Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-19 / 116. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A hét vége megyénkben Ritkaságok Rákócziról Kiállítás Felsővadászon A ritkaságok között — képünk alsó részének közepén - magyar nyelvű imakönyv, 1756-ból Idős férfi lép be a te­rembe. Ahogyan átlépi a küszöböt, azzal a pillanat­tal a tisztelet (a szokás?) leveszi a kalapot. Jelkép ez itt. Felsővadá­szon. ezen a szombat dél- előttön. A Rákóczink kasté­lyának egyik nagytermében kiállítás nyílt II. Rákóczi Ferenc halála 250. évfordu­lója tiszteletére. Sok kiállí­tásról beszámolhattunk már az elmúlt hónapok során: ez a mostani azonban minden tekintetben kiérdemli a ,,íe a kalappal előtte!”-maga­tartást, fogadást. Szokatlan időpontban, reggel nyílt meg ez az em­lékkiállítás Felsővadászon, mégis zsúfolásig voltunk. A megnyitóban elhangzottak szerint: „Olyan anyagot lát­hatunk itt, ami így. együtt állami gyűjteményekben sem található . . , aki ezt megné­zi. többet fog tudni, mé­lyebben megismerheti II Rákóczi Ferencet, életét és a szabadságharcot, ez az anyag még a szakembernek is mutat, mond újat . .. e tá­jon. ebben az épületben kü­lönös jelentőséget kap a bemutató .,. köszönet érte a kiállító Dubai Jánosnak, aki hosszú évek gyűjtőmunká­jával mindezt együvé szed­te és nem rejtett kincsként őrzi otthon. hanem nagy szeretettel tárja a nagykö­zönség elé . .." Két különlegessége is van a Felsővadászon megnyílt kiállításnak: az egyik éppen a különlegességekben, a rit­kaságokban van, a másik ennél is fontosabb: itt az­tán valóban minden oldalú bemutatással-emlékekkel ta­lálkozunk. Vegyük sorra: láthatók itt a Rákóczi-sza- badságharc okmányai, do­kumentumai eredetiben vagy. másolatban, olyan rit­kasággal például, mint Rá­kóczi Julianna eredeti le­vele Eperjesre II. Rákóczi Ferencnek, 1705-ből ... de olvasható másolatban Rákó­czi és Bercsényi közös ki­áltványa is ... Tablókon is­merkedhetünk meg a vezér­lő fejedelem egész élettör­ténetével Borsitól Kassáig, felvonulnak előttünk a har­cok színhelyei, a hadvezé­rek. a szécsényi. ónodi, sá­rospataki országgyűlés ese­ményei ... Továbbmenve fi- latéliai anyag mutatja az (Folytatás a 2. oldalon) A madarak és fák napján Kicsi a gyerek, nagy a ge­reblye. De azért kapaszko­dik bele vitézül; se lát, se hall a nagy igyekezettől. Kö­rülötte is „aprónép” szorgos­kodik. Az idős ember, aki a munkát irányítja, szinte si­mogatja őket a tekintetével. Már hogyne! Hiszen hiába kicsik, akkora területet tisz­togattak meg a száraz) fűtől, ami a nagyoknak is becsü­letére válna. Ötödikesek mind egy szálig, a 37-es Számú Általános Iskolából. „Mondta az osztályfőnökünk, hogy el lehet jönni, de nem kötelező. Rögtön feldobtuk a kezünket.” A pici lány elne­veti magát, merthogy úgy hangzott, mintha csak azért, mert nem kötelező ... „Azért reméljük, hogy a többi fel­adatot is meg tudjuk olda­ni, ha nem is mindet ..." Míg beszélgetünk, addig is szaporán jár a kezük. Itt, a kilátó mellett, a majdani avasi liget buján benőtt (s mi tagadás, elva­dult) zöldjében sokan szor­goskodtak. Sokan tették ma­gukévá a Borsod Megyei Természetvédő Egyesület gondolatát — ezt karolta fel a HNF Miskolc Városi Bi­zottsága és a Herman Ottó Múzeum, hogy ezúttal elte­kintsünk a többi rendező szerv felsorolásától —: Her­man Ottó születésének 150. évfordulóján olyan vetélke­dőt rendezzenek, amelynek résztvevői nemcsak „vizs­gáznak", hogy mennyire is­merik a növényeket, a fákat, a virágokat, a madarakat, a Bükk élővilágát, s a poli­hisztor tudós életéi, de cse­lekednek is a természetért. (Folytatás a 2. oldalon) Az emlékoszlopot Herman Ottónak állították, de az „építők" em­lékezetét is hirdeti . . . AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 116. szám Ára: 1,80 Ft Hétfő, 1985. május 20. Közlemény a KGST VB illéséről Május 16—IS. közölt Moszkvában megtartotta 114. ülését a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen miniszterelnök­helyettesek, a tagállamok ál­landó KGST-képviselői vet­tek részt. Bulgáriát Andre j Lukanov, Csehszlovákiát Ru­dolf Rohlicek, Kubát Anto­nio Esquivel, Lengyelorszá­got Janusz Obodoivski. Ma­gyarországot Marjai József. Mongóliái Mjatavim Peld- zse, az NOK-l Gerhard Weiss, Romániát loan Totu. a Szovjetuniót Nyikolaj Ta- lizin, Vietnamot Tran Quynh képviselte. Részt vett a Vég­rehajtó Bizottság ülésén Vja- cseszlav Szicsov, a KGST titkára. A KGST és a jugoszláv kormány között létrejött megállapodás értelmében részt vett a ViB-ülés mun­kájában Mito Pejovszki, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács (kormány) tagja. Ju­goszlávia állandó képviselő­je a KGST mellett. A tanácskozáson Janusz Obodowski, Lengyelország állandó KGST-képviselője elnökölt. Az ülés ünnepélyesen meg­emlékezett a hitleri fasiz­mus fölött a Szovjetunió döntő hozzájárulásával ki­vívott győzelem 40. évfor­dulójáról. Rámutatott arra, hogy számottevő szerepük volt a győzelem kivívásá­ban a Hitler-ellenes koalí­ció más államainak, a fa­sizmus elleni harc valameny- nyi résztvevőjének. Megálla­pította, hogy világtörténelmi jelentősége van a győzelem­nek és azoknak a sok or­szágban végbement forradal­mi folyamatoknak, amelyek megteremtették a szocialis­ta világrendszer létrejötté­nek, a szocialista közösség sikeres fejlődésének feltéte­leit. A KGST jelentős szere­pet játszik tagállamai gaz­dasági együttműködésének fejlesztésében, a szocializ­mus építésében, a testvéror- szágok előrehaladásában, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok egészségesebbé té­telében. A Végrehajtó Bizottság ülése a tagállamok felső szin­tű gazdasági értekezletén ho­zott határozatok végrehajtá­sának" és a KGST következő ülésszalka előkészítésének szentelte a legnagyobb fi­gyelmet. A Végrehajtó Bizottság jó­váhagyta az ülésszak elé ter­jesztendő anyagokat: az elő­ző, XXXIX. ülésszak óta végzett munkáról szóló be­számolót, az. 1986—1990. kö­zötti népgazdasági tervek egyeztetéséről szóló jelentést és annak a 2000-ig érvényes együttműködési programnak a tervezetét, amely az anya­gi erőforrások gazdaságos, ésszerű felhasználásáról in­tézkedik. A Végrehajtó Bizottság ülését baráti, elvtársi lég­körben tartották meg. A thaiföldi külügyminiszter látogatásáról Havasi Ferenc Moszkvába utazott Sziddhi Szavetszila, a Thaiföldi Királyság külügyminisztere, Várkonyi Péter külügy­miniszter meghívására május 16—19. kö­zött. hivatalos látogatást tett hazánkban. A thaiföldi diplomácia vezetőjét fogadta Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Miniszertanács elnöke. A látogatás során Várkonyi Péter megbeszé­léseket folytatott Sziddhi 'Szavetszilával. s a thaiföldi külügyminiszter találkozott Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszterrel is. Magyarországi látogatása befejeztével, Sziddhi Szavetszila vasárnap elutazott Bu­dapestről. A Ferihegyi repülőtéren vendég­látója, Várkonyi ^Péter búcsúztatta a thai­földi diplomácia vezetőjét. Havasi F'erencnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével, vasárnap pártkül­döttség utazott Moszkvába, hogy részt ve­gyen a KGST-országok kommunista és munkáspártjai gazdaságpolitikai kérdések­kel foglalkozó központi bizottsági titkárai­nak értekezletén. A küldöttség tagja Mar­jai József, a Központi Bizottság tagja,. a Minisztertanács elnökhelyettese, aki Moszk­vában csatlakozik a delegációhoz, és Ballai László, a KB osztályvezetője. Kíséretükben van Iványi Pál. a FCB osztályvezető-helyet­tese. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A szovjet—indiai kapcso­latokról és néhány időszerű nemzetközi problémáról szólt a PT1 indiai hírügy­nökség tudósítójának adott interjújában Mihail Gorba­csov. Az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára Rnd- zsiv Gandhi indiai minisz­terelnök napokban kezdődő szovjetunióbeli hivatalos ba­ráti látogatása előtt fogadta a tudósítót. — India vezetőit mindig jó érzéssel fogadják a Szov­jetunióban — mondotta Mi­hail Gorbacsov. — Ebben a szovjet embereknek u bará­ti indiai nép iránt táplált őszinte rokonszenve és tisz­telete jut kifejezésre. Az indiai és a szovjet nép kü­lönböző nemzedékei hozzá­járultak az országaink kö­zötti barátság elmélyítésé­hez, amelynek fejlesztéséért oly sokat telt Dzsavaharlal Nehru és Indira Gandhi. Az Indiához fűződő kapcsolata­ink tükrözik azt az elvi és változatlan politikánkat, hogy a Szovjetunió támogat­ja az imperialista elnyomás ellen, a függetlenségük szu verenitásáért és a társadal­mi megújulásért küzdő né­peket. A Szovjetunió nagyra ér­tékeli Indiának a béke meg­óvása és a nukleáris fenye­getés elhárítása érdekében kifejtett erőfeszítéseit, az el nem kötelezett országok mozgalma élén végzett te­vékenységét. A szovjet—in­diai barátság nemcsak a két nép közös kincse, hanem a jelenlegi feszült helyzetben a béke és a stabilitás meg­őrzésének fontos tényezője is. Egyben példa arra, mi­lyen gyümölcsöző lehet a különböző társadalmi rend­szerű államok együttműkö­dése, ha azokat a béke esz­méi, a kölcsönös tisztelet és az egyenjogú együttmű­ködés elvei vezérlik. Derű­látóan értékeljük a szovjet —indiai kapcsolatok jövőjét — állapította meg az SZKP KB főtitkára, s annak a meggyőződésének adott han­got, hogy a kétoldalú (kap­csolatok kérdései és az idő­szerű nemzetközi problémák mostani megvitatása új tar­talommal tölti meg a ha­gyományos kétoldalú kap­csolatokat a két nép. az ázsiai és az egyetemes bé­ke érdekeinek megfelelően. Mihail Gorbacsov szólt az Egyesült Államokkal Géni­ben folyó tárgyalásokról. Az SZKP KB főtitkára emlé­keztetett a szovjet kezdemé­nyezésekre. és felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a Szov­jetunió novemberig egyolda­lú moratóriumot jelentett be közepes hatótávolságú raké­táinak telepítésére és leál­lította egyéb válaszintézke­déseit Európában. A Szov­jetunió szigorúan tartja ma­gát ehhez a moratóriumhoz. Ugyanakkor joggal várja el, hogy Washington és NÁTO- szövetségesei komolyabban és megfontoltabban értékel­jék kezdeményezéseit, s ta­núsítsanak mérsékletet az amerikai rakétáik nyugat­európai telepítése kérdésé­ben. A kölcsönösség ezen í. téren elősegítené, hogy a tárgyalásokon a gyakorlati intézkedések megvitatására térjenek át. A nukleáris fegyverkísér­letek betiltásáról szólva Gorbacsov megerősítette, hogy a Szovjetunió válto­zatlanul azt javasolja a nukleáris fegyverekkel ren­delkező államoknak: hirdes­senek moratóriumot minden nukleáris robbantásra an­nak érdekében, hogy ezzel is elősegítsék a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról szóló megállapodás elérését. A moratórium életbe léphetne augusztus 6-án, a hirosimai atomtámadás negyvenedik évfordulóján, vagy még ko­rábban is. A Szovjetunió kész azonnal felújítani a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltásáról szóló tár­gyalásokat is, amelyek — mint ismeretes — az Egye­sült Államok hibájából sza­kadtak meg. Régóta idősze­rű lenne hatályba léptetni a (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom