Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-07 / 132. szám

Megnyílt a Tallózó (4. oldal) Félidei számvetések (5. oldal) Heti rádió- és tv-míísor (7. oldal) Huszonöt éves a szakszervezeti könyvtárhálózat Emlékülés az SZMT-ben Borsod megye gazdag mun­kás-kulturális hagyományai között igen jelentős szerep jutott mindig a könyvtárak­nak. Munikáskönyvtáraink között nem egy már hosszú évtizedekkel a felszabadulás , előtt a munkásság művelődé­sének alapvető bázisa volt. Ózdon például 101 esztendős múltra tekint vissza a könyv­tár. Borsodnádasdon 97 éves, ugyanennyi időre tekinthet vissza Sajószentpéteren és Diósgyőrött is. A mai szak- szervezeti könyvtárak, ame­lyek döntő többségben a nagy múltú bibliotékákból fejlődtek ki. méltán tekintik magukat a nagy hagyományok örökö­seinek.. Megyénkben 25 évvel ezelőtt jött létre a megye szakszervezeti könyvtárháló­zata, .s az azt irányító SZMT Központi Könyvtár. Erre a jubileumra emlékeztek — az ünnepi könyvhét rendezvé­nyeihez kapcsolódva — teg­nap a Szakszervezetek Borsod Megyei Tanácsának székha­zában. Kiállítás vezette be az em­léknapot, amelyen a negyed­százados múltra emlékeztető dokumentumokat tekintheti meg az érdéklődő, majd le­vetítették a Munkáskönyvid­rák Borsodban című, a Ma­gyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójára készített fil­met. Ezt követte az emlék­ülés, amelyen Szűcs Ferenc- né, az SZiMT titkára elnö­költ. s köszöntötte a megje­lenteket. Bevezetőjében szólt a szakszervezeteknek a mun­kahelyi művelődésben betöl­tendő szerepéről, s arról, hogy azon belül a munkából (Folytatás a 2. oldalon) Mennyi legyen egy tál leves? Gyermekeink étkeztetése Ülést tartott a Miskolc Városi Tanács V. B. A gyermek- és diákétkez­tetés továbbf jleszéséről 1980-ban hozott határozatot a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, melyben rögzítet­ték azt is, hogy 1982. végéig az intézményi főzőkonyhákat — melyek korábban a ta- tanácshoz tartoztak — szak- vállalatok kezelésébe kell adni. Milyen változások ta­pasztalhatók az átvétel után? Javult-e az ételek minősége, elégedettek-e az adagokkal a gyermekek? Ilyen és ha­sonló kérdések hangzottak. el tegnap a Miskolc Városi Tartács Végrehajtó Bizottsá­gának ülésén, amelyen a gyermekélelmezés városi helyzetéről tanácskoztak. Jelenleg a Miskolci Ven­déglátóipari Vállalat tizenöt, a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat huszonegy, a Bor­sodi Vendéglátóipari Válla­lat egy iskolai főzőkonyhát üzemeltet Miskolcon. A me­legítőkonyhákat az intézmé­nyek működtetik. Ezek se­gítségével valamennyi óvodás (Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 132. szám Ara: 1,80 Ft Péntek, 1985. június 7. Választási nagygyűlés Csepelen Jl tartós és szilárd békére, a szocializmusra szavazunk Kádár János beszéde Kádár János előadói beszédét tartja Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Csepeli Sport­csarnokban választási nagygyű­lésen találkozott a fővárosi dol­gozókkal. A nagygyűlés a szom­baton sorra kerülő választások előtti utolsó politikai tömeg­demonstráció, záróeseménye a választási előkészületeknek, amelyek során az országgyűlé­si képviselő- és tanácstagjelöl­tek országszerte találkoztak vá­lasztóikkal, kifejtették a Haza­fias Népfront programja alap­ján álló elképzeléseiket, s la­kosságunk széles rétegei tettek hitet az MSZMP XIII. kongresz- szusán elhatározott országépitö célok megvalósítása mellett. Zsúfolásig megtelt a sport­csarnok, ahová a csepeli dol­gozók mellett eljöttek más bu­dapesti munkáskollektivák 'kép­viselői is. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országs Tanácsának elnöke köszöntötte a jelenlevő­ket. Az elnöki megnyitót köve­tően Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnöke és Kállai Ferenc színművész, or­szágos választási listán szerep­lő képviselőjelöltek szólaltak fel, majd Bodor Lászlóné, a Csepeli Papírgyár dolgozója kapott szót. Ezután Kádár János lépett a szónoki emelvényre. Kedves Elvtársak! Bará­taim! Tisztelettel köszöntöm a nagygyűlés elnökségét és minden résztvevőjét. Élve az alkalommal, köszöntőm a televízió nézőit, a rádió hall­gatóit. Az itt jelenlévők sze­mélyében köszöntőm Csepel, Budapest dolgozóit, köszön­tőm a magyar munkásosz­tályt, a szövetkezeti paraszt­ságot, az értelmiséget, az al­kalmazottakat, a választásra készülő, szocializmust építő magyar népet. Az utóbbi hónapokban po­litikai életünk nagyon moz­galmas volt. Nemrégiben zaj­lott le a Magyar Szocialista Munkáspártnak, társadal­munk vezető erejének nagy fontosságú XIII. kongresszu­sa. Azt követően méltóan megemlékeztünk hazánk fel- szabadulásának 40. évfordu­lójáról. Megünnepeltük má­jus elsejét, a munkásosztály, az internacionalizmus nagy nemzetközi ünnepét, és köz­ben megkezdődött a válasz­tási kampány. E politikai események során szó esett a bennünket vezérlő elvekről, politikánkról, céljainkról, helyzetünkről, nehézségeink­ről, a követendő útról, a megoldandó feladatokról. Minden lényeges kérdésről a tömegek iránti bizalommal, nyíltan beszéltünk. Most en­nek az eseménysorozatnak, a választási politikai munká­nak az utolsó szakaszában vagyunk. A lezajlott jelölő- és választási gyűléseket nagy­fokú politikai aktivitás jelle­mezte. Ezeken mintegy más­fél millióan vettek részt, a választóknak több mint 20 százaléka. Számunkra természetesen nagyon fontos, hogy az ál­lampolgárok milliói hogyan fogadták kongresszusunk ha­tározatait és a Hazafias Nép­front állásfoglalását, amely­ben magáénak vallotta pár­tunk országépítő program­ját. Felelősséggel és öröm­mel szólok arról, hogy az emberek nemcsak nagy ér­deklődéssel, hanem megér­téssel, támogatással és tett- rekészséggel fogadták törek­véseinket, s ezt szavakban is kifejezték. Hiszen csak a vá­lasztásokkal kapcsolatos gyű­léseken kétszázezer ember felszólalt és nyíltan állást foglalt. Ez óriási fontosságú. De ennél is fontosabb állás­foglalás fejeződik ki a min­dennapi munka, a párt- kongresszus és hazánk fel- szabadulásának 40. évfordu­lója alkalmából meghirde­tett szocialista munkaver-' seny eredményeiben. A bá­nyászok és a többi szakma dolgozói is sokszor túlórákat vállalva, szabad szombaton, kommunista műszakokon tel­jes erővel dolgoznak, hogy a (Folytatás a 2. oldalon) Bemutatunk három szava­zólap-mintát. Az egyik az országos választási lista sza­vazólapja (baloldalt). A má­sik kettő pedig a választó- kerületek országgyűlési kép­viselőjelöltjei és tanácstagje­löltek olyan szavazólap-min­tái, amelyeken kettő, illető­leg három jelölt neve szere­pel. Az országos választási listán szereplő országgyűlési képviselőjelöltekre a világos­kék színű, nagyobb alakú szavazólop változatlanul ha­gyásával adható le a szava­zat. (A szavazólap-mintán az országos választási lista je­löltjeinek nevei szerepelnek.) A rózsaszínű szavazólap az országgyűlési választókerüle­tek képviselőjelöltjeinek meg­választására szolgál. Ezzel úgy kell szavazni, hogy a két jelölt közül a megválasztani, kívánt nevét érintetlenül hagyják, a másik nevét ki­húzzák. (Ugyanígy kell eljár­ni a helyi tanácstagok ket­tős jelölésének esetében is a sárga színű szavazólappal.) A sárga szavazólappal a tanácstagjelöltekre lehet sza­vazni, akiknél ugyanúgy, ahogy az országgyűlési vá­lasztókerület képviselőjelölt­jeinél, csak egyetlen név ma­radhat érintetlenül; a többi nevet ki kell húzni. (A ket­tős és hármas jelölést fel­tüntető szavazólap-mintán a feltüntetett nevek képzelet­beliek.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom