Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-11 / 135. szám

1985. június 11., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kiskertek növényvédelme Századunkat a természet­tudományok robbanásszerű fejlődése jellemzi. A század első felében újjászületett a klasszikus fizika, létrejött a relativitás- és a kvantum­elmélet. és a megújulás az­óta is folytatódik. Az 50-es évekre az. emberiség felké­szült arra, hogy a tudomány és technika eredményeivel felfegyverkezve, kilépjen a kozmoszba és azt birtokba vegye. Napjainkban zajlik le a mikroelektronika forradal­ma, amelynek hatása szinte egész társadalmunk életén érezhető. A tudomány e dia­dalmeneté még korántsem ért véget, és a következő év­tizedeket várhatóan a bioló­gia uralja majd a fantaszti­kum határát súroló lehetősé­gek meg va lósi tásá va I. A tudományos kutatás ma már nem magányosan töp­rengő nagy elmék kiváltsága, hanem sok kiváló képességű kutató munkáját összefogó, nagy szervezettséget igénylő alkotó tevékenység, ha úgy tetszik, egy új különleges iparág. Ennek az új iparág­nak egyik fontos létesít mé­llyé .a Központi Fizikai Ku­tató Intézet (KFKI). A sze­rény kezdetet szorgalmas, a nehézségek leküzdése és a tudomány fejlődésével való lépéstartáshoz nélkülözhetet­len növekedés követte. A Központi Fizikai Kutató In­tézet ma az ország legna­gyobb természettudományi ikutatóhelye, jelenlegi létszá­ma meghaladja a kétezret. Ezen belül a kutatási-fejlesz­tési munkát végző diplomá­sok száma átlagosan fiö()-ra tehető: ezek között 240 fizi­kus, 70 vegyész, 50-malema- tiküs, 220 villamosmérnök ta- .lálható, húszán pedig gépész- mérnök végzettséggel rendel­keznek. A KFKI-ban a természet- tudományok szinte vala­mennyi területén folynak alap- és alkalmazott kutatá­sok, .kísérleti fejlesztések. E tevékenység szervezeti kere­teit a hatékonyság követel­ménye és a tudomány fejlő­désének irányai szabják meg. Ennek megfelelően a kutató- központ több tudományosan független kutatóintézetet fog­lal magában egy központilag irányított rendszerben. Ezek közül a Mérés-Számítástech­nikai Kutató Intézetnek (MSZKI) sikeres tevékenysé­ge létfontosságú az összes művelt tudományterület szá­mára. Az intézet állal kifej­lesztett kisszámítógépek. kii- 1 ön 1 eges m i k rop rocesszo ros rendszerek és egyéb számí­tástechnikai eszközök alkal­mazási lehetőségei mind a tudományos kutatásban, mind az ipari folyamatok irányítá­sában szinte korlátlanok. Egy KFKI méretű kutató- központ infrastruktúrájának természetesen nélkülözhetet­len része a számítóközpont és a „tudomány háttérmemó­riája”: a könyvtár, amely or­szágos feladatkörű lizikai szakkönyvtárként is funkcio­nál. A könyvtár állományába tartozik egyebek között 61 ezer darab könyv, 27 ezer kötet folyóirat, 76 ezer ku­tatási jelentés. A fenti fel ­Tizenhat tonna teherbírá­sú, fix platós tehergépko­csik szerelését kezdték meg — kínai megrendelésre —- a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban, összesen há­romszázat készítenek, és százhatvanat már az év első felében elszállítanak.. A jár­művek egy lengyel kikötőig országúton, onnan hajón te­szik meg a sok ezer kilo­méteres utat. ■sorolás is érzékelteti azt a .nagyméretű és szerteágazó tevékenységet, amely a KFKI- ban folyik. A kutatóközpont nagy erős­sége az a széles körű elekt­ronikai és számítástechnikai háttér, amely az e területe­ken folyó kiterjedt műszaki fejlesztő munka eredménye. A laboratóriumi mérésekhez nélkülözhetetlen -a lap műsze­rek (pél3Ttul% programozható sokcsatornás analizátor, tran­ziens rekorder stb.) mellett a KFKI-ban több mint 150 különböző CAM AC-modult állítanak elő: ezek legna­gyobb felhasználói a tudo­mányos intézetek. A KFKI-ban kifejlesztett TP.A számítógépcsalád tagjai a kutatóközpont minden in­tézetében megtalálhatók a különféle mérőközpontokban. A KFKI élen jár a mérő-, adatgyűjtő és folyamatvezér­lő rendszerek ipari alkalma­zásában, valamint az adat­bázis-kutatásban és ügyvitel- gépesítésben. A korszerű számítástechni­ka alkalmazásának szinte korlátlanok a lehetőségei. Er­re igen jó példa a KFKI egyedi műszorfejlesztési szek­torában kifejlesztett számító­gépes EK G - d i a g n os z t i k a i rendszer. A kozmikus sugárzás ku­tatásának nagy hagyományai vannak a kutatóközpontban. A hagyományos mérési mód­szerek azonban jelentősen gazdagodtak, amióta az em­ber által készített mestersé­ges égitestek, és ma az em­ber is kiléphet a világűrbe. Ennek megfelelően a KFKI- ban gyártott műszerek is el­jutottak a kozmoszba. A KFKI-ban kifejlesztett PILLE termőiumineszcens dó­zismérőt elsőként a szovjet— magyar közös űrrepülés so­rán alkalmazták. A kismére­tű. hordozható műszer az űr­hajóban mért sugárzást azon­nal ki tudja értékelni, és az eredményt digitális kijelző mutatja. A sikeres bemutat­kozás óta a PILLE-műszert rendszeresítették a szovjet űrhajók fedélzetén. Az űrkutatás területén kü­lönleges lehetőséget nyújt a Halley-üStökös 1986-ban ese­dékes földközelbe érése. A kutatóközpont a VEGA nem­zetközi programhoz csatla­kozva, részt vesz majd az üstökös tanulmányozásában. A program keretében két, különféle fedélzeti műszerek­kel és tv-kamerával felsze­relt űrszonda fogja az üstö­köst megközelíteni, és első­ként kísérel meg a Földre képet sugározni az üstökös­ről. Ezáltal lehetőség nyílik a mag, a kóma és a csóva közvetlen vizsgálatára. A szondák iv-rendszerét, a fe­délzeti adatgyűjtő rendszert és néhány nagy bonyolultsá­gú, létfontosságú műszert a Központi Fizikai Kutató In­tézetben készítettek el. — Ez a múnka a KFKI történeté­ben az eddigi legnagyobb je­lentőségű tudományos vállal­kozás, és a programban be­töltött fontos szerepünk jelzi eddigi tevékenységünk nem­zetközi súlyát és megbecsü­lését. Megkezdődött a legkoráb­ban érő bogyós gyümölcs, az egres szedése a debreceni és környékbeli kiskertekben, háztáji gazdaságokban. Erről a tájról kerül ki a hazai eg- restermés nagyobbik része. A gyengébb, homoki területeket hasznosítják ezzel a gyü­mölccsel. Az idei hideg és hosszan tartó tél károkat okozott az egresültetvények'ben is. sok A B.-A.-Z. Megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakemberei az alábbiakra hívják fel a kis- kerttulajdonosok figyelmét: A múlt hét végén lehul­lott jelentős mennyiségű csapadék tovább növelte az alma- és körtevarasodás jár­ványszerű terjedésének ve­szélyét, melynek tünetei a megye valamennyi gyű­A mölcstermesztő körzetében már a termésen is megje­lentek. Ugyanakkor az al- mafalisztharmat és levéllet- vek egyre gyorsabb terjedé­se is észlelhető. A szőlőültetvényekben je­lentősen megnőtt a szőlő- peronoszpóra fellépésének veszélye. Az időjárás ké­sőbbi várható felmelegedé­sét figyelembe véve a be­tegség első tüneteinek (olaj- foltok) -^általános megjelené­se legkésőbb e hét végére várható. A fürtkárosító szőlőmolylárvák tömeges ke­lése is a napokban indult meg, melyek ellen szintén időszerűvé vált a védekezés mielőbbi elvégzése. A veszélyes helyzetre való tekintettel a lenti károsítok ellen feltétlenül szerkombi­nációk mielőbbi kijuttatását javasolják a szakemberek. Varasodás és szőlőperonosz- póra ellen a Dilhane M—45 (0,2 százalék), vagy a Zineb 80 (0,2 százalék), vagy Ortho-Phaltan (0,2 százalék) javasolható. Almafaliszthar- mat. ellen a Ch. Fundazol (0,1 százalék), mely egyéb­ként a varasodás ellen is ha­tásos, vagy a Karalhane LC (0,05 százalék) nyújt kellő védelmet. Az említett rovarkártevők ellen pedig a Bi 58 (0,1 szá­zalék) vagy Unifosz 50 EC (0,1 százalék) használható. A javasolt szerek egymással keverhetők. Megkezdődött a burgonya­bogarak lárváinak tömeges kelése, ami egyben a véde­kezés optimális időpontját is jelenti. E célra a Fiiból E (0,2 százalék), vagy a Sevin 85 WP (0,2 százalék), vagy a Decis 2,5 EC (0,05 száza­lék) javasolható. Fokozottan ügyeljünk arra, hogy azon fákat, melyek alatt fogyasztható zöldség­félék vagy virágzó növények vannak, a mérgezések elke­rülése, illetve a méhek vé­delme érdekében permetez­ni nem szabad. A szakemberek külön fel­hívják a figyelmet arra, hogy megindult az amerikai fehér szövőlepke lárváinak kelése is. Mivel e kártevő ellen a vonatkozó MÉM- rendelet értelmében a véde­kezés minden kiskerttulaj­donos számára kötelező, ezért a gyümölcs- és ha- szonfákon folyamatosan fi­gyelemmel kell kísérni a hernyófészkek megjelenését, és szükség esetén a védeke­zést, mely jelenleg mecha­nikai úton is megoldható, haladéktalanul meg . kell kezdeni. volt a kifagyás, viszont a csa­padékos májusban erőtelje­sen fejlődtek a bogyók, így a minőség jó. A termés egy részét pia­con értékesítik, nagyobbik részét a Debreceni Konzerv­gyárban dolgozzák fel: fa­gyasztják, illetve üvegekbe rakva tartósítják. Ebben az esztendőben mintegy 400 va­gon egresre számítanak Deb­recenben és környékén. Egresszüret A Fővárosi Kertészeti Vállalatnál virágkötészeti bemutató keretében bemutatkozott Lippert Tamásné, aki augusztus­ban Detroitban a Virágkötészeti Világkupán képviseli a magyar színeket. A képen: Gyümölcsből, virágból, növé­nyekből készül a kompozíció. A virágkötészet magyar mestere Tudományos együttműködés Elkészítette a következő öt évre szóló közös munka- tervét és kutatási program­ját a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Kémiai Kutató Intézete és a Belo­rusz Tudományos Akadé­mia Minszki Hő- és Anyag- átadási Intézete. A hasonló profilú két tudományos in­tézmény között már 10 éve rendszeres az információ- és a tapasztalatcsere. A veszprémi kutatók több kí­sérletet végeztek el a kima­gaslóan felszerelt minszki holográfiás laboratóriumban. Az új munkaterv nemcsak a gyümölcsöző kapcsolat folytatását jelenti, hanem azt is, hogy szorosabbra fű­zik az együttműködést, és újabb témákkal bővítik ki azt. Ennek megfelelően a minszki és a veszprémi ku­tatók közös munkával új típusú szárító és granuláló eljárásokat dolgoznak ki, és a jövőben együtt szabadal­maztatják majd az újabb típusú keverőberendezések kifejlesztésével, főleg olya­nokkal, amelyekben a rezgő mozgást ultrahang felhasz­nálásával alakítják ki. Az olasz vevő elégedett Apró. kutyaólszerű házi­kók. ám annál valamivel nagyobbak. Hosszú sorokban, rendezett formában. Min­den építmény előtt pici „ud­var”. Ezek az úgynevezett Steimann-féle ketrecek. „La­kói” néhány hetes kisbor- jak. Az idő borús, eső utáni és előtti. Az állatok alatt a szalma nedves. Hideg ugyan nincs, de a borjak behúzód­nak a fedett zugba, mintha megfejthetetlen, ősi ösztö­nükkel is éreznék további sorsukat. Hirtelen megmozdul a nyomott csend. Két gondozó beugrik az „udvarba”, a mélyből előráncigálnak egy kisborjút. Az alacsony, bar­na férfi ránéz, majd gyor­san a kezében levő spray- vel az állat homlokára pi­ros jelet fest. S már tovább is lép a következő ketrec­hez. Az eset megismétlő­dik . • A férfi mozdulatait leg­alább egy tucat kíváncsi szempár kíséri. Hiszen itt van az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat két kép­viselője, valamint az Ágker Kft-é. Hivatalból jelen van a MERT-es (Minőségellen­őrző Rt), s természetesen a házigazda gazdaság szakem­berei is. No és a főszerep­lők, az olasz vevők ... * Olaszország. A mediterrán éghajlat egzotikumai, a szik­rát szóró tengeri hullámok, a hegyek-völgyek bolondos, vidám váltakozása, a kis­városok és nagyvárosok: Ve­lence, Firenze, Nápoly vagy Róma tavasztól őszig várják s magukba szippantják Európa, Ázsia, Amerika szépre-jóra vágyó turistáit. Az ötvenegymilliós ország ilyenkor, mint áradásra kész folyó, többszörösére duzzad. Az itt élő emberek, vala­mint a pihenni vágyó „be­vándorlók” élelmiszer-ellátá­sa jól szervezett. A háttér­ben ugyanis kisebb-nagyobb cégek, szervek mozognak. A termelés-beszerzés-feldolgo- zás láncában, egy piciny szem csupán a Cavarzan Pra de Rode nevű, állatte­nyésztésre, kereskedelemre koncentrálódó vállalkozás, de a magyar állami' gazdaságok számára ez fontos partner­kapcsolatot jelent. * Több mint tíz évvel ez­előtt végleg kettévált Ma­gyarországon a szarvasmar­ha-tenyésztésben a hús- és tejtermelés. És minden gaz­daság. választott programjá­nak megfelelően keresztezte, nemesítette állatállományát. Persze, valamit valamiért. Vagyis a magas szintű hús­termelésre képes fajta sokat veszít tejtermelő képességé­ből és fordítva, a több tej érdekében a szervezet kifi­nomodik, csontosodik ugyan, de izomszegénnyé válik. S itt kezdődik az első problé­ma. Egy tejelő tehenészet­ben a haszon a kifejt tejen kívül az évente született borjú. Ha ez netalán üsző. akkor kisebb (volt) a gond. Hiszen edzetten felnevelve a lenyészutánpótlásban szükség lehet rá. (De ma már egyre inkább célszerű a múlt idő használata, mert a saját pót­láson kívül a tenyészüszők iránt a piaci kereslet a sem­mivel egyenlő!) Ám, ha az újszülött borjú bika, úgy meghizlalni azt tíz gazdaság közül legalább nyolcban kész ráfizetés. Saj­nos, ezek a tejelő típusú fajták genetikai adottságuk­nál fogva hízékonyságban nem jeleskednek, még a meglevő jó étvágyuk mel­lett sem. Ennek ellenére mit tehetnek az üzemek? Hiz­lalnak! Igaz, önmagától adó­dik a kérdés: miért nem ér­tékesítik akkor az állatokat fiatal korban? Nos, nézzük mi a helyzet itt. az értékesítés terén? A szabadpiaci védőár 38 forint kilogrammonként. Ennyit ad érte a húsipar is, ha vágó­borjúként értékesítenék a gazdaságok. Ha ellenben to- vábbtartásra szeretnék elad­ni a portékát, úgy az ár minimálisan 44 forint. S milyenek az árbevétellel szemben állítható üzemi költségek? A legtöbb gazda­ságban a borjúnevelés ön­költsége kilogrammonként 50. de inkább 70 forint körül mozog. Szóval a hizlalás nye­reséget nem termel, ám a borjúkori értékesítés is vesz­teséges. Ördögi kör! Ennek ellenére a mezőgazdasági nagyüzemek inkább eladnák a borjakat ésszerű áron, és ha lenne kinek. Valóban nincs vevő? Mag Tibori az .Ágker Kft osztályvezetője: — Az álla­mi gazdaságok végső soron szerencsésebbek e téren, mint a termelőszövetkezetek. Az elmúlt évben ugyanis si­került megállapodást köt­nünk egy olasz céggel. A Ca- várzan Pra de Rode szak­emberei már egy éve vásá­rolnak állami gazdaságokból tejtípusú borjút. Távaly kö­zel 6500-at vettek meg tő­lünk. akkor az árá kilónként 100 forint volt. Az idei vé­tel is hasonló nagyságú lesz, de már sikerült kiharcol­nunk a 105 forintot. Batári Sándor, az Ágker területi képviseletének veze­tője elmondta, a megyéből öt ÁG kapcsolódott be az olasz értékesítésbe. Az el­múlt évben 650 tejesborjút értékesítettek, az idén pedig a májusi vételnél 253-at ... így az állami gazdaságok tejtípusú borjúnevelési gond­ja — úgy tűnilí — ez évre is megoldódik. Mert lesz még borjú, és vétel is. Ér­dekes módon az olasz piac ezek iránt nagy érdeklődést mutat. Az említett cég vá­sárol Franciaországból, va­lamint az NSZK-ból is. Az idegenforgalmi szezon kezde­tétől szüksége van az úgy­nevezett fehér húsú borjúra, amely a tejen táplálás, hiz­lalás „végeredménye”. * Amikor Dino Bonara vé­gigment a' Steimann-féle ketrecek között. egy-egy pillantást vetett a felkínált árura. Elmaradtak az ilyen­kor szokásos mészárosfogá­sok (ez alapján lehet meg­ítélni például a teltséget. hí- zottságot). Elsődleges szem­pont számára, hogy lehető­leg bikaborjút vásároljon és kis súlyban, egészségesen. Végül megvette a nagyobba­kat is. Amíg válogatott, arca rezzenéstelen. Később elége­detten ült a kocsijába. Ügy érezte, jó vásárt csinált. Persze, az üzlet akkor iga­zán élvezetes, ha mindkét fél megelégedettségével köt­tetik meg. Jelen esetben ez történt. Balogh Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom