Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-16 / 113. szám
1985. május 16., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kopp Lászlóné Amikor megtudta, hogy országgyűlési képviselőjelölt lehet, egy nap gondolkodási időt kért. Hazament, hogy megbeszéljen .mindent a családjával. Otthon persze lelkesen fogadták a hírt, de sem rá- és sem lebeszélni nem akarták. Döntsön ő maga. — Este már az is belém- nyilallt, hogy megválasztásom esetén én a törvényhozó testületnek leszek a tagja. A felelősség megborzongatott. Elvállaljam-e vagy sem? De aztán úgy gondoltam, képes vagyok a körzetért felelősséggel tenni, s hiszek abban, hogy van erőm azokból sokat meg is oldani — mondja Kopp Lászlóné, a Szerencsi Csokoládégyár minőségellenőrző osztályának vezetője, aki l!)37-ben született Vad- nán. Édesapja a vasútnál dolgozott, édesanyja a három gyermekei nevelte, s természetesen ő látta el a ház körüli munkát, s művelte a kertet, termelte a mindennapok élelmét jelentő zöldséget, krumplit, babot. A három testvér közül ő a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett vegyészmérNyemecz Jánosné nöki oklevelet. A friss diplomás útja a Szerencsi Csokoládégyárba vezetett, ahol rögtön a minőségellenőrzési osztályra került. Tizenöt éve pedig ennek az osztálynak a vezetője. Munkáját négy vállalati Kiváló Dolgozó, egy Élelmiszeripari Kiváló Dolgozó kitüntetés jelzi. A szak- szervezetben régóta aktívan tevékenykedik. S miként? Erről funkciója (tizenöt évig a gyári társadalombiztosítási tanács elnöke) és két, kiváló szakszervezeti munkájáért kapott oklevél tanúskodik. A társadalmi munkabírását igazolja: ö a munkahelyi döntőbizottság elnöke. S hogy mennyire szívügye a köz ügye?' Erről így beszél: — Bántanak a fellelhető gondok. Nem tudok csak úgy elmenni mellettük, hogy ne próbálnék tenni valamit a megoldás érdekében. Egy- egy faluban már a házakról, portákról látni, milyen annak a kis közösségnek az élete, hogy fejlődőképes, vagy éppen kihalófélben van-e. Körzetem összetett problémákkal küszködik, mind a népességet, mind a foglalkoztatást illetően. Hisz’ van e területen híres borvidék, Szerencsre koncentrált élelmiszeripar és heterogén színvonalú mezőgazdaság, ipar. A kisfalvakban nincs kulturálódási lehetőség, sőt. sok helyen még nem teremtődött meg a helyi munkalehetőség sem. Ipart kellene ide telepíteni. mégpedig sürgősen. Legalább ilyen égető az egészségügy helyzetének javítása ... Kopp Lászlóné kiegyensúlyozott családi életet él. Eérje a csokoládégyárban üzemvezető. két fia közép-, illetve általános iskolás. Hosszú az út Klskundo- rozsmától Szerencsig. Az előbbiben született és felnőtt, az utóbbiban pedig több. mint húsz éve él. dolgozik. gyermekeket nevelt fel Nyemecz Jánosné. — Szüleim a mezőgazdaságban dolgoztak és nyolc gyermeket neveltek, tőlük tanultam meg a föld. az állatok szeretetét. Természetes volt tehát — élve a lehelő- séggel —, hogy az agrártudományi egyetemre menjek — mondja. Az egyetemi évekről tanúskodó diploma megszerzése után a szerencsi járási tanács mezőgazdasági osztályára kerül. Munkáját szereti, s jól érzi magát a mind nagyobb feladatok között. Huszonegy évig ez a munkahelye, háromszor kitüntetett kiváló dolgozó. 1979-ben átkerül a bekecsi Hegyalja Termelőszövetkezet terv- és üzemgazdasági osztályára, vezetőnek. A múlt évtől pedig á termelőszövetkezet főkönyvelő-helyettese. — Nagyon meglepeti, hogy országgyűlési képviselőnek jelölnek a környező települések lakói. A legszebb kitüntetés ez. amit kaphattam. S megválasztásom esetén miPajzskiváltás Lyukóban A Miskolci Bányaüzemnél, nyolc évvel ezelőtt kezdték alkalmazni először az úgynevezett VÖB—HP 10'2/c típusú pajzsegységeket, melyek a bányászok biztonságát szolgálták. Az eltelt közel egy évtized alatt ezek az egységek már jócskán elhasználódtak. s felújításuk sem lenne gazdaságos. Ezért határozott úgy a vállalat vezetése, hogy ettől az évtől kezdődően új biztosító berendezésekkel látja el a tömegtermelő munkahelyeket. A régi berendezések kiváltásához április—május hónapban kezdtek hozzá a bányászok, s e hónap U-énaz utolsó egység is a felszínre került. lyen gondok megoldásán fáradoznék? Először is; Szerencs újdonsült város. Ám ahhoz, hogy igazi szép kisvárossá váljon, sok feladatot kell elvégezni. Kevés a telefon, az óvoda. Szerencs műemlékeiről is feltétlenül gondoskodni kell. De szűkös és nem megoldott az egészségügyi ellátás sem. S hogy a környező településekről is szót ejtsek: kevés a nők foglalkoztatását biztosító létesítmény. A környékünkön ez a kérdés egyedül csak Abaújszántón rendeződött. A hegyaljai községekre is ráférne a fejlesztés. De ez már egy összetettebb probléma. Hiszen az utóbbi években a mezőgazdasági nagyüzemek jövedelmezősége csökkent. így tehát kevesebb pénzt áldozhatnak a környező települések fejlesztésére. Az itt élő emberek ősidők óla kötődnek a szőlőműveléshez. E területen is lenne mit csinálnunk. Értem ez alatt a minőségjavító intézkedéseket. melyekre szükség van, vagy a borászat kérdését. Mert meg kell ismertetnünk az emberekkel a borászkodás apró fortélyait is. De, és elsősorban, meg kell teremteni az egész szőlészet-borászat vertikumában a hosszú távú biztonságot jelentő érdekeltségi rendszert... Az itteni gyönyörű környezet, a hegyesdombos vidék, a jó klíma, szinte kínálja magát a manapság oly népszerű falusi turizmus kiépítésére. Visszatérve Szerencsre. A csokoládégyár termékei jó hírűek. méltán büszkék rá. a környéken lakók éppúgy, mint az egész ország. Több törődést. társadalmi megbecsülést igényelne és érdemelne. Nyemecz Jánosné Szerencsen él. Férje innen jár be az abaújszántói szakközépiskolába. ahol mérnöktanár. Gyermekei 19. illetve 25 évesek. Alyyo fényei Az alkonyaiban messzire világítanak Szeged határában az algyői földgázkitermelö üzem fényei. Vegyipar Mi várható 1985-ben? Az iparon belül — a vil- lamosenergia-ipar után — a második legdinamikusabban fejlődő ágazatnak a vegyipar bizonyult az elmúlt esztendőben. A termelés növekedésének üteme 1984-ben csaknem másfélszerese volt az ipari átlagnak. Ha a vegyipar szakágazatait lesz- sziik nagyító alá, kiderül, hogy például a kőolaj-feldolgozás és a .műanyag- és a vegyiszálgyártás termelése lényegében stagnált, ezzel szemben nagymértékű — 6,2 —8,4 százalékos növekedés következett be a háztartás- és kozmetikai vegyiparban, a gázgyártásban, a gyógyszer- iparban, a .műanyag-feldolgozó iparban, valamint a szerves-szervetlen vegyiparban. A rubelelszámolású export folyó áron számítva 9,3 százalékkal emelkedett, ezen belül jelentősen rfött a gyógyszeripari termékek, az olefinek, a gumiipari termékek kiszállítása. Ennek ellenére a vegyipar szocialista kivitele másfél százalékkal elmaradt az előirányzott értéktől. Örvendetes, hogy a nem rubelelszámolású export a tervezel! 0,6 százalékkal szemben 10.1 százalékkal emelkedett, amely 75 millió dollár többletbevételt eredményezett. A legjelentősebb exportbővülés a kőolaj-feldolgozó ipar. a szerves-szervetlen vegyipar, a gyógyszeripar és a műanyagalap- anyag-ipar termékeiből realizálódon. A tőkés kivitel növeléséhez megyénk vegyipara is jelentősen hozzájárult, hiszen mindhárom vállalatunk, a BVK, TVK és az BMV jó néhány millió dollárral növelte az 1984-re tervezett nem rubelelszámolású exportját. Az idei népgazdasági terv a vegyiparban változatlan árszinten 3,3 százalékos termelésnövekedést, folyó áron 9,5 százalékos rubel-, illetve 15.9 százalékos konvertibilis exportnövekedést irányoz elő. Vajon hogyan alakult az első negyedév teljesítése? Nem végleges számítások szerint a vegyipar termelési értéke változatlan árszinten 6.2 százalékkal voll magasabb az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékű növekedést a kőolaj-tel dolgozás, valamint a gázgyártás és -elosztás teljesítménye mutatja. A gyógyszeripar 4,5 százalékkal, a gumiipar 1,8 százalékkal, a szerves-szervet len vegyipar 0,7 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt év első három hónapjában. Jelentős, több mint 16 százalék termeléscsökkenés következett be az energiakorlátozás által legjobban érintett műtrágya- és növényvé- dőszer-gyártásban. Az ágazat szocialista importja az év első három hónapjában 5.2 százalékkal nőtt; a nem rubelelszámolású behozatal forintban kifejezve 0.9 százalékkal magasabb volt a tavalyinál, míg a dollárelszámolásé import 11.8 százalékkal elmaradt az elmúlt év első negyedévének számaitól. Felvetődik a kérdés, mi várható 1985-ben? Az energiakorlátozás miatt a vegyipar egyes ágazatainak termelése eltért a tervezettől. Országos szinten azzal számolnak, hogy az energetikai ágazatok (kőolaj- feldolgozás, gázgyártás és -elosztás) termelésének változatlan szinten tartása, és a feldolgozóágaza tok dinamikus termelésbővítése meghozza a várt eredményt. Vállalataink a termeléskiesés pótlása, illetve csökkentése érdekében intézkedési programot dolgoztak ki. A termelési terv teljesítése — a szerkezeti célkitűzéseket is figyelembe véve — úgy tűnik. reálisnak ítélhető. Jelentős, részben pótolhatatlan kiesés a nitrogénműtrágyagyártó vállalatoknál következett be. A hideg miatt mintegy 10 millió dollár értékű exportelmaradásnak a tele tulajdonképpen nem pótolható. Jelenleg a nem rubelelszámolású export 8,5— 9.5 százalékos növelése képzelhető el. ehhez azonban az is szükséges, hogy egyes vállalatok terven felül teljesítsenek. A rubelelszámolású kivitelnél a növényvédő szert exportáló vállalatok érdekeltségi rendszerében a szabályozás kedvező irányú változtatására került sor, amely a tervezett célok megközelítésére elegendő. Sok szó esik ma arról is, milyen fejlesztésekre nyílik lehetőség a következő ötéves tervidőszakban. A VII. ötéves tervben a vegyipar kiemelt fejlesztési területe marad továbbra is a gyógyszeripar, a növényvédöszer- és intermedier-gyártás — összhangban az 1990-ig érvényben levő központi fejlesztési program célkitűzéseivel. Ugyancsak megkülönböztetett figyelmet szentel a tárca a hazai aiapanyagbá- zisra épülő műanyag-feldolgozó ipar bővítésére. A gyógyszer-, növény védőszer- és intermedier-gyártás fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárul a Világbank által nyújtott kölcsön, amelynek folyósítása ebben az évben kezdődik meg. Tápok és koncentrátumok Minősége javult, hatékonysága romlott Azt mondják, * mai magyar állattenyésztés leginkább az autósporthoz hasonlítható. Mert ahhoz, hogy valaki jó eredményeket érjen el égy versenyen, bárom dolog szükséges, Jó gép, jó vezető, jó energiahordozó. Ez a mezőgazdasági „nyelvre” átfordítva azt 1$ jelenti, a sikerekhez az állataink — genetikai képességüknél fogva •r- adottak. A szakemberek pedig már tudják, ezek az állatok kedvező tartásinál! esetében milyen fantasztikus termelésre képesek. De abhoz, hogy az állattenyésztőink, mtót á versenyautó vezetői — a felkínált lehetőségből kibontsák az eredményt, még jó energiahordozók, aga* megfelelő takarmányok is kellenek. ' ’*•' Nos, lássuk, milyenek is például a keveréktakarmányaink? Dombi Ferenc, az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézel osztály vezető-helyettese szerint általában jók. De — mint azt a Debreceni Állattenyésztő Vállalat Miskolci Állomásán megrendezett tanácskozáson elmondta — a kérdés korántsem ilyen egyszerű. Hiszen az elmúlt évben közel 8 millió tonna tápot és koncentrátumot állítottak elő az ország takarmánykeverő üzemei. Ebből majd’ 5 millió tonnát felhasználtak az állattenyésztő nagy- és kisüzemek. X béltartalma vizsgálatok szerint a minőséggel különösebb gond nincs, sőt általában javult az előző évekhez képest. De a takarmányok hatékonysága lényegesen romlott, ami a nagyüzemi sertéstartás gazdaságosságát megkérdőjelezheti. Annak, hogy a keveréktakarmányok hatékonysága csökkent, több oka van. Az elmúlt két évben például az aszályos időjárás következtében gyakran kevesebb volt a tápokban a kukorica, ez pedig alacsonyabb „energiaszinttel” járt; sőt. a fehérjekoncentráció is csökkent, mert 1984-ben a fehérjebehozatal kevesebb volt a korábbi évekénél. A szakemberek előtt ismert, hogy gazdaságunk a devizakeret jelentős részét az egyébként fehérjehiányos takarmánykeverékeink alapanyagpótlásra költi. (Az értékét tekintve az olajimport után ez a második a behozatali rangsorban.) Takarékoskodni kell tehát az importanyagoknak a fel- használásával, de nem szabad a keverékekből kispórolni. A minőséget tekintve az országos helyzetnél kicsit jobb a megyei helyzet. Mint Arnóth János, az ÁTM1 munkatársa elmondta. Borsod- Abaúj-Zemplén megyében 121 000 tonna tápot és koncentrátumot forgalmaztak a keverőüzemek az elmúlt évben. Több mint 500 kiskereskedelmi egység működik itt, mely a kistermelők részére igyekszik biztosítani a megfelelő szemes, illetve keveréktakarmányt. Sajnos, a választék gyakran nem kielégítő! Persze, ez összefügg a keverőüzem és a terménybolt közötti távolsággal. Mert például Mezőkövesd környékén több keverőüzem tudja ellátni a kistermelői igényeket. így itt a választék is jobb. mint Sátoraljaújhely környékén. A megye északi részén (Edelény. Ózd körzetében) visszatérő gondként jelentkezett a kielégítetlen táp- és koneentrá- tumigény. Örvendetes módon a megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Putnokon keverőüzemet létesített a szükségletek biztosítására. Bartha György, a TESZÖV főmunkatársa a tanácskozáson felvetette: a keveréktakarmányok ma már egyáltalán nem olcsók. Éppen a korábban felemelt árak miatt jobban oda kellene figyelni a lápok takarmányozási hatékonyságainak csökkenésére. Mert ez így egy adott gazdaságot kétszeresen sújt. Hiszen egyrészt megnövekednek a takarmányozási költségek. másrészt viszont nem tudnak megfelelő minőségű terméket előállítani. Ez pedig gyakran a munka eredményességét teszi kétségessé ... Végső soron tehát — visz- szatérve a korábban emlegetett autósport hasonlathoz — az állattenyésztés sikeréhez a jelenleginél nem elsősorban jobb. hanem tartalmában hatékonyabb keveréktakarmányok szükségeltetnek. (bea)
