Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-06 / 157. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK' Vállalati stratégia A vállalatok hosszú távú eredményes működésének egyik fontos feltétele a népgazdasági és a vállalati célokhoz egyaránt igazodó stratégia, amit természetesen időközönként a hazai és a külgazdasági körülmények alakulásától függően módosítani is kell. Igen ám, csakhogy a stratégia kidolgozását nem zavarja-e, hogy a szabályozók eléggé ' gyakran, évenként, sőt félévenként változnak. Kétségtelen, jobb lenne, ha íj stabil, hosszú távra érvényes | szabályozók szerint kellene 1 gazdálkodni. De hát ilyes- ii mire napjainkban, a gyakran 1 változó külgazdasági, piaci | viszonyok miatt nem kerülhet | sor. Marad tehát az a lehetőség, hogy egy-egy vállalat- ; nál az önálló előrelátás ké- s pességének alapján a veze- E tök merjenek cselekedni, mer- y jenek vállalkozni. A vállalkozó s típusú magatartásforma ki- § forrásához persze idő kell, ám legalább ennyire fontos I az akarat, mivel a döntések 8 halogatása nagy veszélyt hor- I doz magában. Az időtényező | ugyanis alapvető a mai vi- s szonyok között. Persze kényel- I mesebb az olyan megoldás, § amiben nincs kockázat, hiszen I ilyen esetben kisebb a mel! ■ lékvágányra való kerülés veszélye. Az egyik nagyvállalat vezetője mondta: napjainkban nem lehet megengedni azt, hogy amiben kockázatot vélünk felfedezni, azt félretegyük. Lehet ez létszám, ösztönzés, a kiadott feladatok számonkérése és konzekvenciáinak érvényesítése. Nem elég csak tudni, hol vannak a tartalékok, hanem azokat mozgósítani is kell a jöyc megalapozása érdekében. De megemlíthetjük a szervezeti kérdéseket, amelyeknek időben történő változtatása a hajtóerő egyik fontos része lehet. Abban az érvelésben is sok az igazság, hogy mindig annak az ágazatnak van szüksége a jobb feltételekre, amelyik a piacon a legjobban képes bizonyítani élet- I képességét. Nagy tanulság továbbá, hogy addig kell dönteni, amíg a döntéshez reális információ áll rendelkezésre. Ez ugyanis az éssze- ,5 rű kockázat alapja. Viszont a döntések folyamatában ar- 5 ról sem célszerű megfeledkezni, hogy a fejlődés soro- j zatosan új helyzeteket te- | remt, amikor is eay-eav kér- ; dés teljesen más megvilági- p tásba kerül. Itt kell szólni az elszalasz- “ tott alkalmak, a ki nem hasz- | nált lehetőségek probléma- | fikájáról is. Ezt azért tesszük ;; szóvá, mert a személyek, vagy I; a gazdasági szervezetek meg- íj Ítélésénél általában a pozi- t tív vagy a negatív tevékeny- E séget teszik mérlegre, az I eredmények és a kudarcok | összevetése játszik döntő sze- | repet az elbírálásnál. S na- \ gyón ritkán, vagy kevésbé 1 esik latba - kétségtelen nem § könnyű figyelembe venni —, I hogy amit az ember egyál- talán nem, vagy nem időben E végzett el, illetve a probléma | megoldása érdekében késve, vagy csak részben történt in- | tézkedés. Ugyanakkor az el- | maradt intézkedés, az elsza- 1 lasztott lehetőség, az adott- jj ságok kihasználásának el- | ódázósa jelentős eredmény- | tői, nyereségtől fosztotta meg I a vállalatot, vagy a népgaz- I daságot. Ezért is van nagy jelentősége a rendkívül gyorsan és sokszor ellentmondásokkal teli változó külgazdaásgi viszonyok között a gyorsaságnak, rugalmasságnak. — lovas — Hat év szünet után Szovjet—amerikai csúcstalálkozó Hat év szünet után ismét szovjet—amerikai csúcstalálkozóra készülnek Moszkvában és Washingtonban, miután a két fővárosban szerdán egyidejűleg jelentették be, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan ez év november 19—20-án találkoznak Géniben. A szovjet fővárosban mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak a legfelső szintű találkozóknak a két ország viszonya és az egész nemzetközi helyzet alakulása szempontjából. Az esemény rendkívüli fontosságára utal a moszkvai bejelentés módja is: külön sajtóértekezleten ismertették a tömör hivatalos közleményt, s a televízió főmű- sora adását megszakítva számolt be a megállapodásról. A csúcstalálkozóról szóló megegyezés már önmagában is nagy előrelépésnek tekinthető, s a szovjet fővárosban nem kívánják elhamarkodott kommentárokkal túlértékelni, vagy alábecsülni az elérhető eredményt. A szovjet fél ugyanis nem táplál illúziókat és megalapozatlan reményeket. Moszkvában továbbra is az a vélemény, hogy a találkozó fontos lépés lehet a normalizálás útján, de azt ma még számos akadály teszi nehezen járhatóvá. Az erőfeszítéseket az alapos előkészítésre akarják összpontosítani, mivel csak ez alapozhatja meg az intenzív, beható és konstruktív véleménycserét a két vezető között. Ma még legfeljebb csak körvonalazni lehet. hogy konkrétan milyen napirend alapján fog tárgvalni Gorbacsov és Reagan. Annyi azonban bizonyos, ho«” több kérdést bizonyosan megvitatnak: a nukleáris háború veszélyének elhárításával, a fegyverzetek korlátozásával és a világűr militarizálásá- nak megakadályozásával kapcsolatos problémákat. Szovjet részről eddig is olyan javaslatokat és kezdeményezéseket tettek, amelyek ezeknek a kérdéseknek átfogó, vagy részleges megoldását irányozták elő. A Szovjetunió hajlandó ésszerű, egyik ország biztonsági érdekeit sem sértő kompromisszumokra, s így a javaslatok mindenekelőtt a holtpontról való kimozdulás kívánatos irányait jelzik. Genfben, a leendő csúcs- találkozó helyszínén jelenleg folynak a szovjet—amerikai tárgyalások a nukleáris és űrfegyverzetek kérdéséről. A legfelső szintű találkozóról létrejött megállapodás után sem változott, az ottani amerikai magatartással kapcsolatos szovjet álláspont, mely szerint az Egyesült Államok csak a megállapodás elérésének halogatására használja a tárgyalásokat. Alig néhány órával a csúcstalálkozóról szóló bejelentés előtt látott nyilvánosságot az a megállapodás is. hogy még Genf előtt — októberben — Mihail Gorbacsov ellátogat Párizsba. A szovjet—francia „különleges kapcsolatok” elismerésén kívül ez most többet jelent: politikai — és más — kapcsolataiban a Szovjetunió méltóképpen értékeli a nyugat-európai országokat is. Vagy ahogy az utóbbi időben a politikai nyelvezetben fogalmaznak, a világot nemcsak a szovjet—amerikai kapcsolatok prizmáján keresztül szemléli. ü Ll S kf É£IÜ ■*v iv; SEK Sw IkH Ini B B B B bBÜ H AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 157. szám Ara: 2,20 Ft Szombat, 1985. július 6. Lázár György látogatása megyénkben Megalakult Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Tanácsa A miniszterelnök a Borsodi Vegyi Kombinátban Tegnap, u kora délelőtti órákban megyénkbe érkezett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Kedves vendégünket a megyei pártbizottság székházában Fejti György, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára ér Ladányi József, a megyei tanács elnöke fogadta. Lázár György, a megyei párt-végrehajtóbizottság, a megyei szervek vezetőinek jelenlétében tájékoztatót hallgatott meg a megye gazdasági helyzetéről. Fejti György képet adott az ipari Vállalatok és a mezőgazdasági üzemek első félévi gazdálkodásáról, részletesen szólt gondjainkról. Kiemelte a szénbányászat problémáit, hangsúlyozva, hogy a széntermelésben bekövetkezett kiesések komoly zavarokat okoznak a lakossági ellátásban. A másik nehéz helyzetben levő ágazat, a kohászat gondjai is nagy teret kaptak a tájékoztatóban. A megyei első titkár kitért arra, hogy pénzügyi feszültségek terhelik mind az ipari, mind a mezőgazdasági vállalatok gazdálkodását. Fejti György a végrehajtó bizottság nevében melegen gratulált a kormány elnökének újjá választásához és megköszönte, hogy az Országgyűlés alakuló üiése után először Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe látogatott. Ezt követően a Minisztertanács elnöke részt vett a megyei tanács alakuló ülésén, délután pedig Kazincbarcikára, a Borsodi Vegyi Kombinátba látogatott. * A szokásos, munkaértekezlet jellegű tanácsülésektől elütő, ünnepi hangulat érződött tegnap, a megyei tanács dísztermében. Az előtérben, a teremben sok új arcot lehetett látni, fiatalokat, idősebbeket egyaránt. Érthetően, hiszen a tanács tagjainak mintegy hetven százaléka új. Alakuló ülését tartotta meg tegnap Borsod-Aba- új-Zemplén Megye Tanácsa. Az ülésen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Sza- kali József, az MSZMP KB tagja, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, Fejti György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A levezető elnöki tisztséget a korelnök, Hegyi Imre látta el. Az első napirendi pont keretében megválasztották a különböző bizottságokat. Az ügyrendi és igazgatási bizottság elnöke dr. Szolgák Ferenc, a Megyei Bíróság elnöke. a számvizsgáló bizottság elnöke Kósik Lajos, a Dél-borsodi Állami Gazdaság igazgatója, a tervgazdasági bizottság elnöke, dr. Majoros László, a megyei tanács elnökhelyettese. Ezt követően Monos János, a megyei választási elnökség elnöke beszámolt a választások lezajlásáról. Megyénkben 26 országgyűlési körzetben 71 jelölőgyűlést tartottak meg, s ezeken több mint 23 ezer ember vett részt. A 4118 helyi tanácsi körzetben a gyűléseken 110 ezernél többen voltak jelen. A képviselői és a tanácstagi jelölőgyűléseken, rétegtalálkozókon összesen 12 500 észrevétel. közérdekű javaslat hangzott el, mely javaslatokat, észrevételeket az újonnan megalakult helyi tanácsoknak feladatuk számon tartani, a szükséges intézkedéseket megtenni, a válaszokat megadni. A • választások lebonyolítását több ezer aktíva segítette. Rendzavarás sehol nem történt. A lehetséges. 101 megyei tanácstagból 100-al megválasztottak, egy körzetben — Rátka—Mád— Tállya — nem sikerült a megyei tanácstagot megválasztani, erre így később kerül sor. Megyénkben 188 elöljárót választottak meg. Az ügyrendi és igazgatási bizottság jelentésének meghallgatása után a korelnök a Hazafias Népfront megyei elnökségének javaslatát ismertette a megyei tanács tisztségviselőire, végrehajtó bizottsági tagjaira vonatkozóan, majd a jelöltek elfogadása után a tanács titkos szavazással megválasztotta a tisztségviselőket és a vb-ta- gokat. A szavazás eredménye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Tanácsának elnöke ismét dr. Ladányi József. Elnökhelyettesek ismét: Faragó Károly, dr. Majoros László (általános helyettes). Porkoláb Albert. A végrehajtó bizottság tagjai: Bánhegyi Árpád, a BÁÉV vezérigazgatója, Bárdos László, az Ózdi Rúd- és Dróthengermű energetikusa, Bollók József- né, a Mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet dolgozója, Bónus Rókus, a Nemzeti Bank megyei igazgatója, Botya Péter, a borsodsziráki ipari-mezőgazdasági tsz elnöke, Juhász Péter, a megyei pártbizottság titkára, Kanalas Sándor, a Szuha- völgyi Bányaüzem vájára, dr. Katona Zoltán, a megyei kórház igazgatóhelyettese, dr. Kovács László, Miskolc város tanácselnöke, Skapinyecz Gyula, Sátoraljaújhely Városi Pártbizottságának első titkára, dr. Tolnai Lajos, a BVK vezér- igazgatója. dr. Tolnay Lajos. (Folytatás a 3. oldalon) A megyei tanácstagok egy csoportja Lázár György üdvözli a megalakult megyei tanácsot
