Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-01 / 127. szám

1985. június 1., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Gazdaságpolitikánk a vállalati gyakorlatban Országos tanácskozás Győrött Mintegy háromszáz válla­lati, gazdasági, mozgalmi ve­zető, az oktatásban és a tö­megtájékoztatásban dolgozók részvételével országos pro­paganda tanácskozást tartot­tak Győrött, a közlekedési és távközlési műszaki főis­kolán. A Központi Bizottság agitációs és propagandaosz­tálya és gazdaságpolitikai osztálya, továbbá a Györ- Sopron Megyei Pártbizottság rendezésében sorra került Gazdaságpolitikánk a válla­lati gyakorlatban című két­napos konferencián összesen huszonkét előadás hangzott el, amelyet élénk, konstruk­tív vita követett. Rendkívül időszerűnek, he­lyénvalónak bizonyult ez az országos összejövetel, ame­lyen a XIII. pártkongresszus határozata tükrében, a vál­lalatok példáin, gazdálkodá­sán keresztül, a vállalati stratégiát, a piaci hatáso­kat, s nem utolsósorban az emberi tényezők szerepét vizsgálva kaptak tájékozta­tást a résztvevők a magyar gazdaságban végbemenő fo­lyamatokról, s a jövő leg­fontosabb tennivalóiról. Az sem véletlen, hogy ez alka­lommal éppen a legeredmé­nyesebben gazdálkodó válla­latok, szövetkezetek, intéz­mények vezetőit kérték fel az általuk irányított szer­vezetek tevékenységének be­mutatására. Ide kívánkozik az a megjegyzés is, hogy a szóban forgó huszonkét vál­lalat, szövetkezet és intézet meghatározó szerepet tölt be a magyar gazdaságban. Eb- "ből következik az is; csak hasznára lehet egész társa­dalmunknak, hogy a tanács­kozás előadói a nagy nyilvá­nosság előtt számot adhattak arról, hogyan oldják meg feladataikat, milyen mérték­ben tudják fokozni jövede­lemtermelő képességüket. Erről beszélt megnyitó elő­adásában Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosz­tályának vezetője is, aki egyebek között szólt róla, hogy napjainkban a válla­latoknak a korábbiaktól el­térő, újszerű feladatokat kell megoldaniuk. Ehhez azon­ban elengedhetetlen, hogy bátorítsuk a vállalatokat, il­letve a vezetőket a belső tar­talékok feltárásában, kiak­názásában, az érdekeltség növelésében. Persze, mindez nem képzelhető el a válla­lati önállóság növelése nél­kül, ami szintén az egyik legfontosabb gazdaságpoliti­kai tennivaló. Az előadó azonban óvott attól, hogy ezzel a lehetőséggel a válla­latok visszaéljenek, ugyanis az önállóság előtérbe kerü­lése nem jelenthet, és nem is jelent teljes függetlensé­get a magyar gazdaságtól. Ugyanakkor a nagyobb ön­állóság az eddiginél bát­rabb. kezdeményezőbb ma­gatartást, nagyobb vállalko­zókészségei. rugalmasságot feltételez. Személy szerint külön is megragadott Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatójának szuggesz- lív egyénisége. Talán ő kap­ta a legnagyobb tapsot elő­adása befejeztével a részt­vevőktől. Miről is beszélt? Többek között a stabilitás és a kockázatvállalás összhang­jának jelentőségét húzta alá. Különösen fontos ez napja­inkban, amikor a szabályo­zók. szinte évente, de már arra is volt példa, hogy fél­évenként változnak. A ve­zérigazgató példákkal bizo­nyította. hogy csak az a vál­lalat képes talpon maradni — megfelelő nyereséget el­érni —. amely nem csupán a mára gondol, hanem előre­látóan. távlatokban gondol­kodik és cselekszik, Enélkül szinte bizonyosra vehető, hogy a Taurus sem állna a magyar gazdálkodó szerveze­tek élvonalában. A hosszú távra szóló vállalati straté­gia kialakításának is kö­szönhető. hogy a magyar gu­miipar, amely nem rendelke­zik hazai nyersanyaggal, az elmúlt esztendőben a külke­reskedelmi forgalmát már nullszaldóval zárta, szemben az előző évek 30 millió dol­lárt kitevő negatív szaldóié­val. Arra is joggal büszke lehet a Taurus, hogy például a mélyfúró tömlőgyártásban az egész világon vezető sze­repet tölt be. ugyanis ennek a terméknek a 40 százalékát a Taurus szegedi gyára biz­tosítja. Talán kevesen hallottak róla. hogy a Medicor Művek — amelynek Miskolcon is működik gyáregysége — a vállalat profilját tekintve, a világ első tíz cége közé tar­tozik. Termékei még a vál­ságos világgazdasági években is kelendőek voltak a piaco­kéin. Ha azonban a Medicor hatékonysági mutatóit vesz- szük szemügyre, a nagyvál­lalat már messze elmarad a világ élvonalától. Ezzel kap­csolatban mondta Martos István vezérigazgató: — A jövő egyik legfontosabb fel­adatának tekintjük a ver­senytársakkal szemben meg­levő hatékonysághátrány csökkentését. A Medicorban azt tervezik, hogy az elkö­vetkező öt esztendőben a ter­melést. illetve az árbevételt 50 százalékkal növelik, ugyanakkor a megnöveltedet I feladatokat egy harmaddal kevesebb létszámmal oldják meg. — Keressük azt a hat­ezer embert, aki tisztességes munkával, megfelelő jöve­delem ellenében hajlandó ki­tűzött céljainkat valóra vál­tani — mondta a vezérigaz­gató. A kétnapos tanácskozás be­fejeztével nagyon találóan jegyezte meg Ballai László, az MSZMP Központi Bizott­sága gazdaságpolitikai osz­tályvezetője: — Előrehaladá­sunk egyedül tőlünk, mun­kánktól. erőfeszítésünktől függ. s csak a magunk ere­iére támaszkodhatunk, ma­gunknak kell keresni a le­hetőségeket a fejlődés meg­gyorsítására. Jól tudjuk, hogy az egész magyar gaz­daság ma még nem tart ott. ahol a tanácskozáson bemu­tatott huszonkét vállalat. So­kat tehetünk azonban azért, hogy példájukat követve minél több jól gazdálko­dó, nyereséges, jövedelem- termelés fokozására kénes szervezet legyen az ország­ban. Lovas Lajos Botló ló A közmondás szerint a ló is megbotlik, pedig négy lába van. Továbbá: csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik. Lehet-e hibátlanul élni? Lehet-e hibátlanul dolgozni? Az ellenérvek sodrásában gyöngécskének tű­nik minden jelszó, amely a Dolgozz hibátlanul! munkarendszer téziseinek megvalósítására ösz­tönöz. Igaz, manapság kevesebb szó esik er­ről a befektetés nélküli termelés-racionalizálá­si rendszerről, ha úgy tetszik, pénz nélküli be­ruházásról, holott soha annyit nem beszélünk a termelés ésszerűbb megszervezéséről, mint most. Tény: ember nincs hiba nélkül. De a No- bel-díjas argentin író pikáns bölcsessége le­gyen ars poeticája szigorúan közgazdasági elemzésünknek is: a 'világ összes nőjével hál­ni nem lehet, de törekedni kell rá. Törekedni kell rá! A DH munkarendszer nem a hibást, hanem a hibát keresi. Keresi, törek­szik rá; tudva azt, hogy a termelésben elkö­vetett hibák kilencven százaléka az ember hi­bája; tudva azt, hogy a hibák hetven száza­léka vezetői, döntési hiányosságokra vezethető vissza. Az alulról kezdeményező, ha úgy tetszik, spontán termeléskorszerüsitö rendszerek rop­pant demokratikus és roppant bölcs módszer­rel operálnak. Abból indulnak ki, hogy egy tíztagú brigád együtt okosabb, mint tíz em­ber - külön-külön. És ez a megállapítás na­gyobb léptékben is igaz. Egy tíz évvel ezelőtt készített nyomtatvány így biztatta a December 4. Drótmüvek egyébként is sok világszabada­lommal rendelkező kollektívájának tagjait. „Nézd rneg, mi van, aztán láthatod, mi lehet!” Ha formálisan fogjuk fel ezt az utasítást, ak­kor ez „nyílt lazítás" a meglevő termelési, szer­vezési, gazdálkodási stiuktúia ellen. A kétel­kedés gondolatát hinti el egy olyan közegben, ahol mindennek klappolnia kell, ahol a terv szigorú, ahol a főnökök féltékenyen vigyázzák a saját és az alájuk rendelt közösség presztízsét. Aminek értéke van, vagy lehet, annak ára is van, azért fizetni kell. A tandíj ebben az eset­ben azt jelenti, hogy számolni kell néhány ki­próbált, de a régi beidegződés szerint dolgozó ember érzékenységével, be kell kalkulálni az „okostónik", a konjunktúra-lovagok okvetetlen- kedő fecsegését. Ám néhány okos javaslat hul­lámot vethet az állóvízen. Nemcsak a további gondolatoknak nyithat utat, hanem bátorsá­got is adhat. Bátorságot a beleszólásra. Az évtizedek óla sikert sikerre halmozó huzalmű I. gyáregységben ezzel, a nyomtatásban is megjelent mondattal serkentették egymást az emberek: „Ne félj saját ötleteidtől, védekezz uj gondolatokkal a régi megszokások ellen!" Az ilyen önkéntes, szabad folyamatokban természetesen magas az elvetélt kísérletek ará­nya. A hibátlanság piramisa a hibák, téve­dések, felismert tévedések csonthalmain épül. Még a nagy hagyományokkal és eredmények­kel dicsekvő újitómozgalom is mintegy het­venszázalékos találati aránnyal dicsekedhet. A legjobb puskás is mellédurranthat, de lőni kell ahhoz, hogy jó legyen az eredmény, hogy egyáltalán talalat legyen. Kört a legkönnyebb körzővel rajzolni. De úgy is lehet, hogy körö­zünk a ceruzával a papiron, szabad kézzel, segítség nélkül, sok fantáziával. A sok görbe vonalban biztos, hogy benne van az igazi kör. Brackó István A Tanácsköztársaság hadseregének 3. számú páncélvonata, amely részt vett a Barcika környéki harcokban. (A korabeli felvétel eredetije a Hadtörténeti Intézetben van.) n vörös páncélvonat Amikor 1971-ben kétéves országjáró körútját befejez­te a felújított 12-es pán­célvonat. olyáin döntés szü­letett. hogy a szerelvény maradjon Zánkán az. úttörő- városban, ott emlékeztessen a hősi múltra, a 376-os pán­célozott mozdony pedig ke­rüljön vissza Miskolcra. A Miskolci Járműjavító dol­gozói is ragaszkodtak eh­hez. hiszen a vonat a mis­kolci csomópont fiatal szak­embereknek lelkes munkája eredményeként születeti új­já. A mozdony talapzatra kei ült. s azóta néma tanú­ként őrzi a Tiszai pályaud­var előtti teret. Emberek ez­rei haladnak el mellette. ho°y néhány perc múlva el­ragadja őket a város, vagy a pályaudvar forgataga. Mi­re emlékezteti az utca em­berét. napjaink ifjúságát egy páncélozott öreg gőzös?! A Tanácsköztársaság előtt a 'magyar vasutasoknak, az Istvántelki Főműhely, a Budapest Északi Főműhely munkásainak, sok-sok név­telen vasutasnak jelentős szelep jutott ebben a hősi harcban, az új népi hatalom védelmében. Páncélos csapa­tok hiányában, az akkori viszonyok között a gyors­nak. mozgékonynak mond­ható páncélvonatok lehető­séget teremtettek a támadó éS' védekező harc új for­máira. váratlan betörések­re az ellenséges vonalakba. A 3-as számú páncélvonat már április 29-én felvette a harcot a barcikai állomáson, a 7. sz. páncélvonal Ede- lénynél a Bódva völgyét véd­te. a 11-es sz. Szilvásvárad­nál biztosította egy zsákmá­nyolt páncélvonat elvonta- tásút. 1919. május 20-án a Miskolci Járműjavítóban ké­szített 12-es sz. páncélvonat áttörte a Miskolc körüli frontot, súlyos harcokban az ellenséget visszavonulásra kényszerítette. Május 22-én élénk katonai tevékenység jellemezte a Sajó és Bódva völgyét. Páncélautók, kato­nai oszlopok, géppuskás ala­kulatok. csapatok haladtak Miskolc visszafoglalására. A 12-es páncélvonat ism°t el­lenlökést hajtott végre. Az erős ágyú- és géppuskatűz- ben az ellenség meghátrált, maid pánikszerű menekülés­be kezdett. Ezzel a Miskolc elleni támadás kudarcba fulladt. Május, 30-án a hadsereg főparancsnoksága újabb pa­rancsa értelmében megin­dult a Vörös Hadsereg észa­ki hadjárata. A 10. dandár végigharcolta a Bódva völ­gyét. súlyos harcokban fel­szabadította Szendrőt. júni­us 9-re az egész folyóvöl­gyet. A miskolci és környék­beli munkásokból álló 5. munkásezred és a 3. sz. páncélvonat váratlan megje­lenése biztosította Pulnok é.s Bánréve elfoglalását. Ülra keltek a legendás páncélvo­natok. hogy a hidasnémeti, a salgótarjáni vonalon. az Ipolyságban, az északi vége­ken győzedelmes csatákban védjék a Tanácsköztársasá­got. Az idő. a korszerű techni­ka túllépte a páncélvonatok korát. A Tiszai pályaudvar előtt álló mozdony ma is emlékeztet: a dicső csatákra, csapatokat mozgató vasuta­sokra. páncélvonatokra, ke­zelőikre, a Magyar Tanács- köztársaság 133 napjára. Husonyica Gábor Gondoskodnak a gyermekekről, az öregekről H tanácsi inkát éltékelték a matyó városban Az elmúlt esztendő szűkös anyagi lehetőségei valameny- nyi tanácsi. dolgozót takaré­kos. a tartalékokat és az adott lehetőségeket jobban kihasználó gazdálkodásra késztetett. így történt ez Mezőkövesden is. ahol a ta­nácsi tervekben szereplő fel­adatok megvalósításához so­kat segítettek a helybéli la­kosok is. társadalmi összefo­gásukkal. munkájukkal. Mindezek eredményét a kö­zelmúltban összegezték a Mezőkövesd Városi Tanács ülésén, számot adva az 19114. év.i költségvetés és fejleszté­si alap felhasználásáról. A működéshez, működte­téshez rendelkezésre álló pénzből igyekeztek a lakos­ság széles rétegeit érintő el­látás színvonalát megőrizni. Igaz, esetenként gondot oko­zott a zöldáru akadozó szál­lítása. ennek ellenére külö­nösebb panasz nem volt az élelmiszer-ellátásra. A város piacát újabb standokkal gya­rapították. ma már több he­lyen. kényelmesebb körül­mények között kínálhatják itt az árusok portékáikat. Az utak karbantartására, kor­szerűsítésére. a belvízelveze­tési program folytatására, a Omnibusz közlekedik az idei nyáron a Velencei-tó­nál. A lóvontatású jármű a déli parton. Agárdlól Velen­céig szállítja majd a roman­tikára vágyó utasokat. A múlt század tömegközlekedé­si eszközeit utánzó díszes al­kalmatosságot a Velencei­tavi Költségvetési Üzem Pece-patak medrének rende­zésére kiemelt figyelmet for­dítottak tavaly Mezőköves­den. csakúgy, mint a közvi­lágítás rendszerének felül­vizsgálatára, a hiányzó lám­pák pótlására, avagy az Eg­ri és a Bogácsi út lámpái­nak korszerűsítésére. Az üdülőhelyi díjak bevé­telét a hőfürdő infrastruktu­rális ellátásának fejlesztésé­re fordították. Befejezték például az Olajfa út csator­názását és korszerűsítését. Az elmúlt évtől működik az öt- venágyas reumakórház, A város egészségügyi szolgálta­tásának bővülését is jelentet­te a két munkahelyes szak­orvosi rendelő átadása, emel­lett pedig javítottak a szü­lőotthon működési feltétele­in is. A gyermekes szülök örö­mére 1964 szeptemberétől a Ságvát i Endre úton 40 gyer­mek ellátására alkalmas böl­csödét adtak át. Az idős em­berek étkeztetéséről pedig már a 240 ezer forintos fel­újítással elkészült öregek 'napközi otthonában gondos­kodnak. ezáltal húsz idős asszony és férfi mindennap­jait próbálják könnyíteni, szebbé tenni. Mezőkövesden megrendelésére egy gárdo­nyi ezermester készítette el több hónapos .munkával, ko­rabeli tervrajzok alapján. Egyszerre 30 utast szállít. Június közepén — az ide­genforgalmi főidényben — indul útjára, s kora őszig közlekedik majd. Különjárat­ként is igénybe vehető lesz. jelenleg húsz rászoruló ré­szére biztosítanak szociális étkeztetést, a házi szociális gondozás keretében tizenhét társadalmi gondozónő ápoi negyvennégy időskorút. A matyó városban is — mint megyénk számos más településén — magas a hát­rányos helyzetű gyermekek száma. Meghaladja a három és fél százat, akik részére a gyámügyi segélyből rendsze­resen adnak bizonyos össze­get ruházkodásra, tanszervá­sárlásra. A beruházásra fordítható összeg felső hátát át 65 mil­lió forintban határozták meg az elmúlt esztendőben. Ezt ugyan túllépték, de olyan beruházások valósultak meg. illetőleg kezdődtek el. ame- lvek jól szolgálták a város fejlődését. Ebben első helyen a cél- csoportos lakásépítés szere­pelt. A Ságvári Endre úton négy lakást és negyvennyolc garzonházat adtak át, ugyan­akkor megkezdődött két ti­zenkét lakásos ház építése. Az egészségügyi ágazat­hoz tartozó, negyven gyer­mek ellátására alkalmas böl­csőde átadása határidőn be­lül megtörtént, hasonlóan két orvosi rendelőben is megkezdődött a gyógyító- munka. A Tanácsköztársaság úti 48 lakásos ház földszint­ién új könyvtár gazdagítja a művelődés lehetőségeit. A vízgazdálkodási ágazat egyik legjelentősebb beruhá­zása a városközpont szenny­vízcsatornájának építése. Saj­nos, a tervezetthez viszo­nyítva e munkálatokban le­maradás van. a tavaly hosz- szúra nyúlt hideg időjárás miatt. (monos) Omnibusz a Velencei-tónál

Next

/
Oldalképek
Tartalom