Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-14 / 111. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. május 14., kedd A képernyő előtt Mítoszok Első tekintetre talán meghökkentő akár csak egy tele­víziókritikai jegyzetben is összekapcsolni a mai magyar lakótelepeket, meg a legendás Zsukov tábornokot. Az adott erre okot, hogy az elmúlt héten mindössze negyvennyolc órányi eltéréssel láthattam két filmet: az egyik magyar tévéjáték volt és a Lakótelepi mítoszok címet viselte, a másiknak címében nem szerepelt a mítosz fogalom, ha­nem nemes egyszerűséggel ez volt olvasható: Zsukov mar­sall, szovjet dokumentum film. Róla, Zsukovról szólt ez a film, a második világháború legendás hadvezéréről, aki­nek hadítettei körül már a háború alatt mítoszok alakul­tak ki, a szó legnemesebb értelmében. A másik, a magyar játék pedig „begyűrüztette'’ apró kis történetrészecskéibe mindazokat a hovatovább már mítosszá erősödő-keménye- dő, megalapozott és megalapozatlan mendemondákat, amelyek a lakótelepek, főleg pedig a panelházas lakótöm­bök körül élnek, amelyek az ott való életet valami mitikus köddel körbefonják, beburkolják. — A két mű közül essék először szó a magyar tévéjátékról. Némi privatizálással kell kezdenem. Magam is lakó­telepen élek, panelházban, a film sok-sok aprósága, motí­vuma így hát számomra visszaköszönő jelenség volt, egyik­másik már közhellyé is kopott a sokszoros felemlegetésben. Nem akarok én most a lakótelepek mellett védöbeszédet írni, magam sem szeretem ezt a fajta emberi környeze­tet, ismerem számtalan hibáját és azt a felbecsülhetetlen előnyét, hogy van. Megpróbáltam hát Felvidéki Judit tévé­játékét belülről, a sorstárs szemével nézni. Megpróbáltam, de nem sikerült. Kívülálló maradtam mindvégig. Egyszerű­en azért, mert nem tudtam azonosulni a főszereplő Mikó Istvánnal, mivelhogy ő sem tudott azonosulni figurájával, az eltartási szerződés során föbérleti lakás gazdájává lett műfordítóval. Erőlködve játszotta a szórakozott-szédült fi­loszt, akinek mindkét keze bal kéz, csak éppen a létrát nem viszi az ajtón keresztbe, aki a cigarettáját a kávés­csészébe dugja, aki vaskos szótárt böngészve nyit ajtót, aki mindent lesodor stb. Csupa külsőségből épült fel ez a fi­gura és megközelítőleg sem bizonyult eléggé tartósnak ah­hoz, hogy rá lehessen aggatni vagy tucatnyi történetkét, amelyeknek szinte mindegyike ellenállt, amikor Békés Pál Lakótelepi mítoszok című elbeszélés-kötetéből a merőben más talajt jelentő tévéjátékba próbálták átültetni. Közben a szórakozott professzorok viccbeli figurájára emlékeztető ifjú műfordító téblábolt ide-oda, nem tudta felgyújtani a W. C.-ben a világítást, írógépével leverte a köcsögöt, és még akkor is valamit felfordítottt, amikor visszatérő szerel­mese "— Kiss Mari játszotta — magáévá akarta tenni. — Pedig volt ebben a filmben sok részlet-érdekesség. Kom- lós Juci jelenete, az öreg artistanő emlékezése —, amihez a központi hős csak némán asszisztált — a Piko és Pako artistacsoportra, egyik emlékezetes része e tévéjátéknak, bár lehetett volna az is feszesebb; a hatodik emeleti ab­lakon beköszönő tűzoltó, vagy a bogaras öregúr jelenetei roppant érdekesek, még a Koncz Gáborral eljátszatott, szinte különálló kis betétjáték — Hüvelyes úr, a falfúró és a fordító párosa, a vendég zavaros filozófiája — is ön­állóan kis remekmű, de a történetkék nem szervesültek egymással, és láncolatukból nem éreztem ki a mítoszt, az egyén, vagy a közösség cselekvéseit természetfölöttivé na­gyító felfogást, legfeljebb a szó egy ritkább értelmezését, azaz azt, hogy nem létező, kitalált dolog. Jól és kevésbé jól sikerült epizódokat láttam amelyeknek láncolata seho­gyan sem akart egységes tévéjátékká átváltozni. Zsukov marsallról is mítoszok jártak s talán még jár­nak öregedő frontkatonák körében. Ám nála e mítoszok­nak megvolt a valóságos magva. Zsukov a világtörténe­lem egyik legnagyobb hadvezérének tekinthető. Róla szólt Marina Bábák dokumentumfilmje — amelyet másnap Miskolcon is bemutattak a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza munkatársai —, ezt a legendás hőst mu­tatja meg emberközelben. Zsukov emlékiratai hajdan nagy feltűnést keltettek, a fiatal rendezőnőnek pedig sikerült öreg archívumokból olyan dokumentumokat is előkeresni, amelyek a nagyközönség előtt ismeretlenek voltak eddig, amelyek most igen markáns vonásokkal egészítik ki — nem a tábornok köré fonódott mítoszt, hanem — a va­lóságos élettörténetet a Kaluga környéki kis falucskától addig a világ sorsát fordító mozzanatig, amikor Keitel tá­bornagy, Hitler hadvezére előtte írta alá a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt. Zsukovnak Sztálinnal is vol­tak vitái a nagy honvédő háború hadvezetését illetően, s e film is igazolja Zsukovot, noha Sztálinról is őszinte tisz­tességgel emlékezik meg. Értékes, izgalmas dokumentum­film, kár, hogy éjszaka vetítették, amikor kevesen láthat­ták. A Zsukov körüli mítoszokat cserélte át valós, hiteles történelemre. Benedek Miklós Alapításának 350. évfor­dulóját köszönti az ELTE, hazánk s egyben Közép- és Kelet-Európa egyik legna­gyobb hagyományú egyeteme. Az ország legrégibb, megsza­kítás nélkül működő felsőok­tatási intézményének alapí­tólevelét 1635. május 12-én írta alá Nagyszombatban Páz­mány Péter bíboros, eszter­gomi érsek. A jubileum al­kalmából számos ünnepi ren­dezvényre: megemlékezések­re, avatási ünnepségekre, tu- mányos konferenciákra és más kulturális eseményre ke­rül sor ebben az esztendő­ben. A jubileumi rendezvény- sorozat nyitányaként hétfőn ünnepi közgyűlést tartottak az ELTE Állam- és Jogtu­dományi Karának épületében. Fülöp József akadémikus, az ELTE rektora köszöntöt­te a meghívottakat: politikai és tudományos életünk kép­viselőit, közöttük Grósz Ká­rolyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Bu­dapesti Pártbizottság első tit­kárát és Radics Katalint, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának vezetőjét. Az ünnepségen Németh G. Béla akadémikus, az Egyete­mi Könyvtár főigazgatója méltatta az évforduló jelen­tőségét, felvázolta az egye­tem három és fél évszáza­dos történetét. A zsűri és az alkotók találkozóján részt vevők egy kisebb cso­portja. Mint lapunk első pldalán közöltük, tegnap este befe­jeződött a 25. miskolci film- fesztivál. Az utolsó nap azonban nem volt egészen esemény nélküli. Ekkor ren­dezték meg a Miskolci Ka­maraszínház nézőterén a fesztivál zsűrijének és a je­lenlevő filmalkotóknak. a találkozóját. E találkozó lett volna hivatott, hogy a nyil­vános gondolatcseréket pó­tolja, módot adjon a szak­ma helyzetének legalább nagy vonásokban való fel­mérésére. E találkozó végül is féloldalúra sikerült. A nézőterei megtöltötték az érdeklődők, ám vita gyakor­latilag nem alakult ki. A zsű­ri részéről nem kevesebben, mint nyolcán fejtették ki vé­leményüket. Akkor még a díjazás ismeretlen volt, ép­pen ezért- gondosan vigyáz­tak rá, hogy pontos ítélet konkrét művekről ne szü­lessék. A zsűritagok inkább általánosságban beszéltek, részben az egy-egy tagra „ki­osztott” műfajban jelentke­zett művek tapasztalatairól, részben általánosságban a kisfilm helyzetéről. Sajnos, ezek a kiselőadások, noha többségben igen értékesek voltak, eléggé elnyúltak, és a több mint háromórás vitá­ból, ha szabad vitának ne­vezni ezt az összejövetelt, mindössze négy-öt percet vett el az egyetlen nem zsűritag felszólalása: a Népszerű-tu­dományos és Oktatófilm Stúdió vezetője az előző öt felszólalásban elhangzott és a stúdiót érintő kérdésekre reflektált röviden, ténysze­rűen. A „nyolc az egyhez” arányú megszólalás tette fél­oldalúvá ezt az összejövetelt, ámbár tagadhatatlan, hogy egyes zsűritagok felszólalá­saiból nagyon sok érdekes, megszívlelendő, a fesztivá­lon látott filmeken messze túlmutató tanulságot is le lehetett vonni. A vita hihe­tőleg szakosztályonként foly­tatódik majd Budapesten a közművelődési stúdiókban, vagy a Filmművészeti Szö­vetségben, holott annak, ha ez a fesztivál valóban fesz­tivál volt, itt lelt volna a helye. Mint az első oldalon kö­zöltük, kiosztották a zsűri ál­tal odaítélt dijakat. Itt kö­zöljük azok listáját. A SZOT nagydiját Magyar József A mi családunk című filmje nyerte; Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye díjával Tényi Ist­ván Mindennapi kenyerünk, Miskolc város díjával Si­mon György Élt negyven évet..., a Magyar Televízió dijával Dénes Gábor Psal­mus Humánus — Szentgyör- gyi Albert című filmjét ho­norálták. A kategória-díjak közül a híradó- és riport- filmeset Sántha László For­radalmi ifjúsági napok, az animációsai Rofusz Ferenc Gravitáció, a két dokumen­tum-díjat Fehéri Tamás Endlösung és Paulus Alajos Erőviszonyok, a népszerű-tu­dományosat Lakatos Iván Magas hőfokon című filmje nyerte el. Operatőri díjat Baranyai László kapott a Nyitott utakért és Tiefbrun- ner László a 200 millió éve­sekért. A Képcsarnok Válla­lat díját — Szigeti Magda Nyugalom című szobrát — a zsűri Sztojan Enév opera­tőrnek ítélte a Lappangó élet és a Mit rejt egy jelkép? cí­mű filmekben nyújtott tel­jesítményéért. Nem lenne teljes a 25. mis­kolci filmfesztivál napi kró­nikája, ha még a visszate­kintő értékelés előtt nem em­lékeznénk meg a Borsod Me­gyei Moziüzemi Vállalat munkájáról. E vállalat ugyanis igen későn és tel­jesen váratlanul jutott a fel­adathoz, hogy házigazda le­gyen, és nagyon sok nehéz­séget leküzdve teremtett olyan helyzetet, amely a fesztivált végül is megren- dezhetővé tette. Elismerés jár érte. HŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.20: Társalgó. — 9.44: Uj zenei felvételek, gyere­keknek. — 10.05: Két hangon. — 10.35: Éneklő ifjúság. — 10.51: Nótacsokor. — 11.40: Sírkő pántlikával. Taar Ferenc regé­nye folytatásokban. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Évszázadok mesterművei. — 13.30: Családi szőttes. Riport. — 14.10: Magya­rán szólva. — 14.25: Orvosi ta­nácsok. — 14.30: Fúvószenekari hangverseny. — I5.üi: Arcképek az orosz irodalomból. — 15.19: Dzsesszmelódiák. — 18.05: A Nyitnikék postája. — 17.00: Vi­lágablak. — 17.30: Wagner: Tannhäuser. — Római elbeszé­lés. — 17.45: A Szabó család. — 19.15: Gondolat. — 20.00: Nép­dalok. néptáncok. — 20.30: Év­fordulók nyomában. — 21.30: Háttérbeszélgetés. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: To­ronyzene. — 22.4G: Mátrai üdülő- falvak. Riport. — 22.56: szigeti József szonáta felvételei bői. — 0.10: Máté Péter szerzeményei­ből. PETŐFI: 8.0«: slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Zenés délelőtt. — 12.10: Bemutatjuk a Modern Rézfúvós együttes új felvételeit. — 12.30: Népdalok kóruselőadásban. — 13.03: Popzene sztereóban. — 14.00: Kapcsoljuk a fi-os stúdiót. — 14.18: Gencsy Sári operettfel­vételeiből. — 14.40: Hangos szó­tár. — 15.05: Muzeális nótafel- vételeinkböl. — 15.20: Könyvről könyvért. — 15.30: Csúcsforga­lom. — 17.05: Tini-tonik. — 18.00: Töltsön egy órát kedvenceivel. — 19.05: Híres tenoristák. — 19.25: Közvetítés a Magyarország —Hollandia világbajnoki selejte­ző mérkőzésről. — 20.20: Hang­lemez MK. — 20.25: A labdarú­gó-mérkőzés közvetítésének folytatása. — 21.25: A Kaláka együttes népzenei felvételeiből. — 21.39: A Rádió Dalszínháza.— 23.00: A mai dzsessz. — 24.00: Éjféltől hajnalig. 3. MŰSOR: 9.08: Mascagni: William Ratcliff. Opera. Köz­ben: 10.19: Széljegyzetek. — 10.24: Az operaközvetítés folyta­tása. — 11.22: Zenekari muzsi­ka. — 12.30: Ivan Rebroff éne­kel. — 13.05: Külpolitikai köny­vespolc. — 13.20: Kórusainknak ajánljuk. — 13.44: Kamarazene. — 14.59: Reflektorfényben egy operaária. — 15.30: Zenei Tü­kör. — 16.00: Népdalváltozatok. — 16.27: Zenekari muzsika. — 17.18: A Poptarisznya dalainak különkiadása. — 18.30: A Magyar Rádió szerb-horvát nyelvű nem­zetiségi műsora. — 19.05: A Ma­gyar Rádió német nyelvű nem­zetiségi műsora. — 19.35: Mu­zsikáló természet. — 19.40: A Magyar Rádió hangversenysoro­zata. — Közben: 20.25: ..Minden létező valami jel.” Doctorow: Vöcsök-tó. — 20.45: A hangver­seny-közvetítés folytatása. — 21.30: Szimfonikus táncok. — 22.00: ..... ifjú emberek csapá­sa, növekvő népeknek útja . . .” Gondolatok a Kalevaláról. — 23.00: Operanyitányok. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 86,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Kulturális ka­leidoszkóp. (A tartalomból; A műszaki szakemberek idegen- nyelv-tudása — Befejeződött a filmfesztivál — Kibontakozás a Gárdonyi Géza Színházban.) Szerkesztő: Pongrácz Judit. — 18.00; Észak-magyarországi kró­nika. (Ülésezett a Borsod Me­gyei Pártbizottság — Mini VIT- re készül Borsod.) — 18.25— 18.30: Lap- és müsorelözetes. televízió 1. MŰSOR: 8.05: Tévétorna. — 8.10: Iskolatévé. — 8.40: Syste­me Internationale. — 8.50; Ma­gyar irodalom. — 9.00: Magyar irodalom. Zelk Zoltán: Tollász­kodik a tavasz. — 9.25; Del- tácska. — 10.00: Égi postások. Francia filmsorozat. — 11.55: Képújság. — 14.30: Iskolatévé.— 14.50: Weöres Sándor; Bóbita.— 15.15: Hírek. — 15.20: Lukács. Csehszlovák film. — 16.35: Há­rom nap tévéműsora. — 16.40: Tanító bácsi Baranyában. — 17.35: Duna *84. A Katonai Filmstúdió filmje. — 17.45: Kép­újság. — 17.50; Sebességváltás. Riportmüsor. — 18.20: Reklám. — 18.35; Mini Stúdió ’85. — 18.40: Idősebbek is elkezdhetik. Téve- torna. — 18.45: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.20: Ma­gyarország—Hollandia. VB-se- lejtezö labdarúgó-mérkőzés. A szünetben: Reklám. — 2i.20; Stúdió ’85. A televízió kulturá­lis hetilapja. — 22.20: Felkíná­lom — népgazdasági hasznosí­tásra. — 23.00: Tv-híradó 3. — 23.10: Himnusz. 2. MŰSOR: 17.40; Dcltácska. 18.00: Képújság. — 18.05; Cigány­kerék. — 18.30: Körzeti adások. Budapest: Eladó lakások. Pécs. Szeged. — 19.05: Beethoven; G- dúr zongoraverseny. — 19.40: Bulgária bennszülött és ereklye­növényei. Bolgár film. — 20.00: Esték Abodyval. — 20.35; Száz híres festmény. — 20.45: Perui pillanatképek. Francia kisfilm. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21.20: Éjszaka a tengerparton. Finn film. — 22.40; Képújság. mozi BÉKE: Bombajó bokszoló. Mb. színes olasz vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Ki­emelt III. helyár! Kezdés; f 12 órakor. — A magyar nép nevé­ben. Színes magyar dokumen­tumfilm. Kezdés: 3 órakor. — Bombajó bokszoló. Mb. színes olasz vígjáték. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! Kiemelt III. helyár! Kezdés; n6 és f8 óra­kor. — BÉKE KAMARA: 2x2 né­ha öt. Zenés magyar filmvigjü- ték. Kezdés: 4 órakor. — Kó­ma. Mb. amerikai film. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KOSSUTH: öt lá­da aranyrög. Mb, színes fran­cia kalandfilm. III. helyár! Kez­dés: f3. hn5 és 7 órakor. —HE- VESY IVAN FILMKLUB; Film­múzeumi előadás: A vén gazem­ber. Magyar film. Kezdés; f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS: Se­gítség. felszarvaztak! Mb. szí­nes olasz bohózat. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! III. hely­ár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Te ron­gyos élet! Színes magyar film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Kezdés: 6 órakor. — SZIK­RA: Erotikus képregény. Színes japán dráma. 18 éven felüliek­nek! II. helyár! Kezdési f5 és f7 órakor. — PETŐFI; Nevem; Senki. Mb. színes olasz—francia —NSZK westernfilm. III. hely­ár! Kezdés: f5 és Í7 órakor. — FÁKLYA: Felebarátnöm. Mb. színes csehszlovák vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f5 órakor. — Üzenet az űrből. Mb. seines japán tudo­mányos-fantasztikus film. III. helyár! Kezdés; f7 órakor. — FÁKLYA KAMARA: Megtalálni és ártalmatlanná tenni. Szovjet film. Kezdés: f5 órakor. — TO­KAJ DISCO-MOZI; Talpig olaj­ban. Mb. színes francia bohó­zat. Kezdés: f7 órakor. — NE­HÉZIPARI MŰSZAKI EGYE­TEM : örült római vakáció. Mb. színes olasz vígjáték. III. hely­ár! Kezdés: 5 órakor. — MIS- KOLC-SZIRMA: Ha már egyszer megesett. Mb. színes csehszlovák film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés; f6 órakor. — KAZINCBARCIKA. BÉKE; An­na Pavlova I—II. Mb. színes szovjet—angol film. Dupla hely­ár! Kezdés: f6 órakor. — ME­ZŐKÖVESD, PETŐFI: ó, ked­ves Harry! Mb. színes NSZK- beli bűnügyi vígjáték. III. hely­ár! Kezdés; 6 és 8 órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: Kelly hősei I—II. Mb. színes amerikai film. Dupla III. helyár! Kezdés: hnl és n9 órakor. — SÁTOR­ALJAÚJHELY, BÉKE: Nős agg­legény. Mb. színes szovjet víg­játék. Kezdés: 5 és 7 órakor. színház 14, kedd Két úr szolgája Arany János ifjúsági bérlet Kezdés: este 7 órakor KAMARASZÍNHÁZ A régi nyár Kezdés: este 7 órakor A Jelenkor májusi számáról A Pécsen szerkesztett iro­dalmi és művészeti folyóirat májusi számának élén ösz- szeállítást olvashatunk Ta- tay Sándor 75. születésnapja alkalmából. Az író új elbe­szélése mellett Rab Zsuzsa .köszöntőjét, Andrej Tarha- nov és Kerék Imre versét, Melczer Tibor kritikáját, va­lamint Esterházy Péter Ta- tay Sándornak ajánlott pró­zai írását találjuk az össze­állításban. A szám szépirodalmi ro­vatában emellett Gyurkovics Tibor, Kemenczky Judit, Ko­vács István, Makay Ida és Nagy Gáspár versei, továb­bá Kalász Márton, Mándy Iván és Száraz György pró­zái kaptak helyet. Az irodalmi tanulmányok, esszék, jegyzetek sorában Kenyeres Zoltán, Lukács György magyar tanulmá­nyairól szóló írásának újabb részletét, Koczkás Sándor Radnóti költészetéi elemző írását, Poszler György A homo ludens hősiessége cí­mű Kosztolányi-esszéjét, va­lamint Somlyó Györgynek az Újhold időszakára emlékező írását közli a folyóirat. — Szakonyi Károly jegyzete az 50 éves Bertha Bulcsút kö­szönti. A kritikai rovatban töb­bek között Mészöly Miklós, Esterházy Péter és Csurka István prózai köteteiről ír Thomka Beáta, Kulcsár Sza­bó Ernő és Dérczy Péter.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom