Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-28 / 150. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. június 28., péntek Hazaérkezett a magyar küldöttség Varsóban csütörtökön be­le jeződött a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának negyvenedik ülésszaka. A szocialista gazdasági közös­ségnek a tavalyi havannai XXXIX. ülésszaka óta elért eredményeit elemző és az új feladatokat meghatározó ta­nácskozásán a tagállamok küldöttségeit a miniszterel­nökök, illetve miniszterel­nök-helyettesek vezették. A KGST és Jugoszlávia közötti megállapodás értelmében az ülésszakon jugoszláv kül­döttség vett részt. Meghí­vottként megfigyelői minő­ségben jelen volt hét fejlő­dő ország képviselője is. Az ülésszak munkájáról közleményt fogadtak el, amelyet később hoznak nyil­vánosságra. A lengyel fővá­rosban csütörtökön ülést tar­tott a KGST Végrehajtó Bi­zottsága is. Erről szintén közlemény jelenik meg. Csütörtök délelőtt plenáris üléssel folytatódott a KGST negyvenedik ülésszaka. A záróülés a kora délutáni órákban kezdődött meg a varsói Hotel Victoriában. A záróülésen aláírták a negy­venedik ülésszak jegyző­könyvét, majd Wojciech Ja­ruzelski lengyel miniszter- elnök, az ülésszak elnöke mondott zárszót. Kiemelte, hogy az üléssza­kot a szocialista internacio­nalizmus és a kölcsönös megértés légköre jellemezte. Elmondta, hogy értékelték mind az eredményeket, mind a problémákat, s ezt az ér­tékelést az ajánlások is tükrözik. Az ülésszakon is teljes volt az egyetértés ab­ban, hogy jobban ki kell használni a szocialista gaz­dasági közösség szellemi és anyagi lehetőségeit, a kél­ás a sokoldalú együttműkö­dés módszereinek és mecha­nizmusának javítására van szükség. Áttekintették az ülésszakon az 1986—1990-es népgazdasági tervek koordi­nációját is. Szó volt a Ku­ba, Mongólia és Vietnam gazdaságának fejlesztésére teendő intézkedésekről is. Ezzel kapcsolatban egyetér­tettek abban, hogy a KGST e három gyengébben fejlett tagállamát szélesebb körben kell bevonni az együttmű­ködésbe. Wojciech Jaruzels­ki rámutatott, hogy a KGST tovább kívánja bővíteni kap­csolatait a fejlődő országok­kal, elvi álláspontja pedig az, hogy a világ valameny- nyi országával hajlandó a kölcsönösen előnyös, egyen­jogú együttműködésre. A KGST negyvenedik ülés­szakán több dokumentumot írtak alá. Lázár György, a Minisztertanács elnöke írta alá azt a keretegyezményt, amely a gépipar számára szükséges rugalmas gyártó- rendszerek kidolgozásában, szakosított és k(x>perációs gyá rtásá nak megszervezésé­ben való sokoldalú együtt­működésről és széles körű népgazdasági elterjesztésük­ről szól. Faluvégi Lajos, u Minisztertanács elnökhelyet­tese irta alá azt a keret­egyezményt, amely a föld­gáznak szállítójárművek üzemanyagaként történő fel- használásáról, illetve az ab­ban való sokoldalú együtt­működésről rendelkezik. A KGST jogképességéről, elő­jogairól és mentességéről szóló konvenciót Marjai Jó­zsef. a Minisztertanács el­nökhelyettese írta alá. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, len­gyel miniszterelnök a 40. ülésszak alkalmából csütör­tökön fogadást adott a részt vevő delegációk vezetőinek tiszteletére. A fogadáson mondott pohárköszöntőjében aláhúzta, hogy az ülésszak teljes mértékben elérte a kitűzött céljait, megerősítet­te, hogy a szocialista orszá­gok egységesek és közösen kívánnak cselekedni. A szo­cialista gazdasági integrá­cióról szólva Jaruzelski ki­jelentette, hogy sok tenni­való van még e téren, a 40. ülésszak eredményei azonban jó alapot teremte­nek a további munkához. Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök pohárköszön­tőjében pozitívan értékelte a varsói ülésszakot. Újabb fontos lépést teltünk a ta­valyi moszkvai felső szintű gazdasági értekezleten kitű­zött célok megvalósítása felé — mondotta. A 40. ülésszak politikai eredménye az, hogy tovább erősödött a szocialis­ta országok egysége. Csütörtökön hazaérkezett Varsóból a Lázár György miniszterelnök vezette ma­gyar küldöttség, amely a kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának 40. üléssza­kán vett részt. A magyar delegáció tagja volt Havasi Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Marjai József miniszterel­nök-helyettes, hazánk állan­dó KGST-képviselője. Falu- végi Lajos miniszterelnök­helyettes, Horn Gyula kül- ügyminisztériumi államtit­kár és Szigeti Károly, ha­zánk állandó KGST-képvi- selőjének helyettese. Kádár János találkozója Willy Brandttal (Folytatás az 1. oldalról) kölcsönös bizalom erősítésé­ben. Megerősítették pártjaik szándékát a kialakult sokré­tű kapcsolatok folytatására. Sí. A találkozón jelen volt Kótai Géza, a Központi Bi­zottság tagja, a külügyi osz­tály vezetője és Kovács Lász­ló, az osztály helyettes ve­zetője, illetve Karsten Voigt, az SPD parlamenti frakció­jának kül- és biztonságpoli­tikai szóvivője és Norbert Wieczorek parlamenti képvi­selő, a Bundestag költségve­tési bizottságának tagja. Kádár János csütörtökön es­te vacsorát adott Willy Brandt, valamint kísérete tiszteleté­re. A vacsorán részt vett Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára és Kovács László, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője. Az Ukrán Szovjet Szocia­lista Köztársaságban tett lá­togatását befejezve, csütör­tökön visszaérkezeti Moszk­vába Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Korábban a nap folyamán Mihail Gorbacsov részt vett és beszédet mondott Kijev- ben az Ukrán Kommunista Párt által szervezeti aktíva­ülésen. Ezen részt vettek az Ukrán KP KB, az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnöksége és az ukrán minisztertanács felelős munkatársai, a terü­leti pártbizottságok első tit­kárai, a tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet vezetői, a minisz­tériumok és főhatóságok pártszervezeteinek titkárai, termelővállalatok, állami gazdaságok és kolhozok ve­zetői, párllitkárai, munká­sok és értelmiségiek. Az aktívaülésen sokolda- ■ lúan megvitatták a tenni­valókat azoknak a felada­toknak a végrehajtásával kapcsolatban, amelyeket a tudományos-műszaki haladás meggyorsításáról megtartott legutóbbi SZKP KB-tanács- kozáson jelöltek ki, valamint az idei és az ötéves népgaz­dasági terv sikeres teljesí­téséhez szükséges további lépéseket. Csütörtökön megkezdte munkáját a 24. közgazdász vándorgyűlés Nyíregyházán, a Váci Mihály Művelődési Központban. A Magyar Köz- gazdasági Társaság által rendezett háromnapos ta­nácskozás témája a gazdasá­gi növekedés, illetve annak feltételei a VII. ötéves terv­időszakban. A vándorgyűlést Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnö­ke nyitotta meg, majd Var­ga Gyula, az MSZMP Sza- bolcs-Szatmár Megyei Bi­zottságának első titkára üd­vözölte a résztvevőket. Ezt követően Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyet­tese tartott bevezető elő­adást. Maróthy László beszéde elején emlékezteti rá, hogy napjainkban gazdasági nö­vekedés alatt elsősorban nem a termelési mennyisé­gek növekedését értjük, ha­nem a fejlődés olyan érte­lemben vett meggyorsítását, amellyel javítható a gazda­ság jövedelemtermelő képes­sége. Azért van erre szük­ség, hogy az így elért több­letjövedelemből mind többet tudjunk belső felhasználás­ra, a termelés fejlesztésére és az életszínvonal növelé­sére fordítani. El kell érni, hogy a szük­séges termelési többlet a jö­vőben a hatékonyság javu­lásából származzon. Az anyagi ágak komplex haté­konyságának, az egy főre ju­tó nemzeti termelésnek, az állóeszköz-hatékonyságnak egyaránt javulnia kell a so­ron következő tervidőszak­ban. Csak ezzel tehetünk eleget annak az alapvető követelménynek, hogy a néogazdaságot dinamikusab­ban fejlesszük. Teendőink tehát elsősorban arra irá­nyulnak. hogy lényegesen nö­veljük a gazdaság jövede­lemtermelő képességét. A termelési szerkezet át­alakítását olyan exportorien­tált termelési és fejlesztési politika szolgálhatja, amely lehetővé teszi a gazdasági, a piaci igényekhez alkalmazko­dó termelési kultúra megho­nosítását. A gyorsabb ütemű gazdasági növekedés érdeké­ben szellemi és anyagi erő­forrásainkat — adottságaink­nak és a nemzetközi műszaki­gazdasági fejlődési irányza­toknak, valamint a kereslet alakulásának megfelelően — néhány kiemelt területre cél­szerű összpontosítani. E feladatok végrehajtása­kor meghatározó szerep jut a külgazdasági feltételeknek. Továbbra is biztonsággal ala­pozunk a szocialista orszá­gokkal, különösen a Szovjet­unióval meglévő gazdasági kapcsolatainkra. A KGST, valamint a kétoldalú együtt­működés keretében megvaló­suló szakosodás, kooperáció és termékforgalom a VII. öt­éves tervidőszakban is alap­vető szerepet játszik gazda­ságunk stabilizálása szem­pontjából. Változatlanul együttműkö­dünk a tőkés országokkal is bevált elveink és gyakorla­tunk alapján. Közismert, hogy a korszerű eszközök és eljárások egy része csak fej­lett tőkés országokból sze­rezhető be. Ezért törekedni kívánunk arra, hogy ezekkel az országokkal — a kölcsö­nös előnyök alapján — to­vább bővítsük a műszaki-tu­dományos együttműködést. Az intenzív gazdaságfejlő­dés útjára történő gyorsabb ütemű áttérés alapvetően gazdaságpolitikánk eredmé­nyes végrehajtásán múlik. Ennek érdekében irányítási rendszerünket folyamatosan és perspektivikusan kell hoz­záigazítani a gazdasági élet realitásaihoz. Eszköztárunk­ban alkalmazni kell mind­azokat a módszereket, ame­lyek segíthetik a hatékony­ság javulását. Maróthy László a továb­biakban kitért a gazdasági és termelési hatékonyságot nagymértékben befolyásoló hazai kutatási, fejlesztési tevékenység fontosságára. Hangsúlyozta, hogy a tudo­mányos eredményeket, a ku­tató-fejlesztő munkát sokkal szélesebb körben kell az üzemekbe bevinni. Az inno­vációs tevékenység nem le­het csupán egyes szerveze­tek elkülönült feladata, ha­nem át kell hatnia egész társadalmunkat. Nemcsak a termelést, hanem az okta­tást. a gyógyítást, a közleke­dést. a kereskedelmet, s a kormányzati munkát is. összességében az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy gazda­ságunk problémáit, valamint legfontosabb teendőinket már felismertük: intenzíven dol­gozunk, de sokszor még ex- tenzív szellemben. A gya­korlat és az eredmény pedig azt mutatják, hogy a sok munka, a szorgalom magá­ban kevés. Talpon marad­tunk. a történelmi leszaka­dás veszélye azonban még nem múlt el. Ennek elhárí­tásához célratörőbben, s fő­leg racionálisabban, szerve­zettebben kell dolgoznunk — hangsúlyozta a miniszterel­nök-helyettes. A TVK-ban teljesítik az idei tervet (Folytatás az 1. oldalról) teség lényeges csökkentésére. Ide sorolnám a vállalatveze­tésnek azt a döntését, amely az egyik fő energiahordozó­nak, a TVK-ban alapanyag­ként használt földgáznak az ésszerű felhasználására irá­nyult. A rendelkezésre álló l'öldgáz-kontingest ugyanis úgy osztották el a TVK-n belül, hogy a fontossági sor­rendet figyelembe véve, minden termelőegységnek jusson annyi belőle, amely egy-egy üzem, gyár „életben tartásához” feltétlenül szük­séges. — Voltak egyéb intézke­dések is a vállalatnál? — Természetesen más irá­nyú döntések is születtek. Ezek közé tartozik, hogy a későbbre tervezett nagyja­vítások, tervszerű karban­tartások egy részét a téli időszakra ütemezték át; a gyárakban, üzemekben felül­vizsgálták a munkaverseny- vállalásokat, az egyes kol­lektívák, szocialista brigádok a megváltozott helyzethez igazították felajánlásaikat. De megemlíthetem a válla­latnak azt a törekvését is, mely szerint a nyári nagy­javítások idejét a lehetősé­gekhez mérten csökkenteni kívánatos, annak a fő cél­nak elérése érdekében, hogy a tervezettnél több idő jus­son a termelésre. E helyen sem szükségtelen szólni ar­ról, hogy ezúttal is, hasonló­an az elmúlt évekhez, a ter­melési sikerek egyik alap­vető feltételének a kombi­nát berendezéseinek magas szintű üzemkészségét bizto­sító színvonalas karbantar­tását kell tekintenünk. — Ezen a SZOT-ülésen is elmondtam, de most is sze­relném hangsúlyozni: a TVK kollektívája mindent elkövet azért, hogy az éves tervben rögzített termelési és export­feladatait a gyárak, üzemek maximális kapacitáskihasz­nálásával teljesítse — foly­tatta a gondolatsort Mészá­ros János. — Dolgozóink egy emberként vállalták, hogy a földgáz- és villamosenergia- korlátozás miatt, 1985 ele­jén bekövetkezett mintegy száznegyvenmillió forint ér­tékű termeléskiesést magas színvonalú üzemvitellel, a kieső idők csökkentésével pótolják és teljesítik a vál­lalat ez évi közel 20 milli­árd forintos értéktervét. — A kongresszusi és a fel- szabadulási munkaverseny ezek szerint nem ért véget, csupán a célok módosultak a kialakult helyzetnek meg­felelően. — A TVK kollektívája az­zal az elhatározott szándék­kal folytatja a múlt évben megkezdett versenyt, hogy az idei terv teljesítésével megfelelő alapot teremtsen a VII. ötéves terv fő céljai­nak valóra váltásához. Ezért is tekintjük mi a szakszer­vezeti munka szerves részé­nek a termelést, a gazdál­kodást segítő tevékenységet. S továbbra is azon leszünk, hogy a. mozgalmi munka sa­játos eszközeivel a termék- szerkezet fejlesztésében, át­alakításában rejlő lehetősé­geket kihasználva — a la­kossági szükségletek kielégí­tése és a szocialista export­kötelezettségek teljesítése mellett — elsősorban a dol­lárrelációban kedvezően ér­tékesíthető exportárualap előállítására, az ésszerű taka­rékosság fokozására, a ter­mékek minőségének javítá­sára ösztönözzük a dolgozó kollektívákat — mondotta végezetül Mészáros János. Lovas Lajos Ismét termel az ÓKÜ oxigénüzeme (Folytatás az 1. oldalról) felmelegítettük a regeneráto­rokat, hozzáfogtunk a szárí­táshoz, majd újrakezdtük a visszahűtést. Tizenkilencedi­kén azonban sajnos rá kel­lett döbbennünk, hogy nem képződik megfelelően az oxi­gén, tehát még mindig van valami baj. A nedvességmé­rők ekkor már jó értéket mutattak, de kiderült, hogy ezúttal tévedtek a műszerek, a szárítás nem volt tökéle­tes. Újra kelleti kezdenünk. — Mikor kezdett újra oxi­gént termelni az üzem? — Vasárnap 20 óra 50 perc­től. Hatezer köbmétert tud­tunk nyerni óránként, a szo­kásos 10 ezer köbméter he­lyett. Hétfőre már visszaállt a megszokott üzemrend. — Milyen veszteségeket okozott az oxigénüzemi za­var a vállalatnál? — Tudomásom szerint 24 ezer tonna acél és 21 ezer tonna hengerelt áru szerepel a veszteséglistán. Gondokat okoz ez az exporlteljesítés- ben és a belföldi felhaszná­lók termelésében is. — Felelősségre vonható va­laki a történtekért? — A vizsgálat a hiba ki­javítása után kezdődött, ad­dig nem volt idő ezzel fog­lalkozni. A karbantartók és műszakosok 12 órákat dol­goztak. minden erőnket és tudásunkat latba vetettük. Szakértőket hívlunik a BVK- tól, az LKM-től, a Dunai Vas­műtől, sőt a berendezés gyár­tói, az NDK-beli szakembe­rek is eljöttek. A vélemények megegyeztek, csak ilyen mó­don lehetett a javítást elvé­gezni. A vizsgálat még tart. de nem hiszem, hogy emberi mulasztás okozta az oxigén­üzem hibáját. l. g.v. Értesítjük ügyfeleinket, hogy 1985. július 1-től valamennyi telepünk és átvevőhelyünk — a bőrszaktelep kivételével — szombaton is nyitva tart 7-11 óráig Fenti időpontban állunk szíves rendelkezésükre. Észak-magyarországi Nyersanyag-hasznosító Vállalat Kijevi aktívaülés Gorbacsov részvételével

Next

/
Oldalképek
Tartalom