Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-01 / 127. szám

1985. június 1., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNi KA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * AN> Korszerű tormák, kiváló műszaki paraméterek és alacsony üzemanyag-fogyasz­tás jellemzi az új motorke­rékpárt, amelynek gyártását a közelmúltban kezdte meg az Usztyinovban (Udmurt ASZSZK) működő „Izsmas” termelési egyesülés. A kor­szerű és nagy teljesítményű Jupiter 5 motorkerékpárok­ról a szakembereknek és az üzemeltetőknek egyaránt igen jó a véleménye. Népszerűek a vállalat egyéb termékei is: személy- gépkocsik, nagy pontosságú szerszámgépek, villamos fű­részek, sport- és vadászfegy­verek. A vállalat újdonságai közé tartozik az „Izs—2126” tí­pusú személyautó. Ez a kis- fogyasztású gépkocsi is be­mutatásra kerül a Népgaz­dasági Kiállítás „Izsmas — a gépgyártás vezető vállala­ta” című bemutatóján. Az új autó a személyau­tók kis kategóriájába tarto­zik. Az utastér a korábbi modellekénél jóval tágasabb, 5 személy számára nyújt ké­nyelmes elhelyezkedést. Az utastér bővítése egy sor al­katrész és részegység korsze­rűsítésének eredménye. Csök­kent a gépkocsi súlya is, a A szerelőszalagon az új Jupiter motorkerékpárok Az „Izs—2126’’ típusú, 5 férőhelyes, 75 lóerős személy­autó mostani modell pontosan egy tonna. Nem véletlen tehát az alacsony üzemanyag-fogyasz­tás: 100 kilométeren mind­össze 6,2 liter. A motor 75 lóerős. ti ­Virágzás és termés Ahhoz, hogy a gyümölcs­fák jó termést hozzanak, nem az egyetlen, de a leg­fontosabb feltétele a bősé­ges virágzás. A virágok mé­rete, a kocsány hosszúsága és jellege, a csésze- és szi­romlevelek alakulása, a por­zók sokasága, továbbá a ter­mőmérete és alkati sajátsá­gai nagyon változatosak. A virág szerkezete és a virá­gok lehetséges termékenysé­ge között összefüggés van. Ha például a termő méreté­hez képest túlzottan sok, il­letőleg kevés a porzó, rom­lanak az öntermékenyülés esélyei. Az előbbi esetben inkább hím jellegű, az utób­biban nő jellegű virágok ala­kulnak ki. Ebből a szem­pontból a fajok és a fajták között, valamint a fájón be­lül is nagy a változatosság. Ezért a termés mennyisége részben a fajtajellegnek a függvénye. Mindez persze csak akkor ér valamit, ha van virág a fákon. Ismere­tesek olyan fajták, amelye­ken eleve nem fejlődik ele­gendő számban virágrügy, s ezért a terméketlenség okait nyilvánvalóan más ténye­zőkben kell keresni. A jó minőségű termésnek olykor éppen a sok virág-, illetőleg terméskezdemény a gátja. A túlontúl sok virág megterhelheti, legyengítheti a fát. Bizonyos évjáratokban a kötődés mértéke olyan nagy, hogy az a fa és a gyümölcs minősége szempontjából egy­aránt káros. (A túltermés a virágzásig metszéssel, ké­sőbb azonban csak vegysze­res vagy mechanikai ritkí­tással csökkenthető.) A bő termésnek mindenkor az az alapja, hogy a fák virágzása a közepesnél jobb legyen, s kedvezőek legyenek a meg- norzás föltételei. A virágzás­biológiai és termesztéstech­nológiai törvényszerűségek ismeretében ma már mód nyílik a- majdani termés mennyiségének befolyásolá­sára, növelésére. Képünkön: tavaszi virág­pompában diszlő gyümölcs­fákat láthatunk. lohol a kohászatban A brazil Cosipa acélkon­szern szakértői azzal kísér­leteznek, hogy alkohol belú- vatásával csökkentsék a nagykohók kőolaj-felhaszná­lását. A szakértők azzal szá­molnak, hogy 5—15 százalék alkohol beluvatásával ugyan­ilyen mennyiségű kőolajat takaríthatnak meg. Minthogy Brazíliában a cukornádfel­dolgozókban jelentős meny- nyiségű alkoholt állítanak elő, a kőolajat pedig nagy­részt importálják, a hazai nyersanyag felhasználásától jelentős költségcsökkenést várnak. Iparosított betonelőállítás Néhány évtizede az építő­ipar egyre növekvő mennyi­ségi és minőségi igénye már csak a betonkeverés iparo­sításával, korszerű betonüze­mek működtetésével elégít­hető ki. Napjainkban a leg­fejlettebb országokban az összes felhasznált beton­mennyiség 80 százalékát ma­gas szinten automatizált köz­ponti betongyárak termelik. A gyárak töltőhídjairól a mixerkocsikba száraz vagy kész (nedves) állapotú be­tonkeverék kerülhet a kí­vánt szemszerkezettel, kon­zisztenciával, szilárdsággal. A komplex betonkeverő­telepek fejlődése során a technológiai elrendezés, va­lamint a mozgathatóság szempontjából többféle típus alakult ki: egy- és kétlép­csős, torony- és parter-rend- szerű, stabil, áttelepíthető és mobilberendezés. Az utóbbi években intenzív fejlesztés folyik a részegységek és az automatizálás tökéletesítésé­ért. Korábban megszokottnak tekinthető volt a kényszer­keverésnek az a módja, ami­kor az összes betonösszete­vőt egyidejűleg keverték szabadesés, illetve forgólapá­tok felhasználásával. Bebi­zonyosodott, hogy ez a mód­szer nem elég hatékony, hely-, anyag- és energiaigé­nyes. Üjabban már nem tart­ják elegendőnek azt az ered­ményt, hogy a beton össze­tétele minden mintavételi helyen azonos arányú. Kide­rült, hogy intenzívebb átke­veréssel, „gyúrással”, a be­tonok szilárdsága 15—45 százalékkal növelhető. Erre alkalmasak az újabban ki­fejlesztett kettős tengelyű lapátos, a vibrációs, a spi­rálos és a gyors fordulaté keverőcsillagos mixerek. Képünkön: egy korszerű keverőkocsiból (mixerkocsi­ból) való motorizált beton­ürítést láthatunk. Győz a sakk-komputer Néhány éve még aligha volt vitás, hogy a jól kép­zett sakkozó győz, ha el­lenfeléül a karrierje kezde­tén álló sakk-komputert vá­lasztotta. Ma már nem ilyen egyértelmű a helyzet: azör- döngös kis masinák egyre jobban sakkoznak. Mind tö­kéletesebb mik roprocesszoros gépek és mind tökéletesebb programok látnak napvilá­got. A sakk-komputer nem ötletességgel, briliáns játék­kal győz, hanem „nyers ere­je”, óriási kapacitása révén. A gép nyers ereje abban nyilvánul meg, hogy minden lépés előtt megvizsgálja a szabályok engedte saját lé­péseit, valamint azt, hogy a partner arra mit léphet. A kapott válaszokat a megadott kód szerint értékeli, s azt a megoldást választja, ame­lyiknek a legnagyobb a pont­száma. Az „okosabb” programok több lehetséges lépést lát­nak előre. A programozók abban egyetértenek, hogy a programok tudását nem gya­rapíthatják a lépések szá­mának növelésével, mert a csupán egyetlen állásból le­hetséges 30—35 lépés érté­kelése hosszú időt vesz igény­be a most használatos leg­gyorsabb számítógépeken is. A gépek programozói in­kább segítségül hívják a potenciális ellenfeleket, a sakkozókat. Éppen úgy, ahogy a sakkozó tudását a külön­böző megnyitások, végjáté­kok elemzésével gyarapítja, a programok fejlődését is attól várják, hogy azt az adatképzést, melynek alap­ján a gép megteszi a lé­pést. minél inkább kibővít­sék, s a visszakeresést egy­szerűsítsék. Javítani kíván­ják a gépek stratégiai kész­ségét is. Mindent egybevet­ve: manapság a sakk-kom­puterek programjai már olyanok, hogy az átlagos já­tékosnak nincs esélye elle­nük a játszmában. Képünk a sakk-kompute­rek legújabb változatát mu­tatja, a sakkrobotot, amely­nél két gépi ellenfél játszik egymással, s a lépésdöntés meghozatala után a sakkfi­gurákat mindig a csuklós robotkar helyezi át a 64 koc­ka valamelyikére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom