Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-26 / 148. szám
1985. június 27., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Borsodból a Himalájába Egy út — két vélemény Sokat, utazom és úgy érzem, hogy egy jó sima úton az ember észre sem veszi az idő múlását, csodálhatja a tájat. Nem így van ez a Sa- jólód és Bocs közötti útszakaszon, ahol ugyancsak szép tájon — erdő mellett — haladunk el, ám bámészkodás helyett görcsösen meg kell markolnunk a kormányt. Néhány héttel ezelőtt kezdték el az útburkolat javítását a szakemberek és akkor a sebességkorlátozás miatt sem bosszankodtunk. Azóta már elkészült az út, de micsoda munkát hagytak maguk után az emberek! Ügy érzem így elrontani mi autósok is el tudtuk volna — szakemberek nélkül — persze idővel és ráadásul ingyen. Ez az útszakasz is belekerül néhány ezer forintjába a népgazdaságnak, mint ahogy belekerült a Kistokaj—Szirma közötti is, ami ügyes kezű emberek munkáját dicséri. Miért ez a különbség? Pocsai Lajosnc Bőcsről * Nem csudán a fenti levélre válaszolva, de a témához szorosan kapcsolódva adjuk közre a tájékoztatást, amit Varga Józseftől, a Miskolci Közúti Igazgatóság igazgatójától kaptunk. „Az elmúlt években bekövetkezett árváltozások érzékenyen érintették a közlekedésépítést is. Az aszfaltárak 70—100 százalékos emelkedése az olcsóbb és energiatakarékos pályaszerkezetek felkutatására és alkalmazására ösztönöznek. Ma mar egyre sikeresebben használjuk a bi- lumenemulziós felületi bevonásokat és a különféle kohósalakos technológiákat. Ilyen technológiát alkalmaztunk a Sajólád—Bocs összekötő úton, amelynek lényege, hogy helyi anyagok felhasználásával, melegítés nélkül gyártható és építhető be a keverék. A kérdéses szakaszon az építés közben előfordultak olyan problémák, amelyek a burkolat felületén egyes helyeken gyűrődéseket, hámlá- sokat okoztak. Ezek nagy része a kedvezőtlen, csapadékos időjárásnak tudható be. Ez a megerősítés csupán közbenső rétegnek felel meg a felső három centiméter vastag felső réteg alatt. A felső réteg felhordását is megkezdték az elmúlt héten és július közepére elkészül. . Jótett helyébe — ne várj semmit... A közelmúltban nem sokkal éjfél előtt az M3-as úton a Hatvanhoz közeli benzinkút után kísérőm felfigyelt egy felnyitott motorháztetejű Trabantra. Megálltunk, a kocsi mellett két fiatalember tanakodott. A megszakítóval volt valami baj, és pótalkatrész nem volt. A kísérőm ért az autószereléshez, így rögtön beállt harmadiknak segíteni. Kérdezte a fiúkat, hogy honnan jöttek. A kocsitulajdonos Sátora 1 j a új hely ről, k isérő j e Miskolcról. Ez utóbbit szemmel láthatóan nagyon idegesítette, hogy az idő vészesen rohan, s a kocsi nem mozdul, pedig mint elmondta, nála van az egyik miskolci edzőterem kulcsa (ahol gondnok) és a sportolók reggel nyolc órára odamennek. Nekem volt pótalkatrészem, és odaadtam. Megköszönték a segítségünket és megkérdezték mennyivel tartoznak. Erre nem tudtunk válaszolni, ezért odaadtam a névjegyemet, hogy majd vegyék meg a megszakítót és küldjék el. Azóta is küldik. 'Lehet, hogy ez a két ifjú ember fog arról leszoktatni, hogy valaha is megállják és segítsék bárkinek. Dobrovits Mária Eger, Kodály Z. u. 18. sz. Levelekből röviden Nemcsak a miskolciak tudják, hogy mit jelent ez a név: Zsarnai, hanem a szomszédos államokban élők is. Jó néhány éve működik már itt a használtcikk-piae. Éppen ezért furcsállom, hogy évek óta esőzések után akkora sár, és tócsa van, hogy szinte nem lehet közlekedni. Igaz, régebben hintettek le zúzalékot, de a gödrök továbbra is megmaradtak. Most újra hordtak ki köveket, zúzalékot és el is teregették, de sajnos nem eső Mikor fogom eit elbírni? Gondon Lószlónó Miskolc után, amikor látni lehetne, hogy hol van rá legjobban szükség. — írja Arday Béla Miskolcról. * A bánrévei művelődési házban ebben az évben is megrendezték az öregek napját. A köszöntők után a helybeli dalárda, majd az általános iskolások kedveskedtek műsorral az idős nyugdíjasoknak. A finom vacsorát követően közös nótá- zás és tánc kezdődött. Felejthetetlen szép este volt, amelyre sokáig fogunk emlékezni — írja- M. T. Bánrévéről. * Sokat és sokszor olvashatunk a felelőtlen, az öregeket nem tisztelő és szándékosan bosszúságot okozó fiatalokról. Az ellenkezőjéről kevesebbszer esik szó, pedig ilyen is van. Vasárnap délután 4 óra tájban a Győri kapuban éppen zuhogott az eső, amikor egy (45 év körüli bácsi igyekezett át az út másik oldalára. A villamossínen megcsúszol! és elvágódott. Biztosan nagyon megüthette magát, mert nem tudott fölállni. Ekkor érkezett oda egy világos színű Dacia, a rendszámát sajnos nem tudtam megjegyezni, de így kezdődött: KY 34-.. —. amelynek fiatal férfi vezetője gyors fékezés után. a kocsiból kiugrott és fölsegíAz alaptábor és háttérben a nyugati gerinc. Csikós József, a Hi malája-expedició tagjának felvétele. tette az idős embert, majd átkísérte a járdára. A közeledő villamos és a forgalom is leállt néhány percre, de senki sem dudált türelmetlenül. Tudom, semmi különös nem történt, de ha a tiszteletlenségről, durvaságról, közömbösségről annyit írunk, követendő példaként essen szó néha a humánumról is. — írja 'Nagy Tibor, Miskolcról. Szerkesztői üzenetek Kazádi Béláné, Miskolc Engels út: Köszönjük írását, sajnos az ilyen irodalmi jellegű anyagokat nem tudjuk közölni napilapban. * Takács Antónia, Miskolc Sályi I. út: Elhisszük, hogy szimpatikus volt önnek az udvarias buszsofőr, de az ilyen viselkedés lenne a természetes, ezért nyilvános köszönet nem jár. Ha mégis meg szeretné hálálni a kedves szavakat, levelét küldje el az iMKV forgalmi osztályának. elismerésképpen. * Ismeretlen miskolci levélírónknak, aki kifogásolja, hogy az Eszperantó térről eltűntek a virágot árusító nénik: A város területén csak a piacokon és a kijelölt helyeken lehet árusítani, engedéllyel. Bizonyára ön is furcsának tartaná, hogy a (kereskedőknek kell helypénzt és adót fizetni, egyesek pedig akárhol árusíthatnak. Aki olvasta Benedek Istvánnak Csavargás az Alpokban című könyvét, annak alighanem megfordult a fejében a gondolat, hogy hátizsákot vesz a vállára, és irány a messzeség! Hiszen az emberben ősidők óta él a vágy: meghódítani az ismeretlent. Legtöbbünknek persze mindez csak álom marad ... Egy Miskolcon élő 31 éves fiatalembernek sikerült valamit .megvalósítani az ősi vágyból. Csíkos Józsefnek hívják, geofizikus, két kicsi lány édesapja. A II. magyar- Himalája-expedíció tagjaként két társával, Vörös Lászlóval és a nepáli Pemba Norbuval feljutott a 7803 méter magas Himalchuli csúcsára, a világon ötödikként. Tizennégy éve mászik hegyet, a szálak a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumba nyúlnak vissza, ahol annak idején összekovácsolódott egy lelkes kis csapat. Ahogy ma is — némi nosztalgiával és büszkeséggel — emlegetik: a Hevesi-féle társaság. . 1071-ben utazott először a Tátrába, majd ezt még nagyon sok út követte. Kevés olyan sziklaút maradt, amelyen ne kapaszkodott volna fel. Sokszor feleségével, Vin- nai Ágnessel, aki a gyerekek megszületéséig szintén aktívan mászott. Később eljutott a Pirinbe, a Tordai- hasadékba, a Juliai-Alpokba. majd ’78->ban először nyugatra is. az olaszországi Dolomitokba. Az igazi magashegy azonban még váratott magára. A katonáskodás alatt kiesett két év miatt szinte már kezdett lemondani a nagy hegyekről. Aztán az 1981-es esztendő jól indult. Tavasszal a Kaukázusban az Elbruszt, nyáron a Pamírban a 7105 méteres Korzsenyevszáját mászta sikerrel. Alig telt el egy év, újra- a Kaukázusban járt, majd ’84 nyarán ismét a Pamir következett. A cél ekkor a Pamir legmagasabb pontja, a 7495 méteres Kommunizmus-csúcs volt. Társával, Major Irénnel mindösz- sze 200 méterre voltak a csúcstól, amikor egy sebesült német hegymászóval találkoztak. Feladták a csúcsot, ami már oly’ közel volt, és segítettek a sérült mászó le- juttatásában. Major Irén ezért sportszerűségi díjat kapott. Egy Himalája-expedíció már régóta foglalkoztatta a magyar alpinistákat. 1983- ban történt egy kísérlet, ami sikertelen maradt. Csíkos Jóska nagyon bízott magában, abban, hogy feljut a csúcsra és igen keményen edzett. Bár, mint mondja, az, hogy végül is kinek sikerül, a helyszínen dől el, hogy az adott pillanatban ki van a legjobb kondícióban. Ö remek formában volt. Minden tábort elsőnek ért el, a fix kötelek építésében, az útkeresésben keményen dolgozott. Elég jól haladtak. És akkor megtörtént a tragédia. Tudták, hogy nagy baj lehet, de a szívük mélyén mindannyian reménykedtek, hogy talán mégsem... A 200 kilométeres sebességgel tomboló iszonyatos viharból azonban Csanádi Sándor és Gresko- vits Péter nem tért vissza többé. Több napos kétségbeesett keresés után fel kellett adniuk, hogy megtalálják őket. Leírhatatlan nyomás nehezedett az expedíció tagjaira. Hosszas megbeszélés után végül is úgy döntöttek, hogy a már kiépített táborok segítségével megpróbálják elérni a csúcsot. Még további két tábort építettek, majd elindultak. Május 23-án délután 4 óra tájban, gyönyörű időben értek fel a csúcsra, ahol néhány perc múlva egy kis magyar zászló dacolt a széllel. Pás Erika Miskolci lámpák A Közúti Igazgatóság véleménye A miskolci jelzőlámpákról szóló legutóbbi cikkünkben a Városgondnokság szakemberei mondták el véleményüket. A témával kapcsolatosan ismét érkezett levél a Közúti Igazgatóságtól, az alábbiakban — rövidítve — ezt ismertetjük. Miskolcon 18 darab csomóponti és 7 gyalogos jelzőlámpát a Miskolci Közúti Igazgatóság üzemeltet. A jelzőberendezések döntő része a 3. sz. főút Miskolc átkelési szakaszán van, de a perecesi elágazás forgalomirányító berendezése is az igazgatósághoz tartozik. Az igazgatóság kezelésében lévő jelzőlámpák hiba- elhárítását, a külső szerelvények karbantartását 1984. január 1-től saját szervizcsoportunk végzi. Ez az igazgatóság működését Heves megyére is kiterjesztő átszervezése után vált szükségessé, mivel több városban is el kell látni a lámpák karbantartását. Ezen felül a vezérlőegységek karbantartására a V1LATI- val, mint erre profilírozott vállalattal, éves szerződésünk van. Az üzemeltetési feltételek, a szolgáltatási színvonal javítása érdekében 1984 decemberében úgynevezett állapot-kijelző központot hoztunk létre. Ez az öszehangolt jelzőlámpák hibáit, üzemmód változásait jelzi és innen a lámpák kies bekapcsolását külön-kü- lön, vagy az egész rendszerre kiterjedően, el lehet végezni. A szervizcsoport hétköznapi munkarendje szerint reggel 5 órakor az AVIA kosaras gépkocsival bejárja a forgalomirányító jelzőlámpákat és a szükséges javításokat, izzócseréket elvégzi. A szervizcsoport tényleges munkaideje 16 óráig tart, az ezt követő időszakban, valamint munkaszüneti és ünnepnapokon a szervizcsoport két dolgozója lakáskészenlétben van. Az igazgatóság központi épületében a 87-201-es telefonszámon állandó műszaki ügyeleti szolgálat működik, az esetleges lakossági bejelentéseket is ide kérjük. A Vándor Sándor utca— Vörösmarty utca csomópontjában április végén, május elején sorozatosan jelentkező meghibásodások nem jellemzőek a lámparendszerre, a 3. sz. főút átkelési szakaszának kiépítése óta. A sárga villogó üzemmód a meghibásodásokon, izzókiégésen kívül jelentkezhet olyan esetekben is, amikor társadalmi érdekből (sport, rendezvény, felvonulás, koszorúzás, stb), vagy a forgalom jelentős csökkenése miatt, kell a lámpákat átkapcsolni. Éjszaka 21—05 óra között a jelzőlámpák sárgán villognak, vezérlésüket központi időóra végzi. A Vándor Sándor—Vörösmarty utca csomópontjával kapcsolatos észrevételek ismeretében sürgősségi sorrendet állítottunk fel és több jelzőlámpa meghibásodása esetén itt avatkozunk be először. A jelentős mennyiségű jelzőlámpa ellenére is több olyan csomópont van még a városban, ahová indokolt új berendezések telepítése, illetve a meglévő korszerűsítése. A megyei és városi tanáccsal közösen középtávú és éves programokat dolgozunk ki, ezeknek megfelelően történik kiépítésük. Látszólag úgy tűnik, hogy nem mindig a legforgalmasabb csomópontban épül ki a jelzőlámpa, azonban ennek oljtan oka van, hogy kapcsolódik egy útszakasz, vagy más csomópont kiépítéséhez, mint például a Szeles és Madarász utcai kereszteződés a Petőfi téri útkorrekcióhoz, s így csak későbbre ütemezhető. Megkezdődött a Petőfi tér komplex átépítése, ezen belül a Szeles utca — Madarász Viktor utca csomópont jelzőlámpás szabályozása is elkészül 1987-ig. Üj jelzőlámpát fogunk telepíteni a Déli terelő—tapolcai út csomópontjában. A József Attila—Baross Gábor úti kereszteződésnél bővítést, korszerűsítést irányoztunk elő. Az átépítés célja a kapacitás növelése, a rendszeres torlódások megszüntetése és az összehangolás biztosítása a 3. sz. főút többi jelzőlámpájával. Varga József igazgató
