Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-18 / 90. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA _______________ X LI. évfolyam, 90. szám Ára: 1,80 Ft Csütörtök, 1985. április 18. Mérlegen a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodása Tegnap délelőtt Miskol­con, a megyei pártbizottság székhazában került sor a B.-A.-Z. megyei mezőgaz­dasági szövetkezetek kül­döttközgyűlésére, amelyen megjelent Fejti György, i.•/. MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke. Hartman Bálintnak, a TESZÖV titkárának meg­nyitója után Szaniszló Sán­dor, a sárospataki Kossuth Tsz és a TESZÖV elnöke fű­zött szóbeli kiegészítést a me­zőgazdasági szövetkezetek 1084. évi gazdálkodásáról és az 1985. év legfontosabb feladatairól szóló, előzete­sen írásban kiadott beszá­molóhoz. Többek között a következőket hangsúlyozta: a mezőgazdasági szövetkeze­tek 1984. évi tevékenysége a párt XII. kongresszusá­nak szellemében a VI. öt­éves terv feladatainak vég­rehajtására irányult. Az üzemek elmúlt évi terve a gabona- és húsprogram vég­rehajtását tűzte ki célul. Ennek érdekében növelték a gabona vetésterületét, mig az állatállománynál a Sziu­tentartással számolnak. A pénzügyi tervekben a szö­vetkezetek egy mérsékelt üte­mű növekedést terveztek. El­mondhatjuk, hogy a gabo­naprogram teljesítésében megyénkben is kiemelkedő eredmények születtek, de a húsprogramot nem sikerült teljes egészében valóra val­lani. Összességében: az alap- tevékenység teljesítette ter­melési és eredménytervét. A szabályozóváltozás pa­lására a kiegészítő tevé­kenységek jövedelemterme­lő képessége tovább mér­séklődött, s elsősorban en­nek hatására szövetkezete­inkben növekedett a pénz­ügyi hiány, nőtt a vesztesé­ges üzemek száma. A megye szövetkezetei közül 85 gaz­daság zárta pénzügyi hiány- nyál a múlt évet. Ebből 22 üzem veszteséges, 12 gazda­ság pedig alaphiányos. Az összes pénzügyi hiány 5(52 millió forint. Az előző évek­hez képest mérséklődött az üzemek nyeresége. Tavaly a nyereség értéke 198 millió forint volt megyénk szövet­kezeteiben. Az egyes főága­zatok közül az elsősorban a gabonaprogram végrehajtá­sát szolgáló növénytermesz­tés eredményes esztendőt zárt. Az állattenyésztési tő­ágazat eredmény pozíció ja vi­szont tovább romlott, amely részben értékesítési gondos­ra, részben a költségek nö­vekedésére vezethető vi.sz- sza. Ugyanez a nyereségpo- zíció-romlás jellemzi a ki­egészítő tevékenységeket is! Tömegesen váltak vesztesé­gessé a korábban nyereséges ágazatok. Mindebből az Kö­vetkezik. hogy a gazdaság- irányítási rendszer továob- fejlesztése, az új szabályo­zórendszer kedvezőtlen pozí­cióban találta megyénk me­zőgazdasági szövetkezeteit. Az 1984. évi súlyos pénz­ügyi gondok áthúzódtak 1985-re is. Az új ár- és sza­bályozórendszer megyénk valamennyi szövetkezeti gaz­daságát kedvezőtlenül érin­ti. Különösen nehéz hely­zetbe kerülnek a tartósan veszteséges és alacsony ha­tékonyságú szövetkezeten. További életképességük nagymértékben attól függ, hogy mennyire tudják, s akarják kihasználni az együttműködésben rejlő le­hetőségeket. (Folytatás a 2. oldalon) Ma összeül az országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján, az országgyűlés ta­vaszi ülésszakát 1985. ápri­lis 18-án, csütörtökön 10 órára összehívta. Csütörtök­re összehívott ülésszakán az országgyűlés — a Miniszter- tanács javaslatára — vár­hatóan új törvényt alkot az oktatásról, megvitatja a te­rület- és településfejlesztés hosszú távú feladatait, to­vábbá módosítja három magas szintű jogszabály, ne­vezetesen a népgazdasági ter­vezésről. az állami pénz­ügyekről és a tanácsokról szóló törvény egyes rendel­kezéseit. A mostani ülésszak egyben cikluszáró is: befe­jezi érdemi munkáját a „T. Ház", amelyben a választó- polgárok bizalmából 352 or­szággyűlési képviselő öt év­re szóló mandátumot kapott 1980 tavaszán. Az új ország- gyűlés a június 8-ra kiirt választások után tartja majd alakuló ülését. Magyarországra látogat a román miniszterelnök Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívására Constantin Dascaloscu, a Ko­mán Szocialista Köztársaság kormányának elnöke a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra ér­kezik. Maróthy László fogadta Szergej fiasitovot Maróthy László, a Minisz­tertanács elnökhelyettese szerdán, a Parlamentben fo­gadta Szergej Basilovot, a Szovjetunió Állami Építés­ügyi Bizottságának elnökét, aki küldöttség élén tartóz­kodik hazánkban. A talál­kozón részt vett Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter, jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. „Mi búcsúzunk...” Ki tudja, miért, a kedd jelentéktelen napja a hét­nek. A járókelők, főleg azonban az autósok nem tud­ták mire vélni, hogy rendőr állja el útjukat. A sofő­rök „belelapoztak” a hivatalos ünnepek képzeletbeli „naptárába", hogy mire ez a nagy csődület a miskolci Hősök terénél? Április lG-ra nincs semmi „beüte­mezve”. Volt. A Miskolci Dolgozók Gimnáziumának 380 ne­gyedikese — diáknyclven: maturandusa — haladt át az úton a Földes Gimnáziumból saját öreg iskolájának udvarára, hogy mcgiiljc, pontosabban: végigüli ja bal­lagási ünnepségét. A majdnem négyszáz felnőtt diákhoz hozzászámí­tandó „fejenként” legalább három hozzátartozó, a tö­meg tehát alig fért be a fenyőágakkal, virágba borult aranyesővel feldíszített udvarra. Ahány diák, annyiféle indíték a tanuláshoz, de a „közös többszörös" mindegyiknél ugyanaz: a társada­lom sürgető igénye a műveltebb emberfők iránt. Szabó Gyula igazgató ünnepi beszéde is ebbe az irányba összegződött: a társadalmi javak bővített új­ratermelésének fokozása a benne részt vevő emberek­től többet és egyre többet vár. De a nagyobb tudás nem szűkíthető le a termelés érdekszférájára — az ál­talános műveltségnek szemelyiséggazdagító hatása to­vább gyűrűzik a társadalomban. Az ismeretek négy év alatt épített „hídja" elkészült — „teherpróbája” az érettségi vizsga lesz. Kívánjuk: mindenki, aki megméretik, ne találtassák könnyűnek. Pártoljon hozzájuk Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek jelmondata is: „Sors bona, nihil aliud!” (Jó szerencse, semmi más!). g. ni: Heves harcok Libanonban A kormány benyújtotta lemondását Rasid Karami libanoni kormányfő szerdán benyúj­totta kormánya lemondását — jelentette a bejrúti rá­dió. Rádiónyilatkozatában Rasid Karami egyebek kö­zött azzal indokolta a le­mondást, hogy a libanoni fővárosban gyakorlatilag el­lenőrizhetetlenné vált a helyzet. Egyelőre nem tudni, hogy a Damaszkuszban tárgyaló Amin Dzsemajel államfő el­fogadja-e a kabinet lemon­dását. amelyre azután ke­rült sor, hogy Ny.ugat-Bej- rútban a különböző moha­medán frakciók milicistái között napok óta heves ut­cai harcok dúlnak. A fegy­veres összetűzések Nyugat- Bejrútban súlyos emberáldo­zatokat követeltek, több mint húszán meghaltak. Konferencia Lukács György munkásságáról Lukács György helye és szerepe a marxista elmélet XX. századi fejlődésében címmel nemzetközi tudomá­nyos ülésszak kezdődött szerdán a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, a Művelő­dési Minisztérium, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, Társadalomtudományi Inté­zete és a Politikai Főiskola rendezésében, a Budapest Kongresszusi Központban. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára. A háromnapos eszmecseresoro­zatot Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke nyitotta meg, köszöntve a konferencia kül­földi — a szocialista orszá­gokból és több tőkés állam­ból érkezett — valamint ha­zai résztvevőit, majd Hu­szár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója tartott előadást Gondolkodva cselekedni cím­mel. Befejeződtek a magyar-román gazdasági tárgyalások Szerdán a Parlamentben jegyzőkönyv aláírásával be­fejeződött a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság 18. ülésszaka. Maróthy László és Gheor- ghe Petrescu miniszterel­nök-helyettesek, a bizott­ság társelnökei áttekin­tették a két ország mi­niszterelnökeinek 1982. jú­liusi találkozóján, valamint a bizottság 1984. májusi, 17. ülésszakán létrejött megál­lapodások végrehajtását. Kedvezőinek ítélték meg, hogy a két ország gazda­sági kapcsolatai az utóbbi időszakban több területen gyorsabb ütemben fejlőd­nek, mint korábban. Ez egy­úttal jó alapot teremt ah­hoz, hogy az együttműködést szélesítsük, jobban kihasz­náljuk a két ország szom­szédságából fakadó kölcsö­nös gazdasági előnyöket. Dr. Lehoczky Alfréd tartotta a nyitó előadást a tudományos kon ferencián, amelyet dr. Kun László nyitott meg A szocializmus fejlődésé­nek történelmi útja címmel tudományos konferenciát ren­dezett hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulója tiszte­letére a Nehézipari Műsza­ki Egyetem Marxizmus—Le- ninizmus Tanszéke, amelyre meghívták az egyetem kül­földi társintézményeinek ok­tatóit, kutatóit is. Dr. Kun László, tanszékvezető egye­temi tanár, az MSZMP Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottságának titkára teg­nap, április 17-én megtar­tott megnyitójában elmon­dotta, hogy az ötödik nem­zetközi konferenciát rende­zik meg az egyetemen. Ez a tanácskozás lehetőséget ad a szakmai vitákra. Az a lény pedig, hogy felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére, illetve a XIII. kongresszus után került sor a tudomá­nyos eszmecserére, nemcsak ösztönöz, hanem kötelez is a számvetésre. Módosultak a marxizmus—leninizmus ok­tatásának objektív feltétel- rendszerei. A gazdasági fo­lyamatok is — többek kö­zött — olyan új és új kérdéseket hoznak felszín­re. amelyekre elméletileg is válaszolni kell. A ku­tatóknak ma nem a vála­szokat kell keresniük a klasszikusoknál, hanem a valóság elemzésének mód­szerét kell eltanulniuk tőlük. Ahhoz, hogy a felmerülő kérdésekre a tudomány vá­laszt tudjon adni, szükség van a nézetek, az eredmé­nyek összevetésére. E szempontból tartotta je­lentősnek a tegnapi tanács­kozás felszólalásában A. 1. Bélüj, a zsdanovi egyetem politikai gazdaságtan tan­székének vezetője, aki mint a nemzetközi résztvevők do­yenje, szólalt fel. Felszóla­lásában hangsúlyozta, hogy a tudománynak, közte a tár­sadalomtudományoknak, nagy feladatai vannak a tár­sadalomban felvetődő kér­dések megoldásában. A tanácskozás nyitó elő­adását dr. Lehoczky Alfréd kandidátus, egyetemi docens tartotta A szocializmus és a társadalmi egyenlőség cím­mel. A nyitó előadás után három szekcióban folytatták a tanácskozást a résztvevők. A tudományos szocializmus szekcióban kilenc, a filozó­fia szekcióban hat, a politi­kai gazdaságtan szekcióban pedig tíz előadás hangzott el. Az egyetemi oktatókon kívül a társintézmények képviselői közül kilencen tartottak előadást. Harkov- ból, Szófiából, Moszkvából, Kassáról, Magdeburgból. Rze- szowból, Zsdanovból, Krak­kóból és Freibergből érkez­tek résztvevők és előadók a konferenciára. Valamennyien érezzük, hogy visszavonhatatlanul megérkezett a tavasz. En­nek egyik jele, hogy egyre több gépkocsi közlekedik út­jainkon. Előkerültek a ga­rázsból a télire leállított járművek, melyek közül jó néhány műszaki állapota kí­vánnivalót hagy maga után. De a járművezetők reflexe sem a régi, bizony újra hoz­zá kell szokni a nagyobb forgalomhoz. A közlekedők már meg­szokhatták, hogy az április közlekedésbiztonsági hónap. Ilyenkor kerül sor egy át­fogó, országos akcióra, amelynek célja a járművek műszaki állapotának, vala­mint a KRESZ szabályai be­tartásának ellenőrzése, és ez­által a közúti balesetek meg­előzése, számának csökken­tése. Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében kedden és szerdán tartották a fokozott közúti ellenőrzést, amely a szom­szédos megyék közlekedés- rendészetével összehangoltan zajlott le. A rendőrök mel­lett katonák, ifjúgárdisták és önkéntes rendőrök vet­lek részt a kétnapos akció­ban. Szerdán kora délután a Miskolci Rendőrkapitánysá­gon Szemán László rendőr őrnagy tartott eligazítást, és hívta fel az akcióban részt­vevők figyelmét azokra a szabálysértésekre, amelyre különösen figyelniük kell. Miskolcon, de a megyében is az elmúlt évben emelkedett a személyi sérüléssel járó balesetek száma. A balese­tet előidéző okok visszaszo­rítása nagyon fontos fel­adat. Ezek közé tartozik az ittas vezetés, a gyorshajtás, a szabálytalan előzés és ka­nyarodás, a tilos jelzésen való áthaladás, valamint a gyalogosok szabálysértései. Hangsúlyozta, hogy fontos a szállítmányok, a menetok­mányok, a biztonsági övék használatának ellenőrzése, valamint a pb-gázzal mű­ködő gépjárművek felderíté­se. Kérte a rendőröket az udvarias, de határozott in­tézkedésre, és arra, hogy differenciáljanak a büntetés kiszabásánál és a megelőzés (Folytatás a 2. oldalon) ' A szocializmus fejlődésének történelmi útja Nemzetközi tudományos konferencia az egyetemen

Next

/
Oldalképek
Tartalom