Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-18 / 141. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. június 18., kedd A képernyő előtt Tanár urak a képernyőn Mai televíziós jegyzetemben nem egyetlen konkrét mű­sorról töprengek, hanem arról, a hazai televíziózás kezde­tei óta vitatott kérdésről, vajon egyetlen beszélő ember, egyetlen emberi fej a képernyőn hosszabb-rövidebb időn át, miként halhat a nézőre, unalmas-e, vagy lehet roppant iz­galmas, szórakoztató, mindenképpen figyelmet lekötő, érté­kes élményeket adó. Noha már nagyon sokszor elhangzott, írásba foglaltatott az eltelt közel három évtized során, hogy nem az a meghatározó, vajon egyetlen fej látható-e a ké­pen, vagy felváltva több, hanem, hogy az a fej mit ad a né­zőnek, azaz mit közöl, miről beszél a látható személy, mon­dandója, annak szinessége mennyire köt le, napjainkban is igen sók néző kizárólag a látvány érdekességével méri az adás értékét. Talán ma már az értéket kereső, arra figyelő néző előtt szükségtelen bizonygatni az egyetlen szereplő ér­dekességének, értékességének lehetőségét, mégis érdemes a közelmúlt hetekben látott-hallott néhány olyan műsorra utalni, amelyben egyetlen emberre kellett figyelnünk — még akkor is, ha esetleg olykor fel is bukkant valami a környezetéből, vagy volt egy bészélgető partner, riporter, aki egy-egy kérdéssel „irányította” a beszélgetést, megtörte annak monológszerűségét. Tanár urak a képernyőn — írtam a címben. Igen, mert néhány olyan, a közelmúltban látott műsor jár az eszem­ben. amelyben egyetlen emberre, művészre, tudósra kellett figyelnem, aki mondandójával a képernyő elé szegezett, s ezek az emberek egyben tanárok is. Tanárok olyan tekin­tetben, hogy státusuk szerint is azok, katedráról is taníta­nak, s tanítanak közvetett módon is. „nem középiskolás fokon”. Gáti József műsora jár az eszemben például. Pedig már sok hét eltelt az adás óta Gáti József színművész, a Szín­ház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanára ült egy fotelben, és nagyon röviden, alig néhány percben beszélt magáról, pályakezdéséről, majd anélkül, hogy akár a helyét változtatta volna, Arany János halhatatlan remekművét, a Toldit kezdte mondani és elemezni. Úgy, mintha'a főiskola valamelyik termében ülne hallgatói körében, mintha nekik segítene Arany soraiból kibontani a képet, sorról sorra meg­állva, értelmezve Arany egy-egy jelzőjét, egy-egy költői kép színeit. Csaknem fél évszázad telt el azóta, hogy a Toldi­val először ismerkedtem és hajdani gimnáziumi tanáraimra, r akik megismertettek vele, azóta is csak tisztelettel emlékez­hetek, mégis ez a Gáti Józseftől hallott Toldi valami újat átült el nekem. Nekem és néhány százezer más nézőnek. Pedig csak Gáti kicsit már elnyűtt, fáradt arcát láttam, meg néha cigarettát gyűrögető kezét, mégis a lebegő füstfelhő­ből, mint Toldinál „túl a tornyon, melyet porbul rakott a szél, büszke fegyver csillog, büszke hadsereg leél", e kis iüstgomoly mögül úgy bomlott ki, olyan érzékletesen egy újabb Toldi, ahogyan azt talán semmilyen vizuális megje­lenítés nem ábrázolhatná. Egy beszélő fejet láttam és egy teljes elbeszélő költemény-óriás pergett le előttem. Valamivel frissebb hasonló élmény a „Játszani is en­gedd ...” című Major Tamás-műsor. Major, akit tanár úr­nak szólít a magyar színésztársadalom döntő többsége, hi­szen a felnövekvő generációknak valóban tanára volt a fő­iskolán, ifjú tanítványainak arról beszélt, kik, hogyan sze­rettették meg vele a verset. S most nemcsak a versmondó is verset értelmező Majort láttam, nemcsak műelemzését élvezhettem, mint ahhoz egy-két alkalommal miskolci szín­házi próbákon személyesen is szerencsém lehetett, hanem szuggesztív elbeszélése eredményeként szinte látható lett a találkozás Reinitz Bélával, Radnótival, Karinthy Frigyes­sel és láthatóvá lett e találkozások sok-sok helyszíne is. Né­ha rávillant a kamera egy-egy figyelő fiatalra, de a figyel­mes néző inkább a Major felvázolta környezetei látta. A most zárult héten meg két tudós ült a kamera előtt, csaknem mozdulatlanul, azaz helyéről el sem mozdítva. Dr. Petri Gábor szegedi orvosprofesszor volt az egyik, a sok- itányú tudományos és közéleti tevékenységéről híres idős tudós, aki a mai gyógyítást, orvos—beteg kapcsolatot érin­tő kérdés között arról beszélt kiemelten, mennyire gyógy­szer lehet maga az orvos személyisége. Szinte minden fel­rajzolódott a negyvenperces beszélgetésben e témakörből, színesen, izgalmasan, közérthetően és igen emlékezetesen. A másik pedig Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadé­mia állami díjas új elnöke volt, akitől — egyebek között — azt tudhattuk meg, miként irányíthat egy tudós-pályát a diákköri tanár—diák és diák—diák kapcsolat. (Igazán kár, hogy ez a tavalyi felvétel csak most került képernyőre. Vagy talán éppen érdekessége, hogy akkor még nem volt állami díjas, meg akadémiai elnök?!) Érdekes, izgalmas egy ember is a képernyőn, mint a négy példám is igazolni kívánja. De vajon ezeket a műsorokat miért csak az éjszaka elejének feláldozásával lehet látni?... Benedek Miklós A Jelenkor júniusi számáról A Pécsett szerkesztett iro­dalmi és művészeti folyóirat új számának szépirodalmi törzsanyagában többek kö­zött Bertók László, Cseh Ká­roly, Erős Zsuzsa, Kelemen Lajos és Vasad i Péter ver­seit, valamint Füst Milán, Kalász Márton és Szapudi András prózai írásait olvas­hatjuk. Az irodalmi tanulmányok, esszék sorában Bodnár György Fülep Lajos ircxla- lomszeimléletéről szóló össze­foglalója mellett Kenyeres Zoltán, Kocz-kás Sándor és Somlyó György írásainak be­fejező részletét közli a folyó­irat. Az Európai fórum sorozat­ban figyelmet érdemel Rába György: Nagy nyugatosok Európa- és magyarságtudata című esszéje. A művészeti rovatban Pá- lyj András budapesti, Koltai Tamás kaposvári színházi beszámolója, továbbá Tarján András filmlevele kapott he­lyet. A kritikai rovat élén Ham­vas Béla Karnevál című könyvhéti művéről Szigethy Gáboi ír. Tüskés Tibor Ily- lyés Gyula-könyvét Csűrös Miklós elemzi. Műteremben Fojtón L. felvétele „Olvasni tanít... 99 Kitört a vakáció. Már aki­nek persze, mert most is vannak jócskán, elegen, akik­nek a nyári napokon is, nem magánszorgalomból, de kö­telességből tankönyv fölé kell hajolniuk. Ne kertel­jünk: aki megbukott, s ja­vítóvizsgára utasíttatott, bi­zony akkor is meleg napok­nak néz elébe, ha története­sen a kánikula elmarad az idén. Az apróhirdetések egyéb­ként jó előre sejtetik a nyári tanulást. Bár a bizonyítvány­osztás még hátra van, már napok, hetek óta olvasható­ak a „korrepetálást vállal” (artalmú szövegek a mi la­punkban is. Többnyire a ma­tematika, a fizika tanulásá­hoz kínálnak ily módon se­gítséget a tanárok, olykor egyetemisták, s nekik egy­fajta nyári kiegészítő kere­set is ez. Azután található­ak hirdetések az orosz ta- nításához-tanulásához, mint­egy jelezve, hogy a nagy többség e > három tantárgy­ból volt sikertelen. A minap egy új szövegű apróhirdetést „tolt elém’’ kolléganőm. Mondhatnám szótlanul, de ez nem lenne igaz. — Ehhez mit szólsz? Hát már itt tartunk? „Ha gyermeke rosszul ol­vas, akkor nem képes arra, hogy megtanulja a leckét, így kizárt, hogy jó tanuló legyen. Gyakorlattal rendel­kező tanár megtanítja olvas­ni . . Én is olvasom. Egyszer, azután még egyszer. — Nos? — így igaz. Minden sza­va igaz. Ha egy gyerek nem tud olvasni, akkor képtelen nemhogy jól, de úgy-ahogy is tanulni . . . Legfeljebb .. . — Legfeljebb? — Szóval nekem azt su­galmazza valamiképp, hogy a hirdető garantálja a jó ta­nulást, ami ugye akkor sem biztos, ha történetesen tény­leg megtanítja jól olvasni az ebadtát. — Most viccelsz? — Valahogy úgy! Ennyit a kolléganőmmel lefolytatott párbeszédből. Mert tényleg igazat mond a hirdető. Az olvasni tudás rendkívül fontos. Mondhat­nám úgy is, alapvető Szívé- joga mindenkinek, hogyha egyszer ért az olvasástaní­táshoz, nyáridőben, a sza­badságán, gyerektanítást vál­laljon. Nem matematikát, nem fizikát, nem oroszt, nem magyart, hanem olvasást. Ha már az iskolában nem ta­nul meg olvasni a gyerek, tisztességesen nem, akkor tanuljon meg nyáron, amikor a tanár-tanító figyelme csak az övé. Nem pótvizsgára akar felkészíteni a hirdető, ő általában, általánosabban fo­galmaz. Ö jól olvasni tanít! És az más. Egészen más! Per­sze azért furcsa. Egy kicsit. Vagy inkább szokatlan! De hát változik a világ, és vál­tozik az iskola. A gimnáziu­mok első osztályaiban tanító tanárok is arra panaszkod­nak, hogy a diákjaik nem tudnak sem írni, sem olvas­ni tisztességesen. Pedig ugye a gimnáziumokba ál­talában a jobb tanulók men­nek. A szakmunkásképzőben tanítók már csak legyintenek, ha ez a téma kerül szóba. Ök tudják, miért. Mi még csodálkozunk. Va­lahogy azt képzeljük, az írás- olvasás tanítás még iskolai dolog. A matematika az más, ahhoz „logika, ész kell” — legalábbis a kívülálló szerint Hogy megtanuljon olvasni — ezt teljességgel az iskolára, az alsó tagozatos tanító né­nire bízzuk még akkor is, ha odahaza magunk is olvastat­juk kicsit a csemetét. Az is­kola azonban hiányosan te­szi a dolgát. Lehet, hogy a sok gyerek miatt, lehet, hogy az olvasástanításunk nem jó, lehet, hogy a szakértelem hi- bádzik. Az ok sokféle lehet, a végeredmény bizonyos: a gyerekek nagyobb része fá­radságosan olvas, kínnal, ke­servvel ... Még bennem a moríondí- rozás, az apróhirdetés szöve­ge mégsem hagy nyugodni... De hazafelé menet be a bolt­ba. Kelleti magát mosolyogva szép piros cseresznye. Kilója 35 forint. Üsse kő, dorbézol- junk, s a fiatal eladókislány­nak mondom, mérjen meg egy fél kilót belőle. Ügyetle­nül szedi a papírzsákba, de sebaj .. . Telik egy perc, te­lik kettő. Babrál a ceruzával a szája körül ... Néhány perc múlva az ismerős eladónő ki­segíti. Ráírja a zsákra az árat, 17,50. Azután kérdőn néz rám — ugyan mit aka­rok —, mert állok, mint a sóbálvány ... Szavamat adom. semmit sem szólok, ha legközelebb azt olvasom, „számolni meg­tanít . (csu torás) MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.:io: Jó reggeli! — 0.2!): Társalgó. — ü-44: Film- /.enerészletek. — !).50: Lottósor­solás. — 10.05: Történetek álla­tokról. — 10..')5: Éneklő ifjúság. — 10.30: Muzsika gyerekeknek. — 11.05: Népdalcsokor. — 11.38: Nemes Barry Lyndon úr em­lékiratai. Thackeray regénye rá­dióra alkalmazva. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Hangverseny délidőben. — 13.45: Julian Bre­am lanton játszik. — 14.10: Ma­gyarán szólva ... — 14.25: Or­vosi tanácsok. — 14.30: Fúvós- zenekari hangverseny. — 14.59: Elő világirodalom. — 15.19: Dzsesszmeiódiák. — 10.05: Láto­gatóban. — 17.00: Népi dalla­mok nagy mesterek kezében. — 17.45: A Szabó család. — 19.15: Gettók vidéken. Dokumentum­műsor. — 20.15: Solomon zon­gorázik. — 21.14: A Magyar Rá­dió és Televízió énekkara éne­kel. — 21.30: Vissza az életbe.— 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Hilde Güden énekel. — 22.57: Építészeti kultúránkról... — 23.07: Évszázadok mestermű­vei. — 0.10: Nagy Gábor lánc- dala ibol. PETŐFI: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. — 8.08: Slágermúzeum. — 9.05: Napköz­ben. Zenés délelőtt. — 12.10: Várhelyi Endre operettfel vételei­ből. — 12.30: Déki Lakatos Sán­dor népi zenekara játszik. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Póka Balázs énekel. — 14.15: Népdalok, néptáncok. — 14.43: Egy kései Weiner-bemu- tató. — 15.05: Dublin rózsái. Filmzenerészletek. — 15.20: Könyvről — könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30: Nem úsztuk meg szárazon . . . Kirán­dulás az úszólápokra. — 10.30: Gramofonsztárok. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Verbunko­sok. nóták. — 20.37: A pajzán griffmadár. Matteo Band ellő el­beszélése rádióra alkalmazva. — 21.05: Bókoló. Barátok, tanít­ványok emlékeznek Bóka László­ra. — 22.02: „Filmfül**. — 23.20: Sanzonok. — 24.00 Éjféltől — hajnalig. 3. MOSOK: 9.08: Luigi Ferdi- nando Tagliavini hangversenye. — 10.11: Operafinálék. — 11.00: Berlioz: Rómeó és Júlia. — 12.33: -BVahms: G-dúr vonósötös. — 13.05: Világhírlap. — 13.20: Nép­zene sztereóban. — 13.50: Ze­nekari muzsika. — 15.00: Be- gányi Ferenc énekel. — 15.29: Labirintus. — 15.44: Itt a nyár! — 15.59: Nagy mesterek kama­razenéjéből. — 17.25: Nagy si­ker volt! — 18.30: A Magyar Rádió szerb-horvát nyelvű nem­zetiségi műsora. — 19.05: A Ma­gyar Rádió német nyelvű nem­zetiségi műsora. — 19.35: Maria Callas énekel. —- 20.15: Látoga­tás Valentyin Katajevnél. Ri- porlműsor. — 20.35: ..Sahara Electric” — 21.20: Zenekari mu­zsika. — 22.40: Magyar zene­szerzők. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 in-es közép-, a 86,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Döntött a bíró­ság. Dr. Tímár László előadása. — 17.10: Fiatalok zenés találkozó­ja. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. — 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. — 18.25— 18.30: Lap- és müsorelőzetes. televízió 1. MŰSOR: 8.40: 'Tévétorna. — 8.45: Szünidei matiné. — 9.50: Lottósorsolás. — 10.00: Menekü­lés az arany földjéről. VII/l. rész. — 11.00: Képújság. —16.25: Hírek. — 16.35: Autók és em­berek. Dokumentumfilm-sorozal. 6. rész. — 17.25: Képújság. — 17.30: Kisfilm. — 17.45: Három nap tévéműsora. — 17.50: Le­gyen a vendégem! — 18.25: Rek­lám. — 18.30: Diagnózis. — 10.50: Reklám. — 19.05: Mini Stúdió *35. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti me«?. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A halál archívuma. 12. rész. — 21.00: Stúdió ’85. — 22.00: Felkínálom — népgazdasági hasz­nosításra. — 22.40: Tv-híradó 3. — 22.50: Himnusz. 2. MŰSOR: 17.55: Kuckó. — 18.25: Képújság. — 10.30: Körzeti adások. — 19.05: Romantikus kamaraestek. — 20.10: Szegedi beszélgetések. — 20.50: Autó­motorsport. — 21.10: Tv-híradó 2. — 21.30: Reklám. — 21.35: Pe­riszkóp. — 22.05; Valami szo­katlant érezni. A KISZ Kísér­leti Stúdió filmle. — 22.20; Kép­újság. mozi BÉKE: A Jedi visszatér. Szí­nes amerikai tudományos-- fan­tasztikus film. Kiemelt. Hl. hely­ár! Kezdés: 112 órakor. — Át­lagemberek. Színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: n6 órakor. — A kicsi kocsi újra száguld. Mb. színes amerikai vígjáték. III. helyár! Kezdés: f8 órakor. — Balfácán. Mb. színes francia vígjáték. III. helyár! Kezdés: ? órakor. — BÉKE. KAMARA: István, a király. Színets ma­gyar rockopera. II. helyár! Kezdés: 4 órakor. — A lator. Mb. olasz—francia film. ifi éven felülieknek! II. helyár! Kez­dés: 6 órakor. — KOSSUTH: A legyőzhetetlen Vutang. Mb. színes Irinái kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: 7 órakor. — Filmmúzeumi előadás: Vámpí­rok bálja. Színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem aiián- lott! II. helyár! Kezdés: hn5 órakor. — Egy asszony vissza­néz. Magyar film. Kezdés: í? órakor. — HÉVESY IVAN FILM­KLUB: Tű a széna kazal ban. Mb. színes angol történelmi kaland­film. 16 éven felülieknek! III. helvá-r! Kezdés: f5 és fi óra­kor. — TÁNCSICS: Alkonyat. Mb. színes jugoszláv—amerikai film. Kezdés: 15 órakor. —örült római vakáció. Mb. színes olasz, vígjáték. III. helyár! Kezdés: 17 órakor. — TÁNCSICS. KAMARA: Ellopták Jupiter fenekét. Mb. színes francia vígjáték. III. hely­ár! Kezdés: 6 órakor. — SZIK­KÁ: Túl nagy riz.ikó. Mb. szí­nes amerikai kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: Í5 és f7 óra­kor. — PETŐFI: Kiskacsa a magaslesen. Mb. színes szovjet gyermekfilm. Kezdés: f5 órakor. — Kinn Kong. Színes amerikai katasztrófa-kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Ki­emelt Ifi. helyár! Kezdés: 17 órakor. — FAKLYA: Nevem: Senki. Mb. színes olasz—francia —NSZK westernfilm. III. helyár! Kezdés: f7 órakor. — Uramis­ten. Színe« magyar film. Kez­dés: f5 órakor. — FÁKLYA. KA­MARA: Kék lagúna. Amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyái*’» Kezdés: f5 órakor. — TOKAJ V DISCO-MO- ZI: Maraton életre-halálra. Mb. színes amerikai kalandfilm. 18 éven felülieknek! Kezdés: fß orakor. — NEHÉZIPARI MŰ­SZAKI EGYETEM: Halál egye­nes adásban. Mb. színes fran­cia film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 5 óra­kor. — NÉPKF.RT. SZABADTÉ­RI MOZI: Ufó Arizonában. Mb. színes amerikai krimi. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: 9 órakor. — TAPOLCA. KERTMOZI: Szir­mok. virágok, koszorúk. Színes magyar film. 16 éven felüliek­nek! Kezdés: 7 órakor a te­remben. 9 órakor a kertben. — VASAS PARKMOZI: Ki kém. ki nem kém? Színes amerikai bűnügyi vígjáték. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! III. helv­ár! Kezdés: 9 órakor. — MIS- KOLC-SzrRIVLA: Segítség. fel­szarvaztak! Mb. színes olalsv. film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! ni. helyár! Kezdés: fG órakor. színház 18. kedd Di&kszerclem Bérletszünet Kezdi»: este 7 órakor Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság V. szakaszmérnökség alsózsolcai betontelepe felajánlja szabad betonacél-szerelési kapacitását Az előre gyártott betonelemekről árjegyzéket és termékkatalógust küldünk. Postacím: ÉVIZIG Betontelep, Alsózsolca, Pf. 22. 3571 Telefon: 37-906

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom