Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-12 / 136. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. június 12., szerda A tudományok embere Misztikus ködök nélkül Búcsúzáskor — egy átbeszélgetett délelőtt után — Simon Sándor professzor ideadta a névjegyét. Most, hogy az interjút írom, felidézem a hallottakat, magam elé teszem a névjegyet is. Első olvasatra furcsa, s nemcsak azért, mert angolul van nyomva. Dr. Dr. h. c. Sándor Simon university professor Head of Department Corresponding member of the Hungarian Academy of Sciences Technical Uqivesity of Heavy Industry, 3515 Mis- kolc-Egyetem város, Department for Iron Metallurgy. Annak, aki angolul is tud. minden lényegest, elmondanak ezek a sorok, de szinte semmit magáról a .személyiségről, arról az útról, ahogyan Simon Sándor idáig jutott. Holott éppen ez a legizgalmasabb, — az emberi oldal — ez vonja a laikus szemében kicsit misztikus ködökbe a tudományok emberét. Hogyan lesz valaki akadémikus? S 'egyáltalán milyen ember az akadémikus? Az előbbi kérdést fel is tettem Simon Sándor professzornak, az utóbbira csak megkísérelhetem a választ. Hogy milyen a hallgatóihoz, ' kollégáihoz — nem tudhatom. Tény, hogy az újságírót barátságosan fogadta, közvetlenül és egyszerűen -válaszolt minden kérdésre. A beszélgetés végén a családra és a hobbira terelődött a szó. Kezdjük is hát velük, hisz Simon Sándor legalább olyan büszke két lányára, két fiára és hat unokájára, mint a tudományos karrierjére, rangjára. Sőt! Még ez utóbbiról korrekten, precízen válaszolgatott, az előb- • biről nagy lelkesedéssel és szeretettel szólott, ahogyan azt a nagyapák teszik. Elballagtunk a folyosó végé-r re, ahonnan látszik a ház, amelyben lakik, s a mintaszerűen megművelt kiskert is. Ez azonban „az asszony dolga” — mondta —, mert az igazi a 800 négyszögölnyi szőlő Nagycsermőkén, amelyet maga kapál, metsz a családdal, ahol a borházban a hárslevelű, a furmint, az othonel, a muskotály, a rizlingszilváni, az Irsai Olivér leve érik, míg a család vidáman el nem fogyasztja. S. akit ez a felsorolás sem győzött volna meg arról, hogy a professzor életszerető-életvi- dám ember, az semmit sem tud a szőlőskertek természetéről. Arra a kérdésre, hogy valakiből hogyan lesz akadémikus, mindenki csak saját életével tud válaszolni. Tessék belelapozni a ..Ki kicsoda?” című kötetbe, amelyben nincs két egyforma életrajz — 1051-ben szereztem kohómérnöki diplomát. Műszaki főiskola esti tagozatán. 1051. novemberétől a Szovjetunióba mentem aspi- rantúrára, ahol 1095. május 12-én Moszkvában az Acél és Ötvözetek Intézetében megvédtem kandidátusi értekezésemet. Témája (ehhez bizony elő kellett keresni a dossziékat is) Az acél gáz- fázis útján történő kéntele- nítésének vizsgálata. — Ez volt az első dr. cím? — Várjon! Már nem is tudom pontosan. A kandidátusi értekezés már a második • dr. volt, mert megelőzte az egyetemi műszaki doktor. 1066-ban lettem a műszaki tudományok doktora: Az oxigénes acélgyártáskor végbemenő kénoxidáció termodinamikai és reakciókinetikai törvényszerűségeinek feltárása című dolgozatommal. — Ez már akadémiai tagságot is jelentett? — Még nem, de hogy jobban megértse, nézzük előbb az akadémiai tagság feltételeit. Alapfeltétele a folyamatos és nemzetközileg is elismert tudományos munka. Azaz könyveket kell írni, tudományos szakfolyóiratokban publikálni, s feltétele a közéleti tevékenység is. A felvételre a tudományos osztály javaslata alapján két akadémiai tag tesz javaslatot, s az Akadémia titkos szavazással (szavazattöbbséggel) dönt a felvételről. A tagoktól 75 éves korig elvárják, hogy aktívan vegyen részt a tudományos életben, az Akadémia munkájában, 75 éven felül a tag belátására bízzák. — Professzor úr mikor lett az Akadémia tagja? — 1976. május 7-től vagyok levelező tag. Ekkor olvastam fel a székfoglaló előadásomat. Ma már nincs lényeges különbség a levelező és a rendes tagság között, mert gyakorlatilag ugyanazok a jogai és a kötelességei. A legutóbbi közgyűlésen (1985. május 6—10.) Miskolcról, a Nehézipari Műszaki Egyetemről Czibere Tibort választották meg rendes tagnak. (Rajta kívül még két tagja van a Magyar Tudományos Akadémiának az egyetemről: dr. Tarján Gusztáv és dr. Zambo .János, s tagja volt még Gele- ji Sándor, s a most meghalt dr. Verő József.) Az Akadémia ugyanis létszámában meghatározott. A 715 évnél fiatalabb tagok létszáma legfeljebb 200 lehet. Tíz osztály van. Az én szakom: a műszaki tudományok a 6. osztály, Tarján és Zambo professzoré: a föld- és ásványtudományok a 10. osztály. Ezen belül szakbizottságok működnek. Évente tart közgyűlést, 5 évenként tisztújító közgyűlést az Akadémia. Ilyen volt ez, a legutóbbi is. 30 rendes és 26 levelező tagot választottunk. — Mivel foglalkozik, mit kutat most professzor úr? — Változatlanul a minőségi acélgyártás fejlesztésével foglalkozom, a tanszéken a nyersvasgyártás fejlesztésével is. Három tudományos munkatárs és három adjunktus van az intézetben, Közvetlen a kapcsolatunk a termeléssel, a gyárakkal. Nagyon fontos, hogy új technikai eljárásokat, ferroötvözeteket dolgoztunk ki, mert igaz ugyan, hogy most világszerte gondok vannak az acéliparban, de az acélra mindig szükség lesz, s a gyáraink lassan kilábalnak a válságból, ismét »nyereségesek. Napi 14 órát dolgozom. Szeretem a szakmámat. Mire kíváncsi még? — kérdezz te, s akkor mutatta meg a bevezetőben említett kiskertet. Jó egészséget, jó munkát professzor úr! Horpácsi Sándor Dixieland-est a várban Az évek óta az NME-n fellépő Benkó Dixieland Band június 8-án a diósgyőri várban adott koncertet, amelyre „házigazdaként” meghívta a fiatalokból álló, ózdi Lucky Boys Dixieland Bandet és a pozsonyi Novi Traditional Jazz Bandet. Sajnos az utóbbi nem tudott eljönni váratlan betegség miatt. Még a pihenőre térő nap is bekukucskált a várfalak felett, de egyedül őt nem tudták visszatartani az álomtól a Lucky Boys vidám dallamai. A 3 éve együttzenélő fiúk igazán tehetségesek. Egyéni és különleges énekhangjukat jól építik bele a számokba. Néhány hang és hangzás ugyan nerp sikerült tökéletesen, az egyes hangszerek megszólalási erősségét még szabályozni kell — pl. a bendzsót igen ritkán lehetett hallani —, de ahogy Benkó Sándor mondta róluk viccesen: „... még ha 30 évig csinálják, akkor egész Óól fog nekik menni.” Rövid szünet — és áramszünet — után léptek a diósgyőri deszkákra a dixieland őshazáját is meghódító BDB tagjai. Remek számok, tökéletes előadásmód és igen közvetlenül elmesélt storyk az elmúlt turnékról tették feledhetetlenné ezt az estét. Üj színfolt volt Kosa Zsuzsa jazzénekesnő fellépése az együttessel. Remek, virtuóz hangját, számait szintén nagy élvezettel hallgatta a publikum. A várat teljesen megtöltő nézők és más érdeklődők is bizonyára kíváncsian várják majd, hogy megvalósul-e a Városi Művelődési Központ és Benkóék terve, miszerint évente dixieland-találkozót tartanának a diósgyőri várban hazai és külföldi együttesek részvételével. Kívánjuk, hogy sikerüljön, hisz’ újabb nívós eseménnyel gazdagodna, színesedne városunk kulturális élete, s a romantikus színhely igazán alkalmas ennek befogadására. A belépőjegyek ára mindenesetre már a jövőre utal, — egy jegy 90 forintba került. G. P. képzőművészeti kiadványok A szovjet—barátsági filmhét eseményeiből Monalmazás VolnÉi A Képzőművészeti Kiadó immár 81 kötetet számláló Mai magyar művészet kismonográfia-sorozatában jelent meg Tasnádi Attila munkája, a Cs. Kovács László szobrászművészt bemutató, a tárlatlátogatók és művészetpedagógusoknak egyaránt segítséget nyújtó kézikönyv. A szerző Cs. Kovács László művészi pályájának részletes ismertetése mellett alkotásainak jelentős részét is elemzi. A azö- vegközi képeken kívül a kötet tizenhat egészoldalas — többségében színes — reprodukciót is tartalmaz; angol nyelvű összefoglaló teszi a művet teljesebbé. Loire — ez az egyetlen szó olvasható a kiadó gondozásában megjelent új fotóalbum címoldalán. A név a francia folyót, illetve az annak partján látható rene-- szánsz kastélyokat juttatja mindenkinek az eszébe. Az album Szerencsés János száznál több színes fotójával, és Fábián László szöveges bevezetőjével a francia művészet és építészettörténet e sajátos és jellegzetes fejezetének, a mintegy 300 kilométeres folyószakasz építészeti műegyüttesének, a táj flórájának és faunájának bemutatására vállalkozik. A kiadó a közelmúltban adta közre — mint annak idején hírül adtuk — Tele- py Katalin Iványi-Grün- wald Béla monográfiáját; most a Magyar Nemzeti Múzeummal és a szegedi Móra Ferenc Múzeummal Iványi- Grünwald emlékkiállítást rendez a Szegedi Galériában. Debrecenben pedig művészeti és képi játékaiból rendez Játssz velünk! címmel kiállítást. Az MSZBT megalakulásának 40. évfordulója, illetve a Borsodban rendezett szovjetbarátsági filmhét alkalmából megyénkben tartózkodó vo~ logdai filmforgalmazási delegációt kedden délelőtt a megyei pártbizottságon dr. Kun László, a megyei párt- bizottság titkára, majd utána, a Borsod Megyei Tanács épületében Porkoláb Albert, megyei tanácselnök-helyettes és Borsos Árpád, művelődési osztályvezető fogadta, és tájékoztatta megyénk művelődési és filméletéről. Ezt követően került sor a vendégek és a helyi sajtó képviselőinek találkozójára. Bevezetőt Utry Attila, a Borsod Megyei Möziüzemi Vállalat osztályvezetője mondott, majd Lengyel Ágoston, mozivállalati igazgató beszélt arról, hogy a vologdai- ak, a borsodiak tavalyi látogatását viszonozzák. Azonban ez nem egyszerűen udvariassági látogatás, hanem a két vállalati együttműködés láncszemének is tekintendő, s az erre vonatkozó szocialista szerződést a vendégek elutazása előtt megkötik, illetve aláírják. J. V. Zorin, a küldöttség vezetője ugyancsak a kapcsolatok erősítésének jelentőségét méltatta; szólt az MSZBT negyvenesztendős eredményéről, valamint arról, hogy Vologda lakói sokra értékelik Borsod és Vologda megye kapcsolatát, s ezt a kapcsolatot a két megye filmforgalmazóinak együttműködése csak tovább erősíti. Bemutatta a továbbiakban Vologda megye mozihálózatát, filmellátásának helyzetét, szólt forgalmazási céljaikról, s arról, hogy a 12 millió lakosú megyében minden egyes lakosra évi tizennégy látogatás jut és 67 százalékban szovjet és szocialista országokból való filmeket tekintenek meg. A* küldöttség tegnap délután — a program szerint — • Sátoraljaújhelyre látogatott, este pedig Sárospatakon vett részt díszbemutatón és közönségtalálkozón. Hány nap egy nap, ha névnap? Örök és elnyühetetlen barátom, Mindig Alajos kérdezte tőlem a minap: — Hány nap egy nap, ha névnap? Először azt hittem, hogy valami újabb találós kérdés általános iskolások számára, vagy olyasfajta feladvány, mint amikor azt kérdezik, ha egy hajó hossza huszonöt, a szélessége meg hat méter, mennyi a kormányom szeretőjének a kebelbősége, de hamar kitűnt, hogy Mindig Alajos most nem tréfálkozik, hát próbáltam magyarázgatni, hogy egy nap az huszonnégy óra, huszonnégy óra pedig egy nappal egyenlő, legyen az névnap, születésnap, különleges világnap, sajtónap, pedagógusnap, bármi. Erre Mindig Alajos azt válaszolta, hogy nagyon tévedek, meglehetősen maradi a felfogásom, mert egy naptári nap valóban huszonnégy óra, de egy névnap, az más, az sok mindentől függ, elsősorban attól, hogy kinek a névnapja. — Vegyük például az én névnapomat — szóltam S<özbe. — Nem egészen jó a példa — mondta rqsz- szallóan Mindig Alajos —, merthogy te nem vagy különösebben számos személyiség, a te névnapod általában messze a huszonnégy óra alatt van, legfeljebb a Miklós-nap és a Mikulás-est közötti kapcsolat hosszít valamit rajta. Inkább ajánlok egy másik nevet. Legyen egy egészen mindennapi név: István. Merő véletlen, hogy éppen így hívják az igazgatómat. Nos, István-nap, több is adódik, legismertebb az augusztus 20-i, az „alkotmányos" István, meg a karácsony-másodnapi. Hát az én főnököm mindkettőt megtartja, mert tisztelői közül ki ekkor, ki akkor jön köszönteni, van, aki mindkét alkalommal. — Nem jó a példa, mert mindkét alkalommal munkaszünet van . . . — Tulajdonképpen igazad lenne, de még- sincsen. Mert névnap otthon is van’, nemcsak a munkahelyen, legfeljebb ott mások köszöntének és koccintanak. De maradjunk a munkahelyi köszöntésnél. A december 26-i Istvánt már 20-án kezdik köszöntgetni és még Szilveszter napján is jönnek a tisztelők. — Két munkaszüneti napot kár beszámítani .. . — Jó, ha ilyen akadékoskodó vagy. Legyen az igazgató Béla. Ez a nap általában nem ünnep. Április 23-ra esik. Egy héttel előtte már jönnek. És egy héttel utána is. Egyszerre nem lehet, mert nem férnének be az igazgatósági tanácsterembe sem. De másért sem lehet. Nem, mert sok a tisztelő és sokféle. Iksz elvtárs nem jöhet akkor, amikor Ipszilon élvtárs látogatása is várható, mert köztudottan utálják egymást. És igen sok az Iksz, meg sok az Ipszilon is, akiknek ilyenfajta kívánalmait illik méltányolni. Meg Bélának hívják a felügyeleti szervnél egyik vezetőt, sőt Béla a társintézmény igazgatója, a tanácsi föhivatal vezetője, meg sok más, és a mi Bélánknak legalább tíz-tizenkét helyen kell ugyancsak letisztelegni, s közben gondosan ügyelni rá, nehogy éppen azt az ajándékot vigye, amit korábban onnan kapott. Az igazgatói titkárság egész állománya a látogatás és a fogadás egyeztetésén dolgozik, együttműködve más vállalati, illetve hivatali titkárságokkal, pontosan megtudakolva, kit, mivel célszerű kínálni, mi a kedvenc itala és hajszíne stb. így aztán előtte is egy hét, utána is egy hét a minimum, ezért egy nap, ha névnap, tizennégy- tizenöt nappal egyenlő .. . — El kell ismernem, van az érvelésedben valami. — Nem az érvelésemben, hanem a kialakult gyakorlatban. — Jó. De nézzük, hány nap egy névnap annál, aki nem igazgató, vagy egyéb vezető? — Az attól függ, milyen a beosztása, annak stabilitása, nem beszélnek-e közeli felmentéséről, egészségi állapotának várható romlásáról, ilyesmiről, kik a pártfogói, azok jövőjéről mit hallani. Például előfordult, hogy már bejelentkezett egy látogató valakinél, amikor híre futott, hogy a valakit leváltják, mire a bejelentkező titkárnője útján közölte, hogy halaszthatatlan programja miatt nem tud jönni. — És például nálad meddig tart egy nap, ha az Alajos-nap? — Jókor kérdezed. Alajost június 21-én szokás köszönteni, ha magamforma Alajos, ha vezető Alajos, úgy az előbbiek szerint. Nos, én fél öttől ötig fogadom azokat, akiknek eszébe jutok. Mivelhogy, akik engem megtisztelnek, azok fogadására félóra is elég. így nálam egy nap valójában egy negyvennyolcad nap, ha az névnap ... Benedek Miklós Vidámság
