Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-30 / 100. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLi. évfolyam, 100. szám Ára: 2,20 Ft Kedd, 1985. április 30. Májusok forradalmisága L assan egy évszázada annak, hogy május 1-e nemcsak a természet kibontakozásának szépségét, pompáját, a május­fák gazdagságát jelenti. Ennél sokkal többet; jelképét a munkásosztály, a dolgozó emberek harcának, végső győzelmének, tiszteletet, becsületet a munkának és a munkásembernek. Méltó rangja, becsülete csak ott lehet o munkának, ahol min­den hatalom a dolgozó népé. A mi világunk ilyen világ: a mi társadalmunk azért emelte magas piedesztálra a munkát, mert ez nemcsak az anyagi gyarapodás, nemcsak a közös és egyéni boldogulás forrása, hanem forrása minden jognak, szabadság­nak, mércéje minden ember megítélésének: egyedüli forrósa az emberi méltóságnak is. Május 1-e - 1890-től - a nemzetközi munkásosztály ünnepe, internacionalista ünnep, a proletariátus nemzetközi összetartozá­sát és harcát fejezi ki. Az 1886-os véres chicagói eseményeknek állít emléket. Ezt a napot a világ valamennyi dolgozója saját ünnepének érzi, olyan ünnepnek, amelyet nem uraik rendeltek el, vagy nyil­vánítottak pirosbetűs nappá, hanem maguk emeltek - munká­jukkal, harcukkal - ünnepi rangra. Nekünk, magyaroknak, 40 éve csendül fel ajkunkon szabadon, s most már mindörökre az Internacionálé. Az a harci induló, amelyet a Horthy-ellenforradalom apáink ajkáról 1919-ben, ne­gyedszázadra bilincsbe vert. Az eszmét, amely milliók szivében élt, nem lehetett többé béklyóba verni. A munkásosztály legjobb­jai, szívükben melengetve az 1919 május elsejének boldog, ki­csattanó örömét, sziporkázó gazdagságát, a dicsőséges Tanács­iköztársaság nagyszerű hőstetteit, rendíthetetlen hittel bíztak a lenini eszme diadalában, abban, hogy „Az igazság napja felragyog, Az eszme élni és győzni fog.” És 1945. május 1-én, a győzelmes májusi lobogót, végérvénye­sen magasra emeltük. A felvonulások kavalkádjában új országot építő jelszavaink, az államosítást, a jó forint megteremtését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését ismertettük meg az or­szággal, a világgal. Romokat takarítottunk, hidakat építettünk, munkásigazgatóknak drukkoltunk, kombájnt csodáltunk a tagosí- tott parcellán. Negyven év alatt akkorát nőtt itt az élet, amire a tőlünk sokkal szerencsésebb múltú népek történetében sem akad példa. Új, szocializmust építő ország született a nádfedeles falvak, a terjeszkedő nagybirtokosok, a. rosszul felszerelt ipari üzemek helyén. Hazánk kisparaszti, agrár-ipari országból szocia­lista ipari-agrár országgá vált, ilyen honná, ahol minden érték becsületes, emberi munkából fakad. S amiről apáink még csak álmodni mertek. „Ez az ország a mi országunk, Itt most már a mi kezünk épít!" Igen, a mi kezünk épít. A munkásoké és a szövetkezeti pa­rasztságé, és a velük vállvetve munkálkodó értelmiségé. És ered­ményes munkánknak egyéni életünkben is látszata van. De a munka ünnepén — ünneprontás nélkül, önkritikusan — fel kell ten­nünk magunknak a kérdést: megfelelö-e a munkánk? Kielégítő-e a színvonala, minősége, szervezettsége, versenyképessége és jöve­delemtermelő képessége; nem maradtunk-e el vele nemzetközi összehasonlításban? Miközben évente ünnepeljük a munkát, van-e méltó rangja és becsülete a munkának hétköznapjainkban? Mi­közben életünk legmagasztosabb alapelvének és mércéjének te­kintjük, nem siklunk-e el a fölött a prózai, de nélkülözhetetlen követelmény fölött, hogy a lehető legszorosabb érdekeltséget te­remtsük meg a munkában, érdekeltté tegyük benne önmagunkat, a munka társadalmának minden emberét, kollektíváját? önkritikus, szigorú, realista válaszokat követelnek ezek a kér­dések. Nem egy tekintetben át kell értékelni fogalmainkat. De a munka társadalmának erejét, életképességét épp az bizonyítja, hegy tud ilyen válaszokat adni. Nálunk, néhány héttel ezelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa ilyen — ne,m éppen ünnepi, de őszinte, kendőzetlen - szavakkal fogalmazott erről a többi között: „Saját munkánk gyengeségeit is tükrözi, hogy a termékszerkezet átalakulása vontatottan halad, késedel­messég tapasztalható a tudományos eredmények gyakorlati al­kalmazásában, népgazdaságunk jövedelemtermelő képessége a lehetségesnél és a szükségesnél is kisebb." Igen, a lehetségesnél és szükségesnél: van tehát lehetőségünk előbbre lépni, és nincs is más választásunk; ezért sugárzik mégis erő és bizakodás napjaink e legégetőbb kérdésére adott vála­szunkból. Az egykori májusok forradalmisága ma úgy forradalmi hazánk­ban is, hogy reprezentálja munkásosztályunk, egész dolgozó né­pünk megváltozott, szebb, jobb, boldogabb életét. A ma jelsza­vai, emberi megnyilatkozásaink: a fejlett szocialista társadalom eléréséért indított munkasikerekről szólnak, amelyért május 1. elő­estéjén a legjobbak megkapták a méltó elismerést. Megyénkben idén is sok vállalat, szövetkezet, intézmény kollektívája nyerte el a Kiváló címet, 1984. évi munkájával. A munka ünnepén újabb munkasikereket kívánva köszöntjük ezeket a kollektívákat. A ma májusai úgy forradalmiak, hogy kifejezzük szolidaritásun­kat a különböző földrészeken szabadságukért, függetlenségükért küzdőkkel. Ügy vagyunk forradalmiak, hogy együtt küzdünk a vi­lág munkásosztályával, a szocializmusért, a haladásért, a békéért küzdők százmilliós táborával az enyhülésért, a leszerelésért, a félelem, a szenvedés nélküli világ megteremtéséért. És úgy va­gyunk forradalmiak, hogy fizikai és szellemi képességünket latba vetve, vállaljuk a ma és a holnap feladatainak megoldását, mun­kánk színvonalának emelését, eredményességének fokozását. B oldog, békés május elsejét kívánunk Borsod-Abaúj-Zemplén megye minden állampolgárának, munkásnak, parasztnak, értelmiségnek, felnőttnek és gyermeknek egyaránt. Az ünnep felemelő pillanatai adjanak erőt és lendületet a hét­köznapok munkájához. Tóth József az SZMT vezető titkára Szovjet— nicaraguai tárgyalások Hétfőn Moszkvában meg­beszélést tartott Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtit­kára és Daniel Ortega köz- társasági elnök, a Sandinis­ta Nemzeti Felszabaditási Front Országos Vezetőségé­nek tagja, valamint az álta­luk vezetett küldöttségek. A találkozón mindkét részről elégedetten állapították meg, hogy erősödik a Szovjetunió és Nicaragua együttműködé­se. Megerősítették, hogy mindkét fél a baráti kapcso­latok továbbfejlesztésére tö­rekszik. Dániel Ortega beszámolt tárgyalópartnereinek arról a harcról, amelyet a nicaraguai nép vív szabadságának, füg­getlenségének, az önálló fej­lődéshez való jogának vé­delmében. Daniel Ortega ugyanakkor megerősítette, hogy a nicaraguai kormány az egyenlő jogok tiszteletben tartása mellett kész tárgya­lásokat folytatni' az Egyesült Államokkal a kétoldalú kap- colatok normalizálása érde­kében. Kiemelte, hogy Ni­caragua újabb erőfeszítéseket lesz az igazságos közép-ame­rikai politikai rendezés meg­valósításáért. (Folytatás a 2. oldalon) Feledy Gyula rajia Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának április 29-i üléséről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1985. április 29-én ülést tar­tott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőr­ző Bizottság elnöke és titká­ra, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottsá­gok első titkárai. A Központi Bizottság ke­gyelettel megemlékezett a közelmúltban elhunyt tagjai­ról, Nemes Dezső és Révész Ferenc elvtársról, valamint Takács Imre elvtársról, a Fejér megyei Pártbizottság első titkáráról, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjáról. A Központi Bizottság meg­hallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Kádár Já­nos elvtársnak, a párt főtit­kárának tájékoztatóját az időszerű politikai kérdések­ről. 4 A Központi Bizottság, ■■ áttekintve a nemzet­közi helyzetet, elfogadta a Varsói Szerződés tagállamai párt- és állami vezetőinek varsói tanácskozásán részt, vett magyar párt- és kor­mányküldöttség tevékenysé­géről szóló tájékoztatót. Tu­domásul vette, hogy Kádár János elvtárs, az MSZMP főtitkára, küldöttségünk ve­zetője az országgyűlés fel­hatalmazásával, a Magyar Népköztársaság nevében alá­írta a szerződés hatályának meghosszabbításáról rendel­kező jegyzőkönyvet. A Központi Bizottság meg­állapította: a Varsói Szerző­dés hatályának meghosszab­bítását a nemzetközi hely­zet alakulása, a NATO léte és tevékenysége, a békét fe­nyegető veszélyek tették szükségessé. Változatlanul érvényes a Varsói Szerződés tagálla­mainak az a közös javasla­ta, amely a két katonai szö­vetségi rendszer egyidejű megszüntetését szorgalmazza. A Varsói Szerződés Szer­vezete megbízhatóan garan­tálja a tagállamok biztonsá­gát és függetlenségét, jól szolgálja békeszerető külpo­litikai tevékenységük össze­hangolását, a béke védel­mét Európában és az egész világon. Három évtizedes fennállása alatt következete­sen fellépett, és a jövőben is sikraszáll a világháború ve­szélyének elhárításáért, a katonai erőegyensúly fenn­tartásáért, a fegyverzet lehe­tő legalacsonyabb szintjén. Tevékenyen fellép a külön­böző társadalmi berendezke­désű államok békés egymás mellett éléséért, együttmű­ködésük bővítéséért, a vitás nemzetközi kérdések tárgya­lások útján történő rende­zéséért. az enyhülési folya­mat eredményeinek megőr­zéséért. A Magyar Népköztársaság teljesíti a szerződésből rá­háruló kötelezettségeket. Hozzájárul politikai és vé­delmi szervezetünk műkö­désének tökéletesítéséhez, védelmi képességének fej­lesztéséhez. A magyar nép nemzeti érdekeit és a szo­cializmus közös ügyét szol­gálva. részt vállal a tagálla­mok külpolitikai tevékeny­ségének összehangolásában, a közös békekezdeményezé­sek érvényre juttatásában. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a XIII. kongresszus állásfog­lalásainak szellemében, a felszabadulás 40. évforduló­jának méltó megünneplése nyomán, jó politikai légkör­ben, élénk társadalmi érdek­lődés közepette folyik az 1985. június 8-ra kitűzött országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások előké­szítése. A magyar dolgozók a kongresszusi és a felsza­badulási munkaversenyben tettekkel bizonyítják elkö­telezettségüket az eltelt négy évtized vívmányai, a szocia­lizmus mellett. A Hazafias Népfront vá­lasztási felhívásában támo­gatja a párt XIII. kongresz- szusán elfogadott országépí- tö programot, s ez a válasz­tások politikai alapja. Az eddigi előkészítő munka ta­núsága szerint az állampol­gárok a szocialista demok­rácia gazdagításaként, a szö­vetségi politika érvényesíté­seként értékelik a választá­si rendszer korszerűsítését, az országos választási lista bevezetését, és a többes je­lölés általánossá tételét az egyéni választókerületekben. A jelölőgyűlések, a vá­lasztási gyűlések, a rétegta­lálkozók és más rendezvé­nyek lehetőséget nyújtanak a lakossággal való széles kö­rű párbeszédre, az országos választási program ismerte­tésére, a helyi ügyek és ten­nivalók megvitatására, vala­mint olyan jelöltek válasz­tására, akik várhatóan a legeredményesebben képvi­selik a választók érdekeit és a legtöbbet tudják tenni az országos és a helyi célokat kifejező programért. Az országgyűlési képvise­lő- és tanácstagválasztások fejlesszék tovább a szocia­lista nemzeti összefogást, járuljanak hozzá rendsze­rünk demokratizmusának to­vábbi kibontakozásához; a rendeltetésüknek megfelelő országgyűlés és tanácstestü­letek létrehozásával erősít­sék a dolgozó nép hatalmát. O A Központi Bizottság v-í • fontosnak tartja, hogy a kiemelkedő belpolitikai események során kialakult társadalmi aktivitás segítse az 1985. évi népgazdasági terv sikeres teljesítését. A Központi Bizottság kö­szönetét fejezi ki a dolgo­zóknak a zord időjárás miatt keletkezett gondok és ne­hézségek leküzdésében tanú­sított helytállásért. Felhívja a pártszervezeteket, a tár­sadalmi. állami, gazdasági vezetőket, az üzemi, mun­kahelyi kollektívákat, a dol­gozókat, hogy a maguk te­rületén kövessenek el min­dent a szokatlanul kemény tél kedvezőtlen gazdasági hatásainak ellensúlyozásá­ért, az első negyedévi ter­meléskiesés pótlásáért. Széles körű társadalmi összefogással. fegyelmezett munkával, jó gazdálkodás­sal. az éves népgazdasági terv teljesítésével kell biz­tosítani az ország töretlen társadalmi-gazdasági fejlő­désének feltételeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom