Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-16 / 165. szám
1985. július 16., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 A Boovina GT igazgatósági ülésén A hangsúly a minőségen Gyúr látogatással egy bekötött igazgatósági ülést tarlót! a Boovina GT. a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál, amelyen az észak- magyarországi juh- és hús- marhatartó gazdaságok ler- inelési rendszereként ismeri Boovina Gazdasági Társaság vezetője. (ír. Kertész István számolt be az igazgató tanács tagjainak e kísérletekről, a várható eredményekről, majd Szalui András, a gazdasági társaság helyettes vezetője ismertette a húsmarhatartás jelenlegi helyzetét, fejlesztésének kérdéseit. Elmondta: a Boovina rendszer koordinálta üzemek közül 17-ben volt a húságazat nyereséges Hogy miért csak ennyi? Az eredményt a Boovina költségtakarékos technológiája mellett elsősorban az értékesítés és az árbevétel határozza meg. Nem mindegy tehát, hogy milyen minőst get állítanak elő a gazdasá gok és az értékesítés milyet, relációban valósul meg. A termelési rendszerhez csatlakozó gazdaságok elsösor ban az exportra orientálód lak, ám a jelenlegi árakka; például egy export kész ma- . gyartarka bika után kilogrammonként maximálisan 57.7 forint érhető el. egy hasonló üsző után pedig 51,7 forint. Ez az ár a különféle felárakat és ártámogatásokat is magában foglalja. Sőt a következő évben a támogatások mértéke várhatóan tovább csökken. Szó van arról, hogy az úgynevezett exportárun lap-bővítő leiárat az AHT megszünteti. Igaz ugyan, hogy a Boovina tag- gazdaságán belül a húsmar- hatartási kedv fellendülése észlelhető, hisz' az elmúlt évi tehénlétszám az idén növekedett. de például olyan kiemelkedő szövetkezet, mint a Hernádvölgye Tsz, fontolgatja az állomány csökkentését. amennyiben az árviszonyok a jelenlegi helyzetnél is tovább romlanak. Sajnos, az exportot meghatározó külpiaci helyzet javulása egyelőre nem várható. ezért a továbblépés a hazai feldolgozás és az erre ösztönző termeléssel képzelhető el. Dr. Munkácsi László. a TAURINA Agrárfejlesztő Közös Vállalat, igazgatója hozzászólásában hangsúlyoz-. ta. hogy jelenleg a túlter-* melési válságtól kiéleződött, rendkívül igényes külpiacon tucatáruval már nem folytathatunk sikeres exportot. A kialakult vitában az igazgató tanács tagjai megegyeztek abban, hogy a jövőben jobb piackutatásra, gyorsabb visszajelzésre van szükség. Jelenleg ugyanis a világpiac igényeiről a termelők későn értesülnek. Ahhoz pedig, hogy világszínvonalú termelést tudjanak folytatni a nagyüzemekben, több figyelmet kell fordítani a tudomány ..világpiacára1', az onnan érkező hírek- te. s azok továbbítására. (bea) Nagyon jó érzés lett hét, ha valakinek a gyerekek körében is ilyen nagy sikere van... Nagy Bandó András,amint megjelent az abaújdevecse- ri parkban, a szövetkezeti napon, máris körülvették a gyerekek. Fellépésre vártak ők is, a Cigándi Gyer- mektánccsoport ügyes kis fiúcskái, fellépésre vár; Nagy Bandó is. A „mű- vészbejárónál" kérdésözön várta a humoristát. Hol született, hol lakik, milyen kocsija van. igaz-e. hogy kirabolták a lakását'* — Honnan ismeritek ilyen jól Nagy Bandát? — A tévéből. Eddig csak onnan — válaszolja Oláh Krisztián. — De ő nem gyerekmü- m,rókát készít... — Mindegy. Megnézünk mindent — replikázik Ab- lonczy Dani. — Nem is értitek ezt a humort. — Nem mindent, de azért jó. És jó, hogy most együtt léphetünk fel vele. Szereti a gyerekeket, ingyen ad fotót és autogramot. — Nekem is kérnél egyet... — Hát persze! Bandó bácsi, kérek egy autogramot az Észak-Magyarország olvasóinak! 1. gy. Uj értékelési mód Hazánkban a háziállatok takarmányozása és a takarmányok energiájának értékelése a század eleje óta az úgynevezett Kellner-téle keményítőérték-rendszer szerint történik. Legalábbis történt eddig. ' Napjainkban azonban a korszerű technológia. a termelés fejlettsége és nem utolsósorban az állatok genetikai képessége itt is újabb módszerek bevezetését igényli. Ezért hat hónap múlva, 1986. január elsejével immár Magyarországon is egy merőben más, új módszer alapján értékelődik a takarmányok béltartalma, jobban kielégítve ezzel az egyes állatfajok igényeit. Az új módszerre! és számítási formáival már megkezdték az ismerkedést gazdaságainkban a takarmányozási szakemberek. Rába tehergépkocsik Kínába Háromszáz tehergépkocsi ez évi szállítására kapott megrendelést Kínából a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár. Az első két szállítmány már útban is van. a következő hetekben pedig a teljes megrendelésnek eleget tesz a győri nagyüzem. A hosszú utat egy lengyel kikötőig országúton, onnan pedig hajón teszik meg az autók. Hajóba rakásuk elölt megtörténik az első műszaki revíziójuk. Üj piaca a Rába-gyárnak Egyiptom is. Oda 80 különleges üzemanyag-szállítót rendellek. A nagy teherbírású Kába-kamionokból és tehergépkocsikból már sok ezer járja a világ útjait. 1985 első felében is csaknem 800 készült belőlük. Hat hónap alatt még soha nem készült ilyen nagyszámú gépkocsi a győri gyárban. Növekvő vadkárok Túlszaporodott a hazai szarvas- és vaddisznóállomány; ez azért is gondol okoz. mert növekszenek a károk a mező- és az erdő- gazdaságban. A MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala közleményt adott ki. amely figyelmezteti a vadászatra jogosultakat a szükséges tennivalókra. Az. adatok szerint u nagyvadállomány tovább növekedett. Az. éves terítékek alapján a tényleges gímszarvaslétszám nagyobb a korábban becsült adatoknál, és mintegy kétszerese az. úgynevezett üzemtervekben jóváhagyott mennyiségeknek. (Az üzemtervek a vadtartók feladatait is tartalmazzák.) A vaddisznóállomány másfél szerese a tervezettnek. Ez. a növekedés nem kívánt következményekkel jár. Az elmúlt évben a mezőgazdasági kár 12.5 százalékkal haladta meg az 1988. évit. és mintegy 109 millió forintot tett ki. Mit mond a tudomány a gombamérgezésröl Halálos ellenségünk? Magyarország erdeiben, mezőin mintegy 120 ehető gombafajta található. Ebből mindössze 12-léle okozhat súlyosabb mérgezést. Ismerünk még körülbelül harminc olyan gombát, amely az. ember számára ártalmas, de nem életveszélyes. A legtöbb gombamérgezés ilyenkor nyáron, és ősz elején fordul elő. Ha sokat esik az. eső. gyakran olyanok is kimennek az erdőbe gombát szedni, akik kiváló gomba- szakértőknek tartják önmagukat. Az utóbbi héten azonban a gombamérgezések túlnyomó részét a saját szedést! gomba okozta. Vagyis: családok élete mehet tönkre, mert valaki túlságosan és alaptalanul bízott önmagában! Ezért a szedett gombát minden esetben meg kel! mutatni hivatásos gomba- vizsgálónak! Az. országban majdnem minden piacon, váFelsödobszán történt lilll Ügy vagyunk vele, hogy ha szülőföldünkről találunk akárcsak egy nyúlfarknyi írást is, menten átmeleg- . szik tőle az ember. Szóljon az a jelenről, vagy adjon !iirt a messzi múltról. A Hennádról, s a bal Partján szép sorjában fekvő községekről: Abaújvár- ról, Vizsolyról. Gibártról, Bűdről. Peréről, Felsődob- szárót, Kérésről, Nagyki- nizsről. Boksáról olvasgattam a minap. Ilyenkor óhatatlanul előtolulnak a gyermekkori emlékek. Legfőképpen a Hernádiéi, erről a jellegzetesen félig abaúji, másik felében zempléni folyóról. amely alig lépi át az országhatárt, máris száz meg száz szeszélyes kanyarban kavarogva rohanja végig a maga 60—70 kilométernyi medret. Közben — különösen a tavaszi áradások idején — zabolátlanul marja, lépi s tapossa maga alá kétoldalt a part menti földeket. De ha aztán nyárára lecsendesedik, gyermekien szelíd tud lenni, hogy helyenként akár mezítláb is könnyűszerrel átgázolhatunk rajta. És azok a gyönyörű füzesek, amelyek oltalmazón végigkísérik ... A keskenyebb szakaszoknál úgy összeölelkeznek dús lombozatukkal, hogy szinte a vízbe hajolva árnyas sátAmikor a szőlőhegy „beleszaladt” a Hernádba rat borítanak a Ilernád tőié. Szúnyogok, legyek, bögölyök, szitakötők raja röpköd a víztükör fölött, kacérkodva az utánuk fel- feiugráló. ezüstös hasú süldő halakkal. Különösen elbűvölő a Hernád menti táj Felsö- dobszánál. Lehet, hogy azért tetszik itt a legszebbnek, inert a szülőfalum, de ha „tárgyilagos” szemmel próbálom nézni, akkor is ilyennek látom. Ősi település, amely a folyó és a márga-nyirok szerkezetű hosszú, meredek domboldal között fekszik. Szinte félve húzódik meg a két földrajzi „hatalmasság” szorításában. Ami érthető, hiszen jobbról az. árvíz, balról pedig az időnként le- leomló domb szokta ijesztgetni. Dobszát a legrégibb aba- úji települések között tartja számon a história. A falu fölött meredező Várdombról messze áttekinthető az egész Hernád- völgy. Teraszos kiképzése arra vall, hogy emberi kéz alkotta „pogányvárat" építettek itt a («»korszakban. Az. ásatások során igen sok faragott kő- és csonteszköz, megszenesedett búza — még úgynevezett „ős- búza” is —, továbbá árpa, lencse került felszínre az őrlőkövekkel együtt. A bronzkorra pedig az itt talált öntűműhely utal, a körülötte talált különféle bronz használati tárgyakkal. Az. oklevelekben a 18. század eleje óla szerepel Dobsza neve — királynéi birtokként. Száz. évvel később említés történik egy Gábor nevű dobszai plébánostól. A 15. századtól kezdve a Dobszai, Csobádi, Szepesi, Bárczay, Máriás- sy családok birtoka volt. Igen sokat szenvedett a lalu a törököktől, úgyhogy a török hódoltság után mindössze két jobbágy és kél zsellér családból állta falu „lakossága". A régi írások csaknem minden időben szólnak a Hernád- ra épített dobszai malomról. amely még a két világháború közti időkben i.s messze földön híres volt kitűnő minőségű lisztjéről. De hiába a történelmi idők emlékét idéző Várdomb elnevezés, a dobszai- ak mit sem törődve a iöldrajzi fogalommal, egyszerűen csuk „partnak" nevezik a falu fölött mere- dezö dombot, úgyannyira, hogy ha nagy esőzések idején — bizony nem is ritkán — omlás következik be, így szokták emlegetni : „Szalad a part . . ." Ez történt a régi temetővel is, amelyet még a déd- és nagyszülőink nyitottak valamikor a múlt század derekán a domb „kerékkötői és kerékoldói” oldalán. A hajdani temetőnek ma már csak egy része maradt meg, mert rá többi a csontokkal, fejfákkal. koporsóma rád vá ny okka 1 együtt „leszaladt" a domb aljára. És a légi írásokat böngészgetve, most értettem meg igazán ennek a sehol másutt nem használt kifejezésnek az eredetét. Azt olvastam ugyanis az et- barnult lapokon. hogy „1776-ban hegycsuszamlás történt Dobszán. és a Hernád melletti hegy felső része a szőlőföldekkel együtt beleszaladt a folyóba, s úgy megakasztotta annak folyását, hogy a négy vízimalom megállott". Hegyi József sa icsarnok ha n meg fa lálha tok. sőt egyes kirándulóhelyek közelében is. Szívesen és díjtalanul adnak tanácsot a hozzájuk fordulóknak. HIEDELMEK, TÉVESZMÉK Az ehető és mérgező gombák megkülönböztetésében nem igazit el bennünket sem a gomba színe, sem a szaga, sem az esetleg csípős íze. Téves az a régi háziasszonyi feltevés, hogy a méi'gező gomba főzőle vébe helyezett ezüstkanál megfeketedik. Rosszul tudják egyesek azt is. hogy a csigarágott, kuka- cos gomba nem mérgező. A legsúlyosabb tévedés: a mérgező gomba ehetővé válik, ha leforrázzák vagy fedő nélkül főzik. Sőt. a gomba húsának színváltozása sem dönti el. hogy ehető-e vagy sem. Ilyen és ehhez hasonló hiedelem az oka annak, hogy nemegyszér az egyébként óvatos, de nem megfelelően tájékoztatott emberek is gomba mérgezés áldozatai lesznek. Magyarországon a halálos gombamérgezést többnyire a fehér, zöldessárga, sőt. zöldesbarna. olajsárga színű, zöld kalapos gyilkos galóca okozza. Súlyos mérgezést válthat ki a parlagi tölcsérgomba, a susulyka, a nagy döggomba a vörhenyes őzlábgomba, a párducgalóca és a légyölő galóca. A gombát szedőknek tehát alaposan ismerniük kell az összes gombát, mert csak az egyes fajok sajátos jegyeinek ismeretében lehet megkülönböztetni az ehetőt a mérgezőtől. A GOMBAVASARLÁS SZABÁLYAI Csak ellenőrzött gombát vegyünk. Ne vásároljunk házalótól vagy a piacok környékén gyakran látható zug- árustól. Ha ismerjük a gombafajtákat. akkor is csak szakértő által vizsgált gombái vegyünk. A , piacokon ellenőrzőjegy igazolja a hivatalos vizsgálatot. A kuka- cos. penészes gombát leghelyesebb kidobni. A frissen szedett gombát száraz helyen terítsük szét. Ne tároljuk nedves, meleg vagy nyirkos helyen, ugyanis a gomba gyorsan magába szívja a vizet, és könnyen megromlik. Ha gombát szedtünk, azt mindig tiszta kosárban, töretlenül vigyük haza. A gombából készített ételt még aznap együk meg. még egy napig se tároljuk hűtőszekrényben. Gyorsan romlik és ételmérgezést okozhat. ÉS HA MÉGIS ROSSZUL LESZ VALAKI? Az. orvosok a gombamér- gezésekel a tipikus tünetek alapján csoportosítják. A tünetekből arra is lehet következtetni, hogy milyen fajta gomba okozta a mérgezést. G yilkosgalóca-mérgezés: nemcsak a gomhamérgezések, hanem talán minden mérgezések között a legrettenetesebb, legtöbbször igen súlyos, számos esetben halálos kimenetelű mérgezés. A legalattomosabb mérgezések közé sorolható, mivel a lap- pangási. — tehát az étel elfogyasztásától a tünetek jelentkezéséig eltelt — idő hosszú: 6—24 óra. Rendszerint émelygéssel, hányingerrel kezdődik, majd gyorsan kialakulnak a mérgezés súlyos tünetei. Először a csillapíthatatlan hányás jelentkezik. amely nemcsak gyo- morgörecsel, hanem a rekeszizom és a hasizomzat izomlázszerű fájdalmával is jár. A görcsök később a belekre is kiterjednek, és elkezdődik a napokon át tartó hasmenés. A mérgezett, beteg viselkedése gyakx-an zavart, hasonló a részegséghez. Innen ered az a népi mondás, hogy bolondgombát evett. Ha ezeket a tüneteket észleljük, a beteget ne hánytassuk, ne itassunk vele semmit, gyógyszert se adjunk neki. Azonnal hívjuk kj az orvost! A légyölögalóca-, párduc- galóca-mérgezés tünetei: a bőr kipirul, a pupilla kitágul. a torok száraz lesz, görcsök alakulnak ki az evés után egy-két órával. A teendő ugyanaz, mint az előbbi esetben. Az enyhébben mérgező gombákban csak hányingert és hasmenést okozó anyagok vannak, amelyek a gomba megevése után rövid idővel hatnak. Ehető gombából készült étel is ártalmas lehet, és enyhe gyomorrontást válthat ki. Ennek az az oka, hogy a gombát vagy helytelenül tárolták, vagy nem megfelelően főzték meg. Ezért, elszaporodtak benne a más ételben is esetleg megbújó kórokozók, tehát, egyszerűen megromlott. A fentiekből kiderül, hogy nem minden gomba halálos ellenségünk. Tőlünk függ, hogy árt-e? Dr. Katona Edit Országos Egészségnevelési Intézet
