Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-19 / 142. szám
1985. június 19., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A húsipar három akciója kell teremteni az ártámogaEEdelény és vidéke Mértéktartó optimizmus - cselekvő türelmetlenség Az év első negyedében országosan nagymértékben csökkent a kocaállomány. Elemző szakembereink számítottak is erre a jelenségre, hiszen a tápok ára emelkedett, beltartalmi értékük csökkent, s ezt a költségnövekedést nem követte alapvető termelői árváltozás. Várható volt, hogy gazdaságtalansági okokra hivatkozva sokan felhagynak a tenyésztéssel, de arra senki nem számított, hogy a Tiszántúlon pusztító aszály, hí- zékonyságot rontó hideg tél ilyen arányú „selejtezésre’’ kényszeríti üzemeinket. Csak megyénkben 1770 kocával csökkent az elmúlt év hasonló időszakához képest az állomány! És ez bizony elgondolkodtató adat. Kamecz István, a megyei húsipari vállalat főosztály- vezetője: — Már az év elején felfigyeltünk erre a kedvezőtlen jelenségre, figyelmeztetésként fogtuk fel, s igyekeztünk a lehető leggyorsabban reagálni. Kétségkívül ebben az ügyben mi vagyunk a legér- dekeltebbek, hiszen évente 370 ezer sertést kell feldolgoznunk, s ha a kocák száma továbbra is ilyen arányban csökkenne, a kombinátot nem tudnánk hízóalapanyaggal ellátni. Tennivalóinkat a következőképpen határoztuk meg: a további kivágásokat nemcsak, hogy meg kell akadályozni, hanem a kocalétszámot növelni is kell. Exportfeladatainkat figyelembe véve, olyan tenyészvonalat szeretnénk a kistermelői szférában kialakítani, amelv a zsíros, pigmentes sertések kiszorítását tűzi ki célul. .Tói tudjuk, két szép szemünkért egvetlen vállalkozó nem lesz hajlandó kívánságainkat méltányolni. elképzelésejntmesvalósításáért a húsipari trösztnek, s vállalatunknak áldoznia kell. A közeljövőben három akciót hirdetnek meg. A legfontosabbnak a vemheskoea- kihelyezést tekintik, hiszen A nyolcvanas évek elejéig, az 1973-ban bevezetett központi intézkedések nyomán folyamatosan nőtt az országos juhállomány. Aztán 1980- tól, a kedvezőtlen hatások következtében (az állami támogatások mértéke jelentősen csökkent, az árbevételnél lényegesen nagyobb arányú a költségnövekedés ...), a juhtenyésztés jövedelmezősége beszűkült és az az egyébként is gondokkal küszködő állattenyésztési ágazat peremére sodródott, úgy, hogy közben az állami gazdaságokban összességében 50 százalékkal, a termelőszövetkezetekben pedig közel 20 százalékkal csökkent a juh- létszám. Sajnos, ezzel egy időben a fajlagos mutatók nem növekedtek, így a csökkenés ma már aggodalomra ad okot; ugyanis a juhászat termékeivel egyrészt fontos exportorientáltságú, másrészt. viszont importmegtakarító ágazatunk. Miről is van szó? Évek óta a született bárányokat teljes vagy úgynevezett gyors hizlalású pecsenyebárányként exportáljuk. A juhtejből készült termékek, mint például a kistermelők ebben az ágazatban csalódtak a legjobban. — Elsősorban anyagi oldala volt a tenyésztői kedv csökkenésének. Tehát, ha előre akarunk lépni, a pénztárcákat kell vastagítanunk. Ezért döntöttünk úgy, hogy a hatezerötszáz forint értékű tenyészállatokat ezer forinttal olcsóbban adjuk el a vállalkozóknak. Ráadásul nem fontos készpénzzel fizetni. Megegyeztünk az OTP- vel. amely 25 ezer forint hitellel — kedvező kamatfeltételek mellett — támogatja akciónkat. Figyelembe vettük azt is, hogy várhatóan növekedni fognak az igények, s ráadásul ugrásszerűen. Ezért azokat a nagyüzemeket i? támogatjuk, amelyek hozzáértő munkával kiváló tenyészállatokat kínáltak fel további tenyésztésre, ötszáz forinttal fogunk többet fizetni egy-egy vemhes kocáért. A vállalatnál úgy számolnak, hogy már az idén 2400 tenyészállatot helyezhetnek ki a kistermelők óljaiba. A jelenlegi helyzet alapján mintegy 48 ezer hizókiesés- sel számolnak, amely az intézkedés hatására remélhetőleg még az éven pótolható. A létszám visszaállítása viszont önmagában nem jelenti a minőségi sertéstenyésztés fellendítését. — Az ágazatban meglévő ellentmondást csak úgy oldhatjuk fel, ha végre gyökeresen elintézzük a zugban tartott apaállatok kérdését. Nem egy kistermelő önös érdekéből vezérelve, évek óta tart olyan apaállatot, amelynek utódjai sem a belföldi sem a külföldi vágáskövetelményeknek nem felelnek meg. Tudták tartani, mert a kistermelők hozzájuk fordullak. A zsírosodó, pigmentfoltos sertések — amelyek aránya a felvásárlások negwen százalékát is elérte! — ráfizetésessé tették a feldolgozást. Húsformáiú faiták. hih- ridek alkalmazásával a problémát. könnvű lenne rendezni. de úev tűnik, ehhez me« a kaskavál, fontos kiviteli cikkek. Ezzel szemben a nyírott gyapjú belső igényeket elégít ki, s egyúttal importot takarít meg. Sajnos, a juhtenyésztés a nem megi elelő mértékű állami támogatás következtében ,a legtöbb gazdaságban a. sikertelen ágazatok közé került — mondta Karácsony Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, a Hortobágyi Állami Gazdaságban tartott, országosan meghirdetett, gyepre alapozott juhte- nyésztési tanácskozáson és bemutatón. Dr. Veres László, a Debreceni Agrártudományi Egyetem professzora a tanácskozáson többek között kifejtette: komoly hagyománya és sikeres múltja van a magyar juhtenyésztésnek. Ugyanakkor az utóbbi években. a gyakorlat területén a tenyésztői munkában színvonalcsökkenés tapasztalható. Sőt, a takarmányozásban is gondok, feszültségek keletkeztek. Például alapvetően rossz az anyajuhok takarmányozásával kapcsolatos szemléletük, melynek termétást. — így van! — Kamecz István hozzátette: — A vállalatnak ismét áldoznia Kell. Elgondolásunkat megint az érdekeltségre alapoztuk. Minden nagyüzemi vállalkozónak — kérésére — kihelyezünk nagy értékű, 22 ezer forinton felüli apaállatot, s csak 14 ezer forintot kell fizetnie. A kistermelők esetében a vételár mintegy ötven százalékát engedjük el, ami hatezer forintos támogatást jelent, s ha addigi „zugkanját" felhizlalva eladja, kilogrammonként még mintegy harmincforintos árat is fizetünk. Tehát a kistermelő kétszer nyerhet! Ez a program lényeges tényezője annak az elképzelésnek, amelyet a húsipari vállalatok a minőségjavítás érdekében kívánnak tenni. Erről a programról meglehetősen sok rémhír terjedt el, amelyek már-már az állomány radikális csökkenéséhez vezettek. A főosztályvezető ingerülten mondja: — Hadd ragadjam meg ezj az alkalmat is! Elterjedt, hogy a sertések vágás utáni minősítése — amit vállalatunk be fog vezetni — a kistermelők rovására tett intézkedés! Ez nem igaz. Még ha alkalmazzuk is a módszert. gondoskodunk arról, hogy mindenki megkapja azt az árat, amennyit sertése ér. Az átvett állatokat fülszám szerint tartjuk számon, a 99— 105 kilogramm súlyú sertésekért — amelybe beépítjük a többéves felárat — a kistermelő mindenképpen megkapja a kilogrammonkénti 37,80 forintot. Ha a vágás kimutatja, hogy a húsrészarány javult, akkor a minőségi felárat is kifizetjük. De amit meg kell jegyezni, a jelenlegitől rosszabb árai senki nem fog kapni. Lényegében ettől a három akciótól remélik, hogy megyénkben a kistermelők körében ismét növekedni fog a tenyésztési kedv, hiszen a hizlaláshoz, az exportképes termékek előállításához malacok kellenek. Milliókat áldoz a vállalat a tartás újbóli fellendítésére, s így abban is reménykedni lehet, hogy a társvállalatok, s megyénk mezőgazdasági üzemei, ha kisebb arányban is de támogatni fogják e jót akaró hármas programot. — kármán — szetes következménye a sikertelenség. Dr. Barcsák Zoltán, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docense, előadásában a gyep szerepére h'vta fel a jelenlevők figyelmét. A juhászat költségeinek több mint a felét éppen a takarmányozási költségek teszik ki. Ily módon egyetlen nagyüzem sem mondhat le az olcsó tömegtakarmány-bázist jelentő gyepről. A fűhozamok pedig jelentős mértékben növelhetők nitrogén műtrágyázással, ezért a gazdaságoknak többet kellene foglalkozni a rét- és legelőgazdálkodáson belül is a tápanyagvisszapótlással. Dr. Kertész István, a Boo- vina GT vezetője, a Szikszói Állami Gazdaság adataival is bizonyította a megjelent szakembereknek, hogy — bár kismértékben, de — ökonomikus szemléletű állattenyésztéssel igenis elérhető ma eredmény a juhászatban. Hortobágyon színvonalas előadásokat hallhatott a több .mint 160 szakmabeli, gyakorlatban vagy elméleti területen „dolgozó mezőgazdász. Mégis — e sorok írójának véleménye szerint — az itt elhangzott előadások értelme, a „hogyan” pusztába kiáltott szóvá válik, ha közben elfogy a „mivel”. (bca) Kiegyensúlyozott politikai légkör, de erősebb kritikai hangvétel volt a jellemző az elmúlt hónapokban Edelény és vonzáskörzete közéletére — mondotta Szabó Pál, Edelény városi jogú Nagyközség Pártbizottságának első titkára tegnap, amikor Fejti Györgyöt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát tájékoztatta. A nagyközség és térsége politikai vezetőinek részvételével . megtartott eszmecserén elhangzott jellemző tények közül említünk néhányat: 43 ezer ember él ezen a vidéken. a lakósűrűség mintegy fele a megyei átlagnak, sok az aprófalvas település, a községek egynegyedének a lakossága a 200 főt sem éri el, harminc településen nit- rátos az ivóvíz, az itt élők 40 százaléka eljáró, a környékbeli bányákban, Kazincbarcikán, vagy a megyeszékhelyen talál munkát. Gyenge termőhelyi adottságok között gazdálkodnak a térség termelőszövetkezetei, de ennek ellenére az elmúlt évben csak egy volt veszteséges: ami bizonyítja, hogy ilyen körülmények között is lehet eredményesen gazdálkodni. A nagyközségi első titkár tájékoztatásában természetesen a nehézségek, problémák kapcsán szólt a ielen és a jövő megoldandó feladatairól. Edelényben és környékén mintegy 1660 párttag eredményesen dolgozik a párt politikájának megvalósításán, bár az első titkár szerint egyes határozatokat tekintve, sokszor elég lassan és gyakorta nem elég következetesen. A kisebb-na- gyobb kudarcokban jelen vannak a pártmunka gyengeségei is, példaként említette, hogy egyebek mellett a kádermunka is elmaradt a szükségletektől, s a lehetőségektől, s a jövőben mindenképpen emelni kell a színvonalát. Persze, nincsenek könnyű helyzetben, hiszen az aprófalvas települések egyik jellemzője, hogy 17 községben nincs pártalap- szervezet, és tíz községben még pártcsoport sem. A közeljövő egyik feladata a számos helyen „csonka” politikai intézményrendszer megerősítése. A képviselő- és tanácstagi választások rendben lezajlottak. A tapasztalatokat elemezve, mérlegelve levonják a tanulságokat. Tájékoztatta a megyei első titkárt: ezen a héten pártbizottsági ülést tartanak, amelyen a párthatározatok végrehajtásának tapasztalatait vitatják meg. Jó határozataik vannak, s gyorsabban és eredményesebben akarnak dolgozni. Ezután dr. Sándor Dezső, a nagyközség tanácselnöke vázolta a térség — 1970-től kiemelt alsófokú központ — államigazgatási, tanácsi tevékenységének fontosabb jellemzőit. Ö is a megoldandó feladatokról szólt, ennek jegyében készítik a térség Az edelényi művelődési házban hetedik ötéves tervét. Fejlesztésre szorul a közmű-és úthálózat, annak ellenére, hogy az elmúlt években sok millió forintos társadalmi munkával és a lakosság anyagi hozzájárulásával jelentősen fejlődtek ezen a téren. Már készülnek a jövendő városközpont tervei, s a szerényebb lehetőségek között is bíznak abban, hogy megvalósulnak reális terveik. — Nagy viták vannak, hogy hová kerüljenek az új ötéves terv fejlesztésre szánt pénzei — mondotta a megyei pártbizottság első titkára, de az biztos, hogy első helyen szerepel a megyei ivóvízellátás gondjainak megszüntetése és ebben a térség számos községe is érdekelt. Nehéz ledolgozni az elmúlt években megnövekedett infrastrukturális hátrányokat, hiszen most érezzük, hogy régebben nem mindig jól fektettük be a rendelkezésre álló anyagi eszközöket. Nem baj, ha az egészséges türelmetlenség cselekvéssel párosul — hangsúlyozta — és legalább ilyen fontos, hogy a politikai munkások a mai nehezebb időkben ne legyenek ingerültek. Ez nem jó. Én sem vagyok egy mosolygós típus — mondta —, de talán túl sok komor arcot látok mostanában. Ez nem reális, hiszen számos külföldi országban kedvezőbben ítélik meg gazdasági helyzetünket, mint egyesek idehaza. A megyei pártbizottság első titkára rövid áttekintést adott az idei népgazdasági terv teljesítésének helyzetéről. Nem könnyű a helyzetünk — mondotta —, ebből is adódik, hogy egy adott térségben a politikai munka hatékonyságát azon mérjük: a követelményekhez és önmagához viszonyítva milyen a terület, a vállalat gazdasági teljesítménye. Olyan állapotba kell kerülni, hogy tartósan ne legyen egy gazdasági egység sem veszteséges. Az emberi tényezők fontosságát és a tartalékok feltárásának jelentőségét hangsúlyozta a megyei párt- bizottság első titkára, majd arról beszélt, hogy a jövőben jobban oda kell figyelni a melléküzemágakra, a különféle új gazdálkodási formákra. Nagyobb fegyelemre, ellenőrzésre van szükség, mindez a tsz-tagok vagyonának, végső soron az össznépi tulajdonnak a védelmét célozza. A nehézségeket nem görcsösen, hanem nyíltsággal, párbeszéddel, a megoldások útjait keresve kell megoldani. Napjainkban az emberek érzékenyebbek; ezért is fontos a példamutató. tisztességes munka és a közélet tisztasága. Az edelényi pártszékházban lezajlott gondolatcsere után a megyei pártbizottság első titkára a művelődési házat kereste fel. Bertalan József,, a ház igazgatója kalauzolta Gross Arnold és Gácsi Mihály kiállításán. Az előcsarnokban nagy érdeklődéssel szemlélte a kultúrák egymásra épülését, fejlődését ábrázoló kerámiafalat; Schramer Imre Munká- csy-díjas művész alkotását. A község vezetői pedig jogos büszkeséggel mutatták a ház előtti téren nemrégiben felavatott felszabadulási emlékművet, amelyet Gyurcsák Ferenc, Munkácsy- és SZOT- díjas művész készített. A tapasztalatszerző látogatás gazdag programja ezután az edelényi kórházba vezetett, ahol dr. Grallert Ferenc igazgatóhelyettes, osztályvezető főorvos adott tájékoztatást az intézmény gyógyítómunkájáról. A következő állomás a Bartók Béla Ipari és Mezőgazdasági Termelőszövetkezet egyik edelényi egysége, az Aranycsoki Gazdasági Társaság üzeme volt. Itt Botya Péter, a szövetkezet elnöke, Zagraj József, a tsz pártvezetőségének titkára és az üzem vezetője tájékoztatták a vendéget a gazdaság eredményes édesipari kooperációjáról. Ezután megtekintette a szövetkezet Borsodi vizet palackozó üzemét, majd a sziráki központi telephelyet. Elismeréssel szólt a tapétagyártó, a forgácsolóüzem munkájáról. Az utóbbiban beszélgetett Gyű- ricskó Lajos maróssal, aki elmondta; régebben a Diósgyőri Gépgyárban dolgozott, de Boldván lakik és a bor- sodsziráki tsz-ben tisztes megélhetést találva, jól érzi magát. Megyénk egyik legeredményesebben gazdálkodó termelőszövetkezetének vezetőivel folytatott eszmecserén számos kérdés vetődött fel. Az első titkár nemcsak a kiegészítő tevékenység, hanem az állattenyésztés és zöldségtermelés iránt is érdeklődve, számos kérdést tett fel a gazdaság vezetőinek. A megyei pártbizottság első titkárának edelényi látogatása a vonzáskörzethez tartozó Aggteleki Nemzeti Park megtekintésével ért véget. Petra József Fojtán László felvételei A borsodsziróki tsz csokoládégyártó üzemében Országos juhtenyésztési tanácskozás
