Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-29 / 99. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. április 29., hétfő A nnak ellenére, hogy ijesztően magas azoknak a szánna, akik a művészeteket kizárólag „ki- kapcsolódást” jelentő, köny- nyed szórakozást ígérő művekkel azonosítják, vagy éppen a semmi művészi, esztétikai értékkel nem rendelkező bunyófilmeket és a szabvány tucat-krimiket tekintik a művelődés és szórakozás kizárólagos lehetőségének, a másik oldalon egyre nő azoknak a száma, akik a valóságra, kíváncsiak, jelentkezzék az akár közvetlen formában, a tényirodalom műfajaiban, vagy közvetett úton, művészi átfogalmazásban. Egyik bizonyság erre a Tények és tanúk című könyvsorozat hatalmas sikere, vagy a televízióban a Századunk sorozat nézettsége, a színpadokon a dokumentumdrámák fogadtatása, a dokumentumfilmezés eszközeivél készült valóságfeltáró — hosszabb- rövidebb-művek visszhangja. A gondolkodó ember szeretne mind többet és többet tudni az őt körülvevő valóságból, szeretné mindjobban megismerni a világot, a mához vezető történelmi utat. Nemritkán hiányos történelmi ismereteit is így szeretné pótolni, kiegészíteni. Ezért kíváncsi a történelmi munkákra, a memoárirodalom darabjaira, s ezért várja például a már említett Századunk folytatásaiban is, hogy elérkezzünk a második világháború végéhez, a felszabadulást követő időszakhoz, hogy a nagyon hiányosan-felszinesen ismert-tanított koalíciós időkről is többet tudhasson. És érdeklődéssel várja a különböző emlékműsorokat, illetve kortársi emlékezéseket. Ez a múlt iránti érdeklődés jórészt ki is elégül a különböző műfajokban, a múltfeltárás, az időben már túlhaladott valóság megismerését segítő dokumenta- rista és közvetett művészi eszközökkel folyamatosan jelenlevő tevékenységben. Az érdeklődés viszont a jelen valósága iránt is megmutatkozik. A televízió 'híradója, A Hét és más, a napi valóságban informáló, eligazodni segítő műsorok fHírhátAz utolsó simításokat végzik az építők a sajóecsegi hídon, így az eredeti terveknek megfelelően, április végéig befejeződnek a javítási munkák. Május elsejétől ismét megindulhat erre tér, Hatvanhat, Objektiv, Panoráma stb.) nézettsége markánsan bizonyítja, hogy az embereket érdekli a ma minden rezdülése is. Nem érdektelen megnéznünk, vajon a hazai tömegkommunikációs eszközöknél, a nagy tömegeket érintő művészeti ágakban milyen a jelen valóságának bemutatása. A könyvkiadás szinte áttekinthetetlen, hiszen évente sok millió példányban jelennek meg könyvek. Mint a XIII. pártkongresszus elé terjesztett jelentésből is tudható, például az előző évben 918 szépirodalmi művet adtak ki, szemben az öt év előtti 7‘57-tel, a példányszámuk a korábbi 17,7 millióval szemben 19,1 millióra emelkedett, s jelentősen megnőtt a magyar szerzők műveinek és példányszámainak aránya, az élő magyar szerzőké 50 százalékkal emelkedett. Ennek ellenére nehéz lenne pontosan megmondani, mekkora hányadot foglalnak el ezek között a mai magyar életről, mindennapjainkról a legkülönbözőbb módon szóló művek, és hogy milyen a kiadott és megvásárolt, illetve el is olvasott művek aránya. A hazai filmalkotásban, figyelemmel az 1984-es játékfilmtermésre, annak mintegy felét jelentik a napjaink valóságát ábrázoló filmek és az egész műsort betöltő dokumentumfilmek. S több mint negyedét jelentik a történelmünket vallató alkotások. Dolcumen- markánsan mutatja be mai valóságunk különböző szele- tumfilm-művészetünk igen teit, nyomon kíséri az élet változásait, elemző krónikásként dolgozza fel azokat, s ha a múltba fordul is, a téma napjainkban jelentkező hatását vizsgálja. Egyes dokumentumfilmek többéves programot adó társadalmi átalakulások inspirálói, széles rétegeket érintő viták forrásai. A dakumentumfil- mek igen hosszú sora mindennapi életünk különböző jelenségeinek olyan feldolgozása, amely nemcsak az utókornak dokumentálja, mi is volt napjainkban, hanem a ma emberét is gondolkoa közúti forgalom. A felújítást megelőzően alkalmazott súlykorlátozás továbbra is érvényes, ennek megfelelően dásra és cselekvésre indítja. Hasonló mondható el a Magyar Televízió dokumentum- filmjeiről, riportjairól, ismeretterjesztő műsorairól, sokféle politikai sorozatáról, de kevesebbszer jelentkezik a ma a dramatikus művekben, a tévéjátékokban és tévéfilmekben. (A Telepódiumot és hasonló kabaré jellegű adásokat, noha azokban is jelen van esetenként valóságunk, ha görbe tükörben is, egészében nem sorolhatjuk ide.) Színházi életünkből csak saját, szőkébb pátriánk színházára tekintek. Sajnos, a ma, a mai magyar élet ábrázolása régóta hiányzik, pedig jelenléte, sőt markáns jelenléte kívánatos lenne. Ez színházunk munkájának egyik gyenge pontja. A valóságismeret és a művészetek kapcsolatával a XIII. pártkongresszus határozata is foglalkozott, amikor kimondja: „A társadalom igényli, hogy az irodalom, a film, a színház, a zene, a képző- és iparművészet, valamint minden más művészeti ág értékes alkotásokkal járuljon hozzá valóságismeretünk gazdagításához, az emberek életszemléletének, ízlésének alakításához.” Az említett igény jelen van. Megalapozott. Kielégítését most már kongresszusi párt- határozat teszi törvényerejűén kötelezővé. Kérdésként jegyzendő hát e gondolat- menet végére: elég-e, ha például a televíziónál a közvetlenül politizáló adások és művek foglalkoznak markánsan valóságismeretünk gazdagításával, és a dramatikus játékoknál fehér holló a mai magyar valóság; elég-e, ha a magyar játékfilmek fele a mai magyar életről szól, de elvész a bunyófilmek és egyéb import filmfélék tengerében, a valóságfilmek nagy zömét jelentő dokumentumfilmek meg alig-alig jutnak a mozinézők elé, legfeljebb nagyon megkésve,, nem éppen frekventált adásidőben, a televízió képernyőjén láthatók. A párthatározat fentebb idézett passzusa szerint aligha elég. Benedek Miklós csak a 12 tonna összsúlyt meg nem haladó járművek közlekedhetnek a felújított Sajó-hídon. Elkészül a sajóecsegi híd Rádió mellett Vannak-e izgalmasabb kérdések egy ifjú ember számára, mint éppen az erkölcsi kérdések? Minden fiatal moralista és szigorú — mondta Ancsel Éva a csütörtökön délután (Petőfi, 17.30—18.30) hallott beszélgetésben. Mi, felnőttek, persze hajlamosak vagyunk sommásan és felületesen ítélkezni a fiatalokról, elmarasztalni őket olyasmiért is, amiért egyértelműen mi felelünk. Miről is van szó? Mondjuk a kettős (erkölcsi) nevelésről, ami nemcsak világnézetet jelent, de a szavak és a tettek kettősségét is. Magyarán: mást teszünk, mint amit mondunk, s ezt a fiatalok észre is veszik, szóvá is teszik. Tény, hogy nem mindig „tisztelettudóan”, de éppen ez az életkori sajátosságuk: az őszinteség. Az is igaz — figyelmezteti tek a műsorban megszólalt szakemberek —, hogy a történelmet, a társadalmat bizony nem mindig az erkölcsi normák mozgatják, a világ nem (csak) fehér és fekete színből áll. Változnak maguk az erkölcsi normák is. Egy dolog azonban nem változik, az igény arra, hogy az életet, az emberek (egymáshoz való) viszonyát valamiféle, az anyagiakon, a mindenkori körülményeken felülemelkedő erkölcsi szabályrendszer is motiválja. Érdekes és élvezetes is volt hallgatni a tiatalokat, hogyan érveltek. Kitűnően ismerték pl. a Bibliát — hisz többször is szóba került a tíz parancsolat —, de vannak tapasztalataik életünk nyersebb farkastörvényeiről is. A riporter: Dám László megkérdezte tőlük, hogy mit tartanak értéknek, illetve elítélendőnek. Többen említették a munkát, a szerelmel-szeretetet, az alkotást, a nyíltságot-őszinteségel, a tisztességet, önzetlenséget, szembeállítva a hazugsággal, a törtetéssel, a hazugsággal- árulással (arulkodással), a gátlástalan törtetéssel-érvé- nyesüléssel. Mi akkor a gond? Ezt is elmondták a gyerekek. Ök sem úgy viselkednek az iskolában, osztályban mint otthon. Hangadók vannak,akiknek a magatartása nem mindig pozitív. Tudják ezt a gyerekek is, mégsem tudják kivonni magukat a kortárscso- port erkölcsi-magatartási terrorja alól. A másik — s talán még súlyosabb — gond az, hogy az erkölcsi tételek, tanítások valahogyan a levegőben lógnak. Sok az álcázás, a mellébeszélés, kevés a követésre is méltó példa. Érdekes, hogy a sokszor szidott gyerekek éppen azt igenyelnék, hogy az erkölcsi téSupka Manna tiszteletére Supka Manna — Magdolna neve fogalommá vált a magyar művészvilágban. Aki látta annak idején a tévében, hallhatta, milyen fiatalos szenvedéllyel beszélt önmagáról, az életről, a művészetről, az egy percig sem csodálkozik azon, hogy a művészek rajonganak érte. Társat látnak benne, aki együtt él gondjaikkal, ugyanakkor értő és szigorú értékítéletével át is segíti őket a holtponton. Hetvenedik születésnapjára — mintegy virág helyett — egy-egy grafikai lappal tisztelgett nála. előtte ötvenöt kortárs grafikus a Fészek Klubban. Ez a kiállítás látható péntek délutántól a Miskolci Városi Könyvtár József Attila Klubkönyvtárában. A tárlatlátogató első élménye a meghökkenésé, mondhatnánk, a bőség zavaráé. Valóban sokszínű ez a kép — a mai magyar grafikáé —, mint a tavaszi mező, rét. A grafika a legérzékenyebb, legmozgékonyabb műfaj. Nem véletlenül szokták hasonlítani a vershez és a dalhoz, amelyek érzéseket érzelmeket fejeznek ki. Esetünkben nem csupán a„Supka Manna néni” iránti tiszteletét, de a művész véleményét — érzéseit is a világról. Lehetetlen ezt az ötvenöt grafikát értékelni, de szükség sincs rá. Lenkey Zoltán Haláltánc című rézkarcát azért emelem ki, mert magának a művésznek a tragikusan korai halála teszi szimbolikussá is, hangsúlyossá is. Hasonlóan Síettner Béla: Parti emberek VIII. című rézkarcához — ő is itthagyott azóta minket. Minden rajz más gondolat, más karakter, a ma divatos kifejezéssel, más „üzenet”. Szalay Lajos például az Énekek énekét illusztrálta, fogalmazta át klasszikus mértéktartással, Lacza Márta jellegzetes ferde-szemnyí- lású nőalakjával van jelen, Reich Károly — az alkalomhoz illően — virágcsokorral. A majdani utókornak is tanulságos lesz ez az összeállítás (kár lenne megbontani), mert mint egy látlelet tanúskodik a magyar grafika állapotáról is. Nem hiszem, hogy a „szép” jelző a legalkalmasabb magának a gondolati tartalomnak a jellemzésére. Inkább a drámaiság, a tragikum, a századvég emberének szorongása, ellentmondásos érzelmei jelennek meg ezeken a lapokon, s helyenként az az irónia is, amely nem idegen korunk lírájától sem. A tárlatot június 1-ig tekinthetik meg az érdeklődők. horpácsi MŰSOROK rádió KOSSUTH: 0.20: Mii üzen a Rádió? — 9.00: A hét zenemüve. — 9.30: Tvardovszkij versei. — 9.39: Ki kopog? — 10.05: Nyitnikék. — 10.35: Haydn: B-dúr szimfónia. No. 98. — 11.05: Bioritmus. — 11.25: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola énekkara énekel. — 11.40; Sírkő pántlikával. Taar Ferenc regénye rádióra alkalmazva. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Házunk tája. — 13.00: Magyar előadóművészek albuma. — 14.101 Külföldről érkezett. — 14.31: A tűz estéje. — Tatay Sándor elbeszélése. — 14.55: Édes anyanyelvűnk. — 15.00; Veszélyben. — 15.30; Kóruspódium. — 15.53: Muzsikáló természet. — 16.05: Eszkerék. Ismeretterjesztő magazin. — 17.00: Eco-mix. — 17.30: Zenekari muzsika. — 18.25: Mai könyvajánlatunk. — 19.15; Hétfő este mindenkinek. — 20.59: Lógok a rendszerben. Riport. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Halló, itt vagyok! — 23.30: Zala Doluhanova és Michel Dens énekel. — 0.10: Toronyzene. PETŐFI: 8.05: Nótamuzsika.— 8.50: Délelőtti torna. — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — 12.10: Fúvószene táncritmusban. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Népdalok kóruselöadásban és népi hangszereken. — 13.05: Slágermúzeum. — 14.00: Kettőtől ötig.. — 17.05: Újdonságainkból. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30; Zeneközeiben. — 19.30: Sportvilág. — 20.05: Mégis felrobbant a biológiai pokolgép? — 21.00: A Rádió Dalszínházának bemutatója. — 22.52: Hubay Jenő—Farkas Gyula hangszerelése: Hejre Kati. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00; Éjféltől hajnalig. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 86,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.10: Fórum . . . Tömegközlekedés a megyeszékhelyen és a megyeszékhelyekre. Szerkesztő: Paulovits Ágoston. Műsorvezető: G. Tóth Ferenc. Telefonügyelet Miskolcon a 35- 510. Egerben a 12-946. Salgótarjánban a 11-191. — 18.00: É&zak- magyarországi krónika. (Május 1-i ünnepség a Szakszervezetek B.-A.-Z. megyei Tanácsán. — Hevesbe érkezett a Csillagtúra. — Új áruház átadása Mezőkövesden.) — Sport. — 18.25—18.30: Szemle az Eszak-Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság, valamint a Nógrád keddi számából. televízió 1. MŰSOR: 14.30: Iskolatévé: Érettségizőknek ajánljuk. — 15.15: ujjé, tavasz van. — 15.35: Itt és ott. — 16.00: Hírek. — 16.05: Tévé Basic-tanfolyam. — 16.35: Három nap tévéműsora. 16.50: Jégkorong VB. Döntő. — 1. szünetben: Reklám. — 19.20: Gyöngyszem az óceán partján. — 19.30: Családi kór. Kié lesz Ferike? 2. rész. — 20.20: Jégkorong VB. Döntő. 1. szünetben: Reklám. — 22.50: Hírek. — 22.55: Himnusz. mozi BÉKE: Túl nagy rizikó. Mb. színes amerikai kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: nio, fi2, 3, n6 és f8 órakor. — BÉKE KAMARA: Kopaszkutya. Magyar zenés film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés; 4 órakor. — A piszkos tizenkettő I __II. Mb. színes amer ikai háborús kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Dupla III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KOSSUTH; Filmmúzeumi előadás; Utolsó tangó Párizsban. Színes francia—olasz film. 18 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 9. 11, hn5 és 7 órakor. — Kiskacsa a magaslesen. Mb. színes szovjet gyermekfilm. Kezdés: f3 órakor. — HE- VESY IVÁN FILMKLUB: Filmmúzeumi előadás: A besúgó. Amerikai film. Kezdés: f3, f5 és n órakor. — TÁNCSICS: A titokzatos övezet. Színes szovjet háborús dráma. Kezdés: f4 órakor. — Gyanútlan gyakornok. Mb. színes francia vígjáték. III. helyár! Kezdés; f6 és f8 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Gyertek el a névnapomra. Színes magyar társadalmi dráma. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 6 órakor. — SZIKRA; 39. lépcsőfok. Mb. színes angol politikai krimi. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés; f5 és f7 órakor. — PETŐFI : Atlasz-vonal. Mb. színes szovjet kalandfilm. Kezdés; 4 órakor. — Végállomás. Mb. színes NSZK-beli krimi. 18 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor. — FÁKLYA; A legyőzhetetlen Vutang. Mb. színes kínai kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — FÁKLYA KAMARA;. A bátyám öccse minden pénzt megér. Csehszlovák vígjáték. Kezdés: f5 órakor. — TAPOLCA, ADY; Seriff az égből. Színes olasz kalandfilm. III. helyár! Kezdés: 7 órakor. — KRÜDY: Az önvédelem nagymestere. Mb. színes szovjet kalandfilm. Kezdés: f7 órakor. — TOKAJ DIS- CO-MOZI: Mackenna aranya. Színes amerikai westernfilm. Kezdés: f7 órakor. — VASAS, SIKERFILMEK MOZIJA; Menekülés a győzelembe. Színes amerikai háborús dráma. II. helyár! Kezdés: 6 órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM: Languszta reggelire. Mb. színes olasz—francia bohózat. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — EGYETEM ÉTTEREM; Kína-szindróma. Mb. amerikai társadalmi dráma. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdésj 9 órakor. — MIS- KOLC-HAMOR: Maraton életre- halálra. Mb. színes amerikai kalandfilm. 16 éven felülieknek! Kiemelt III. helyár! Kezdés: f6 órakor. — MISKOLC-SZIRMA; Bolondos vakáció. Színes magyar film. Kezdés: f6 órakor. — MIS- KOLC-PERECES: A legyőzhetetlen Vutang. Mb. színes kínai kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA. BÉKE: Maraton életre-halálra. Mb. színes amerikai kalandfilm. 16 éven felülieknek! Kiemelt III. helyár! Kezdés: 4. 6 és 8 órakor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI: Hány az óra, Vekker úr? Színes magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 6 és 8 órakor. — SÁROSPATAK, RAKÖCZI; Szaffi. Színes magyar rajzfilm. II. helyár! Kezdés: hn4 és 6 órakor. színház 29., hétfő A hattyúk tava A kassal Állami Színház vendégjátéka Kezdés: este 7 órakor A Miskolci Nemzeti Színház igazgatósága közli, hogy a Tóték április 30-ra és május 1-re hirdetett előadása betegség miatt elmarad. teleket pontosabban, egyértelműbben fogalmaztak meg. Megint kiderült, hogy hiányoznak az események-ese- ményképek is. Ez azért fontos, mert a fiatal szívesen azonosul érzelmileg a vonzó példákkal, ha azokat megfelelően (tehát nem didaktikusán, szájbarágósán) mutatják be, fogalmazzák meg. Az volt a (rádió) hallgató érzése (is), hogy kicsit magukra is maradtak a fiatalok ezekkel a kérdésekkel, mert sem a szülőkben, sem a pedagógusokban nem bizna'k eléggé. Ami messze nem azt jelenti, hogy ezekről a kérdésekről nem hallanak sehol, vagy hogy a maguk körében nem vitatják meg. Ancsel Éva még egy veszélyre figyelmeztetett. Az elemi tisztesség azt jelenti, hogy az ember azonosul azzal, amit csinál, azaz tényleg érdekli is a dolog. Tudják, hogy ez a felnőttek egy részénél nincs így, s ezt látják a fiatalok is. Nem lehet egy szájból egyszerre hideget és meleget is fújni. Illetve az már langyos lesz, közönyös, ami mindennél rosszabb. A fiatalok még nem közönyösek, de tanulékonyak . . . H. S. Mivel töltötte a hét végét? Családdal, fizikai munkával, fordítással Dr. Zsidói Józseftől, o Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának főigazgatójától kérdeztük: mivel töltötte, illetve tölti a hét végét?- A hét végi időm beosztását három tényező foglalta keretbe: a családdal való törődés, a fizikai munka és az ilyenkor is elengedhetetlen szellemi tevékenység. Szombaton reggel kocsival kivittem feleségemet, dr. Nyitray Agnes gyermekorvost ,o Szentpéleri kapui kórházba, a munkahelyére, ahol vasárnap délelöttig ügyeletes volt. Elfoglaltságo behatárolta az én munkámat is. Szombaton délelőtt bevásároltam a Búza téri piacon, ebédet főztem a két gyereknek, meg 82 éves apósomnak, s persze, magamnak. Délután megnéztem a televízióban Az új rokon című régi magyar filmet, mert szeretem Gázon Gyulát, meg sok jó színész von benne, nem utolsósorban, a film velem egyidős, 1934-es. A szombat este és a vasárnap kora reggel szellemi munkával telt el. A minap Oxfordban találkoztam dr. Chiku japán professzorral, s kéziratban megszereztem tőle kitűnő tanulmányát a kutatás és fejlesztés információ- rendszeréről. Ért fordítottam magyarra. A vasárnap délelőtti program, tehát a kővetkező órák központjában a hollóstetői telkünk áll: egy kis földmunka, csákányozás, díszcserjék ültetése. Délutánra maradt a Népszabadság és más sajtótermékek olvasása, és végül a televízió: Egy óra Gáti Józseffel. Ezt el nem mulasztanám.... (bm)
