Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-03 / 102. szám
1985. május 3., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Szövetkezetek — mínuszban Mi lesz Beszélgetés Hartman Bálinttal, a TESZÖV titkárával A gönci választókerület állampolgárai legszívesebben két országgyűlési képviselőt delegálnának a Parlamentbe — már ha megtehetnék. A jelölő gyűlések tapasztalatai bátorítanak erre a következtetésre. Mert április 22-én Garadnán, 23-án Göncön, 24- én Hidasnémetiben mind a 'két jelöltre százszázalékos arányban szavaztak a résztvevők, egyöntetűen voksoltak dr. Bazsó György és dr. Tóth Dankó István személyére is, aki a most záruló ciklusban volt az terület képviselője. Igaz, a Hazafias Népfront helyi szervezete pati'kamérlegen sem egyensúlyozhatta volna jobban ki az azonos esélyeket. Mindkét jelölt körzeti orvosként dolgozik, a közügyek iránt ugyanolyan elkötelezettséget éreznek, magánéletük is példamutató. Csupán egyetlen ,,különbséget’-’ mutathatunk ki: Bazsó doktor a garadnai, Tóth Dankó doktor az encsi körzet betegeinek gyógyításán munkálkodik. A választásig biztosan százszor is megfordul Méra, Telkibánya, Abaújvár, Bak- takék. Boldogkő vára Íja, Gönc, Hernádvécse, Hidasnémeti, Novajidrány, Szala- szend, Vilmány, Vizsoly és a társközségek választópolgárainak fejében, hogy melyikükre adja szavazatát. S nyilván elgondolkodnak, hogy a fiatalabb, vagy az idősebb doktor képviseli-e jobban érdekeiket, melyik képviselőjelölt érdemli meg bizalmukat. A választópolgár dönt, s ebben rejlik felelőssége, mert Abaúj kisebb és nagyobb községeinek lakossága, természetesen jól tudja, hogy képviselőjüknek lesz munkája, napestig talpalhat, intézkedhet, szervezhet, kérhet, követelhet. Mert igaz, hogy az egykor „sötét" Aba- újnak titulált terület az elmúlt négy évtizedben, és különösen a hatvanas évek végétől, a hetvenes évek elejétől eddig nem tapasztalt fejlődési pálya ívét futotta be. ám az aprófalvak lakosságának ellátása, a társadalmi mobilitás lehetősége még mindig alatta marad a városénak, az előnyösebb földrajzi helyzetben levő községeknek. A Hidasnémetiben tartott jelölő gyűlésen az általános iskola igazgatója. Kovács Géza ki is jelentette, hogy a helybéli lakosság megérti gazdaságunk nehéz helyzetét, mégis ha az oktatás ügyében nem kap segítséget a terület, akkor az iskola' illetve az oktatás színvonalán javítani már nem lehet. Dr. Szarka János görög katolikus pap arról szólt, hogy a garadnai ivóvízhálózat építési és bekötési költségeit minden lakos azonos arányban viselje, s ha másként döntenének, a leendő képviselő lépjen közbe. A képviselőválasztás napja június 8-a. A választópolgárok döntéséhez lapunk három kérdéssel kíván segítséget nyújtani, amelyeket a képviselőjelölteknek tettünk fel. Ezek a következők: 1. Hogyan jellemzi választókerülete lakosságát ? 2. Milyen egyéni programot kíván megvalósítani? 3. Mit tekint a képviselő legfontosabb feladatának? DR. BAZSÓ GYÖRGY — Abaúj lakói szorgalmas. törekvő emberek. Az aprófalvak zárt közösségben élnek, ennek előnyeit és hátrányait az ott élők egyaránt érzik. Elsősorban a városba települt gyermekeikért vállalják a rengeteg munkát, önmagukra ritkán gondolnak, alig ismerik a szórakozás, a pihenés örömeit. — Ügy érzem, mintha két Magyarországon élnénk. A városok és a falvak lakossága — életkörülményeiket tekintve — élesen elkülönül egymástól, a községek nehezen behozható hátrányba kerültek. Ezt a hátrányt mindenképpen mérsékelni kell, mint képviselő, ezt az ügyet «kívánom szolgálni. — A képviselői munkában meg kell szüntetni a formalitást. Nem egy-egy panaszos ügy elintézésére keli fordítani az energiát, hanem az egész terület lakossága érdekében kell munkálkodni minden erőt és tudást latba vetve. DR. TÓTH DANKÓ ISTVÁN — A választókerületben rendkívül magas az ingázók, valamint az idősebbek aránya. Az aprófalvak népessége ivóvízellátási, közlekedési, kereskedelmi gondokkal küszködik, holott ebben a tekintetben is minden állampolgárt azonos jogok illetnének meg. A választókerület lakossága sokat dolgozik, szorgalmas, becsületes emberek. — Konkrét ígéretet tenni felelőtlenség. Az országgyűlésen elfogadott település- fejlesztési koncepciók szellemében kívánok dolgozni, ha megválasztanak, és különö« gondol akarok fordítani a szociálpolitikai célok megvalósítására. — A képviselő ne várja meg, amíg választópolgárai problémáikkal megkeresik. Igyekezzen „elébe menni" a gondoknak, s tőle telhetőén segíteni megoldásukban. Fennállásuk legellentmondásosabb esztendejét zárták 1984. , december 31-ével megyénk mezőgazdasági szövetkezetei. Az elmúlt év a növénytermesztésben korábban soha nem tapasztalt termésrekordokat produkált, ám mégis gazdaságaink az év végén az előző esztendőkhöz viszonyítva, összességében szerényebb nyereséget könyvelhettek el, s ami igazán megdöbbentő: harmincöt szövetkezetünk — téeszeink egy- harmada — veszteséggel zárta 1984-et, S az összveszte- ség „rekordösszegű": 561) millió forint! Mivel a téma élénken foglalkoztatja a közvéleményt, e veszteséges gazdaságok további sorsáról, a veszteségrendezés módjáról, a negatív szaldó okairól, a továbblépés lehetőségeiről kérdeztük a szövetkezetek érdekképviseleti szervének, a TESZÖV-nek a titkárát, Hartman Bálintot. — Mindenekelőtt arra lennénk kíváncsiak, ez az 560 millió forint veszteség hogyan oszlik meg az „érintett” harmincöt szövetkezei között? — Üzemeink különböző arányban, mértékben szenvedői ennek a hatalmas veszteségnek. Az összveszteségből 422 millióval tizenkettő gazdaság részesedik. Ezen belül négy üzem negatívuma kiugró. A bekecsi Hegyalja Tsz 127, a tarcali Tokaj-hegy- aljai Tsz 76. a vizsolyi Lenin Tsz 49, a hernádkércsi Béke Tsz ugyancsak 49 millió forint pénzügyi hiánynyal zárta az elmúlt évet. Államilag, pénzügyileg pénzügyi rendezést az említett tizenkét gazdaságnál rendeltek el, a többiek, tehát huszonhárom üzem saját erőforrások bevonásával önmaguk számolják fel az elmúlt év veszteségeit. — Januárban az illetékes szervek még mindössze 250 —300 millió forint pénzügyi hiánnyal számoltak. Hogyan lehetséges, hogy gyakorlatilag megduplázódott ez az összeg? — Véleményem szerint ennek több oka is van. Például a közgazdasági munka ezeknél az üzemeknél hiányos. A legkirívóbb annak a gazdaságnak az esete, amelynek az elnöke még 1985 januárjában is úgy nyilatkozott, hogy nyereséggel zárták a ’84-es esztendőt, holott végül ennek fordítottja derült ki. Sajnos, nem egy vezetőnk — elsősorban személyes presztízsből — nem jelzi időben, hogy baj lesz, hanem megpróbálják afféle tűzoltó munkában maguk orvosolni a gondokat, legtöbbször eredménytelenül. Ezt a titkolódzást nyilván az a tény is kiváltja, hogy ameny- nviben, mondjuk szeptemberben egy gazdaság bejelenti. az év végén veszteség várható, akkor azt az üzemet a bank hitelképtelenné nyilvánítja. A termelésben dolgozó vezetők tudják, hogy ez milyen negatívumokkal járhat. — A veszteségrendezésbe bevont, abban résztvevő hivatalos szervek — megyei tanács, TESZÖV, PM ' és MÉM — képviselői vizsgálódásukat nyilván a veszteségeket kiváltó közvetlen és közvetett okok feltárásával kezdik. Megkérem: ezek közül ismertesse a legdöntőbbeket! — Tulajdonképpen az előbbi gondolatsort kell folytatnom. Sajnos, országosan nagy hiányosságok mutatkoznak a pénzügyi fegyelem terén. Hiszen nem egy. most szanálásra ítélt gazdaságunk perel már évek óta partnerüzemet, vállalatot, amelyik az elvégzett munkáért még a mai napig nem egyenlítette ki a tartozását. S itt rátérnék a veszteségforrások leg- döntőbbikére, a melléküzem- ágakra. A mi gazdaságaink 1979-ben nagyarányú iparosításba kezdtek, helyben is, de főleg a megyén kívül, elsősorban Budapesten. Erre kényszerítette őket a kedvezőtlen termőhelyi adottság, de erre inspirálta őket az akkori kedvező pénzügyi szabályozás is. Hiszen a termelési adóból akkoriban attól függően, hogy kedvező vagy kedvezőtlen adottságú volt-e az üzem. 40—70 százalékot fejlesztésre lehetett visszatartani. E feltételek 1982- ben megváltoztak, hozzáteszem, kedvezőtlenül, s azóta csak romlanak. Vagyis ami 1979-ben nagy „üzletnek” látszott, vagy az is volt, az V984-ben esetenként veszteségforrásé vált. Sok helyen ezzel párosult a laza fegyelem, a hiányos ellenőrzés, a pénzügyi szabálytalanságok tömkelegé. A távollévő telephelyek naprakész ellenőrzése sok gazdaságunkban hiányzott, hiányzik. Én úgy mondanám, összességében az elmúlt évi nagy pénzügyi hiány nem csupán 1984 vesztesége. Ennek csirái már 1982- ben, 1983-ban érlelődtek. — Mi lesz a pénzügyi hiánnyal küszködő üzemek sorsa? E gazdaságok szekerét mi módon lehet a ká- lyúból kihúzni? A vizsgálatokban résztvevő valamennyi szerv szakemberei alaposan megvizsgálnak minden okot. okozatot. Ezek alapján igyekeznek a veszteségrendezés lehetséges leghatásosabb módját megtalálni. Az említett tizenkét gazdaság közül hétnek (Hernád- kércs, Abaújvár, Riese, Igrici. Cigánd. Hernádvécse, Bódvaszilas) ügyére a megyei tanács vb április 23-i ülésén határozattal pont került. A vb elrendelte e tée- szeknél 16 millió forint saját alap bevonását, ugyanakkor ezek a szövetkezetek 21 millió forint úgynevezett fejlesztési alap hiányrendezési, 43 millió veszteségrendezési hitelt és 57 millió forint dotációt kapnak. Az utóbbi összeget az alaptevékenységben keletkezett veszteség rendezésére használhatják fel. Bekecs, Tárcái esetében a megyei tanács, a PM és a MÉM úgy döntött, hogy a pénzügyi hiány egy jelentős részét saját eszközök értékesítésével kell fedezni. Bekecs például értékesíti a tulajdonában lévő volt szerencsi laktanya épületét. s az egyik miskolci telepük épületét. Ezek együttes értéke 72 millió forint. Tárcái például pincét, fölösleges gépkocsikat, traktorokat ad el. Arra ugyanis ügyelünk, hogy ez a fajta értékesítés ne valamiféle végkiárusitás legyen, vagyis gondolnunk kell a termelés további zavartalan biztosítására. Amíg ezek az említett gazdaságok az eladásokat nem realizálják, addig szeretnénk, ha mód nyílna ennek az összegnek az Országos Kölcsönös Támogatási Alapból történő megelőlegezésére. Ha ez sikerül, akkor a fennmaradó veszteségek rendezéséről a PM és a MÉM. a megyei tanács közösen döntenek. — Végezetül még egy kérdés: mi lesz az eddig még nem említett három téesz: Sárazsadány, Pálháza és Vizsoly sorsa? — Sajnos, e téeszek esetében lesz a legnehezebb dönteni. Egyszerű pénzügyi rendezés ugyanis nem hiszem. hogy segítene. Hiszen több éve veszteséges, eladósodott üzemekről van szó. A mai felállásukat, szerkezetüket tekintve nemigen látunk perspektívát a gazdaságos üzemelést illetően. Alapos vizsgálódás után kell tehát esetükben meghozni a legjobb döntést. Ezeknek az üzemeknek az ügyére — akárcsak a bekecsi. tarcali téeszére is — május végéig véglegesen pont kerül. Hajdú Imre Elismerés a jó munkáért Wi Miskolci Bányaiizein A Borsodi Szénbányák Vállalat hat termelőüzeme közül évek óla a Miskolci Bányaüzem nyújtja a legkiegyensúlyozottabb teljesítményt. Az elmúlt évben is megbízhatóan dolgoztak, ennek köszönhetően kerülhetett sor a napokban az „Él- tizem" cím átadására. Műszakváltás után gyűltek össze a lyukói bányászok az akna tanácstermében. ahol Lóránt Miklós, a Miskolci Bányaüzem igazgatója köszönte meg munkájukat, Egyebek között elmondta, hogy a kollektíva 1984-ben is egymillió tonnánál több szenet adott a népgazdaságnak, pontosan 1 millió 118 ezer tonnát termelt, 127 ezer tonnával teljesítve túl műszaki tervéi. Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy az üzem — egyedül a vállalatnál — eredményesen gazdálkodott és 292 millió forint nyereséggel zárta a tavalyi esztendőt. Az üzem- igazgató elsősorban a 66 szocialista brigádban dolgozó 1200 brigádtag munkájának tulajdonította a sikert, akik közül többen 45—50 pótmü- szakot is vállaltak. Tovább korszerűsödött a széntermelés, modern, lengyel gyárlmányú biztosító egységeket szereltek a frontfejtésekbe. Lyukóbányán ma már az elővájási munkahelyeken is a legújabb technikával és gépekkel folyik a vágathajtás. Egyrészt a gépesítésnek, másrészt viszont a dolgozók körültekintő munkájának köszönhető. hogy a feszített tempó ellenére kevesebb baleset fordult elő az üzemben. Az ünnepség befejezéseként az üzem képviselői átvették az „Élüzem” ás a „Szénbányászat Kiváló Aknája’’ címet. Három szocialista kollektíva a „Szénbányászat Kiváló Brigádja”, kettő pedig „Dicsérő Oklevél" elismerést kapott. Az Állami Biztosító Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Igazgatósága elmúlt évi munkája alapján ismét elnyerte a Kiváló Igazgatóság címet és ezzel megszakítás nélkül negyedszer tettek szert erre a kitüntetésre. A tavalyi eredmények tükrében elmondható, hogy a biztosítási tevékenység valamennyi ágában magasan az országos átlag fölött teljesítették feladatukat, munkájukat ugyanakkor figyelemreméltó takarékosság is jellemezte. A korábbi esztendőkben elért sikerek után. az igazgatóságnak most az újabb biztosítási módozatok elterjesztésében, népszerűsítésében születtek kiemelkedő eredményei. Miskolcon, a Hámor étteremben megtartott ünnepségen éJagy Judit, a megyei igazgatóság szb-titkára köszöntötte a résztvevőket, köztük az elnökségben helyet foglaló Miklós Imrét, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetőjét, Faragé Károlyt, a megyei tanács elnökhelyettesét. Az elmúlt évben végzett munkáról, a megyék közötti munka verseny eredményeinek alakulásáról dr. Dániel Béla, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője számolt be. Mint mondta, a megyei igazgatóság 1979 óta mindig a helyezettek között volt munka versenysikerei vei. Tar Sándor, a KPVDSZ Központi Vezetőségének titkára a magas színvonalú munkát, a szocialista brigádmozgalom eredményeit emelte ki. Ezt követően a Pénzügyminisztérium ősztály vezetőjével átadták a Kiváló Igazgatóság címet tanúsító oklevelet és a munkaverseny- siikerekért járó vándorserle- gel dr. Fövenyessy József megyei igazgatónak. majd három biztosítási dolgozó átvette a Kiváló munkáért kitüntetést. Tar Jenő, az ÁB megbízott vezérigazgatója ezután a biztosító országos tevékenységéről adott számot, kiemelve a gazdálkodási körülmények nehezebbé válását. A megyei igazgatóságok versenyében elért első helyezésért járó serleget az igazgatóság megyei vezetője vette át, majd brigádkitüntetési k. jutalmak átadására került sor. Köszöntötte az ünneplő kollektívát Kovács László, a Miskolc városi Pártbizottság titkára és Papik Sándorné. az ÁB szakszervezeti bizottságának titkára. Dr. Bazsó György Dr. Tóth Dankó István fl dőltei választókerület n yuiiui wuiuWÄ**ifiiMi iiiM» kit jelöltje
