Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-06 / 157. szám
1985. július 6., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 Naperőmű a sivatagban A Nap energiáját közvetlenül hasznosító első nagy. .'100 ezer kW tervezett kapacitású szovjet erőmű a Kizil-Kum sivatagban épül. Ez az erőmű körülbelül 150 hektárnyi területről fogja összegyűjteni és koncentrálni a tűző erejű sivatagi napsütés energiáját. — A naperőműben 5250 tükrös fényvisszaverőt fognak elhelyezni — mondja Vagyim Maszlov, a terv műszaki-gazdasági megalapozásáért felelős össz-szövetségi intézet osztályának igazgatója. — Az általuk felfogott koncentrált fénynyalábok a földfelszín fölött magasan elhelyezett gőzgenerátor felületének gyújtópontjában találkoznak. A többi, mint ahogy mondani szokás, a technika dolga: a víz felhevitése révén nyert gőz nyomás alatt levő csővezetékeken keresztül a turbógenerátorhoz áramlik, amely megkezdi a napenergiából átalakított elektromos energia termelését. Mesterséges eső A szovjet Örményország hegyeiben levő Szevan tó felé tartó felhőkből eső esik a hegyi tó sima víztükre fölött. Az eső a tudósok munkájának eredménye. A Szevan sekélyesedik, és a csodálatos szépségű tó megmentésére irányuló tervek között fontos helyet foglalnak el a mesterséges esők. Ugyanilyen eljárást a Szovjetunió sok más területe felett is alkalmaznak. Szibériában például, ahol hatalmas területeket borít erdő, az ember magát a természetet kényszeritette az erdőtüzek oltására. A természeti törvények szerint a tűz felé mindig tartanak felhők. Számítógép számítja ki, hogyan és mikor kell a felhőkre hatni. A tűzvédelmi szolgálat repülőgépei hatóanyagot szórnak a felhőre, s egyenesen az égő erdő fölött keletkezik az erős eső. Az erdészek nagyra értékelik ezt a módszert, különösen azokon a területeken, ahol több százezer hektárt foglal el az erdő, s hagyományos módszerekkel igen nehéz az erdőtűz ellen harcolni. Képünkön egy jókora méretű szovjet rádióteleszkóp parabola-antennájának szerelését láthatjuk. Á jövő ablakai Soi-fi filmek divatja A főszereplő Koy Schneider mellett a produkciónak több más Oscar-dijas közreműködője volt, így Richard Edlung, aki a különleges effektusok felelőse, és David Shire zeneszerző. Miközben e sorokat papírra vetettem, megérkeztek a legfrissebb külföldi lapok, amelyek bizonyítják, hogy a sci-íi áradat tovább hömpölyög. Elkészült a Superman és a Csillagok háborúja negyedik része, a 2029-ben játszódó Terminator, a Starlight és a Buckaroo. Miről szólnak általában e/.ek a művek? Van-e értelmes élet Földünkön kívül? Ha igen, hogyan történik velük a találkozás? Hogyan pusztítja el magát az emberiség, hacsak ... ? Földöntúli rossz és jó erűk harcáról értünk vagy ellenünk. Hová vezethet a tudomány fejlődése? Stb., slb. És hogyan szólnak? Filozofikusan vagy meseszerűen, színvonalasan vagy gyatrán. Uszítva vagy a békés egymás mellett élést sugallva. 1‘cidaul a 2010-ben amerikai és szovjet asztronauták indulnak közös akcióra. Azt olvastam valahol, hogy a sci-íi a legoptimistább műfaj, hisz abban, hogy az emberiség nem pusztítja el önmagát, lesz jövő évezred is. És a műfaj kedvelői? Azt ni szem, kiváncsi emberek vagyunk. Ha már az élet véges, legalább a végtelen fantázia termékeiben próbáljuk megsejteni, mi lesz. amikor mi már nem leszünk. E. M. A csillagászat előtt igen szerteágazó feladatok állnak: az égitestek helyzetének és Földről látszó mozgásának meghatározása, a világegyetem szerkezetének kutatása, az égitestek keletkezésének, fejlődésének és fizikai felépítésének vizsgálata. Ezen feladatok megoldását újabban a csillagászat két fiatal ága: a rádió- és radarcsillagászat segíti. A rádiócsillagászat alapelvévé az a jelentős felfedezés vált, hogy a csillagok nemcsak szemmel látható elektromágneses sugárzást — fényt — küldenek felénk, hanem annál sokkal nagyobb, illetve kisebb frekvenciájú sugarakat is. A csillagokról A kovácsolt vasból készült tárgyak napjainkban is kedveltek. Az elmúlt évszázadokban azonban gyakrabban és többféle célból alkalmazták a megmunkált vasat, annak ellenére, hogy abból nem volt könnyű valamit kialakítani, s egy-egy díszes darab elkészítése nagy szakértelmet követelt. A vas felhasználását a célszerűség indokolta. Elsősorban ott alkalmazták, ahol tartósságról, időtállóságról, biztonságról volt szó. Ezért készültek kovácsolt vasból az ajtók, kapuk, a faajtók vasalásai, sarokpántok, zárak, aj lókopogtatók, ablak- és erkélyrácsok, korlátok, oltár- és s zen tségházrá csők, gyertyatartók, cégérek, s még számtalan más eszköz A legkorábbi kovácsoltvasemlékeink a 14. századból maradtak ránk, régi templomok faajtajainak Vasalásában. A cél gyakorlati: a hatalmas, ereszték nélkül egymás mellé rótt deszkákat tartották össze vele. Az egyik mód szerint két. vagy több vízszintesen elhelyezett tartópánton nyitható az ajtó, s ezekre a laposra kalapált' pántokra szegecselik a csigás, vagy liliomos díszítéseket, amelyek olykor a faajtó teljes felületét behálózzák. A másik mód szerint az ajtót egymást keresztező pánthálózat vonja be, vas- szegekkel a fához erősítve. Ilyenkor a vízszintes tartópántok az ajtó ellenkező. érkező rádióhullámokat felfogó teleszkópok a rádiótávcsövek. Alapvető feladataikban hasonlítanak az optikai távcsövekhez: nagy felületen össze kell gyűjteniük a beérkező rádiósugárzást, s szél kell választaniuk az égbolton közel fekvő rádióforrásokat. A rádiótávcsövek jóval nagyobbak az optikai teleszkópoknál. s viszonylag nagy gyűjtöfelületük fokozott érzékenység elérését teszi lehetővé. A rádiótávcsövek hatalmas parabola-an ten ná i nak átmérője azonban nem növelhető tetszés szerint, mert saját súlyuk alatt összeroppannának. Legújabban már két vagy több antennát kapcsolnak össze, és az általuk belső oldalára kerülnek. Ha a pánthálózattal nyert négyszögű idomokat vaslemezekkel fedik, akkor már tulajdonképpen igazi vasajtóval van dolgunk. A legrégebbi fennmaradt magyarországi ajtóvasalás a nyitravidéki templom kapuján található. A dongaíves kapu fadeszkáit a tartópántok mellett elszórtan, csigás indákban végződő vaspántok rögzítik. A kora gótikus stílust legékesebben a nagydisznódi templom kapuvasalása szemlélteti. A tartópántok élükre állított négyszög idomokra bomlanak, ezekben egy-egy csillag ül. A pántok vége már liliomos, tehát a gótika későbbi átmenetét jelzik. A tartópántoknak ez a formája magyar jellegzetesség, mert ilyeneket találunk például Nagyszebenben és Eperjesen, mindkettő a 15. századból való. A pántokat rozsdásodás ellen ónozták vagy festették. A rozettákat —, hogy mintájuk jobban érvényesüljön —, piros, kék vagy zöld pergamen alapra rakták. A vasalásos faajtóknál nagyobb biztonságot nyújtottak a vasajtók. A legrégibb hazai típust a leleszi konvent és a rudabányai templom 14. századból való vasajtaja képviseli, ez utóbbi ma a miskolci múzeumban található. Ezek teljes egészükben diagonálisan rászegecsel! Vaspánthálózattal készültek. A rudabányai vasajtón fordul elő először egyetlen észleli jelek összekombiná- lásával a fényképhez hasonló rádióképeket kapnak a világűr távoli objektumairól. A rádiótávcsövek megnövekedett érzékenységük folytán nagyobb térrészt tekinthetnek át, mint optikai társaik. A rádiócsillagászati megfigyelések segi tségéve! számos intenzív extragalaktikus rádióforrás (Tejútrendszeren kívüli csillagok) létezését állapították meg, megismerték a pontszerűnek tűnő, ám hihetetlenül nagy energiákat kisugárzó rádiógalaxisokat; a kvazárokat, feltérképezték az atomóra pontosságával vetekedő rádióforrásokat, a pulzárokat is. pajzsba foglalva a kettőskereszt a hasított pólyákkal. Az érett gótika vasajiajai is megtartották ezt a diago- nális vaspánthálózatot, csupán az ajtókeret változott csúcsívesből a hazánk gótikus építészetére jellemző megtört tetejű kosáríves formára. Ilyen vasajtók szép példányai vannak Bártfán és Lőcsén. Az ajtók kopogtatói, fogantyúi és zárai tágabb teret adtak a művészi kidolgozáshoz. Az ajtókopogtató kerek vagy négyszögű alao- ra helyezett mozgatható, súlyos gyűrű, belső felén gombbal, hogy élesebb hangot adjon. Legrégebbi, 13— 14. századból származó a szepesszombati templom kopogtatója. A hazánkra legjellemzőbb kopogtatók alapja áttört mérműves vagy halhólyagos, kerek vagy négyszögű, a mozgatható karika lapított szív vagy kengyel alakú (Lőcse, Kassa). A másik gyakori típus ornamentikájának alapja növényi (Bártfa, Kolozsvár). A vasajtók divatja tovább élt a reneszánsz időkben, amint ezt a kassai régi városháza és a körmöcbányai Mária-ház ajtói bizonyítják, mindkettő a 16. századból. A 17—19. századi vasajtók sajátossága a két átlós, egymást keresztező pánt. Díszítése — spirális indák gazdag, szimmetrikus szövevénye — e mezőkben helyezkedik el vírágkelyhekkel, sisakos profilfejekkel, szörny- alakokkal stb. A kopogtatók a 16. századtól ritkábbak, mert szelepüket kis harangok veszik át, bár ismerünk még néhány művészi kivitelű vaskopogtatót a 17. századból is. A 18. századi kopogtatók már a hanyatlás jeleit mutatják, ámbár néhány soproni ház kapuján még látunk belőlük néhány szebb példányt, mind az 1676. évi nagy tűzvész után készült. Kovácsoltvas • emlékeink Irodalomban, képzőművészetben, filmben egyre nagyobb helyet foglal el a science fiction. Méghozzá nem is újkeletűen, hisz a világirodalom, s az egyetemes képzőművészet számos példát mutat rá. Bár nagy részük — ezt el kell ismerni — inkább fantasztikus, mint tudományos. Nem ezekkel akarok most foglalkozni, inkább az utóbbi évek filmművészetében — filmgyártásában — sűrűn felbukkanó sci-fikkel. Nem megyek vissza Wells A láthatatlan emberéig, Az idő ablakait is csak azért említem, mert magyar példa. l!H>!)-ben rendezte Kuczka Péter írásából Fejér Tamás, nemzetközi szereposztással. Gábor Miklós és Darvas Iván mellett a bolgár Ivan Andonov, a lengyel ICrystyna Mikolajewska és az NDK-beli Heidemarie Wenzel játszották. Majmok bolygója, Fahrenheit 451, Harmadik típusú találkozásuk, Csillagok háborúja, E. T., A nyolcadik utas: a halál, a Solaris, a Sztal- ker, Robotokkal a Saturnus körül — néhány cím a nálunk is ismert nyugati és keleti produkciókból. A siker újabb és újabb sci-fik készítésére ösztönzi a producereket, hisz busás profittal kecsegtetnek. Lucas, Spielberg milliomos lett. Gyakran az első alkotás vitatott színvonalát sem érik el a folytatások, de úgy látszik, ez sem veszi el a vállalkozó kedvet. A Csillagok háborúját követte A Birodalom visszavág, a Supermant a Supermanek és a Supergirl, legutóbb a 2001 — űrodisz- szeia folytatása készült el: 2010 — az év. amelyben felvettük a kapcsolatot címmel. Nem sokkal korábban jelent meg nálunk a 2010 könyv alakban. Ebből készült a filmváltozat. Arthur C. Clarke nagy sikerű regényéből írta, rendezte és fényképezte Peter Hyams, aki a főszerepet az Oscar-díjas Roy Schneiderre bízta. Hyams szerényen így nyilatkozott: „Kubrick filmje, a 2001 és az én 2010-em között majdnem 20 év telt el. Változtak az idők, változott a mozi, os az én filmem lényegesen különbözik az első résztől. Kubrick zseni, céltalan lett volna öt utánozni.” A szép Supergirl
