Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-05 / 156. szám

1985. július 5., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kísérleti bérezés az ÓKÜ rúd-drót hengerművében Bíznak a végeredményben Figyelemre méltó bérki- sérletbe kezdtek tavasszal az Ózdi Kohászati Üzemekben. A cél világos és egyértel­mű: növekedjék mindazok­nak u munkásoknak a bére, akik jobb és több munká­val járulnak hozzá a nagy­vállalat eredményesebb gaz­dálkodásához. A mozgóbére- ket természetesen évek óta differenciálják, de a kellő „húzóhatás” elmaradt, ezért kellett új módszerhez folya­modni. A kísérletet az RDH- ban kezdték meg április 1- től. Azért itt, mert az alig tízéves gyárrészleg még kor­szerű, zárt egységet alkot, pontosan mérhető a beérke­ző és kimenő anyagmeny- nyiség. A kísérlet eddigi tapaszta­latairól beszélgetünk az ÓKÜ szakembereivel. — Az a különbség a régi és az új bérezési forma kö­zött, hogy míg korábban csak a mozgóbér függött a telje­sítményektől, most már az alapbér is. Hogy egyetlen adattal illusztráljam: ha va­laki csupán 90 százalékot tel­jesít, nem kaphat több fi­zetést, mint az alapbérének (10 százaléka. Ez. ugyebár eléggé riasztó? De amilyen drasztikusan nyúlunk az alapbérekhez, ugyanolyan bőkezűen bánunk a mozgó­bérekkel is. Eddig, ha a leg­jobb formáját nyújtotta a hengerész és a világon min­den kézre jött neki, tehát folyamatosan és kiváló mi­nőségben érkezett az anyag, akkor is csak 20 százalékos mozgófoért kaphatott. Most. ha mondjuk 105 százalékra teljesíti a normát, a száz százalék alapbér mellett .'10 százalék mozgóbért kap. Száztíz százalékban maxi­máltuk a teljesítményeket: ha ezt eléri a munkás, a mozgóbére 40 százalék les/. — magyarázza az új bére­zési szisztémát Lengyel Jó­zsef, a munkaelemző- és normaosztály vezetője. — Természetesen egyetér­tünk a keresetek differen­ciálásával, így ' kívánja a vállalati és egyéni érdek is Nem vitatja ennek helyes­ségét egyetlen becsületes munkát végző dolgozó sem. Arra azonban éberen figye­lünk, hogy önhibáján kívül ne érjen károsodás senkit sem Ha akadozik az anyag- ellátás, vagy rossz a beér­kező anyag minősége, vagy nem működnek tökéletesen a berendezések, akkor a gyárrészlegvezető saját ha- táskörűleg korrigálhatja a mozgóbéreket. Bért elvégre nem vonunk el a gyárrész­legtől ... Mindezek a telje­sítménygátló tényezők a kí­sérlet ideje alatt előfordul­tak az RDH-nál. Egyelőre nem is a kísérlet szerint fi­zetnek, hanem a régi mó­don, de pontosan mérik, könyvelik, hogy mennyit kapnának a dolgozók, ha már „élőben" alkalmaznák az úi kereseti formát ' — mondja Koós István, a vál­lalati szakszervezeti bizott­ság közgazdasági felelőse. — Milyenek voltak a tel­jesítmények áprilisban, má­jusban? — Körülbelül azt a telje­sítményt tudtuk hozni, mint tavaly. Csakhogy ez a tel­jesítmény kevés ahhoz, hogy akár csak meg is közelít­sük a 100 százalékos telje­sítményt. Igaz, az április tendhagyó volt, mert kény­telenek voltunk elvégezni az éves főjavítást. Máskorra terveztük természetesen, de a műszaki állapotok közbe­szóllak. így áprilisban 115 százalékos volt az RDH tel­jesítménye. Májusban pedig a nem programszerű anyag- ellátás és a meglehetősen sok selejtes anyag hátrál­tatta a munkát. Nem tud­tunk elérni 02—413 százalék­nál többet. Nehezítette a hengerészek munkáját, hogy a karbantartókat egyelőre nem vontuk be az új bére­zésbe, noha az egymásra­utaltság nyilvánvaló — hall­juk Kónya Ferenc gyárrész­legvezetőtől. — Tavaly is volt nagyja­vítás, tavaly sem érkezeti mindig kellő ütemben és azonos minőségben az anyag. Miért ilyen nagy, 17—18 szá­zalékos a különbség a tel­jesítményekben ? — Az RDH novemberben lesz tízéves. A korszerű üzemből minden évben töb­bel és többet hoztunk ki Végül is azon kaptuk ma­gunkat, hogy belefutottunk egy áldatlan mennyiségi szemléletbe. Az RDH ideá­lis körülmények között évi .'130—300 ezer tonna készáru gyártására képes, mi tavaly 390 ezer tonnát gyártottunk. Ezt tonna órára bontottuk és így 5 százalékkal maga­sabb fajlagos teljesítmény jött ki. Ügy is mondhatom tehát, hogy az idei tervünk 5 százalékkal magasabb a tavalyinál. Az új szisztéma szerint ez a 100 százalék! Időközben változott a gyárt- mányösszetétel is, most négyszer több kisméretű, 5 és fél mm átmérőjű drótot és 12 mm átmérőjű rudat kell hengerelnünk, mint ko­rábban. A finomabb gyárt­mány nehezebben hengerel­hető — kapjuk a választ Cseh Andor termelésvezető- től. Hacsi Géza előhengerész 27 éve dolgozik a vállalat­nál, munkáját kétszer Mun­ka Érdemrenddel ismerték el, brigádja elnyerte a Vál­lalat Kiváló Brigádja ki­tüntetést. Kiválóan érti a szakmáját. — Milyen keresetet ért el a kísérleti szisztéma szerint? — Kilencezer-kétszáz fo­rintot. Körülbelül kétezer­négyszázzal kevesebbet, mint a valóságban, tehát a régi fizetési elvek szerint. — Miben látja ennek az okát? — Az elmúlt években megsértettük a technológiát, a több termék > érdekében „felpörgettük” a hengerlést sebességei. Bírta is a beren­dezés, hiszen új volt, jó volt. Csakhogy mára már el­kopott sok minden, az im­portkorlátozás pedig erősen érint minket. Hiába, hazai gyártmányú alkatrészekkel nem lehet mindent pótolni egy ilyen berendezésnél, amelynek jó része importból származik. Mintha Merce- desre Trabanf-kereket akar­nánk szerelni ... De nem­csak a berendezések állapo­ta, hanem a rengeteg átállás is ront a teljesítményeken. Korábban egy-egy garnitú­rát 3 napig is gyártottunk, mostanában két műszakon­ként váltanunk kell. A vál­tás pedig időveszteség. Több fizikai és szellemi munká­val kevesebb a produktu­munk. A minőséggel is gon­dok vannak. Mert, ha én válogathatnám ki a buga- téren az anyagot! Volt olyan műszakunk, hogy végig az 50 kilós, 1200 fokos bugákat kellett cipelnünk: selejtesek voltak, föl kellett aprítani. A kísérlet akkor lesz sike­res. ha mindenekelőtt be­vonják az acélgyártás fázi­sát és nagyobb mértékben a karbantartókat is. Ügy hal­lom, a karbantartók mozgó­bére csupán 2 és fél száza­lékkal növekszik. Ez kevés! — Tehát tanulságok már­is bőven vannak. — Ezek a gyermekbeteg­ségek, amelyekről beszél­tünk, csaknem természete­sek. Nagyon lényeges ered­ménynek tartom, hogy ez alatt a három hónap alatt is kiszűrtünk egy sor olyan hibát, amely független a bérezéstől. Például: a ko­rábbinál többet kell törőd­nünk a műszaki mulatókkal, amelyek minőségi oldalról befolyásolják a termelést és a korábbinál nagyobb törő­dést igényel az energiataka­rékosság is ... Emellett ki kell valahogyan kevered- nür.K n mennyiségi szemlé- 'étből! Fontos ugyan tovább­ra is a mennyiség, de lehel, hogy jobban jár a vállalat, na csak 950 ezer tonna kész­árut gyárt 1 millió tonna helyett — sorolja a gyár- részlegvezető. — Vszb-ülésen, aktivaér- tekezleteken, főbizalmiak ta­nácskozásán tárgyalunk a kísérletről és annak finomí­tásáról. A közeljövőben tűz­zük ismét napirendre a té­mát. A módosítás dióhéjban annyi, hogy 95 százalékos teljesítményért’ fizetünk 10(5 százalék alapbért és a moz­góbérek ívelnek merede­kebben. így a differenciálás is árnyaltabb lehet — mond­ja a munkaelemző- és nor- maosztály vezetője. — Véleményem szerint az RDH műszaki állapotára keli inkább figyelni! Ha jók a berendezések, és, ha jó mi­nőségű anyagot kapunk fo­lyamatosan, maradhat a kí­sérleti 100 százalék is. De ehhez, érdekeltté kell tenni a vállalat minden üzemét, minden munkását. Ha ez megvalósul, jól jár a vál­lalat is, jól a munkás is. Fantáziát látok ebben a bé­rezésben. Kiszámítottam: a bérem 13 ezer forintra nő­het — halljuk Hacsi Géza előhengerészlől. A tervek szerint a kísér­let az RDH-ban szeptember végéig tart. Azután, az év végéig feldolgozzák a friss ismereteket és a jövő év elején az Ózdi Kohászati Üzemek minden munkahe­lyén bevezetik e korszerű, alaposan differenciált kere­seti formát. Ebben a fél évben fele­lősségteljes munka vár min­denkire, aki részt vesz a kimunkálásban. A kísérletre nem csak Ózdon figyelnek... Lévay Györgyi Felhívás a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokhoz A kedvezőnek mutatko­zó idei termés minél ke­vesebb veszteséggel történő betakarítása érdekében a KISZ K-B Mezőgazdasági Fiatalok Tanácsának titkár­sága, a KISZ iBékés Megyei Bizottságával és a Mezőhe- gyesi Mezőgazdasági Kombi­nát KISZ-bizottságával kö­zösen felhívással fordul az figazatban dolgozó kollektí­vákhoz, fiatalokhoz, KISZ- szervozetekhez. Kérik, vál­laljanak rész' a betakarítási feladatok előkészületeiből, s a technológiai előírásoknak megfelelően szervezett, fe­gyelmezett munkával gon­doskodjanak arról, hogy a megtermelt gabona időben és jó minőségben kerüljön a magtárakba. A KISZ KB Mezőgazdasági Fiatalok Ta­nácsa a betakarítási munká­ban élenjáró ifjúsági kol­lektívákat — KISZ területi bizottságainak javaslata alap­ján — elismerésben részesíti. — Pontosan úgy, ahogy megjegyezte, eléggé riasztó ha valaki csak a személyi bére 80 százalékát kapja. Mit szól mindehhez a szak- szervezet? A négy fejtögép éjjel-nappal dolgozik. Harminckét ember szolgálja ki villával és villáskul­csokkal a berendezéseket, hogy a napi 100—120 tonnás zöldtömegből 450—500 mázsa szemet küldhessenek be a hütöipar mi skolci gyárába. és a A csontvázkombájn ere­dete ismert. Valamikor a hatvanas évek elején vásá­rolták. Akkor, mint korsze­rű gép, sokáig teljesítette kötelességét, majd fogyókú­rára fogták. Leszerelték dob­ját. „amputálták" magládá­ját. s mimt gyulladt .mandu­lát vették ki rázóaszlalait is. Megfosztották alkatrészeitől, ékszíjaitól, s végül a puszta, rozsdamarta vázon kívül alig maradt rajta valami. Egy kormány, a kuplung, s a vi­szonylag jó motor. És persze, a vágóasztal, használható ka­szával. íme, így néz ki ma­napság a minőségi vágásra legjobban használható szuper kaszálógép. Amit számítógép vezérel. No, meg az időjárás. Idén egymásnak ellentmondóan. Ami idegessé teszi a terme­lőt. s nyugtalanná a felvásár­lót. Hiszen nem akármit ta­karítanak be. A hütöipar egyik legfontosabb alapanya­gát, a zöldborsót. A kaszálás felhőtlenül kez­dődött. Gyuricza Albertnek, a boisodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet kerület- vezetőjének nagy örömére: — Végre, volt egy nap, am'kor nem esett. Nem vár­hattunk ugyanis tovább, bár a program szerint később kellett volna indítani a gépe­ket. Féltünk (félünk) a csa­padékos időjárástól. Annyi­ra felázik a talaj, hogy nem bírja el a gépeket. A hétszer, hét kétszáz hek­tárja a zöldborsó vetésterü­lete. Meghatározója: állandó­an zsengén kerüljenek be a határból a szemek. A fel­dolgozóipar nagy követel­ményeket állít a termelő elé. A hét eltérő tenyészidejű fajtát, héthektáros szaka­szokban eltérő időszakok­ban kell elvetni, hogy a betakarítást. így a borsó­szezont negyven napra el tudják húzni. A folyamatos­ságot. hogy futószalagszerű­en, egymás után érjenek a hüvelyekben a szemek, szá­mitógépes program biztosít­ja, amelyben az időjáráson kívül számításba vesznek minden tényezőt. A betakarítás második napján megérkeztek a fel­hők. A kerületvezető hangu­lata ezzel együtt, vált bo- rongóssá: — Nagy kockázattal ter­melhető ez a növény. Ha nem tudjuk betakarítani, el­öregszik a szem. s már csak étkezés1 borsónak adhatjuk el. Annak ára pedig jóval alacsonyabb. Hogy akkor, mégis miért termelik? Sok tényező szól mellette. Még az elmúlt év­ben is, amikor aszály per­zselte az érő kultúrát, több mint négy tonnát takarítot­tak be hektáronként. Kima­gasló jövedelemmel. A borsó kiváló előveteménye a bú­zának, mivel gyökérzetének baktériumai meg tudják köt­ni a levegő nitrogénjét. A cséplés után megmarad a borsószalma, amelyet melasz- szal keverve silóznak. Ez a tejelő tehenészetek első osz­tályú takarmánya, de egyben azt is jelenti, hogy ötven-hat- van hektárral kevesebb siló- kukoricái lehet vetni, ennyi terület szabadul fel a jöve­delmet tét emtő árunövény- termesztésre! Hat évvel ezelőtt vásárol­ták a négy fejtőberendezést, • amelyek lényegében a csép- lést végzik el. Koruk még viszonylagos korszerűséget is jelenthetne, ha nem szolgál­ták volna ki idejük javát előtte a Nagymiskolci Állami Gazdagágban. — Mit mondjak erre? Tényleg korszerűtlennek hat a betakarítási láncunk, hi­szen öreg. elavult gépekkel dolgozunk. De hozzá kell tenni: a célnak még napja­inkban is nagyon megfelel­nek. Olcsóbbá teszik a ter­melést. hiszen a termesztés költségeit nem terheli amor­tizáció. És megmarad a bor- sószalma. ami korszerűbb módszer alkalmazása esetén veszendőbe menne ... A zöld tucatnyi színe jelzi a halálban, a különböző'faj­ták sávhatárát. Van terület, amelyen még csak virágzik a borsó, s van, amelyen ujjnyi vastagra duzzasztották hü­velybörtönüket a szemek. Feltűnik a kombájn, ami ta­lán jobban emlékeztet a gö- römbölyi crosspálya autó­szörnyeire. mint egy becsüle­tes SZK—4-es arató-cséplő­gépre. amelyből nem kevés fáradsággal fabrikálták. Nos, valahogy úgy .néz ki, mint amiről tái adhatatlan tolva­jok minden mozdíthatót szor­galmasan elemeitek. Vezető­je Orosz Mihály csak nevet az elképedésen: — Szépségversenyen alig­ha indíthatnánk. De egysze­rűen nem lehet kiszuperálni. Amíg a rozsda összetartja, itt fog dolgozni, a borsó vá­gásához még nem találtak ki jobb gépet. Az asztal- függesztése csodálatos. Bo­rotválni lehet a kaszával a táblát, a vágóasztallal követ­ni tudom a felszín egyenlet- lenségeU. Ami részegységet levettünk róla. azok ehhez a munkához feleslegesek, igaz. huszonöt éves géppel búzát aratni nevetséges dolog vol­na. Ott. mármint a búzában, labdába sem rúgna. Viszont itt. a borsóföldön, még mindig kimagaslót pro­dukál, pedig a minőség az első számú parancs. A kom- bájnos, akkor is megkeresi a napi háromszáz forintját, ha nem tud végezni napi négy hektárjával. A borsó­nak a fejtőgépbe kell kerül­ni. nem szabad a tarlón ma­radnia. A legrutinosabb, leg­jobb kombájnosok kerülnek a legrczzantabb gépekre. Ez a sajátossága a borsod- sziráki borsóbetakarításnak. — kármán — Fotó: Morvay Tamás Csupán a váio maradt meg ennek oi öreg SZK-kombájnnok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom