — Ákombákom? Maga téved. Ez a laikus joga. De mit mond a szakember? — Eredetileg a képírás­ból fejlődött ki. Csaknem 3000 évvel ezelőtt ebből jött létre a fogalomjelölő írás. A legrégibb leleteket ál­lati eredeti jóslócsonlokban találták meg. Milyen lesz a termés? Hová megy a király? Persze ma már nem ezeket a jegyeket használják, de ez a fejlő­dés természetes velejárója Az eredeti képformájú jegyeket az akkori Kíná­ban több száz módon hasz­nálták. Kang Hszi császár a XVII. század vegén el­rendelte az egységes kínai i rás jegyszótár elkészítését. A mai napig ez a legfon­tosabb alapmű. Eleinte jobbról balra írtak, meg felülről lefelé — a teker­csek miatt így volt egy­szerűbb. Ma balról írnak. Meg jobbról balra, és néha felülről lefelé. De ez még egyszerű. íme a gondokra néhány adat. — Én sajnos csak 5—6000 írásjegyet ismerek. Ezért sok szakirodalmat el sem tudok olvasni. Hat évig éltem Kínában, ennyit si­került megtanulnom. Az alapműveltséghez elég 2— 3000 írásjegy ismerete. A 15 éve meghalt világhírű kínai polihisztor, Kuo Mo- zso állítólag hetvenezernél is többet tudott. — Egyáltalán hány írás­jegy van? f — Fogalmam sincs. De, ha megmondja hány szó, fogalom létezik, akkor majd tudok válaszolni. Az. írásjegy nem olyan: itt a könyv, benne van minden. tanuld meg. A pekingi azt mondja: zsen. A sanghaji: nyin. Mindkettő embert: jelent. Az írásjegy azon­ban azonos, hiszen a fo­galom adja az írásjegy tartalmát. Ráadásul ez nem ábécé. Például: ta — nagy, hszia — kicsi. Együtt: nagyság. Az iskolákban azonban rrtár tanítják az ábécét, az európai neveket már így írják. Persze na­gyon sok idő kell, hogy sikerüljön az áttérés. — Hogyan ejtik a latin betűket? — -Itt az újság — mu­tatja a Zsenmin Zsipaót. Olvasom a latin betűkkel írt újságcímet: Renmin Ribao. — Ezt hogy találták ki? — így döntöttek. Maga a „zs”-re zsét mond. Ök is mondják, de r-nek írják Végül is nem mindegy? — Ha valaki kedvet érez a kínai írásjegyek megta­nulásához, mit tanácsol? — Vigyázzon az egész­ségére, mert erre sok idő kell. V. L. forma tartásba, ugyanazon mozdulattal. S a taktust is egyféleképpen veri a lá­buk. így, külön-külön, „osztva” a zenekart ritkán láthatjuk őket. Hangversenyteremben sohasem. Legfeljebb próbák során. len kürt, fuvola, fagott szól- na . . . Ugyanazon ütemre, ugyanazon szívdobbanásra, a karmester pálcájára. Tüdő kell, mértékkel osz­tott levegő és az ujjak ösz- szehangolt játéka. A hang szer holt tárgy csupán, csil­logó fém. tompa íényü fa... A hangszer csak az ember által él. A zenész által, a levegő által . . . Zenekar. Kavalkádja a hangszereknek. Hol a hege­dű szól, hol a dob pereg, hol a kürt harson . . . Együtt és mégis külön-külön. Vagy inkább külön-külön és még­is együtt. Két-három-négy-at ugyanolyan hangszer, más­más zenész — és mégis, akkor jó, akkor szép, ha egyetlenegy hangszerként szólalnak meg, mintha egyet­A zenekar — csupa moz­gás, vibrálás.. Egyetlen egész. S benne a rész. Ahogy egy­azon mozdulattal emelik szájukhoz a hangszert egy­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom