Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-06 / 157. szám

1985. július 6., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 15 Mérlegen a KVSE labdarúgócsapata Nem volt okunk A bajnoki végeredményt tükröző táblázatból azt ol­vashatjuk ki, hogy a Ka­zincbarcikai Vegyész NB li­es labdarúgócsapata húsz együttes versengésében a 10. helyet érdemelte ki. A sár­ga-kékek .'!!( találkozójuk kö­zül l.'l-al nyertek meg, ugyanennyi végződött dön­tetlenül, 12 esetben pedig vesztesen kényszerültek el­hagyni a játékteret. A gól- különbség 49-42, a begyűj­tött pontok száma 39. A mérleg tehát valamicskével az ötven százalék lelett van. ÚJ SZAKVEZETŐ, RÉGI JÁTÉKOSOK Az elmúlt bajnoki mene­telésnek új , szakvezetővei vágtak neki a barcikaiak. Kétéves szerződést kötöttek Bencsik Gyulával, aki ko­rábban Mezőtúron tevékeny­kedett. A tízegynéhány esz­tendős munkálkodást köve­tően a vegyészvárosban új­fajta feladat várta a szak­vezetőt. Míg a honvédegyüt­tesnél szinte évről évre új csapatot kellett formálnia, ezúttal adott volt a gárda gerince, így „csak” néhány posztra kellett megtalálnia a legmegfelelőbb embereket. — A labdarúgók zömét korábbról ismertem, ezért nem okozott gondot számom­ra az átállás — kezdi Ben­csik Gyula beszélgetésünket. — Az emberi tulajdonságo­kat viszont csak lakva lehet feltérképezni. Nagyjából tudtam, kitől mit várhatok. Ebből az alaphelyzetből ki­indulva szükségessé vált né­hány játékos esetében a tak­tikai megszorítások alkalma­zása. Lefordítva ez annyit jelent: senkitől nem kértem és nem is vártam olyan fel­adat végrehajtását, amely meghaladta az erejét. — Milyen célkitűzéssel váglak neki n bajnokság­nak7 Mindenképpen az első tíz között szerettünk volna végezni. — Ez sikerült, de a 10. hely alighanem csak a mi­nimális cél teljesítését je­lenti . .. — Így van. Hivatkozhat­nék arra, hogy például a Sopron, a Nyíregyháza, a Du­naújváros és a Metripond közül egyik csapat sem jobb tőlünk, ketten mégis elénk kerültek a táblázaton. Az elképzeléseim közül messze­menően sikerült a formaidő­zítést megvalósítani, a soro­zatos sérülések azonban ke­resztülhúzták elgondolásai­mat. Ki gondolt arra, hogy a bajnokságban nem szá­míthatok Májerra. Majoros­ra. Kerekesre és Koleszárik- ra?! Ök valamennyien kulcs­emberek. időleges vagy vég­leges kiesésük szaporította gondjainkat. — Milyen mértékben tet­tek eleqet a követelmények­nek a pótlásukra előtérbe került játékosok? — A többség átlagteljesít­ménye nem okozott csaló­dást. Noválc megfelelt, Les­kő küzéphálvédjátéka kelle­mes meglepetést jelentett, ve­le sokat szilárdult a védel­münk. Beépüli a csapatba a fiatal Szamosi, és Munkácsi is tartósította jó formáját. Több esetben kisegített ben­nünket a tapasztalt Kálmán. MIÉRT BÁTORTALANOK IDEGENBEN? Kazincbarcikán az elmúlt bajnokságban a leggyakrab­ban a középpályás sor ösz- szelélele változott, s ez. két­ségkívül rányomta bélyegét a csapatjáték arculatára. A gárda sok esetben nem tud­ta az akaratát rákényszerí­teni ellenfelére. Hazai kör­nyezetben például a Nagy­kanizsa, a Szekszárd, az Ózd és a Bakony Vegyész is be­állt védekezni a KVSE ellen, s a vegyészek nem találták a nyitját a szoros védőőri­zetnek. — Az ilyen játékmód el­len egyébként sem könnyű hatékonyan fellépni — ma­gyarázza az edző. — Időn­ként ki kell őket engedni, mert a préselés korántsem tarthat 90 percig. Nekünk csatárgondjaink vannak, hi­szen támadóink köztudottan bágyadtak. Csak elvétve ta­lálnak a hálóba, nem vélet­len, hogy Les kó szerezte a legtöbb gólunkat, pedig a ta­vasszal ő már középhátvé­det játszott! Érdekes, hogy a jobb csapatokkal szemben nekünk is jobban ment, mi­vel ők a játékra helyezték a fő hangsúlyt. A kicsikkel szemben küzdeni kell, s ez szokatlan még a mieinknek. Talán, ha többet tudnánk futni, akkor tapasztalhat­nánk valamiféle előrelépést. A KVSE tavasszal hazai környezetben 13 pontot ka­parintott meg. idegenben 7- el szereztek. A hazai mér­kőzéseken a gólkülönbség 12-3 (csak a Bakony, a Sió­fok és a Dunaújváros tudott gólt rúgni Kazincbarcikán!), idegen környezetben ugyan­akkor 11-14. Szembetűnő a különbség, s ez aligha ma­gyarázható azzal, hogv bá­tortalanok a labdarúgók. Jó néhán.yan belekóstoltak már a magasabb osztály légköré­be is. nem nevezhető zöld­fülű fickók gyülekezetének a ielenleai KVSE. Nem vitás, hogy több esetben a balsze­rencse szegődött melléjük, gondoljunk csak a Debre­cenben. a Vácott és Hódme­zővásárhelyen lejátszott ösz- s<°csaoásokra. Hazai pályán a Nyíregyháza ellen mutatta a legtöbbet a társaság, ide­genben Salgótarjánban pro­dukáltak nívós teljesítményt. A bátortalansági tényező­höz visszakanyarodva: ez i tétel a védőkre nem áll. mert ők oda-odalépkednek. A csatároknak és a közép­pályásoknak azonban igen­csak elszáll a merészségük, ennyire féloldalas gárdával pedig nehéz a siker remé­nyiben felvenni a harcot. Az a ió a mai KVSE-b°n. hogv viszonylag sok a nye­rő tinusú labdarúgó! — ma­gyarázza Bencsik, s ezt el kell fogadni tőle. Ügy véli, hogy ebben rejlik a csapat ereje. Többen képtelenek ve­szíteni. irtóznak a vereség­nek a gondolatától is. MIÉRT NEM EMELHETŐ A MÉRCE? Éppen ezért elgondolkoz­tató. hogy akkor vajon mi­ért nem emelhető maga­sabbra a mérce? Tompos László szakosz­tályelnök szerint összetett a dolog. — Ősszel elég sok gon­dunk és bajunk volt, ezeket figyelembe véve, nem minő­síthető rossznak a tizedik helyezés. Igazság szerint a mi csapatunknak a mezőny első felében a helye! Tavaly a bajnokságban 3(1 pontot szereztünk, most 39-re fu­totta, van valamicske előre­lépés. Hozzá kell azonban lennem, hogy korántsem sta­bil ez még, uz lesz. majd az igazi, ha 40 pont felett „gyűjtögetünk". Ez a számí­tások szerint az 5—11. he­lyek valamelyikét eredmé­nyezheti. — Tudom, hogy nem ve­tekedhetnek egyes csapatok­kal, mert azoknak jobbak a lehetőségei. Mégis, mi lehet a KVSE célja az elkövetke­zendő időszakban? — Többektől hallottam, hogy a 10. helyet meglehe­tősen szürke játékkal érde­melte ki a csapat. Van eb­ben a megállapításban igaz­ság. s veszély is. Valóban: miért menne ki hétről hétre több néző az együttes mér­kőzéseire, amikor tudják vagy érzik, hogy a végelszá­moláskor úgyis a középső régióban jut hely a csapat­nak. Az elmúlt bajnokság­ban sem volt különösebb okunk az izgulásra, egyszer nyertünk, utána vesztettünk, voltak jó és rossz soroza­taink. A távlati cél • az 5. hely megközelítése lehetne, de ehhez mindenképpen iga­zolás szükséges. Nem sokat, csak egy-két posztra. A la­kossági bevétel nélkül azon­ban képtelenség erre alapot képezni. Nálunk pedig pil­lanatnyilag ez hiánycikket jelent. VISSZANYERNI A SZURKOLÓKAT A barcikai szurkolók nem is olyan régen ezrével ke­resték fel a KVSE stadion­ját, mert úgy vélték, keres­ve sem találhatnának ma­guknak jobb vasárnap dél­utáni elfoglaltságot a meccs- nézéstől. Ez az idő elmúlt, belenyugodni azonban a vál­tozásba nem szabad! Vissza kell szerezni a nézőket, ez pedig csak egyféleképpen ér­hető el: jó játékkal, pompás győzelmekkel. Az együttes háza táján következetes, át­gondolt vezetésre van szük­ség, meg kell szüntetni a ki­vételezést, egyenlő esélyt kell adni a vetélytársaknak, mert, ha ez elmarad, egyik-másik labdarúgó kedvét veszti, s tovább csökken a válogatá­si lehetőség. Nyugodt, nagy zökkenők­től mentes bajnokságot tud­hat maga mögött a KVSE. az effajta középszerű pro­dukciókra azonban ritkán „vevő” a publikum. Elsősor­ban a futballisták tehetnek azért, hogy újból egymásra találjon csapat és közönsége Doros László A felvétel a Kazincbarcikán lejátszott KVSE-DVTK találkozón készült. Piel kapus már verve, de a labda mellé gurul. Akkor a diósgyőriek nyertek 3-1-re, a tavaszi visszavágón viszont a sár- ga-kékek győztek 1-0-ra. Fiatalok a BBK-ért Itt a második helyen motorozik Gye- • pes, aki ma délután a magyar színek képviseletében rajtol a Béke és Barát­ság Kupa salakmotoros-viadalon. A BBK har­madik fordulójára Miskolcon, a népkerti pá­lyán kerül sor. A szurkolók hét szocialista or­szág legjobb, 21 éven aluli párosainak a csa­tározását kísérhetik figyelemmel. Az esemény délután 5 órakor kezdődik. A magyar páros másik tagja valószínűleg o miskolci Papp Zsolt lesz, tartalékként Újhelyi áll készenlét­ben, aki a hétközi II. osztályú egyéni baj­nokság keretében Debrecenben megnyerte az 5. fordulót, tehát jó formát árult el. Novak a Volán edzője Több hete kering a hír, amely szerint Novak Dezső veszi át az NB I-be vissza­került Bp. Volán labdarúgó- csapatának szakvezetői poszt­ját. Nos, tegnap végleges megállapodás született az ügyben: a neves szakember kétéves szerződést irt alá a közlekedésiekhez, segítője a külföldet is megjárt hátvéd, az egykori ferencvárosi Bá­lint László lesz. A középpá­lyás Szeibertet több együt­tes is szeretné megszerezni, ez a kérdés azonban egyelő­re még nyitott. „Feltámadtak" a DVTK gyaloglói SÍK Eli — S1KÉR „HA­TAN”. A közelmúltban meg­rendezett gyaloglóversenye­ken a diósgyőriek remek eredményekkel hívták fel magukra a szakemberek fi­gyelmét. Veréb Rudolf ma­gyar bajnok lett 10 kilomé­teren, a békéscsabai nemzet­közi viadalon pedig 50 lem­en második helyezést szer­zett. Ugyancsak Békéscsa­bán Kánya Sándor 20 lem­en harcolt ki értékes he­lyezést. Teljesítményükkel kiérdemelték a válogatók bi­zalmát és elutazhattak Hú­széba, a Világ Kupa selej­tezőjére. Bizonyították is jó formájukat, nagyszerű „me­neteléssel” továbbjutottak, így készülhetnek a szeptem­berben. Angliában sorra ke­rülő VK döntőjére. Kánya egyébként az 1 órás gya­loglásban 14 ezer 142 mé­terrel országos csúcsot is produkált. A felnőttek „ár­nyékában” kitettek magukért az utánpótláskorúak is. Szi­lágyi Zsolt (Békéscsabán) 20 km-en első, 30-on második lett. Kovács A. pedig bronz­érmet vehetett át. A Szilá­gyi—Kovács—Szarka összeté­telű csapat (20 km-en) or­szágos bajnoki címet szer­zett. A serdülő B-s leányok mezőnyében Bán (a 13 esz­tendősök között) és l’olyál, (14) egyaránt 3 kilométeren vehette át a legfényesebb érmet. „BEÉRETT A MUNKA GYÜMÖLCSE." A DVTK- nál a gyalogló szakág veze­tője Szűcs József. Egykor neves versenyző volt. '83- ban például részt vett a fe­dettpályás EB-n, és I. osz­tályú minősítéssel rendelke­zett. 1982—84 között társa­dalmi edzőként dolgozott a klubnál.' az idei esztendőtől pedig már mellékállásban oktat. Húsz-huszonöten tar­toznak hozzá (a serdülő B-s korosztálytól a felnőttekig). A közhelyszámba menő kérdésre — minek köszön­hetik a szakág „feltámadá­sát”? — így felelt: — A rendszeres, kitartó és fegyelmezett munkának. Ügy is fogalmazhatnék, hogy be­érett a gyümölcs! A csoport mintegy esztendeje változat­lan összetételben együttdol­gozik, és túl vagyunk né­hány leszerelésen is. — A sikerekből mennyit tulajdonít saját magának? — Ha arra gondol, hogy valamiféle különlegességet találtam ki, téved. Ennek a szakágnak az alapjait előde­im rakták le. A hat-nyolc esztendővel ezelőtti „építke­zés" az idén fejeződött be igazán. Most pedig olyan kö­rülmények között, melyek rendelkezésemre állnak, öröm dolgozni. A vezető ed­zőtől teljes szakmai önálló­ságot kaptam! — A közvélemény keveset tud a gyaloglók munkastí­lusáról ... — Havonta általában 650 —700 kilométert teljesítenek a versenyzők, akik trénin­geznek délelőtt és délután is. Résztávos (csökkentett kilo­méterszámú) és hosszú távú munkát egyaránt végeznek. Természetesen nagy gondot kell fordítaniuk fizikai mu­latóikra, ezért gyakran láto­gatják a kondiciótermet is. Tíz—húsz—ötven kilométer végigtalpalása nem akármi­lyen állóképességet, türelmet, kitartást igényel. — A műanyag pályának van szerepe nagyarányú elő­retörésükben? — Gyakorlatilag nincs. Gyaloglóversenyeket ugyanis tartánon és betonon egyaránt rendeznek, s más technikát igényel a puha, valamint a kemény talaj. Az előbbiről például könnyebb elrugasz­kodni, mégis ... Egy szó mint száz: versenyzője válo­gatja. Mi például műanya­gon és betonon szinte fel­váltva dolgozunk, attól füg­gően. hogy a soron követke­ző viadalt hol és min tart­ják. Mivel az augusztusi 50, valamint a szeptemberi 20 km-es OB-re utcai viszonyok között kerül sor, természe­tes, hogy a felkészülés során a bitument részesítjük előny­ben. TÚLTELJESÍTIK A TER­VET? A szakosztálynak a gyaloglókkal szemben tá­masztott követelménye 180 bajnoki pont. Eddig 134-et „inkasszáltak", úgy tűnik te­hát, hogy alaposan túltelje­sítik majd a tervben meg­fogalmazottakat. Az idei sze­zon második része sok iz­galmat tartogat a számukra. Veréb és Kánya — mint már irtuk — az angliai VK-ra készül. Kovácsnak az ifjú­sági Európa-bajnokságon kell helytállnia, és „mellesleg” még három országos bajnok­ságot is rendeznek. — Jósolni nem szeretek — folytatta Szűcs József —, de két hazai aranyat minden­képpen várok. Az igazi meg­mérettetés pedig a nemzet­közi fellépés! Nagy remé­nyeket fűzök Verébék sze­repléséhez, hiszen tudom: külföldi mércével mérve is sokat dolgoznak. Egyébként az angliai VK-finálét min­denképpen közelről akarom megtekinteni, remélem, hogy a klub hozzájárul majd ki­utazásomhoz. Néhány szak­mai fogást biztosan ellesnék, aztán kollégáimmal tapaszta­latcserét is folytathatnék. Beiratkoztam a Testnevelési Eöiskolára is, szeretném el­végezni a szakedzői „tanfo­lyamot". ARCCAL AZ UTANPÖT- LAS-NEVELÉS FELE. Jólle­het a DVTK gyalogló szak­ága most igencsak felfelé ívelő pályát „fut”, az után­pótlás-nevelésre, a jövő meg­alapozására nagy gondot for­dítanak. A 4-es Számú Ál­talános Iskolára építenek (ott tanult a kétszeres magyar bajnok Szilágyi is). Bajusz Imre igazgató és Nagy Ist­ván testnevelő tanár támo­gatja a DVTK törekvéseit. Az .együttműködés mindkét fél számára előnyökkel jár. Kolodzcy Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom