Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-20 / 143. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. június 20., csütörtök A megválasztott tanácstagok névsora (9.) BÁNRÉVE 1, Trecskó Imre. 2. Vineze István, 3. Kovács Béla. 4. Dobos Józsefné Szches Rózsa. 5. Pállal vi István. 6. Szabó Sándor. Tóth István. 8. Kondor István. 9. Szűcs Andrásne Dékán.v Erzsébet. 10. Simon László. 11. Kaszás Ferenc. 12. Ruszó Kálmán. 13. Ribánszki Pál. 14. Kerek György. 15. Záhoczki Istán. Ifi. Boros Sándor. 17. Ifj. Erdei István. 18. Szántó Gyulá- ae, 19. Kövér .József. 20. Bárdos Jánosné. 21. P. Farkas Sándor. 22. Varga Mihály. 23. Kiss Pál. 24 Lászka Béla. 25. Márton József né Varga Mária. 2G. Varga Zoltán. 27. Hacsi Gyuláné Széles Rózsa. BORSODBÓTA Kriston Béla. 2. Gulyás János. 3. Vadász Károly. 4. Danó János. 5. Káló József. 6. Váradi Andor. 7. Dr. Kerekes János. 8. Gulyás Józsefné. 9. Simon Sándor. 10. Rostás István. 11. Krisen Alfréd. 12. Stefán Erika. 13. Kriston A. Béla. 14. Sass László. ;5. Kriston V. Zoltán. 16. Szemére Béla. 17. Balogh Béla. 18. Koós László. 19. Koós József. 20. Pat- varos Tibor. 21. Demjén István. ?2. Barta Tiborné. 23. Patvaras István. CSERNELV 1. Antal Ferenc. 2. Szűcs Fe- rencné. 3. Balogh Lászlóné. 4. Kriston Kálmán. 5. Truzsi István. 6. Forgács Józsefné. 7. Kovács Lajos. 8. Bartha Lajos. 9. Fónagy Béla. 10. Bíró Géza. 11. Cseh József. 12. Dr. Balogi Lajos. 13. Szűcs János. 14. Káló Zoltán Pál. 15. Barta István. 16. Túrái Ferenc. 17. Kovács Béla. 18. Bartók Lénárd, 19. Radics József. 2G. Bárdos Z. Miklósné. 21. Vallus Béla. 22. Bárdos Ferenc. 23. Benke János. 24. Papp László. 25. Benkéné Bárdos Margit. CSOKVAOMÁNY 1. Káló Sándor. 2. Benke Zoltán. 3. Kaki Emil. 4. Fürjes Elemérné. 5. Káló Imréné. 6. Káló Oszkárné. 7. Varga Pál. 8. Pópai Zoltán. 9. Bordás János. 10. Lenyselván Elemér. 11. Fürjes Miklósné. 12. Bújna Mihály. 13. Kovács László. 14. Papp Armin. 15. Barta Sz. István. 16. Papp L. Imre. 17. Papp Miklós. 18. Barta Cs. Bélám*. 19. Bárdi Ferenc. 20. Soltész. Miklós. DOMAHAZA 1. Elek Mihály. 2. Németh József. 3. Elek Lajosiié. 4. Holló Sándorné. 5. Holló József. 6. Elek Menyhért. 7. Holló István. 8. Molnár Zoltán. 9. Holló Bertalan. 10. Elek István, ll. Medve Gáspárné. 12. Bakai Albert. 13. Bakai Vilmosné. 14. Ortó Sándor. 13. Papp Arzén. 16. Bakai Béláné. 17. Kocsik Béla. 18. Maruzsi Géza. 19. Elek József. 20. Kocsik Attila. 21. Medve István. 22. Maruzsi Barnáné. HANGONY 1. Dúl László. 2. Vineze János- né. 3. Dan.vi Jenő. 4. Katona László. 5. Csépányi József. 6. Péter Zoltán. 7. Endrész Tiborné. 8. Endrész Bálint. 9. Dan.vi Béla. 10. Illés Zoltán, ll. Endrész József. 12. Rubint István. 13. Koszta László. 14. Bárdos Gyula. 15. Péter Sándor. 16. Molnár István. 17. Hendrik János. 18. Czene Istvánné. 19. Koszta Alfonz. 20. Kőszegi János. 21. Székely Sándor. 22. Lestál Imre. SAJÚVELEZD 1. Dienes József. 2. Lámer László. 3. Fazekas Endre. 4. Király István. 5. Forgon István. 6. Bencs József. 7. Kövér Pák. 8. Lámer Lászlóné. 9. Horváth János. 10. Bakos Józsefné. ll. Bari Béla. 12. Kasza György. 13. Ablonczy Árpád. 14. Kriston Béla. 15. Kovács Sándorné. 16. Kovács Sándor. 17. Nagy István. 18. Tuza Sándor. 19. Bartók Sándor. 20. Bartók T. Béla. SÁTA 1. Juhász István. 2. Kovács Ernó'né. 3. Molnár József. 4. Barta Armin. 5. Eke Ernő. 6. Nagy József. 7. Kameniczk.y István. 8. Horváth Istvánné. 9. Skultéthy Gy.-né. 10. Antal Gá- homé. 11. Kovács Józsefné. 12. Kovács István. 13. Eke László. 14. Hossó János. 15. Barta János. 16. Koós Gyula. 17. Antal Károly. 18. Dédesi György. 19. Magyar Ferenc. 20. Magyar Géza. 21. Tózsa Lajos. 22. Szaniszlö István. 23. Magyar Lászlóné. 24. Kormos József. 25. Anga Lajos. 26. Szabó László. 27. Magyar Lstván. Hasznos robbantás A robbanás energiáját sikerült építő célokra hasznosítani az Ukrán Tudományos Akadémia E. Paton Villamoshegesztési Intézet munkatársainak. A robbantásos módszert ma már alkalmazzák fémek hegesztésénél és vágásánál, a különböző fémek és öntvények egyesítésére, a hegesztett fémkonstrukciók minőségének javítására. A robbanás energiájának segítségével vált lehetővé a működő földgáz- és kőolajvezetékek leágazásainak kialakítása üzem közben, azaz a vezetékek működésének leállítása nélkül. Egyetlen leágazás működés közbeni kialakítása 100 ezer rubel megtakarítást jelent. Egyre szélesebb körben alkalmazzák különféle anyagok hegesztésénél a robbantásos technológiát. Ezt alkalmazzák többek között az alumínium elektrolíziséhez szükséges acélalumínium érintkezőcsapok gyártószalagjain is. A kél fém jó tulajdonságait egyesítő új anyag alkalmazása évi 2 millió kilowattóra villamos energia megtakarítását teszi lehetővé. Az intézet tudósai és szakemberei által végzett alapkutatások eredményeit hasznosították a csőrendszerű robbanókamra létrehozásánál. A csövekből ösz- szehegesztett félgömb alakú kamrában 200 kilogrammos robbanótöltetekkel is folytathatók a kísérletek. Egy ilyen kamrában lehetőség van nagyméretű alkatrészek hegesztésére is, a legkisebb balesetveszély nélkül. A képen: Jurij Bustedt (balról), az intézet tudományos főmunkatársa és Va- lerij Osztrovszkij művezető egy robbantásos hegesztéssel készült hőcserélőt vizsgálnak. A SZOT ülése (Folytatás az 1. oldalról) A vállalatok felmérték termeléskiesést, a pl-- .< programokat dolgoztak ki és nem egy helyen a többletmunkával mái’ részben törlesztették az év eleji tartozást. Az üzemek többségében a dolgozók vállalták, hogy a jelentős kiesések ellenére is teljesítik idei tervüket. Egyebek között ilyen elhatározásra jutott a Taurus, a Tiszai Vegyi Kombinát, az Ikarus, a Csepel Autógyár és a Diósgyőri Gépgyár is. Néhány helyen a súlyos téli tartozás tői lesztésének elősegítésére központi pénzügyi támogatás is indokolt, ám vannak olyan vállalatok is, mint például a Magyar Alumíniumipari Tröszt vagy a Papíripari Vállalat, amely a számottevő veszteségek ellenére sem kíván igénybe venni ilyen megoldást. A SZOT titkára hangsúlyozta, hogy a veszteségek mind teljesebb pótlására valamennyi gazdálkodó • egységnél és vállalatnál meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, mert vannak még feltáratlan tartalékok. A napi munkában még mindig sok kiesést okoz az anyag- és alkatrészhiány, a fegyelmezetlenség, a szervezetlenség. Rendkívül fontos tehát, hogy a munkaszervezésben, a munkaerő-gazdálkodásban és a tei melőbei endezések kihasználásában határozottabb megoldásokat alkalmazzanak, s mindenekelőtt arról gondoskodjanak, hogy a dolgozók érdemi munkával tölthessék a napi munkaidőt. Ahol a törlesztési program szükségessé, a termelési feltételek pedig lehetővé teszik, pótműszakok szervezésével, túlórával, vagy a munkaerő átcsoportosításával is segítsenek a gondokon. Az elmaradások pótlásának jelentős tartaléka a nyári szabadságolások ésszerűbb megszervezése. a szokásos „uborkaszezon" elkerülése. A szakszervezeti bizottságok kezdeményezzék olyan szabadságolási tervek kidolgozását, amelyek a hiányzó létszám ellenére is lehetővé teszik a zavartalan termelést. A szakszervezeti mozgalom kiemelkedő feladata, hogy segítse a dolgozók kezdeményezéseit. a kongresz- szusi és felszabadulási munkaverseny lendületének folytatását, az idei terv teljesítése és a VII. ötéves terv indításának megalapozása érdekében. Fontos az is, hogy a vállalatok belső érdekeltségi rendszerük fejlesztésével is jobban ösztönözzék a dolgozókat e feladatok teljesítéséi e — mondta a SZOT titkára. Gál László referátumát vita követte. A tanácskozáson Marjai József is felszólalt. A Minisztertanács elnökhelyettese a gazdasági helyzetet taglalva elmondotta, hogy a gazdasági életben tapasztalhatók kedvező folyamatok, pozitív jelenségek, erőfeszítések, de igen kedvezőtlen tendenciák is. Az utóbbiaknak egy jelentős része még 1983 során került felszínre, s ezek hatásai azóta erősödlek. Világos tehát, hogy a tervben előirányzott ez évi fejlődés elérése az eredetileg számítottnál nehezebb feladat. Jelentős erőfeszítéseket kell tennünk, hogy céljainkat elérjük, illetve megközelítsük, s a munka zökkenő- mentes folytatását hosszabb távra is biztosítsuk. Ezután arról szólt, hogy a rendkívüli téli időjárás sem adhat felmentést a kötelezettségek teljesítése alól. Az első öt hónapban alig javult az egy munkanapra jutó termelés, az ipari termelés pedig az év hasonló időszakához képest csökkent. A lemaradás nem is annyira az első hónapokat jellemzi, mint inkább az áprilist és a májust. Ezután rámutatott, hogy alapvető gazdaságpolitikai céljaink elérésében változatlanul a konvertibilis export és import egyensúlya a fő feladat. Az év első öt hónapjában a konvertibilis export lényegesen elmaradt az időarányos tervtől, a konvertibilis import pedig jelentősen meghaladta az előirányzatot. A korábbi évek tapasztalataira utalva szólt arról, hogy a nyári időszakban sok helyütt fenyeget a teljesítmények visszaesésének veszélye. Ez a mai helyzetben semmiképpen sem engedhető meg. Elmondta, hogy a kormány sokirányú intézkedéseket tett a külgazdasági, a kereskedelempolitikai feltételek javítására! Vállalta a kormány annak kockázatát, hogy az exportlemaradás mellett is a tervezettnél nagyobb mértékben bővüljön az import, s ez jobb teljesítményekben realizálódjék. Ezután arról szólt, hogy sok vállalat bírálja a szabályozórendszer egyes elemeit, ezek enyhítésével szeretne jobb pozícióba kerülni. Ahol bizonyítható volt, hogy a vállalati teljesítményt, illetve a többletteljesítményt' akadályozzák a szabályozó- rendszer hatásai, ott a kormányzat korrekciókat léptetett életbe. Arra azonban nincs lehetőség, hogy a szabályozórendszert olyan mértékben változtassák, hogy az a jövedelemelosztás arányait érdemben befolyásolhatná, A kormány egyetért azzal, hogy a szabályozórendszert ésszerűsíteni, finomítani kell, de nagyobb változtatásokra nincs lehetőség. Végül a fogyasztói árakkal foglalkozott a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Mint mondotta. a kormányzat; minden eszközzel megakadályozza azt. hogy a fogyasztói árszínvonal túllépje az évi tervben szereplő határt. Hangsúlyozta: az árak emel- i<.Pr)ásit alaovetően a termelői fázisban kell meeakadá- lvnzni. Kérte a szakszerve- vctolcet hoav saiátos eszkö- zaikkel ezt se°,íts°k elő. Megalakult a tanács Sátoraljaújhely, Mezőkövesd, Leninváros Tegnap megyénkben folytatódtak a helyi tanácsok alakuló ülései. Sátoraljaújhelyen délelőtt tartotta meg ülését 45 tanácstaggal a régi város új tanácsa. Az eseményen részt vett és felszólalt Fejti György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. Sátoraljaújhely tanácselnökévé ismét Kazsimérszki Ferencet, helyettesévé szintén az eddig is ezt a tisztséget betöltő Fleskó Lászlói választották meg. Megválasztották a végrehajtó bizottságot, a megyei tanácstagokat, a népi ellenőrzési bizottságot, valamint a bíróság népi ülnökeit. Mezőkövesden, a tanács alakuló ülésén részt vett Juhász Péter, a párt megyei bizottságának titkára, ugyancsak jelen volt és felszólalt Ladányi József, a megyei tanács elnöke. Az ülés Mezőkövesd tanácselnökévé Her- kely Györgyöt, a Városgazdálkodási Vállalat eddigi igazgatóját, elnökhelyettessé pedig Móricz Miklóst választotta meg. Megválasztották a 11 tagú végrehajtó bizottságot és három megyei tanácstagot. Leninvárosban ugyancsak tegnap alakult meg a helyi tanács. A város tanácselnöke ismét Hegedűs György, elnökhelyettes pedig Hocsák Róbert. A végrehajtó bizottság itt is 11 emberből áll és két megyei tanácstagot delegáltak. M agas szintű találkozóknál, nemzetközi tárgyalásoknál ritkán követi olyan figyelem a külsőségeket, a légkörre utaló apró jeleket, mint a kél Korea közötti megbeszélések idején. A Phenjan és Szöul között évtizedek óta fennálló feszültség, a meg-megújuló határkonfliktusok, a szembenállás alig csökkenő szintje ismeretében ez érthető is: a megfigyelők sokszor ugyanis — jobb híján — külsődleges tényezőkből igyekeznek következtetni a találkozók sikerére, a kapcsolatok alakulásának kilátásaira A szakértők az elmúlt hónapban viszonylag kedvező összképet rajzolhattak fel. Megszaporodott a közvetlen tanácskozások száma, hiszen a gazdasági megbeszélések felújítása mellett asztalhoz ültek Észak- és Dél-Korea Vöröskereszt-szervezeteinek képviselői, és megállapodás született a két ország parlamenti delegációjának érintkezésfelvételéről is. A következő — ezúttal alapvetően is-, mét gazdasági témájú — találkozóra épp ma kerül sor Panmindzsonban. Legutóbb biztató lebonyolítási változtatásként engedélyezték az újságíróknak, hogy átléphessék a demarkációs vonalat, és a tárgyalóasztalt is úgy helyezték el, hogy a delegációk egy része a tárgyalópartner térfelén foglalt helyet. Ami viszont a külsőségeken túlmenő, tartalmi kérdéseket illeti, ott jóval kevesebb az optimizmust sugárzó fejlemény. A párbeszéd megélénkülése ugyanis mindeddig nem vezetett el a felek álláspontjának érzékelhető közeledéséig, sőt úgy tűnik, hogy egyelőre az alapvető véleménykülönbség sem csökkent. A népi Korea többször előterjesztett, következetesen képviselt nézete szerint a Ko- rea-közi tárgyalások végcélja az ország egységének helyreállítása, a délen állomásozó negyvenezernyi amerikai katona távozásának elérése kell hogy legyen. Ezért Phenjan ismételten javasolta, hogy előbb rendezzék az amerikai—észak-koreai viszonyt, vagyis az évtizedek óta fennálló törékeny fegyverszüneti egyezményt váltsák fel tartós békeszerződéssel, ezt követően pedig Szöul és Phenjan írjon alá meg nem támadási nyilatkozatot. A Washington által is támogatott déli álláspont viszont elveti e kétlépcsős indítványt, s inkább a közvetlen, egyelőre jórészt a kereskedelmi egyezmények kiterjesztésében kimerülő kapcsolatbővítésben látja a követendő utat. Nemritkán emlegetik egy észak—déli csúcstalálkozó szükségességét is, míg Phenjanban ezt — logikusan — a párbeszéd alacsonyabb fórumain való előrelépéstől teszik függővé. Látható tehát, hogy a néhány kedvező külső esemény eltörpül a két ország viszonyának jóval súlyosabb, megoldatlan kérdései mellett. Mégis, az újbóli panmindzsoni találkozó híre mindenképp örvendetes, hiszen azt jelzi, hogy a szemben álló felek a tárgyalóasztal mellett keresik a megoldást a válság rendezésére. Szovjet-spanyol tárgyalások A Borisz Ponomarjov vezetésével Spanyolországban tartózkodó szovjet legfelsőbb tanácsi küldöttség kedden megbeszélést folytatott a spanyol parlament (cortés) két háza külügyi bizottságainak tagjaival. A tárgyalások egyaránt átfogták a szovjet— Spanyol viszony és a nemzetközi helyzet témakörét. A találkozón Borisz Ponomarjov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa külügyi bizottságának elnöke, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára egyebek közt kifejtette: a közelmúltban tartott eszmecserék során kitűnt, hogy a Szovjetunió és Spanyolország számos nemzetközi kérdésben közös állásnontot vall. Mindkét ország elutasítja a világűr militarizálását és támogatja az enyhülés politikájának felélesztését — Európában, valamint Európán kívül. elsősorban Közép-Ame- rikában és a Közel-Keleten. 8 általános iskolát végzett tanulók jelentkezését várjuk szakmára A képzés ideje: 3 év Jelentkezni lehet: 100. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szak- középiskola Miskolc, Téglagyár utca 2. 3533 Lenin Kohászati Müvek Személyzeti és oktatási főosztály Miskolc, Pf. 567 3540 Teiefon: 52-402
