Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-09 / 107. szám

1985. május 9., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 PROIETÁRI V§ETKYCH KRAJÍN, SPOJTE SA! mnsmn VYCH0D0SL01/ENSKEHQ E zerkilencszáznegyvenöt május 9-én, Európa országai közül utolsó­nak szabadult meg a hitle­ri fasizmus elnyomásától, népirtó borzalmaitól északi szomszédunk, a baráti Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság. Kassai testvérlapunk, a Vychodoslovenské Noviny munkatársainak összeállítá­sával, a megyénkkel szom­szédos kelet-szlovákiai kerü­let fejlődését bemutató, éle­tének mindennapjairól hirt adó 'néhány tudósításával emlékezünk meg Csehszlová­kia felszabadulásának negy­venedik évfordulójáról. Milliókat érő „ötletek” Csehszlovákia-szerte a termelés hatékonyságának fontos tényezője a dolgo­zók újítómozgalma. Az anyag- és energiatakaré­kosságban, a minőség ja­vításában elért eredmények jelentős része köszönhető az újítók, az ésszerűsítek ötleteinek. A Kassa köze­lében levő Kelet-szlovákiai Vasműben az utóbbi évek­ben különösen magas szín­vonalra sikerült fejleszteni az újítómozgalmat. Az el­not, nyereséget hozott. A vasműben végzett számítá­sok szerint az elmúlt év­ben az újítások bevezetése 8,5 millió korona kiadással járt, így tehát a többlet- nyereséget tekintve, ez a fejlesztések legkifizetődőbb módszere, hiszen a „beru­házás” már az első évben közel tizennyolcszorosát fi­zeti vissza. A Kelet-szlovákiai Vas­műben — más nagyüze­mekhez hasonlóan — már 150 új munkahely Rozsnyón Az utóbbi évtizedekben rendkívül gyorsan iparoso­dó országrészben még min­dig akadnak körzetek, ahol főleg a nők részére igye­keznek helyi munkalehető­ségeket biztosítani. Ilyen iparfejlesztés színhelye lesz az elkövetkező években Rozsnyó városa, ahol 750 új munkahely létesül. A több mint 300 millió koro­nás beruházással épülő új üzemben elektromos ház­tartási berendezéseket, fő­leg melegítőket, fűtőteste­ket fognak gyártani, illet­ve összeszerelni. Tehervagonok exportra A Tálra aljában, Repró­don van egész Csehszlová­kia legnagyobb vagongyá­ra. Itt készül a tehervago­nok 05 százaléka. Évről év­re nő ezek exportja is. A legkorszerűbb, nagyméretű tehervagonokból tavaly 1100 darabot szállítottak külföldi megrendelőknek, s az idén 1750 vagon expor­tálását tervezik. Az NDK és a lengyel vasút a pop- rádi vagongyártók legna­gyobb külföldi megrende­lője. A „kormányprogram" épülete Csehsztovókia felszabadulásának 40. 0 évfordulóját megelőzően, április 5-én nagy ünnepségek voltak Kassán, amely 1945 elején, hónapokig — a még csak rész­ben felszabadult ország — fővárosa volt. 1945. április 5-én, Kassán, a képen látható épület­ben, Abaúj-Torna megye egykori megyeházá­ban, hirdették ki a felszabadult Csehszlovákia első kormányának a szocialista épités útját már felvázoló kormányprogramját. A kassai kormányprogram épületében Kelet-Szlovákia munkásmozgalmának állandó kiállítása lát­ható. Műanyag úszómedencék minden méretben Négy évtized fejlődésének tényei és számai múlt évben például több mint 2000 „ötletet” adlak a dolgozók, ezeknek közel 80 százaléka bizonyult jól hasznosítható újításnak, és akadt köztük néhány érté­kes találmány is. A beve­zetett újítások, s a néhány találmány, egy év alatt 115,4 millió korona hasz­évek óta eredményesen se­gíti az újítómozgalmat az újítók és feltalálók jól mű­ködő klubja. E klub tagjai között már 59 olyan mun­kás és mérnök található, akinek újítása, találmánya évi egymillió koronát meg­haladó nyereséget hozott a vasműnek. A különböző műanyag termékeket gyártó sabinovi IMOVA-üzem egyik rend­kívül keresett, új gyártmá­nya a műanyagból készült medence. A legkülönbözőbb méretekben készül, a 3x3 méteres kis, „családi” úszó­medencétől, a nagy ver­senyuszodákig. Nemcsak belföldön, de a külpiacokon is igen nagy az érdeklődés a ‘ műanyag úszómedencék iránt, amelyek rendkívül tartósak. Télen sem kell őket óvni a fagyoktól, sőt akkor is használhatók, csak nem úszómedencének, ha­nem korcsolyapályának. Az idén már 66 nagyméretű medencére és 55 kisebb, családi uszodára van meg­rendelése a sabinovi mű­anyaggyárnak. A vendégváró Magas-Tátra A tél még csak most ér véget a Magas-Tátrában, ahol egy-egy verőfényes májusi napon is előfordul­hat kiadós havazás, és az északi lejtők horhosaiban még javában síelnek, de az üdülőknek és a kirándu­lóknak ez a holtidényt nem ismerő paradicsoma már javában készül a nyári sze­zonra. Minden évszak gyö­nyörű ebben a hegységben, minden idénynek van va­lami külön vonzása, ven- dégmarasztaló „specialitá­sa”. Nem csoda, hogy éven­te több mint 4,5 millió lá­togató, zömmel a hegyeket járó turista és üdülőven­dég fordul meg ezen a ter­mészeti szépségekben oly rendkívül gazdag, de kis te­rületen. Ha nincs is holt- idény, a nyár azért mindig népesebb. Nyáron jár itt a turisták kétharmada. A Magas-Tátra vendégeinek jelentős része külföldi. A legtöbb látogató — az utóbbi néhány év statisz­tikái szerint — az NDK- ból és Magyarországról ér­kezik. A nyári idényben az idén is mintegy 260 ezer látogatót várnak a Magyar Népköztársaságból. — Mint. minden évben, az idén is nagy szeretet­tel várjuk a magyar turis­tákat, akik magas hegysé­günk legfegyelmezettebb, a természetvédelmi előíráso­kat legjobban betartó ven­dégei közé tartoznak — hallottuk Stefan Leskov- jansky mérnöktől, a Ma­gas-Tátra Nemzeti Tanácsa elnökétől és Andrej Mlej- lől, a legnagyobb tátrai szállodavállalat, az Inter­hotel Vysoké Tatry igazga­tójától, akikkel a nyári előkészületekről beszélget­tünk. Elmondták azt is, hogy az előző éveknél jobb el­látást, több vendéglátóipa­ri létesítményt, jól jelzett turistaulukut, jó közleke­dést, újabb parkírozóit e- lyekel biztosítanak a nyári idényre vendégeiknek. Mind több magyar turista keresi fel nyaranként a magashegyi turistaösvénye­ket, s közkedvelt túrává vált a magyarok körében a 2663 méter magas Ger­lachfalvi csúcs megmászá­sa. Ehhez és más nagyobb sziklamászó túrákhoz is elegendő, jól képzett hegyi­vezetőt tud biztosítani a TANAP, a hegyi szolgálat. Az esetleg esős napokon az előző éveknél több szó­rakozási lehetőségről, „fe­dett” látnivalóról is gon­doskodnak. Kora tavaszi havazás után, „nappal szemben" a Magas-Tótra egyik csúcsa. (Bal oldali kép.) A hegymászás és a sziklamászás Mekkája a kelet-szlovákiai hegyvidék. A Magas-Tátrában - és másutt is - számos, a képen is látható, olyan sziklacsoport található, ahol gyakorolható a sziklamászás, amely iránt egyre több magyarországi sportoló érdeklődik. (Jobb oldali kép.) Negyven évvel ezelőtt, a felszabaduláskor Kelet- Szlovákia volt Csehszlová­kia legelmaradottabb, leg­szegényebb, iparilag leg­fejletlenebb országrésze. Jellemző, hogy bár itt élt az ország lakosságának 7,6 százaléka, az ipari terme­lésnek alig egy százalékát adta ez az országrész. Az eperjesi járásban például ezer lakosra csak öt ipari munkahely jutott. Ma már csak az idősebb generáció emlékeiben él ez a múlt, és a statisztikák összeveté­sei emlékeztetnek az ak­kori elmaradottságra. Meri napjainkra, a négy évtized hatalmas beruházásaival, a gyors iparfejlesztéssel, a nagymértékű városiasodás­sal, a nagymérvű kulturá- lódással sikerült felszámol­ni a különbségeket. A négy évtized fejlődéséi ábrázo­ló grafikonok szinte min­den vonatkozásban ebben az országrészben a legme­redekebbek. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság óriási fejlődésén belül Ke­let-Szlovákia lakossága ré­szesült az épülő szocializ­mus hozta legtöbb válto­zásban. A felszabadulást követő évben 17 500-an dolgoztak az országrész ipari munka­helyein — s mai árakon számolva — mintegy fél- milliárd korona értéket ter­meltek. Az elmúlt évben a több, mint 200 ezer dol­gozót foglalkoztató ipái' termelésének értéke meg­haladta a 45 milliárd koro­nát. A négy szabad évtized alatt 160 nagyobb gyár, üzem létesült az ország­részben. Itt bányásszák a vasérc 95, a réz 100 szá­zalékát, ebben az ország­részben gyártják a cseh­szlovák kohászati termé­kek és a műanyagok egy- harmadát, itt készül a mo­sógépek 44 és az ipari ro­botok, számítógépek 55 százaléka, a tehervagonok 35 százaléka. Az élet min­den vonatkozásában az ipar fejlődéséhez hasonló mér­tékű változásokat köszön­het az országrész lakossága a felszabadulás óta eltelt 40 esztendőnek. így példá­ul míg 1945-ben összesen 183 orvosa volt csak az or­szágrésznek, ma 4270 az orvosok száma. A gyors iparosodással párhuzamosan igen nagy mértékben fejlődött a me­zőgazdaság is. Ez a mosto­ha adottságokkal rendelke­ző mezőgazdaság, amely a felszabadulás előtt hektá­ronként átlagosan legfel­jebb 8 mázsányi gabona termelésére volt képes, ga­bonafélékből már bizton­sággal ér el 36 mázsát meghaladó hektáronkénti, vágj' burgonyából 220, cu­korrépából 420 mázsás át­lagtermést. A városiasodásra, a la­kásépítések ütemére jel­lemző, hogy csupán az el­múlt négy évben — ami­kor pedig az előző idősza­koknál valamivel kevesebb lakás épült — csaknem 145 ezer új lakással gyarapo­dott a szomszédos Szlová­kia. Ennek több, mintegy- harmada épült Kelet-Szlo- vákiában. s az összes új otthon több, mint kéthar­mada az államilag épített lakás. Igen jól minősíti Kelet- Szlovákia fiatal, korszerű iparának termelését az, hogy évről évre jelentősen növekszik exportja. Az el­múlt évben például a nyu­gati országokba irányuló export 26,8 százalékkal, a szocialista országokba szál­lított termékek értéke pe­dig 7.5 százalékkal növe­kedett. Taval.v csak a szo­cialista országokba — köz­tük Magyarországra — 7.3 milliárd korona (14.6 mil­liárd forint) értékű ipari terméket exportáltak Ke- let-Szlovákiából. Az oldott összeállította: Pozsonyi Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom