Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-08 / 106. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. május 8., szerda A jubiláló miskolci filmfesztivál IV. A huszonötödik előtt Wiíxíi II Miskolci Akadémiai Bizottság |MAB| pályázati lelliása H-re Krónikánkban még két korábbi fesztivál említésével vagyunk adósak. Az 1983-as 23. miskolci filmfesztivál zsürielnöke Berecz János — akkor a Népszabadság főszerkesztője — volt. Nagy vihar kavarodott a Macskakö- Töm dokumentumfilm körül, amelyet abban felvillanó személyiségek el akartak tiltani a bemutatástól. Végül is ez a film nyerte el a fesztivál nagydíját, és máshol is számos, értékes dijat kapott. E fesztivál idejében jelentkezett először Miskolcon az országos közművelődési filmfórum, amelyet korábban Kecskeméten tartottak, most párhuzamosan a fesztivállal, Miskolcon. E fórum alapvető célja a kisfilmek jobb hasznosításának keresése a közművelődésben. A tavalyi, a 24. ismét tévéfesztivál volt. Szinte az egész megyét átölelte, nagyszabású kihelyezett rendezvényei voltak. Például Sárospatakon Tömegkultúra, helyi kultúra címmel Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes vezetett an kétől. Ferge Zsuzsa irányításával Szocialista érték és értékbizonytalanság címmel volt vita. Nagyobb szabású ankétot rendeztek a televízió politikai és információs adásairól, és a televízió egyéb politikai műsorairól. Ez volt az első eset, hogy az egész ország láthatta a miskolci műsort, mert már nem helyi adón közvetítették, hanem a második csatorna sugározta közvetlen adásban. Igen népszerűek voltak az Ablak és a Jogi esetek stábjának vendégszereplései. A zsűrielnök tisztjét Huszár István látta el. A krónika végére értünk. Ma este megnyílik a jubileumi, a 25. miskolci filmfesztivál. Sajátos dolog, hogy éppen a jubileumi fesztivál kényszerült költözésre és a korábbi húsz rendezvény megszokott, jól bevált és igen alkalmas színhelye, a Rónai Sándor Művelődési Központ helyett Miskolc egyik mozijában várja a fesztivál a közönségét. A Kossuth mozi és a vele egy épületben levő lievesy Iván Filmklub merőben más keretet és messze eltérő lehetőségeket teremt a fesztivál lebonyolításának. E keretek és lehetőségek egybevetését a korábbiakkal talán szükségtelen most előre elmondani, várjuk meg, miként alakulnak ezek a fesztivál során. Kényszerhelyzetben döntött úgy a fesztivál intéző bizottsága, hogy ezt a megoldást válassza. Azt hiszem, nem oktalan dolog bizonyos mértékig a szakmai vendégek és a közönség megértésére is hivatkozni. A 25. miskolci filmfesztivál versenyprogramja már ma este a hivatalos megnyitó után megkezdődik, és a Kossuth moziban, valamint a Hevesy Iván Filmklubban hetven különböző műfajú versenyművet fognak bemutatni, ezenkívül sor kerül retrospektiv vetítésekre, különböző kisfilm-összeállítá- sok bemutatására a város intézményeinél, üzemeiben, sőt Borsod megye néhány településén is lesznek kihelyezett vetítések. Szakmai tanácskozásokkal nem gazdag ez a program, mindösz- sze az utolsó napon a zsűri és az alkotók találkozása és gondolatcseréje tekinthető ilyen jellegű eseménynek. Ugyanakkor viszont több kiegészítő rendezvény, kiállítás várja az érdeklődőket. Huszonöt év, mint a sorozat bevezetőjében írtuk, a kisfilmművészet életében is jelentős idő, különösen jelentős azért, mert ez a művészeti ág igencsak kell, bogy igazodjék az idő sodrához, a híradás, a riport, a dokumentumfilmezés, mindmind egyfajta verseny a múlékony idővel, a mát, a mindenkori mát kell átfogalmazni a kisfilmek műfajaiba és maradandóvá tenni, a tudományok gyors ütemű fejlődése pedig a népszerű- tudományos ismeretterjesztő filmekre ró roppant feladatot, hiszen korunk technikai forradalma nem tűri a lemaradást, és ezeknek a filmeknek is a legfrissebb anyagokat kell sugározniuk. Van hát a kisfilmművészetnek feladata napjainkban, megmegújuló teendője gyors sod- rú életünkben is. Jó lenne, ha ez a jubileumi fesztivál erről is számot tudna vetni. Újra megrendezik az országos közművelődési filmfórumot is. Bizonyára számvetést érdemel, de legalábbis elgondolkodtató az is, hogy negyedszázad alatt jelentős változások is voltak a kis- filmművészetben. Az indulás idején még jelen voltak a kisjátékfilmek. Honos volt a kisfilmekben a derű, nagy-; részt a szatíra. Ezek, mintha kikoptak volna a programból, legalábbis nagyon ritkán láthatjuk jelentkezésüket, kevés alkotó foglalkozik velük. Eltűntek a mozikból a riportfilmek, a rövid híradók megritkultak, jöttek az egyté- más, tízperces híradók. S általában az eltűnt műfajok helyére jöttek mások. Feltűnt az animációban néhány újabb eljárás, jött a hosszú rövidfilm, ami ugyan fából vaskarika, de van, jöttek a játékfilmes eszközökkel operáló dokumentumfilmek, a televízió oldaláról sok új, eddigi műfaji skatulyákba nem szorítható munka jelentkezett, mint például Ráday Mihály városvédő sorozata, sok egyéb új vonással gazdagodott a kisfilm, és különösen, a televízió lehetőségeit kihasználva, a politikai adások keretében megszámlálhatatlanul sokféle kezdeményezésnek és már bevált gyakorlattá lett újnak lehettünk tanúi. Miskolc 1904 óta figyelemmel kíséri a fesztiválokat, igyekszik jó házigazdája lenni. A város szép üdülőkörnyezete mindig vonzó volt a fesztivál vendégei számára. E környezet inspiráló hatása is vitathatatlan. Nem egy itt született ötletből lett már a következő fesztiválon versenyfilm. Egyes alkotók szinte hozzánőttek már Mis- kolchoz. György István, a miskolci filmfesztivál kezdetektől működő igazgatója már miskolcinak is vallja magát, de ugyanígy idetarto- zónak számíthatjuk Magyar Józsefet, Csőké Józsefet, Bokor Lászlót, Kollányi Ágostont, Szabó Árpádot, és sorolhatnánk a magyar kis- filmművészel sok-sok alkotóját, a televíziósok közül Balogh Máriát, Bokor Pétert, Chrudinák Alajost, a bemondókat, Sugár Andrást és még nagyon sok személyiséget. A kezdeteknél azt szerettük volna, hogy Miskolc a kisfilmek városa legyen olyan tekintetben is, hogy a helyiek a inozikban is keressék ezeket a műveket. Sajnos, ez nem sikerült. A kisfilm — a MAFILM-é is — napjainkban elsősorban a televízió képernyőjén találkozik a közönséggel, amely nem vizsgálja, hol, melyik alkotóműhelyben készült. De kell fórum, ahol a kisfilm helyzetéi rendszeresen mérlegre lehet tenni, bármelyik stúdióban, alkotóműhelyben készült. Ez a fórum pedig a miskolci filmfesztivál, illetve páros években a miskolci tévéfesztivál. Miskolc mára ünnepi zász- lódiszt öltött, köszönti a jubiláló fesztivált. Este György István igazgató köszönti a közönséget a megnyitó bevezetőjeként, s megkezdődik a hatnapos mérlegelési lehetőség a kisfilmművészet helyzetének újabb felmérésére. (Vége) A MAB Észak-Magyaror- szág megyei tanácsai, vállalatai és a MAB támogatásával a régióban folyó tudományos tevékenység hatékonyabbá tételére az alábbi témakörökből hirdet pályázatot: A MAB Állam- és jogtudományi Szakbizottsága részéről a MAB forrásaiból: — Az államigazgatási informatika helyzete és várható alakulása. — Az innovációs folyamatok jogi szabályozásának időszerű kérdései. A MAB Bányászati Szak- bizottsága részéről a Borsodi Szénbányák Vállalat támogatásával — Számítógép bányászati alkalmazásának lehetőségei, különös tekintettel, a Borsodi Szénbányákra, az Érc- és Ásványbányászati Múzeum (Rudabánya) támogatásával. — Észak-Mugyarország területén eddig még fel nem ismert bányászati emlékek feltárása és megőrzése. A MAB Gépészeti Szakbizottsága részéről a DIGÉP támogatásával. — Gyártási megoldás kialakítása, mellyel a termék anyag-, vagy energiahányada lényegesen csökkenthető. — Gyártmány fejlesztési megoldások, melyek a jelenlegi kialakításhoz képest üzemeltetés közben jelentős energiamegtakarítást biztosítanak. — A DIGÉP gyártmányainál elektronikus elemek al7 kalmazási körének bővítése a szerkezet egyszerűsítése, gyártó rendszerbe szervezésének megkönnyítése, vagy a kezelés egyszerűsítése érdekében. — A vállalatnál üzemelő kis számítógépekre szoftver kidolgozása nagy idő igényű műszaki számítások elvégzésére. — A természeti környezetet veszélyeztető, vagy balesetveszélyes gyártási eljárásokat helyettesítő biztonságosabb, egyben gazdaságos megoldások kialakítása. A MAB Kohászati Szak- bizottsága részéről a D4D— LKM—SKÜ—ÖKÜ támogatásává' — Energiatakarékosságot és környezetkímélést szolgáló új műszaki és gazdasági megoldások a D4D-ben, LKM-ben. SKÜ-ben és ÓKÜ- ben, a D4D támogatásával — A szabadvezeték sodronyok és sodronykötelek tulajdonságainak komplex meghatározása. — A horganyzott huzalok minőségének javítása az LKM- SKÜ—ÓKÜ támogatásával. — A gyártás reprodukálhatóságának növelése az acéltermékek garantált minőségi paramétereinek figyelembevételével. — Mikroszámítógépek alkalmazása az acélok minősítő vizsgálatában, ill. tulajdonságainak bizonylatolásánál. — Növelt folyáshatárú, hidegen is szívós, repedésre nem érzékeny, jól hegeszthető, kedvezőbb izotópiai tulajdonságú szerkezeti acél alakítása, az ÖKÜ támogatásával — PA 11 minőségű acélok zárványtartalmának csökkentése, erre gyakorlati módszer kidolgozása. — Módszer kidolgozása a KORF acéloknál kemencében történő várakozás esetén bekövetkező túloxidálás és magas gáztartalom kiküszöbölésére. — Kohón kívüli kéntele- nílés gazdaságos reagensének megválasztása. A MAB Közgazdaságtudományi Szakbizottsága részéről a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat támogatásával. — Vállalkozás- és nyereségorientált érdekeltségi rendszer alkalmazása a BÁ- ÉV-nél, a Borsodi Szénbányák Vállalat támogatásával — Műszaki fejlesztés a borsodi szénmedencében. — A számítástechnika alkalmazása a BSZV-nél, a Borsodi Vegyi Kombinát támogatásával — A vállalat érdekeltségi rendszere — A számítástechnika alkalmazása a vállalati munkában — A vállalatok közötti együttműködés kérdése, az ÓKÜ támogatásával — Az ÓKÜ komplex számítógépes tervezési rendszerének kialakítása. A MAB Mezőgazdasági Szakbizottsága részéről a káliói Vörös Csillag Mg. Termelőszövetkezet támogatásával. — Szalma, mint mellék- termék, építőipari vagy energia célú hasznosításának le-' hetősége, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek NógVárosszépítő hónapot rendez Sárospatakon a Hazafias Népfront városi bizottsága más társadalmi szervezem tekkel közösen. Ennek során virágosítanak, fáikat ültetnek, Jól szerepeltek Országos ifjúigárdisla lövészversenyt rendeztek. Szék- szárdon május 3—4-én. Borsod megyét a szerencsi 118-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet lövészraja képviselte, s a megyék közötti versengésben első helyezést értek el. rád megyei Szövetsége támogatásával — A húsmarhatenyésztés, -tartás technológiájának és a tömegtakarmány-termesztés fejlesztésének lehetőségei Nógrád megyében, a Nógrád megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának támogatásával. — A számítástechnika alkalmazásának, fejlesztésének lehetősége a megye mező- gazdasági termelőszövetkezeteiben, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Mg. Termelőszövetkezet támogatásával. — Folyékony műtrágya alkalmazásának lehetőségei Nógrád megyében. A MAB Társadalomtudományi Szakbizottsága részéről a MAB forrásaiból: — Etikai kérdések Lukács György munkásságában. — A tudományos előrelátás elméleti és módszertani vonatkozásai Lukács György műveiben. — Lukács György és marxista valláskritika. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK Pályázhatnak tudományos, vagy gyakorlati munkakörben dolgozó egyéni kutatók, illetve kutató kollektívák. A pályázaton eddig nem publikált, máshol be nem nyújtott olyan tanulmányokkal lehet részt venni, amelyek a feldolgozott témák eddigi irodalmához képest eredeti, új gondolat-anyagot tartalmaznak. A pályázatot 4 példányban (oldalanként kb. 25 sor) A4 alakban kell jeligésen benyújtani a Miskolci Akadémiai Bizottsághoz (Miskolc, Szabadság tér 3., 3530). A pályázat elején szerepelni kell a meghirdetett pályázati címnek. A pályázat terjedelme maximum 100 oldal. A tanulmányhoz egyoldalas í; összefoglalót kell csatolni, és meg kell jelölni a gyakorlati felhasználhatóság szempontjából szómba jöhető területeket, intézményeket, üzemeket, stb. A pályázati témákkal kapcsolatban felvilágosítást nyújt az adományozó intézmény és a MAB. A pályázatok benyújtásának legkésőbbi határideje: 1985. október 31. A megfelelő színvonalú pályázatot a MAB 3—10 ezer forintig jutalmazza. A pályázatot az illetékes szakbizottság bírálja el és javasol jutalmat a támogató intézmény bevonásával. A benyújtott pályázatok eredményhirdetésére 1985. december 16-án kerül sor. Dr. Zainbó János az MTA rendes tagja a MAB elnöke parkokat, tereket. A családi házak lakói is virágpalántákat ültetnek a kiskertekben, s rendben tartják a, házuk előtti járdaszegélyeket. a szerencsiek A szerencsi lövészraj tagjai jól szerepeltek az országos versenyen is, hiszen negyedikek lettek. Az egyéni versenyibén pedig — országos viszonylatban — a második legjobbnak ugyancsak szerencsi versenyző, Demeter Sándor bizonyult. Benedek Miklós ■pBl | •fjV; £í|JÍ| Fiatal újságíró életében nem ritka, hogy tévedéséért alaposan legorombítják. Ez akkor bosszantja az újdondászt, később — ha elég időskori bölcsességre 'sikerült szert tennie — hasznosnak is tarthatja. Van azonban olyan eset, amikor büszke is lehet rá. Én például büszke vagyok rá, hogy magától Lukács Györgytől kaptam ki — egy híján négy évtizede. Lelkes „ifjú titánként” árt 1946-ban a megtiszteltető megbízás, hogy írjak recenziót a Szocializmus című folyóiratban Mód Aladár „400 év küzdelem az önálló Magyarországért” című művéről. Nem csekély feltűnési viszketeg- ségtől hajtva, akkor, amikor mi ifjak betörtünk egy új világba, úgy éreztem, valami „nagyot” kell mondanom. Ma már tudom, hogy ha nem is „nagyot”, de valami egészen nagy tévedést — sikerült elkövetnem. „Osztólyharc és da- rutoll” címmel megírt kis recenzióm nagyon „internacionalistának” vélt módon próbálta „nacionalistává” kisebbíteni Mód Aladár könyvét. Akkori (1940- os) írásomat a Műveltség, művészet, munkásmozgalom című, Népszava-ki- adásban 1982-ben megjelent kétkötetes tanulmány- kötetben úgy jellemzik, hogy „Máté Iván — igazságokat és tévedéseket tartalmazó írása ...” (A kultúra kérdései a Szocializmus című folyóiratban c. tanulmány I. 168. old.). Akkor, 1946-ban természetesen politikumként sokkal támadhatóbb volt — joggal — fiatal kritikusi zsengém. A Szabadság című lapban ez meg is történt, arra a megtisztelésre azonban valóban nem számítottam, hogy maga Lukács György bírálja meg írásomat a Társadalmi Szemle 1946 áprilisi számában. Mégpedig majdnem egy egész hasábon mutatott ró tévedésemre! Lukács már a címet is demagógnak ítélte (igaza volt — mondom ma mór) és azután kifejtette; „a magyar történelem egyik legfontosabb sajátossága, hogy ellentétben a francia fejlődéssel, nálunk az abszolút monarchia nemzetellenes szerepet játszott és ez a szerepe rányomja bélyegéi a Magyarországon lejátszódó összes osztály- harcokra. Ezt Máté elvtárs teljesen figyelmen kívül hagyja ...” Lukács szerint így nem lehet harcolni „Mód elvtárs könyvének állítólagos nacionalizmusa’ ellen”, mert így én a Habsburg-abszolutizmus „bizonyos izolált és elvont ökonómiai szempontból progresszív intézkedéseit (II. József, Bach-korszak) egyoldalú, ökonomista szellemben” állítom szembe a nemzeti függetlenségi mozgalommal, Lukács helyesen jegyezte meg, hogy „a »tiszta« gazdasági szempont ilyen éles szembeállítása a nemzeti szemponttal első ránézésre nagyon radikálisan, marxisz- tikusan hat”, ám alaposabban megnézve, az összfej- lődést vizsgálva a labanc-, szellemű szemléletnek ad teret. Nem vitás, hogy jómagam, akkor (1945 46 fordulóján) még erősen a jozefinista felvilágosodás egyoldalú szemléletében éltem (ami érthető, hiszen a hazafiaskodásból a Horthy-korszak után elegem volt), ám a gyerekkel együtt a vizet is ki akartam önteni, nem értettem meg a plebejus hazafiság és a szocializmus összefüggéseit — elvégre októbrista polgári környezetből érkeztem. — Ma már tudom, miben tévedtem, de akkof — őszintén bevallva — letört a dolog, nem is akartam elfogadni a bírálatot. De most — öreg koromra csak azt mondhatom: akkor 1946-ban, huszonhat éves kezdőként Lukács Györgytől bírálatot kapni — vitathatatlan dicsőség. Máté Iván Városszépítő hónap Sárospatakon megtisztítják, felújítják a
