Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-08 / 133. szám

1985. június 8., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Heinúdnémeliben min­den csendes. Legalábbis napközben, amikor a köz­ség munkaképes korú la­kosságának hetven százalé­ka, ezer ember, a telepü­lésen kívül tartózkodik. így aztán csak este érdemes útjára indítani a hangszó­rós kocsit, hogy magneto­A dobol nem sikerült elő­kerítenünk. Viszont bete­kinthettünk az 1951-től ve­zetett, s szakértő által hi­telesített, 404 számozott lappéldányt tartalmazó do- bolási könyvbe. Közérdekű közlemények az ötvenes évek elejéről: „'Burgonyát csak enge­déllyel lehet vermelni. Aki a burgonyát engedély nél­kül vermeli el, ellene a feljelentést megtesszük." „Akik a község fásításá­nál részi akarnak venni, je­lentkezzenek a tanácsházán. A napszámot azonnal fize­tik." „'Értesítjük a község la­kosságát, hogy egy darab konyhaszekrény á r verésre kerül.” „A kukorica, napraforgó és burgonya betakarítása­kor a beadási könyvet min­denki vigye magával, hogy azt ellenőrzéskor fel tudja mutatni." „Papp Károly, veres szí­nű üszőjének marhalevele elveszett. Aki megtalálta, adja le a tulajdonosnak Le­nin utca 9. szám alá." „Értesítjük a horgászo­kat, hogy a hét kél nap­ián csempell.vel halászhat­— Mindig is igyekvő, szorgalmas nép laktu, ezt a községet" A személygépko­csik száma meghaladja a háromszázat, szeptemberre elkészül a vízműhálózat, közös pénzből finanszíroz­zuk azt a nagy vállalko­zást, amelynek nyomán vagy kétszáz telefonkészü­lékkel belépünk a crossbar­rendszerbe, s nem titok, hogy a gáz bevezetésével is kacérkodunk. Rengeteg új ház épül, s ezek többsége bármely város díszére vál­na. A lélekszám tizenöt éve folyamatosan nő. A lakos­ság száma, a majd kilenc-, száz fős Hernádkakkal együtt 44.'!2. Szóval, nem vagyunk szegények, nem panaszkodunk, de többre törekszünk. A larjács 17 millió forinttal gazdálko­dik. Mindenre persze, nem jut belőle, de mindig szá­míthatunk a lakosság ak­tív közreműködésére. A végrehajtó bizottság titkára, Panyiic József te­szi teljesebbé a képet: — Tény, hogy a község ezeréves történetében az utóbbi évtized a leglátvá­nyosabb, a legdinamiku­sabb. .ló a közlekedés (a helyi autóbuszjáratok szá­ma napi 55). jó állást kí­nál a sörgyár, a csavar­gyár, s Miskolcon is leg­alább ötszázan keresik a kenyerüket. Nagy múltja van itt'a fóliázásnak, bár az utóbbi időben a költsé­gek növekedése és az ér­tékesítés nehézkessége né­A kivétel erősíti a sza­bályt. Van, aki helyben akar boldogulni. A hűtő­gépszerelő-kertész, s amúgy ezermester, Mikita István odahagyta a Bocsi Sörgyá­rat, s fóliázni kezdett. Hol­land palántamagot szerzett fonszalagról közhírré legye a közérdekű híreket: a vá­lasztásról, kulturális ren­dezvényekről, eladó hol­mikról. De hol van a hajdani kisbíró, Hajdú Balázs dob­ja, amelynek pergő hang­ja egybeterelte a falu fi­gyelmét? nak a Hérnádon, de csak az Észak-magyarországi Horgász Egyesület kebelén belül." A község niég régebbi krónikáját Elizeus Ilona IV. évfolyamos magyar—törté­nelem—orosz szakos egye­temi hallgató vetette pa­pírra, jó húsz évvel ez­előtt. Eszerint Hernádné- meti Szent István idejében már létezett. A község a belviszályok miatt többször elpusztult. Tatár dúlta, tö­rök sanyargatta. A névere­det is valószínűsíti, hogy német telepeseket hoztak ide. A katolikus templom 176tl-ban, a református templom 1895-ben épüli. Termőföldje "nagyon jó, és az éghajlat is kedvező a földműveléshez. A monográfia szerzője, Szilágyi György né (a szer­ző időközben férjhez ment), ma is a községben él és tanít. Biztatják, hogy foly­tassa, egéijjűtse ki a dolgo­zatot, hiszen a közelmúlt is számtalan eredményt, feljegyzésre érdemes ese­ményt hozott. Erről érdek­lődtünk Novák Lászlóné ta­nácselnöktől. mileg visszavetette a zöld­ségtermesztést. De majd minden háznál foglalkoz­nak állatokkal (gyakori a nyári disznótor), s nincs család, amely ne vállalna részesművelési a termelő- szövetkezetben. Az elmúlt vasárnap is a tél falu a répa földön dolgozott. A mezőgazdasági nagy­üzemről a termelőszövetke­zet párttitkárát, aki egy­ben három község és két település párt vezetőségének titkára is, Zsuga Józsefet kérdeztük. — A „termelési nagydij- jal" kitüntetett Hernádvöl- gye Tsz 1200 tagot számlál (nyolcszáz nyugdíjasunk van!), az alkalmazottak szá­ma háromszázra rúg. A 860 millió forintos termelési ér­téket a jó hírű növényter­mesztés, a szarvasmarha- és baromfitartás és a mel­léküzemág adja. A kesz- t.vűüzemben 250 lány és asszony dolgozik, a gépko­csiszervizben évente 250 IFA-t- javítanak. A „szig- ling” üzemben — nyugat­német kooperációban — ékszíjat gyártanak . . . Nem­csak a zárszámadás jeles napja a tsz-nek, hanem a Borbála-napi, hagyományos ünnepség is. Itt köszöntjük azokat a házaspárokat, akik ölven éve kellek egy­be. De a tsz is patronálja a község öregjeinek szoká­sos, november 7-i találko­zóját. Tavaly szinte kicsi­nek bizonyult az iskola, ötszázan jöttek el. be, s vett egy mozdonyt. Illetve egy kiszuperált 875- ös lokomotív kazánját. Húszezer forintért jutott hozzá, de felsorolni is sok, hogy mennyibe került a fó­lia, az olajtartály, s pa­naszkodásnak is tűnhet. hogy ezen a kemény télen nyolcszáz mázsa szenei és 15 ezer liter óla iát fűtött el. A háromgyermekes, szim­patikus házaspár (az asz- szony szakképzettsége fod- rásk), ezer négyzetméter fólia alatt gazdálkodik. Bácskai paprikát, kígyó­uborkát és holland (a Sluis & Groot cég által márká­zott) paradicsomot termel. Biztos, hogy ők ettek (ehet­tek volna) leghamarabb le­csót a környéken. De ná- luknál többet kevesebben éjszakázlak. Égy maszek zöldségtermelőnek meg kel! tanulnia szakaszosan alud­ni, s nem szabad dohányoz­nia. A növények roppant érzékenyek. Vendéglátóink jóvoltából végigbújtuk az emberma­gas paradicsom palántákat nevelő, párás fóliasátrakat. Hátunkra ragadt az ing, körülöttünk megritkult a levegő. A gazda az idén 58 mázsa paradicsomra kötött szerződést a szövetkezettel. Nemcsak termel, értékesít, hanem fuvaroz is. Boltról boltra jár, s hoppon ma­rad, ha valamelyik alföldi zöldséges az ö árának „alá- ígér". Nem kérdjük, nem mond­ja, hogy mennyit keres. La­kása szép, bútorai újak. Aki irigyli. csinálja utána... A ház még nem nyerte el végleges színéi, az ud­varon — valószínűleg az építkezésből visszamaradt gerendákból ácsolt hintán — kél kisgyerek" csimpasz­kodik; a házigazdák kislá­nya és barátja. Anita bol- Vlogan szalad hátra a még igazításra szoruló tyúkól felé, ahonnan a húsvétra kapott fehér és szürke nyu­szikkal tér vissza. Édes­anyja: Veréb Lászlóné az. emeletes ház konyhájába, onnan pedig a földszinti nappaliba invitál. A gyer­mek a közelmúltban esett át a himlőn, ezért talál­juk otthon az anyukát, aki egyébként a Borsodi Ven- déglálóipari Vállalat irat­tárosa. Apukát Miskolcról, az Avas tetején levő ABC- áruházból várják haza. Veréb Lászlóné és férje négy évvel ezelőtt szinte fillér nélkül kezdett hozzá az építkezéshez... mára már belakják mindhárom szobát, télen központi fű­téssel melegítették a . há­zat . .. de láthatóan évekig lesz még mit tenni a ház körül és a házban, miköz­ben a családi költségvetés legnagyobb része — hason­lóan számos fiatal család­hoz — az OTP csekkszám­láira kerül. — A szüleim, a teljes ro­konság és a barátok jöttek segíteni — mondja a fiatal- asszony. — Kalákában építkeztünk, mint minden­ki itt a Ribizlisben. Alig egy-két év alatt nőttek ki .gyönyörködtető létesítmény. Szerencsés ötvözete a ré­ginek és az újnak, hiszen az 1929-ben emelt kastély éppúgy a gyerekeket szol­gálja, mint az új épület, vagy a pompás park: És már alapozzák a tornater­met is. A jövő év szep­temberétől itt már labda pattog. Szűcs Barnáné, az igaz­gató. elégedett és boldog ember. Harmincadik éve pedagógusa a községnek. — Örömmel mondhatom, hogy kezdjük kinőni az is­kolát. Egyre több az első A korábban már idézett község vezetők figyelmezte­tése jut az eszünkbe: nem mindenki gazdag Hernád- németiben, aki annak lát­szik, s nem biztos, hogy a mai viszonyok között tehe­tősnek számít az, aki há­zat épít. A Ribizlis nevű új lakótelepen két vendég­látóhely is épült. A Vere­bes presszó és a Karikás kocsma. Az előbbi diszkó­val, kuglipályával csábítja a vendégeket, az utóbbiban biliárd is van. Bár az árak harmadosztályúak, a ki­szolgálás és a környezet városi színvonalú: mégsem megy valami fényesen a bolt. Az új házak új lakói fogják a pénzt, s mégoly szerény élvhajhász élveze­tekre sem futja. CsucsiJó- zsefné, a Verebes főnök­asszonya panaszolta, hogy a húszon valahány ezer .fo­rintos kávéfőző masina tíz emberi szolgál ki naponta. A környék szilváskertjei megadják a pálinkát, a kertek szőlője megtenni a bort, a kedvezményes sör- tikett pedig valóságos vál­tópénzként szolgál a Böcs- csel ikertestvér községben, így aztán a sok helyről származó pénzt téglára, ce­mentre, bútorra költik a németiek. Otthonteremtés — kalákában 1 Iskola a parkban Az iskola szivet-lelkel az utcák a földből. Még most is eljárunk egymás­hoz „visszafizetni" a mun­kában kapott segítséget Hogy, mennyibe került a ház? Tulajdonképpen a kölcsönből építettük fel. hi­szen nem volt módunk pénzt gyűjteni. A szüléink is nagyon sok áldozatot hoztak, élére raklak min­den forintot, aztán meg itt húzták a gerendákat, ke­verték a maltert, rakták a téglákat, illesztették az aj­tókat, ablakokat. Tulajdon­képpen egy év alatt felhúz­tuk a házat, de akármilyen gyorsnak is tűnik ez az idő, volt miért idegesked­ni .. . Aki építkezésbe vág, az ludjá, mit jeleni besze­rezni az anyagokat. Sűrűn gyújt rá a ciga­rettára — talán az épít­kezés ideje alatt szokott rá ... A konyhában idő­közben lelőtt " a kávé .. . palackos gáz adja az ener­giát a családi tűzhelynek... jó lenne a vezetékes gáz... Mielőtt elbúcsúzunk, be­kukkantunk az előszobából nyíló helyiségbe: — Eredetileg garázsnak terveztük, meg is hagytuk az ajtót, de később, ami­kor a kerítést állítottuk, ablakot lettünk a helyé­re . . . Nem hiszem, hogy egyhamar kocsink lesz . . . Nagyon sok a törleszteni valónk ... És szeretnénk második gyereket is, hiszen Anita már ősszel iskolába megy . . . osztályos, s ez a település vitalitását jelzi. Szerettük volna bevezetni az állandó délelőtti , oktatást, de — szerencsére — sokan va­gyunk. Növendékeink szár ma jelenleg meghaladja a félezret, s a tervek szerint még négy újabb tanterem­mel gyarapszik az intéz­mény. A pedagógusok több­sége helyben lakik. Tudom és hiszem, hogy az iskola szakmai színvonala, techni­kai felszereltsége lépést tud tartani a település fejlődé­sével. Mert a jövő olyan lesz, mint amilyen a ma is­kolája. Ötszázan jöttek el Kora reggel és késő délután él a falu. Az 1500 aktív ke­reső 70 százaléka ingázik. Távolugrás, testnevelési órán, A kertész, aki mozdonyt vett a kastélykertben és paradicsomot termeszt „Virágéknál ég a világ..." - énekelhettük volna, holott csak a nyár elejére maradt disznótor lángja csapott fel az udvaron, aminek örömére még a fővárosból is érkeztek barátok . .. hiszen ők még ilyet nem láttak, nem kóstol­tak ... A hajdani kastélyból iskola lett. {Bal oldali kép.) Egy szép, régi ház a sok új között. A lózsef Attila utca 55. szám alatt lakó Lövei Ida néni szeptembertől felejti az udvari láncos kutat. A vízvezeték kifolyóját éppen a kapuja előtt szerelték fel. (Jobb oldali kép.) Egy csokor gyerek az egyre növekvő létszámú iskolából Készítették: Brackó István és Szendrei Lőrinc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom