Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-19 / 168. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. július 19., péntek Az flnnuska újabb újjászületése Egerben Annuska és Balogh Miklós, a játék ifjú szerelmesei (Varga Mari és Mihályi Győző) A családi asztalnál. A pajkos kolduló barát a cselédlány lábát simogatja. Legalábbis a lány ezt panaszolja. (Szemben: Polgár Géza, Antal Olga, Miklósy György és Horváth Sándor.) Az Annuska Gárdo- • nyi Géza 1902-ben irt és először a Nemzeti Színházban 1903. január 9- én bemutatott vígjátéka, amelyhez Gárdonyi Előjátékot is irt, amikor az egri színház épületét 1904-ben megnyitották. Aztán eltelt több mint egy íél évszázad és 1955. október 21-én színházavatás volt ismét Egerben. Ekkor lett önálló társulattal rendelkező intézménnyé, az ország huszon- harmadik teátrumaként az immár Gárdonyi Géza nevét viselő színház. Az avatásra elővették a névadó író vígjátékát és Kalmár András rendezésében bemutatták. Éppen egy évtized után az egri' színházat a miskolcihoz csatolták, s húsz évig ez az állapot állt lenn. Most Eger ismét önálló lett, noha társulata még nincsen, befogadó színházként működik, de az éppen egy évtizedes Agria Játékszín szerepét is átvette. Eger nyári színháza most már Agria játékok néven a Gárdonyi Géza Színház szerves részeként működik és ez újabb életét is az Annuska bemutatásával kezdte. Az előadás megrendezésére azt a Kalmár Andrást kérték fel, aki harminc évvel ezelőtt egyszer már .színházavató darabként színpadra állította. (Kalmár napjainkban a Magyar Televízió szórakoztató főosztályának a vezetője.) Az 1955-ös előadás szereplői közül egyedül Bőd Teréz szerepelt a mostani bemutatásban. Mielőtt az új Annuska előadásról szó esnék, érdemes visszapillantani a nyári egri színjátszás változásaira, annak kanyaroktól sem mentes útjára. A kezdetektől figyeltünk Egerre; minden Agria-bemutatót láttam, mert nemcsak a szomszéd megye és a borsodiaktól is sűrűn látogatott nagy idegenforgalmú város érdekelt, hanem az ottani nyári színház alapítása és élete talán bizonyos tekintetben ösztökélő is volt nekünk, borsod-miskolciak- nak. Nos, a történelmi emlékű egri várban, a gótikus palota előtti téren kezdődött az élet régmúlt századokat idéző iskoladrámák bemutatásával, a Romkertben, meg a Tömlöcbástyán pedig hasonló, a környezethez illő kamaradrámák bemutatásával. Aztán lassan — még a várban — megváltozott a témakör, új művészeti vezetés lépett az Agria élére, s új vármúzeumi igazgatás is lett. A nagy létszámú nézőt váró darabok kiszorultak a várból a Líceum udvarára, ahol mindeddig általában olyan produkciókat láthattunk, amelyek az épület, illetve udvar adottságait is kihasználták, „játszott” a környezet is, a kamaraprodukciók meg maradtak a vár említett két színterén. Most azok is megszűntek, s a Gárdonyi Géza Színház újjászületésével az Agria játékok is új színt látszanak kapni. Gyermekelőadásokat tartanak a Népkertben délelőttönként — a Hamupipőke finn változata van most műsoron, finn vendégrendező elképzelései szerint —, a Líceum udvarára pedig olyan színpad épült, amely nem igényli a nagy, szabad teret, olyan mintha zárt helyen lenne, az egész előadást egy, a Líceum falait utánzó színpad- nyílás-keretben látjuk, meglehetősen naturálisán bebútorozott, zsúfolt színen, a környezetnek nem juttatva semmi szerepet. (Legfeljebb a jó levegő, időnként az esőveszély, meg a sűrűn szállongó esti rovarok juttatják eszünkbe, hogy a szabadban vagyunk.) Gárdonyi vígjátéka értékben messze elmarad korábbi darabja, A bor mögött: a cselekmény egyetlen helyszínre, Nag.vistván Péter földbirtokos kúriájának egyik helyiségébe összpontosul és o szerelem meg az istenszolgálat vállalása közötti ingadozás mellett — az eredeti novella, miből készült, az Annuska apáca lesz címet viselte, és ez már elárulja a mondandót — arról is szól, hogy az uzsorásoktól megnyomorított földbirtokos a lányából is kénytelen tökét csinálni. Először a gazdag birtokoshoz szerelné nőül adni, ám, amikor a lány apáca akar lenni és a rokon prépost hatalmas összeget kínál erre az alkalomra, hát legyen apáca elgondolással máris véleményt változtat. Persze, ez így nagyon leszűkített tartalmi kivonat, mert van ebben a darabban másik szerelmes pár is, van jópofa, italkedvelő kolduló szerzetes, kedélyes falusi plébános és sok mindenki, meg van olyan fordulat is, hogy a felsült kérő, a gyerekkori barát és mai birtokos olyan sebet kap a szívére, hogy maga is csuhát akar ölteni, és van az utolsó percben egy olyan csók, amiből gyaníthatjuk, Annuska mégsem lesz apáca. Szükségtelen most azon meditálni, mennyire poros ez a darab napjainkban, vagy a gyermeke boldogságát eladó szülői magatartásban mennyi a mának szóló üzenet. Ügy tűnik, az egri Gárdonyi-kultusz folyománya ez a bemutatás — mint sok minden a városban, főleg színházi területen, ami nem baj —, s sokkal inkább tisztelgés az író előtt, mint egy új intézmény programjának megfogalmazása. Nem láttam a harminc év előtti Annus- kát, de nem hiszem, hogy sokkal konzervatívabb rendezésre épülhetett, mint ez a mostani. Nagyon tisztes ujjáteremtés ez a Kalmár András rendezte Annuska, de nem sokkal több. Bizonyára az egri nyári játékok újabb .szakaszának kezdete, de nem jelzi, merre akarnak majd tartani. Mert zárt színházat csinálni a szabad ég alatt aligha lehet egy nyári színház célja. A szereplőgárdában több miskolci színészt láttunk. A férfi főszerepei, a kérő földbirtokost Mihályi Győző formálta rokonszenvessé, de azt ő sem tudta elhitetni — a szerző sem —, hogy valóban barátnak áll szerelmi csalódásában. Polgár Géza és Kulcsár Imre adott cgy-egy jó figurát a miskolciak közül, s fel kell jegyezni Horváth Sándor, Pásztor Erzsi, Varga Mari, Ráczkevei Anna, Szacsvay László nevét. Külön kiemelést kíván Miklósy György — a régebbi Agria-gárda egyetlen itt maradt tagja — kitűnő alakítása, a kolduló barát örök derűt fakasztó remekbeformálása. Úgy tűnik, a színházi átalakulással együtt átalakulóban van az Agria nyári sorozata is. Érdeklődve várom, merre kívánnak lépni Egerben. Benedek Miklós Fotó: Laczó József Korunk grafikája egy- • re talányosabb, bonyolultabb: Teliinger István a miskolci Mini Galériában látható rajzai, nyomatai, tus-, filctoll- és dió- fapác-kompozíciói első látásra a „minden egész eltörött” Ady-víziót juttatják eszünkbe. Az egyik oldalon a geometrikus formák — a panellak ótelepek — szorítják satuba az embert, a másik oldalon valami megnevezhetetlen, de kiirthatat- lan szorongás, századunk városi emberének élményei. Azért városié, mert ezekről a lapokról feltűnően és fá- jóan hiányzik a természet, a derű és a humor. Ikonjain a legbeszédesebbek a szemek éppen azzal, hogy nem fejeznek ki semmit. Legtöbbször sötét folt jelöli a szemüreget, s ha látható is a szem, a tekintet önmagába mélyedt, üresen tekint a világba. Mi sem áll távolabb Teliingertől, mint a natura- lisztikus valóságlátás. Igen érdekes színes nyomatainak a színvilága. Csupán néhány színnel: a fehérrel, narancssárgával, pirossal, kékkel, feketével és a zölddel dolgozik, ám még a vidámabb színeket is semlegesíti a sötét keret, s maga a kompozíció. Több munkájának ez a címe is, mintegy élezve a megfogalmazás görcsét, egyszersmind tudatosságát is. Mert fegyelmezett művész Teliinger, szorongásait, hangulatait azzal tartja kordában, hogy megkomponálja, kivetíti azokat. Néhány nyomata játék eredménye, a játékosság azonban nála nem tartalmi jellegű, hanem technikai. Mindent kipróbál, végigkísérletez, s ez ad a kiállításnak — a tartalomról mondottakkal szemben — mozgalmasságot, elevenséget. A művész éppen azzal lesz úrrá rosszkedvén, szorongásain, hogy megosztja velünk. A felnőtt ember bátorsága ez, azé, aki azért idézi fel démonait —, mint a barlangrajzokat készítő őse —, hogy szembenézzen velük, legyőzze azokat. h. s. Keresztrejtvényünk fő soraiban Paul Valéry (1871— 1945) francia költő, esszéíró, a XX. századi francia költészet vezető egyénisége, a „tiszta művészet” hirdetőjének gondolatát közöljük. Vízszintes 1. Az idézet első sora. 13. Ritka női név. 14. Motoros vagy autós csil- lagtúra. 15. Személyével. Ki. ...me tangere! (Ne nyúlj hozzám!). 17. Véknyan rányomja. 18. Késsel eltávolít. 19. Kiejtett betű. 20. Az idézet harmadik sora. 22. Estében van! 23. Klasszikus kötőszó. 24. Sablondarab! 25. Bázis vizes oldata. 26. A földszint után következik. 30. Tűzokádó szörnyeteg a görög mitológiában. 32. Atlétikai versenyszám. 35. Török katonai rang volt. 36. Szónok. 37. Indiai légitársaság betűjele. 38. Személyes névmás. 40. Angol gyújtógyertya márkajele. 41. Nagyobb mennyiségű. 43. Kétévi, kétéves — latin eredetű szóval. 46. A közmondás szerint kilóg! 47. Szúrófegyver fogantyúja. 48. Füvet eszik. 49. Határozórag. 50. Stannum. 51. Nehéz kérdés jelzője. 53. Történelmi táj Hátsó-Indiában. 56. Tompa hangot ad. 58. Kötőszó. 59. Elöljáró az ókori Rómában. 61. Emberi méltóságot sértők. Függőleges 1. Az idézet negyedik sora. 2. Gyártmányok minőségét ellenőrzi. 3. Illetve — röviden. 4. Az idézet második sora. 5. Fordított névelő. 6. Nagy — Londonban. 7. Nobel-díjas kínai fizikus (Chen-ning). 8. Tóbiással együtt emlegetik. 9. A nikkel vegyjele. 10. Mókus. 11. A szülők és az iskola feladata. 12. Hegyes eszközzel bemélyít. 17. Negyven- nyolcas honvéd tábornok (György). 18. Pedál — régiesen. 21. Tündöklő, ragyogó. 22. Római este! 27. Kiss ... Kate! 28. Idegen női név. 29. A Nyulak szigetét róla inevezték el. 31. Aprán- kénti felszívatás. 33. Hága lakója. 34. Játszani kezd! 37. Párol, puhít. 39. Híres zuhatag az USA és Kanada határán. 40. Természetes veszteség. 42. Feltűnően nagy. 44. Kiejtett betű, de vegyjel is. 45. Sürgetés nyo- mósítására használt szó. 46. Füves terület. 48. Csönget. 51. Szabad — angolul. 52. Rövid, zsinóros férfikabát. 54. Fordított angol fiúnév. 55. Ten iszkifejezés — eredeti írással. 57. Részben fölhoz! 58. Nagy testű kutya. 60. A holland gépkocsik nemzetközi betűjele. 62. Kiejtett betű az ábécé végéről. Kiss József E lőször is, Jóska, köszönöm az üzenetet. Engedelmeddel megosztom olvasóinkkal is. E sorok fölött, bárki megismerkedhet a gondolattal. Remélem, sokan lesznek kíváncsiak — „saját használatra". # Nem tudom, végül is használtam-e megfelelően lehetőségeimet, amikor rá akartalak venni, hogy beszélj magadról, a munkádról. Azt hiszem, könnyen hagytam magam lebeszélni: „Én nem akarok cikket magamról. Ha írni akarsz, akkor a csapatról írjál . . .” Ami azt illeti a csapatról, encsi művelődési házatok munkájáról írtam már eleget. Bizonyára elmentem ez alkalmakkor is egy-egy lehetőség mellett. Amiért most Téged „szúrtalak ki", annak egyszerű oka van: a közelmúltban, amikor Encsen az országos keresztrejtvényfejtő bajnokság volt, messziről jött emberek szóltak sok dicsérő szóval a munkádról. Hót, itt kellett azt is megtudnom, hogy magas fokon csinálod a rejtvényeket. j-t. >c Ha már nem vetekedhetek Veled szerénységben, hadd dicsérjem magam azzal, hogy elég sokszor találkozom népművelőkkel. Nem szorulsz rá, hogy én mondjak elismerő szavakat Rólad, de Nálad kevés segítőkészebb emberrel találkoztam. És több olyannal is, aki lassúbb. Ne legyen hát Benned kisebbség, ne szé- gyelld hát, amit a sors úgy mért Rád, hogy mankót kell használnod saját lehetőséged „befutására”. Az vezéreljen Téged, ami az egyénben a legigazibb! # Remélem, lesz még alkalmunk találkozni, hogy elszalasztott lehetőségeimből bepótoljak valamit. És tán többet is megtudunk egymásról, egymás munkájáról. Itt a terjedelmi kötelezettség miatt abba kell hagynom. Utoljára is kösz’ az üzenetet, a rejtvényt. Majd beszélünk még róla. (íródtak e sorok Encsre, a művelődési központba, Kiss Józsefnek.) (t. n. j.) Marton Lászlú-kismonográfia A Mai magyar művészet című kismonográfia-sorozatnak immár 82. kötetét adta közre a Képzőművészeti Ki-' adó. Ez alkalommal Marton László szobrászművészt mutatja be Heitler László. Az 1925-ben született művésznek számos szobra található közterületeken — többek között a millenniumi emlékművön van a Bocskai-dom- borműve, a Kodály Körönclön pedig a Szondi György- szobra. A kismonográfia 26 szövegközti .képpel, 11 színes és 5 fekete-fehér reprodukcióval, valamint angol nyelvű összefoglalóval jelent meg, és nem csupán az érdeklődő, múzeum- és tár- latlá fogató közönségnek nyújt segítséget, hanem — mint a sorozat előző köteteit — haszonnal forgathatják a művészetpedagógusok is.
