Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-04 / 155. szám
1985. július 4., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Útkeresésre, Sok szó esik manapság arról, mi a titka a sikeresen gazdálkodó vállalatok eredményeinek. Bizony jó néhány gazdálkodó szervezetről tudunk, amelyek a „mezőny” élén haladnak, s a figyelem elsősorban feléjük irányul. Ezek közé, a tartósan kimagasló termelési, gazdálkodási eredményeket elérő vállalatok közé sorolhatjuk egyebek között a Medicort, az Alba Regia Állami Építőipari Vállalatot, a Tiszai Vegyi Kombinátot, a győri Rábát, s még számos vállalatot... Mi lehet a sikerük titka? A teljesség igénye nélkül néhány „titkot” elárulunk. Például a vállalatok a gazdaságpolitikai gyakorlatuk mérlegelésénél abból az állásfoglalásból indulnak ki, hogy ők közgazdasági szabályozás-pártiak. A gyakorlat bizonyította ugyanis, hogy a tervutasításos rendszerből kilépve, a szabad mozgás jobb lehetőséget teremtett a munkához. E lehetőséggel élve választották és választják meg jelenleg is a legmegfelelőbb stratégiai célokat, s természetesen vállalják a felelősséget minden műszaki- gazdasági lépésért. S még egy lényeges körülmény: a stratégiai tervek alakításában a piacpolitikát tekintik elsődlegesnek; a piac felvevőképességének folyamatos értékelése, a piaci értékítélet kritériumainak változása befolyásolta, az alkalmazkodás kényszere vetette fel rendszeresen a szükséges döntéseket. Huszár Andor, a Tiszai Vegyi Kombinát vezérigazgatója nagyon találóan vélekedett a szóban forgó „titokról”. — Mi sohasem arra fordítjuk az időt, energiát, hogy megmagyarázzuk a nehézségeket, hogy miért nem lehet valamit elvégezni. Mi mindig az útkeresésre, a megoldásra koncentrálunk — mondotta. Valóban, hosszú évek óta tapasztaljuk, hogy az ország legnagyobb vegyipari vállalatánál a helyzetfelismerésre alapozva, a legfontosabb tennivalókra, a legnagyobb hatékonyságot eredményező feladatokra összpontosítják a figyelmet, és ennek megfelelően dolgozzák ki a reális lehetőségeken alapuló stratégiát és taktikát. Ez viszont még nem minden: a világos, egyértelmű feladatmeghatározás után azt is elengedhetetlennek tartják, hogy a dolgozók és a vezetők egyaránt azonosuljanak a feladatokkal, s érezzék azokat sajátjuknak. Rendkívül lényeges vezetői magatartásra vall az is, hogy lényegében a kombinát létrejöttétől, tehát két évtizeddel ezelőtt, a nagymértékű extenziv fejlesztések időszakában — amikor még bőven jutott a vegyipar és természetesen a TVK fejlesztésére is beruházás — .már nagy figyelmei fordítottak az intenzív fejlesztésekre, a gazdaságosságot növelő kisberuházásokra. Az alapanyaggyártás fejlesztésével párhuzamosan vállalati erőből olyan új termelési profilok kialakítását kezdték meg, mint például a műanyag-feldolgozás. Ezzel tulajdonképpen megteremtették a nehézvegyipar, a petrolkémia és a könnyűvegyipar, a feldolgozóipar összhangját, egységét. Ennek köszönhetően jelentősen növekedett a vállalat nyeresége, hatékonysága, bővült a gyártmányválaszték, s nagyszámú női munkaerő gazdaságos foglalkoztatását tudták biztosítani. Ebből a profilból nőtt ki a kombinát műanyaggyára, amely évi 100 ezer tonnás kapacitásával ma már az ország legnagyobb műanyag-feldolgozó bázisa. Lovas L. Vizsgálat - szövetkezetekben Hét ipari, három takarék-, kél általános fogyasztási és értékesítési szövetkezet állami törvényességi felügyeletét látja el Sátoraljaújhelyen és körzetében a tanács városfejlesztési és gazdálkodási osztálya. Feladatának tekinti, hogy biztosítsa a szövetkezetekben a jogszabályok és a saját szabályzataik szerinti törvényes működést. Ennek megfelelően készíteti tervet az osztály, és végezlek vizsgálatokat a szakemberek az utóbbi években a szövetkezetekben. Tapasztalataikat jelentésben foglalták össze, amelyet Várkonyi Istvánná főelőadó a tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülése elé terjesztett. A végrehajtó bizottság megtárgyalva a jelentést megállapította, hogy a szövetkezetek tiltott tevékenységet nem folytatnak, kisebb hiányosságoktól eltekintve működésük törvényes, abban a szövetkezeti alapelvek érvényesülnek, s a népgazdasági ci deliekkel összhangban végzik tevékenységüket. A legtöbb negatív észrevételt a Zemplén Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezetre tették a szakemberek. Ennek okát a személyi feltételek hiányában látják, hiszen évente olykor többször is cserélődik a társadalmi megbízatással tevékenykedő vezetőség. Előfordult, hogy egy év alatt háromszor is kellett elnököt választani. A tagok közömbösséget tanúsítanak a szövetkezet dolgai, ügyei iránt. Rossz a lakók közt a fizetési morál, hiába küld ki a vezetőség 300—400 felszólítást, a kintlevőség csaknem kétszázezer forintra rúg. Így aztán nem meglepő, hogy ha gond. baj mutatkozik a szövetkezet működésében. a vezetők „rögtön lemondanak tisztségükről". Ez az oka annak, hogy a Zemplén Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezetnek az OTP társasházi lakásokkal és a Garázsépítő és Fenntartó Szövetkezettel tervezett egyesülése továbbra is a jövő feladata marad. Bizonyára „rendbe jönnek” a lakásszövetkezet dolgai az elkövetkező időkben, mivel — amint értesültünk — a közeli napokban- főhivatású elnökké egy műszaki szakembert választottak meg a szövetkezet élére. Tudománnyal a mezőgazdaságért Egy szakosztály vezetőséget választott Több mint három évtizeddel ezelőtt a magyar agrár- értelmiség egy szűkebb csoportja szükségét érezte egy olyan szervezet kialakításának, amely társadalmi eszközökkel és módszerekkel segíti a mezőgazdaság fejlesztését. A megalakult Magyar Agrártudományi Egyesület később megyei szervezeteket hozott létre, a különböző tudományágakban pedig szakosztályokat. A „Tudománnyal a mezőgazdaságért” meghirdetett jelszó az elmúlt harminc év alatt mély tartalmat nyert és mind nagyobb eredménnyel szolgálja a mezőgazdaságot. A MAE hathatósan segíti a fiatal agrár-szakemberek beilleszkedését, a mindennapi gyakorlati munkát, a kitűzött feladatok megvalósítását. Ennek köszönhetően 1979 óta már üzemi csoportok is létrejöttek a különböző, nagyobb létszámú szövetkezetekben és állami gazdaságokban. A megyei szervezet állattenyésztési szakosztálya a napokban tartotta meg ve- zetősógválasztó taggyűlését. Mint Bredács Béla, elnök beszámolójában elmondta, a szakosztály az elmúlt évek alatt kiemelten foglalkozott az állattenyésztés intenzív fejlesztésével, a műszakianyagi színvonal további növelésével, a korszerű fajtahasználattal, technológiákkal, valamint a termelés szakosításával és az energiatakarékos módszerek elterjesztésével. A munkában egyre inkább előtérbe kerül a hatékonyság és a költséghozam szemléletű gazdálkodás ágazati problematikája. 1980-tól a megye állattenyésztő gazdaságai jó eredményeket értek el az állati termékek növelésében, a szakosodás és koncentráció megvalósításában, a tejtermelés fajlagos hozamainak emelkedésében, a szaporaság növekedésében, s egyidejűleg az elhullás csökkenésében. Ezzel összhangban napjainkban a lakossági igények kielégítése tejből, tejtermékből, húsból és húsipari készítményekből. magasabb színvonalon történik. A mennyiségi növekedés mellett örvendetesen bővült a választék és javult a minőség. A szakosztály további feladatait is az eredmények ismeretében, ennek megfelelően kell megfogalmazni és meghatározni — mondta Bredács Béla. Szükség van rá. hogy a jövőben is olyan partnerek segítsék az egyesület munkáját, mint az elmúlt esztendőkben a világhírű dr. Horn Artúr akadémikus, dr. Dohy János egyetemi tanár, dr. Biró István OTAF igazgató, vagy dr. Bárcsak Zoltán egyetemi docens, akik felkészült előadásokat tartottak, hathatósan segítve ezzel is a megye mezőgazdaságának fejlődését. Üj házsor... . Karosa főutcáján. Fotó: Pásztor Károly Már az első rendelet megjelenése óta élénk figyelem kíséri a kisvállalkozásokat. Az egyéni kockázatvállaláson alapuló gazdasági tevékenység kisüzemi formája nagy lehetőséget kínált mind a vállalatoknak, szövetkezeteknek. mind az itt szerencsét próbáló dolgozóknak. Az elmúlt három esztendő tapasztalatai alapján pedig már össze lehet állítani a mérleget, mennyiben valósult meg a kormányzat szándéka, amikor a lakossági ellátás jaA 35 ezer gazdálkodó szervezet között a legnépesebb csoport a vállalati gazdasági munkaközösségeké, számuk meghaladja a 18 ezret. S mire is vállalkoznak ezek a szervezetek ? A legtöbbször olyan munkára, például karbantartásra, amire nem akadt egyáltalán külső kivitelező, máskor a gépek kihasznált- sági fokát javítja a plusz- időben végzett munka. Jó néhány cégnél éppen a vállalati gazdasági munkaközösségek révén sikerült korábban veszteséges tevékenységeket nyereségessé tenni, avagy éppen a hatékonyság javult számottevően, ami több millió forint haszonként öltött testet az év végi mérlegben. Jogosan kérdezheti bárki is, ha ennyire hasznos a vgmk-k működése, akkor miért nézik mégis ferde szemmel őket néhány vállalatnál? Sajnos, ebben objektív okok is szerepet kaptak. Az első időben elég nehezen birkóztak meg a vállalatok a belső ellenőrzés megszervezésével. Néhányszor — mint a revizori jelentésekből kiderült — nem különítették el megfelelően egymástól a fő- és A másik népes csoport az önálló gazdasági munka- közösségeké, számuk 7800. A kockázat itt lényegesen nagyobb. mint az előbbi formánál, hiszen a vállalkozók saját tőkéjüket fektetik be, egyetemlegesen felelősek munkájukért, és az esetleges veszteségekért. Nem véletlen tehát, hogy a várakozások ellenére, inkább az állami vállalatok és szövetkezetek számára dolgoznak, és viszonylag kevesebben vállalkoznak a lakossági ellátás javítására. vitására és a hiányzó háttéripar pótlására zöld utat engedett a kisvállalkozásoknak; A mennyiségi mutatók egyértelműen arról tanúskodnak. hogy valóban létező hiányt pótol az ilyen keretek között végzett tevékenység: több mint harminc- ötezer szervezetben, mintegy 350 ezer ember dolgozik, a munkaképes lakosság 7 százaléka. Az általuk termelt érték az iDari termelés 1,7 százalékát teszi. túlmunkaidőben végzett munkát, és ez jogosan háborította fel a vgmk-n kívül maradt dolgozókat. Máskor pedig az okozott gondot, hogy a kisvállalkozás tagjai között volt az a vezető is, aki ellátta őket .munkával, illetve az elvégzett feladatot igazolta. Szerencsére az elmúlt évben a legtöbb helyen a vezetés megtalálta az ellenszerét e kezdeti hiányosságoknak. és megnyugtatóan elkülönítették egymástól a kétféle munkát — az ellenőrzést pedig megerősítették. Sőt. megjelent a társadalmi kontroll is. Szakszervezeti tisztségviselőkből alakultak — jobb híján nevezzük őket így —, olyan bizottságok, amelyek kivizsgálják a dolgozóknak a vgmk-kal kapcsolatban irt észrevételeit. Á vgmk másik erénye egyébként — s ezt még az ellenzők tábora is elismeri —. hogy segít megtartani a munkaerőt, hiszen gyárkapun belül meg lehet keresni a kiegészítést. S a gyár sem jár rosszul, ha kipróbált emberei végzik el a számára fontos munkát. A keresetekről is készült felmérés, átlagosan a gmk- tagok 8500—9000 forintot kaptak havonta. Ez kevesebb, mint aimit baráti beszélgetések során hallunk, viszont több a mostani átlagkeresetnél. Az értékelésnél viszont számba kell venni azt is, hogy mennyit és miképp dolgoztak. A gazdasági munka- közösségek — már amelyek bírják hosszabb távon a versenyt —. általában többet és jobban dolgoznak, mint az átlag. S. ahogy az előbb már szó volt róla. saját tőkéjüket is kockáztatják, nem beszélve arról, hogy biztos munkahelyüket cserélték fel saját vállalkozásukért, ahol hónapról hónapra meg kell küzdeniük a szerződésekért, és a szervezet fennmaradásáért. A kisvállalkozások köre nem szűkül le a két formára, ezenkívül még alakultak ipari és szolgáltató szakcsoportok. kisszövetkezetek, átalányelszámolású részlegek is, bár egyelőre számuk nem jelentős. Ezekről együttesen elmondható. hogy hatékonyan dolgoztak, rugalmasan próbáltak a piac igényeihez alkalmazkodni, és például az építőiparban az átalányelszámolásos részlegek tették nyereségessé a korábban ugyanott veszteséget hozó tevékenységek egy részét. Korszerű gépeket Ha a számokat nézzük, valószínűleg a közgazdasági elemzésekben kevésbé jártasaknak is feltűnik, hogy a foglalkoztatottak viszonylag magas aránya ellenére meglehetősen kismértékben járulnak hozzá a kisvállalkozások az ipari termeléshez. S még egy mutató tér el lényegesen, ha nem is a tervezettől. inkább — enyhébb kifejezéssel élve — a várttól; rendkívül alacsony a befektetett tőke nagysága, összesen 13 milliárd forint. Ezt egyrészt magyarázza a vgmk-k elszaporodása is, ahol a vállalat gépeivel és anyagával vállalkoznak különböző munkára a dolgozók. Vagyis, nem kockáztatják saját pénzüket vagy egyéb eszközeiket. ha csak lehet. Másrészt arra utal, hogy egyelőre ugyanolyan bizalmatlanok a vállalkozók, mint annak idején a magániparosok és kereskedők. Viszont nem nehéz megjósolni, hogy hamarosan a vállalkozókedv kevés lesz e szektorban, mert egy adott szinten túl, amikor az alapvető hiány megszűnik, mindenképpen korszerű termékeket és szolgáltatásokat várunk az állami ipartól, a kisvállalkozóktól is. Amihez viszont modern felszerelésre van szükség. Csak így töltheti be a kisvállalkozás a neki szánt szerepet, hogy javítsa a lakossági ellátást, és részben pótolja a hiányzó háttéripart, így szolgálva a nagyipar növekvő, — s minőségileg is — emelkedő igényeit. L. M. A vgmk-k erényei A piac igényeihez
