Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-25 / 121. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1985. május 25., szombat Hazai tájakon Szigetközi látogatás Szigetközi csendélet. A Duna magyarországi szakaszának elején a Nagy- Duna (vagy ahogy az ott élők nevezik: Óreg-Duna), valamint a Mosoni-Duna által körülzárt területet nevezik Szigetköznek. A Duna bal parti megfelelője az 1921. óta Csehszlovákiához tartozó Csallóköz. A Szigetköz mintegy 63 kilométer hosszú, és 6—14 kilométer széles, vízjárta, rengeteg holtág, morotva szabdalta terület; ősi „vadvízország’'. igazi halász-vadász paradicsom, fészkelőhelye számos madárnak, rejtekhelye őznek, szarvasnak, s más nemes vadnak. Valamikor a Szigetköz helyén ' beltenger hullámzott, majd a Duna megtalálva mai medrét, a Duna-kanyaron át — a hegyekből a síkra lehordott törmelékkel az évezredek során kialakította a tcbh száz méter mély hordalékon azt az ágas-bogas mederrendszert, ami a Szigetközt és a szomszédos Csallóközt jellemzi. A múlt századi nagy folyószabályozások során a kanyargós szigetközi Duna- ágakat is megregulázták, hajózhatóvá tették a két fő Duna-ágat, és töltések emelésével védték az egymást követő árvizektől az évszázadok során rengeteget szenvedett szigetközi lakókat. (A krónikák 1242, 1426, 1760, 1809, 1845, 1850, 1862, 1883- as években és legutoljára 1954-ben jegyeztek föl nagy árvizeket.) Az 1954 tavaszán pusztító zöldár óriási rombolást végzett, hatalmas károkat okozott az ott élőknek. Ekkor — mivel az áradat Ásványrárónál átszakította az öreg- Duna védőgátját, a Szigetköz nagy része víz alá kerüli, sőt Győr-Révfalut is elöntötte a víz. Szigetköz falvai t ekkor csak a háztetők, a templomok tornyai mutatták. A házak nagy része összedőlt az áradatban. A falvak azóta .újjáépültek, a töltéseket is megerősítették, az 1954-es „nagy árvíz” emléke azonban elevenen él a Szigetközben. Valaha hemzsegett a haltól ez a vidék, mely még ma is halász- és horgászparadi- csomnak számít. Régen az aranymosók is jellegzetes alakjai voltak a szigetközi tájnak. Az „ara- nyász” a Duna hordta kavicsból mosta az aranyat, néha szerencsével, sikerrel járva, legtöbbször azonban a sovány megélhetést is alig-alig biztosította az „ara- nyászkodás”. Eltűntek a vízimalmok, s velük a vízimolnár mesterség is kiveszett, pedig az 1700-as években még az Öreg-Dunán 68. a Mosoni- Dunán 84 vízimalom zakatolt. őrölte a lisztet. Az utolsó, a oagyba.jc.si vízimalom 1945-ben őrölt utoljára. Ma már a révészek mestersége sem él. a hajdani kompok helyett hidakon közlekedik a nép, a Mosoni-Dunán hat híd köti ösz- sze a Szigetközt a Kisalfölddel. Szigetköz nevezetessége: Hédervár, a magyar történelemben nevezetes Hédervá- ry-család fészke — hajdan Szigetköz központja Győrtől 20 kilométerre található. A község neve a II. Géza király uralkodása idején, 1141-ben a magyar királyságba költözötl Hédertől származik, aki Moson vármegye ispánja volt. majd udvarbíró. később nádor lett. A történelmi család kastélya Hédervár legrégibb és ismert nevezetessége. A váikastély a.12—13. században épült (a 12. századból való a ma is álló hatszögletű lakótorony); s az évszázadok során többször hozzáépítettek. alakították. A sok viszontagságot megért főúri kastély ma képzőművészek ideális alkotóháza. A közelmúltban befejeződött restaurálás során visszanyerte eredeti szépségét. A kastélyt körülölelő mintegy lízhekláros park védett, benne — közel a kastélyhoz — egy neogót kerti ház áll, a múlt század második feléből való. A parkot vizesárok szeli át, rajta kecses hidak, odább romantikus séla- utak az angolkertben ... A Boldogasszony-kápolnát, vagy temetőkápolnát I. (Nagy) Lajos uralkodása idején, valószínűleg 1348-ban emelték. Közel egykorú az előtte emelkedő óriási tölgyfa, melyet a szakértők mintegy 700 évesnek tartanak. Eredetileg a Boldogasszony- kápolna is román stílusban épült, de 1604-ben — amikor a feljegyzések szerint villám- csapás következtében leégett — újjáépítették. A mai neogót külsőt a múlt század végi átépítéskor kapta. A kiterjedt magyar főnemesi család (a Héderváry, a Viczay-Hé- I derváry, és a Khuen-Héder- váry-családok) legtöbb tagja a kápolna kriptájában van eltemetve. A szentély oldalfalaiban öt vörös márvány síremlék található, közülük az egyik a magyar történelem tragikus alakjának, Héderváry Kont Istvánnak a sírja, akit Garay János örökített meg Kont című költeményében. Róla írja e drámai sorokat; „De térdet zsarnok úr, hogy így — Dúlsz minket és e hont, — Nem hajt neked sem e sereg, — Sem Héderváry Kont.” A kápolna előcsarnokából nyíló kis lorettói kápolna értékes fából faragott Szűz Mária-szobra az 1400-as években készült. A díszes korin- thoszi oszlopon álló urnában az 1604-es tűzvészkor megmaradt csontokat őrzik. Mellette, a címeres falfülkében három díszes ezüst urna, a leforrasztott tokokban három Héderváry grófnő szívével. * Szigetközi barangolásaink során nem hagyhatjuk ki a termálfürdőjéről híres Lipó- tot. A falu Hédervártól 4 kilométerre fekszik. A két 2215 méter mély kútból percenként 1300 liter gyógyvíz fakad. A helyi termelőszövetkezet a termálvízzel három felnőtt- és egy gyermekmedencés fürdőt üzemeltet. (Mellette üvegházas és fólia- sátras virág- és primőr zöldségtermesztés is folyik.) A víz hőfoka 28—30 Celsius-fok közötti, reumás ártalmakra javallt, májustól szeptemberig látogatható. B. J. A május 25-én nevenap- ját tartó Orbánt, az utolsó fagyosszentként ismerik országszerte. Meg kell hagyni — mint gyakorta lehűlést, sőt fagyot hozó jeles nap — jó mesz- szire elkerült hideget hozó társaitól! Nem is igen illik a kellemes, meleg május, napfényes, csendes-esős napjai közé. Régi öregek úgy tartották, hogy amikor a kalendárium készült, s a szenteket belerakták, a kocsmában mulatozó Orbánról elfeledkeztek. Bizony e „kemény legénynek” már csak utólag, május végén tudtak helyet szorítani. Ám innét kirí Orbán. Tulajdonképpen ő is téli, hideget hozó testvérei közé vágyna Talán ez az oka, hogy a rajta esett sérelemért olykorolykor feje tetejére állítja a naptárt, májusban a télre jellemző fagyokkal áll bosz- szút. . Féltek, haragudtak is rá ezért századokon át az emberek, de mert nagy a hatalma, tisztelték is, s jóindulatát remélték évről évre. Főleg a szőlősgazdák! Nekik „Mindig érdekelt a történelem’ Egy szenvedély A gyűjtő és kiállító: Dobai János; és amit mutat: Kallós Ede szobrászművész alkotása - „A vezérlő fejedelem hadvezéreivel" - eredeti bronzanyag - a „Tolnai Világlapja ajándéka” volt. Fotó: Csákó Gyula A" vendégek, az érdeklődők még csak gyülekeznek a kastély parkjában, a folyosókon. A teremben né- gyen-öten csendeskedünk. A szinte áhítatot időnként a professzor asszony — ismert Rákóczi-kutató — szavai törik meg: „Hát, én tiszta szívből gratulálok ... ez csodálatos ... ez hihetetlen . . .” Kísérője, egy jóvágású férfi, hol szerény köszönömöket mond, hol meg lelkesen magyarázza, hogy is van, mint is van .. . Felsővadászon történt mindez. Amint arról lapunk olvasóinak már beszámoltunk, abaúji településünkön, a Rákóeziak „ősi fészkében” nyílt meg Dobai János nyugállományú alezredes, váci lakos, magángyűjtö nagyszabású emlékkiállítása II. Rákóczi Ferenc halálának 250. évfordulója alkalmából. Közel két hónapja találkoztunk először, Encsen. Először ott, akkor csapott meg ennek a mostani kiállításnak „a szele”. Dobai János pedig csak szavakkal idézte meg a láthatót. Most, Felsővadászon erről a szép szenvedélyről, a gyűjtésről beszélgettünk. — A bélyeggyűjtéssel kezdődött, ezelőtt 22 évvel — kezdi az emlékezést. — Már akkor is olyan bélyegeket kerestem és gyűjtöttem, amelyek nagy történelmi személyiségeikkel kapcsolatosak. Kossuth, Rákóczi, Dózsa, a Hunyadiak... A történelem mindig érdekelt, innen a szenvedély . .. Aztán katona leltem, 1950-től hivatásos tisztként szolgáltam a néphadseregnél. Öt éve vagyok nyugállományban, azóta minden időmet a gyűjtés tölti ki. Most már csak ennek a szenvedélynek hódolhatok, így kezdődött, hogy elhatároztam, a bélyegek mellett ráállok mindent gyűjteni: relikviákat, érméket, könyveket, korabeli újságokat, pénzeket. Így állt össze ez a Rákóczi-anyag is. Az volt a vágyam, az hajtott, hogy olyan komplett kiállítást tudjak bemutatni, amelyben mindenki talál érdekeset a maga számára. — Nem nehéz elgondolni: ez nagy kitartást, rengeteg időt, energiát kívánt. .. — Amerre jártam, kerestem és kutattam. Amerre nem jutottam el, oda leveleztem. telefonáltam. Nagyon érdekes például Rákóczival kapcsolatban, hogy nem lehet találni egy,listát arról, hol vannak emlékhelyei, hol őriznek, miként Rákóczi-em- lékeket? Három hónapomba telt, amíg telefonkönyvekből, könyvekből útikalauzokból készítettem egy listát, és elkezdtem a levelezést... így tudom: 10 országban 140 Rákóczi-emlék van: várak, házak, szobrok, emléktáblák, emlékművek . . . — Számolta egyáltalán, hány levelet írt? — Nagyjából tudom: 800 levelet írtam Rákóczi-témá- ban, cégjeles borítéktól kezdve másolatot vagy fotókópiát kérve, meg bármiféle segítséget. írtam így valamennyi magyarországi múzeumnak, levéltárnak, külföldi anyagok iránt a nagykövetségeknél érdeklődtem . .. — És a segítség? A válaszok? — Ez fájó pontom .. . Körülbelül a levelek felére jött válasz. Először is a magángyűjtők siettek segítségemre; olyanoktól kaptam elsősorban választ, akilktől nem is váriam . . . Itt, ennél a pontnál kicsit leteszem a tollal, elengedjük a beszéd fonalát ... Mert volt történelmi emlékű városunk, ahol azt kérdezték tőle: „Mit akar egyáltalán,? Miért csinálja egyáltalán?” És itt visszavesszük a fonalat: — Azt ne higgye már, hogy nekem magánügyem! Igen, az lenne, ha azért csinálnám, hogy otthon, a kapun belül, a lakásomon beiül a magam gyönyörűségére őrizgetném ezeket a kincseket. De könyörgöm, amikor látom, hogy a gyerekek sereglenek a bemutatott anyagaimat megnézni, amikor a korábbi Kossuth-ki- állításon láttam az arcokat. akkor én ezt nem hagyhatom abba! Ez nem magánügy innen 1 — Ügy tudom, ez a Felsővadászon látható anyag még csak Vácon szerepelt a nyilvánosság előtt.. . — így van, az ottani művelődési központtal nagyon jó a kapcsolatom. Onnan jött ez a kiállítás Borsodba, illetve hát Abaújba. Ez személyesen is nagy öröm számomra, hiszen „idevaló” vagyok, ha zempléni is: Tak- taszadán voltam gyerek . .. Kicsit haza is jöttem. Az itteni fogadtatásról csak szépeket tudok mondani. Ügy kezdődött, hogy írtam annak idején Encsre is, a művelődési központba — II. Rákóczi Ferenc nevét viseli — s a cégjelzéses boríték megküldése mellett már érkezett a felkérés is: mutassam be az anyagot .itt. Tar- czy Gyula igazgatóval aztán „forró drótunk” lett, itt Felsővadászon pedig dr. Papp Lajos iskolaigazgató vezetésével gyerekek, pedagógusok végig itt sürögtek köröttem: mit segíthetnek, miben segédkezhetnek . . . Fantasztikus volt ez a néhány nap és óra, ha látta volna a gyerekeket?! Gyönyörűséggel néztem.. . Ezt mondja Dobai János. Azt lehetjük hozzá: nagy öröm ért bennünket. A felsővadászi kiállítás június 5- ig (szombat-vasárnap kivételével) tekinthető meg. És már jó remény van rá: ez a páratlan anyag nem megy „ki” megyénkből, egy későbbi időpontban Ónodon lesz látható. Mert ez a szenvedély —■ értünk van . .. Ténagy József „Az olyan napot, melyhez évszázadok áto állandóiul! hiedelem vagy szoltól fűződik, jele* napnak nevezik." patrónusuk Orbán, akárcsak a szőlőhöz szorosan kötődő kádároknak, kocsmárosok- nak. Ök valamennyien tőle vártak jó szüretet, gazdag termést. A megyénkben, Tállyán élt középkori poétánk, Szkárosi Horvát András írta egykoron: Trindk Urbán, sokszor részegségben mondják, Bornak bőségét, mert ő tüle várják. Orbán napja Európa-szer- te jeles nap. A híres középkori jogkönyv, a Sachsenspiegel, mint a nyár kezdő napját említi. Frankföldön a szőlőmívesek, e napon a szent szobrát a vásártéren egy asztalra tették, amelyet előbb finom posztóval terítettek le. s virágokkal is felehintették. Ha Orbán napja szép derűvel köszöntött be, s végig olyan is maradt, a szobrot megkoszorúzták. Ám, ha Orbán hideget, fagyot, esőt, hozott, akkor szeny- nyes vízzel locsolták le a szobrot és sárral dobálták meg. A derült időből ugyanis bő termésre, a hidegből rossz szüretre következtetlek. A frank szokás nálunk is elterjedt. Egy XVIII. századi leírás szerint: „... ha a szép Nap-fény volt, az Orbán fa-képet nagy örömmel ének szóval kísérték az ut- szákon; ha pedig essős idő volt. kötelet kötöttek a nyakára, ’s úgy vonszolták a sárban.” Az. Orbán-kultusznak .sok emléke közül az egyik legismertebb a kassai Orbán- torony, amelyet 1628-ban a Szent Orbán tiszteletére szentelt harang számára emeltek. Megyénkben Monok község Orbán ereklyéjét maga a pápa adományozta 1773-ban — nyilván .szőlőoltalmazó célzattal — Andrássy István grófnak. A vincellérek, kádárok mellett —, s ezt kevesen tudják — Orbán patrónusa a méhészeknek is. Sokfelé ugyanis e napon kezdenek rajzani a méhek. E naptól már nemigen kell fagytól tartani, a méhek nyugodtan végezhetik gyűjtőmunkájukat. Jár-lcel, mint az Orbán lelke. Ismerős mondás országszerte. Születéséről következőket jegyezték fel: Meghalt egy Orbán nevű falusi jegyző. Feleségének ellensége, a kántor, hogy az asszonyon bosszút álljon, éjfélkor lepedőt borított magára, s a jegyző ablaka alatt sétálgatva ijesztgette az özvegyet. S látván ezt a falusiak is, a lepedőbe burkolt kántort Orbán jegyző lelkének vélték. Sokfelé úgy tartják, amíg Orbán a kemencén ül (értsd: hideg van), a nadrágot nem szabad elhagyni. Másfelé azt mondják: Orbán az, aki zsákjából kiereszti a legyeket. A Balaton melletti zárná rd iák szerint pedig: amilyen az Orbán-napi, olyan lesz az egész őszi időjárás. Idén is szép, verőfényes őszt szeretnénk, druikkoljunk hát Orbánnak! (hajdú i.)
