Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-03 / 154. szám
1985. július 3., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Jobb félni, mint megijedni! Tűszúrás, utazás elütt Az a bizonyos ,,sárga könyv”... Amikor már itthon csattognak a diák a szikkasztó forróságot árasztó tájakról, trópusi bazárokról, nyüzsgő kikötőkről, az utazás hosz- szas előkészületeit taglalva már könnyedén jegyezzük meg: „... Ja igen, és kaptunk egy szurit is, hiszen jobb félni, mint megijedni.” Ez persze nem egészen így van. A Köjál nem fikciókra alapoz, ha védőoltásokról van szó, hanem ■ kötelező előírások és naprakész információk szabályozzák a tevékenységét. Amíg rá nem szánják magukat, egy nagy útra, egy hosszabb munka- vállalásra, addig kevesen tudják, valójában milyen kötelező védőoltások léteznek, és melyik országba mi az előírás, és mi az, ami ajánlott. Erről beszélgetünk most, a turistaszezon kezdetén dr. Kopcsó Istvánnal, a megyei Köjál járványügyi osztályának munkatársával. — Vigyázni kell a „kötelező” szóval is — mondja —, mert csak elvileg kötelező az oltás négy betegségre: a pestisre, a sárgalázra, a kolerára és a himlőre. Ezek az úgynevezett karanténbeteg- ségek. Az összes többi csak ajánlott! Na most ezeknél az az érdekesség, hogy himlőoltást l!)íi()-tól tulajdonképpen már nem adunk (a WHO megszűntté nyilvánította), a pestisre pedig még ma sincs hatásos vakcina, legfeljebb gyógyítják, több-kevesebb eredménnyel ... Nem véletlenül félnek tőle az orvosok. — Melyek az ajánlott oltások? — Tífusz-tetanusz, fertőző májgyulladás, gyermekbénulás, malária. — Gyermekbénulás?! — Igen. Felnőtt korban még „visszakapható”. Egyébként ez az egyetlen, amit közvetlenül utazás előtt adunk, mivel az oltóanyag a vizelettel ürül. így küszöböljük ki, hogy nálunk fertőzzön valaki. Továbbá ezt,' és a sárgaláz elleni oltást csak Budapesten kapják meg az utazók, az Országos Közegészségügyi Intézetben. A védőoltások beadásának két feltétele van: vagy azért szükséges, mert a betegség előfordul egy bizonyos országban, vagy azért, mert némelyik megköveteli, anélkül be sem engedi az idegen állampolgárt. A maláriáról érdemes elmondani, hogy "nem mi adjuk, hanem a lakhely szerint illetékes körzeti orvos írja fel, gyógyszer formájába n. — Honnan tudja a Köjál, mikor, hová. mi az „ajánlott"? — A WHO-nak van egy éves tájékoztató kiadványa, és viszonylag friss információkkal szolgálnak ennek a hetente megjelenő füzetecs- kéi is. Angol és francia nyelven adják ki, ábécésorrendben felsorolva benne, a Föld országaiban mikor, mi a követelmény. — Gyakori a változás? — Meglehetősen. Időszakonként változik, hol, milyen nyavalya üti föl a fejét. Az idén például Algériából jeleztek hepatitis-járványt. A sárgaláz szinte állandóan jellemző Közép- és Dél-Amerika, valamint Közép- és Nyugat-Afrika államaiban, ám nem mindig ugyanott. Hasonlóképpen érvényes ez a Távol-Keletre, illetve olt a kolerára és a tífuszra. Mit ír például a legújabb füzet . ? Lássuk csak! Pestis: Madagaszkárban, Tanzániában, Bolíviában és Brazília bizonyos területein, valamint Dél-Viet- namban ... India? A kolera kötelező. Törökország? A malária bizonyos helyeken ajánlott, májustól októberig... Lám, a ’83-as, ’84-es összesített kiadvány Indonéziáról semmit nem közöl, ez a füzet pedig mór kolerával fertőzött területnek nyilvánítja. Annak vehető most Thaiföld és Vietnam is, a sárgaláz viszont Ghánában, Nigériában, Szudánban és Zairében terjed. — Milyen minőségben utaznak manapság a legtöbben sok ezer kilométerre? — Hát, nem turistaként, az bizonyos ... Egyre több, ugye a munkavállaló a meleg égövi országokban, különösen Afrikában. Ök alkotják a „pacientúránk” 90 százalékát. Szakmunkások, tengerészek, műszaki értelmiségiek. Bár ... utazgató, tehetős nyugdíjasok, főleg öreg hölgyek nemcsak a regényekben akadnak. Nálunk is jelentkeztek már néhányan, akik egyedül vágnak neki az útnak, mondjuk Nepálba, Burmába, Koreába ... — Az idén hány védőoltást adtak eddig? — Tífusz-tetanuszt több mint 120-at, kolera ellenit 54-et. — Vannak csúcsidőszakok? — Hogyne. Például a nyár eleje, amikor beindulnak a nemzetközi építőtáborok. Legyen az az NDK-ban vagy a Szovjetunióban, a tetanuszt beadjuk, hiszen a földmunkák veszélyesek. Vagy amikor karácsonytájt hazaérkeznek a vendégmunkások, és egy-egy oltást újraismételünk, mivel az „élettartamuk” különböző. A kolera elleni például hat hónapig véd, ráadásul ez a leggyengébb hatásfokú, mindössze 50 százalékos védettséget nyújt. A tífusz viszont öt. a sárgaláz elleni pedig 10 évig érvényes. — Mit kap az oltott a szúráson kívül? — Azt a bizonyos „sárga könyvet”, amelybe nemcsak az oltás időpontja és jellege van bejegyezve, hanem részletes tájékoztató a leggyakoribb bélrendszeri megbetegedésekről. A kolerától ma is úgy félnek az emberek, mint a tűztök Nem véletlenül ... Ez a kis sárga könyv tele van felkiáltójeles mondatokkal. Egyes országokban például lehetőleg ne csak vizet ne igyanak, de még a jégkockára is kérdezzenek rá, hogy forralt vízből készült-e. Mert jobb félni, mint megijedni... Keresztény Gabriella Szökőkút... • ■ ■ a Tanácsköztársaság lakótelepen Fojtán L. felvétele Kedden Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter átadta rendeltetésének Győrött a magyar édesipar legnagyobb hatodik ötéves tervi beruházását, a Győri Keksz- és Ostyagyár csaknem l'élmilliárd forint költséggel felépült kekszgyártó üzemét. A beruházás során kétszintes. 7 ezer négyzetméteres gyárcsarnok épült, amelybe három nagy teljesítményű gyártósort szereltek fel. a hozzájuk tartozó kemencékkel együtt. Felállítottak 13 silótornyot is, amelyek a lisztet, az olajat és a cukrot adagolják a gyártáshoz. A tornyokat szállítószalagok kötik össze a gyártósorokkal. Győrött eddig évente 6500 tonna kekszet készítettek. Az új beruházással az éves kapacitás 6 ezer tonnával növekszik. Egyúttal mód nyílik a választék bővítésére is, újabb kekszfajták, így a sajtos keksz gyártására is berendezkednek. Az új berendezések kevesebb szennyező anyagot juttatnak a levegőbe, mint a korábbiak és a zajszint is lényegesen csökkent. Osváth Istvánná Még dolgozott Budapesten a nukleáris háború megelőzéséért küzdő nemzetközi orvoskongresszus, amikor megjelent a lapokban az Országos Béketanács Elnökségének állásfoglalása, amelyet abból az alkalomból tettek közzé, hogy befejeződött a béke- és barátsági hónap rendezvénysorozata. Sebestyén Nán dómé, az Országos Béketanács elnöke: — A nemzetközi békemozgalom pillanatnyi megtorpanás után új lendületet vett. Számomra külön öröm. hogy az elmúlt hónapokban minden réteg és minden kor- osztály hitet tett a béke mellett. A rendezvényeken a béke fogalma mindenütt összekapcsolódott az építés és a helytállás fogalmával. A fiatalok békedemonstrációi azért voltak kedvesek és meghatónk, mert sehol sem voltak „felülről irányítottak”, a munkásfiatalok, diákok gondolatai belülről fakadnak és nagyon őszinték. Az ifjúság békevágya nagy erőforrás szerte a világon. A pedagógusok a békére nevelés aktuális kérdéseivel foglalkoztak az elmúlt hetekben, a nyugdíjasok a megélt háborúk emlékének iszonyával, az utódok iránti aggodalmukkal fejezték ki a béke iránti természetes emberi vágyat. Sikeres rendezvényeik voltak a kisiparosoknak, a papoknak, a íi- zikusoknak-kémikusoknak. A nemzetközi orvoskongresszus pedig az egész világgal tudatja hazánk lakosságának békevágyát. A rendezvények befejeződtek, de folytatódnak a békéért való kiállás és küzdelem hétköznapjai. Kőműves Miklósáé, a megyei MÉH Vállalat személyzeti vezetője: — Évtizedekig dolgoztam a nőmozgalomban. A nömozgalom és a békeA szauna nem szára/gőzfürdő, hanem életforma — legalábbis északi rokonainknál. A finnek szaunáznak otthon, a munkahelyen, a klubban, a sétahajón, sőt. néha még a vonatok szaunavagonjában is. A szaunázás csupa olyan tevékenységek sorozatából áll, amelyék önmagukban nem kimondottan az egészséges életmód elemei, a végeredmény azonban mégis tes- tet-lelket. üdítő, frissítő. Kezdődik azzal, hogy a vidám társaság — összegyűlvén egy Lovas Jánosáé mozgatom mindig is egységet alkotott. Nehéz időket éltünk az 50-es években, súlyos gazdasági gondjainkat még tetőzte a hidegháborús légkör. Nőmozgalmi aktivistákkal jártuk a falvakat^ ..csirkeakciókat” szerveztünk, arra kértük a háziasszonyokat, neveljenek minél több baromfit, mert szüleiben volt az ország az élelmiszernek. A baromfinevelés egy kis pénzt is hozott a konyhára. Az ellenforradalom idején az asszonyok igazán megrémültek, féltették azt a kicsit, ami megvolt. Az ellenforradalom után az egykori ricsei járás asszonyai elhatározták, hogy magukhoz vesznek olyan gyerekeket, akik elárvultak azon a keserű őszön. Szabó Menyhértné zemp- lénagárdi nyugdíjas: — Az én uram életéből hét évet vett el a háború, én magam is átéltem két világháborút. 1951-ben bekapcsolódtam a nömozgalomba, mert őszintén reméltem, hogy valamit tehetünk, ha összefogunk azért, hogy soha többé ne legyen háború. Azért lettem párttag is akkor, mert úgy gondoltam. azokhoz kell csatlakoznom, akik a legtöbbet szenvedtek. Olyan párthoz akartam tartozni, amelyik a békét akarja. Osváth Istvánná, a Heru- kon elnöke: — Tizenhét évesen kerültem a nőmozga- lornba. később a járási nőtanács titkára is voltam néhány évig. A nők racionálisabbá k. mint a férfiak, az- •>á tes?i őket a család min- -toenanos ellátása. És a racionális. iózan nők sohasem értették és nem is foc- íá'-- megérteni soha. hogy kinek ős mir0 ió a háború. A nAy n hél<o legtöbb agitátorai. Kár. ho«v nem hallgatnak iobban az asszonvok- ra t A szauna gyalult padokkal, asztalokkal berendezett szobáiban — hűtött vodkával koccint, majd nekilát a lakomához. Ha a hölgyek kitesznek magukért a konyhában, akkor nem marad el sem a rénszarvaspe- * csenye. sem a halsaláta. Ezután bevonulhatunk a legalább 90, de inkább 100 fokos szaunába, ahol addig maradunk, ameddig csak bírjuk. Testünket szorgosan Duschek Lajosné Lovas Jánosné, bodroghal- mi tanítónő: — Kicsiket, elsősöket, másodikosokat tanítok. Borzasztó, hogy a mai gyerekeknek, ezeknek a nyíltszívű 6—7 éveseknek is fogalmuk van a háborúról. Amikor egy-egy olvasmányból, versből a békéről „tanulunk”, mindig megragadom az alkalmat, hogy elbeszélgessünk. A Tévéhíradó képei mélyen elraktározódnak a kicsikben, mélységesen sajnálják a háborúban élő, éhező gyerekeket, embereket. Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának főtitkára: — Elvonatkoztatott nőmozgalom nincs sehol a világon, a nőknek a férfiakkal együtt kell dolgozniuk nemzeti és internacionalista érdekekért. Az életszínvonal emelése érdekében nekünk is tovább kell fokozni a munkánkat, annak színvonalát. Ha azt akarjuk, hogy eddig kivívott nemzetközi tekintélyünk tovább fokozódjék, újabb gazdasági eredményeket kell felmutatnunk, mert gazdasági sikerrel manapság erkölcsi sikert tudunk aratni. A nyugateurópai fejlett országokban mindenütt a szigorú takarékosság jellemzi a nőmozgalmat is. A Demokratikus Nő- szövetség a takarékossági intézkedések nyomán keletkező összegekből juttat a szolidaritási alapnak. Mexikóváros, Koppenhága után Nairobiban rendezik meg az ENSZ III. Világkonferenciáját, melyre nagy érdeklődéssel készül a haladó világ. Ma. amikor a fegyverkezések fokozását éljük, minden alkalmat és minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy a magyar nép békevágyának érvényt szerezzünk. Lévay Györgyi Fotó: Csákó Gyula csapk od j u k ny í r faágacskák - kai, valamint időnként felnyúlunk a plafon közelébe, és ha a gerendák között megszorult levegő már elviselhetetlenül égeti a kezünket, akkor némi vizet öntőnk a hevülő kövekre. Ezután meztelenül menjünk ki a csöndesen szemerkélő esőbe, majd irány a tó néhány fokos vize, melyben pár tempót még tudunk úszni, mielőtt teljesen megdermednénk. Ezután futás visz- sza a szaunába. Sebestyén NnnHnrná Kőműves Miklósné Siobó Menyhértné Üzemavatás Győrött
