Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-27 / 98. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1985. április 27., szombat igazgatóválasztás Kettő 4- egy = kettő Braun József Nem tévedés, nem számo­lási hiba a fenti cím. Gon­dolom, azonnal rájönnek ol­vasóink, hogy miként alakult ki ez a furcsa egyenleg .. . Miskolcon, az 1. számú vá­lasztókörzetben — miként máshol is — két jelöltet ál­lított a Hazafias Népfront, majd az első jelölő gyűlésen „bedobtak” egy harmadik nevet, aki végül is. leszorí­totta a jelöltek listájáról a népfront egyik képviselője­löltjét. A BÁÉV selyemréti mun­kásszállóján még Braun Jó­zsef, a MÁV járműjavítójá­nak és Farkas József, az LKM járműjavítójának dol­gozója várta a jelölő gyű­lés szónokának jellemzését és a választópolgárok, véle­ményét. Ügy is mondhat­nánk. hogy forgatókönyv sze­rint indult minden, de ha­marosan kiderült, hogy a mostani választási „előcsatá- rozásokba” nem véletlenül kalkulálták bele a választók véleményét. Hamarosan fel­röppent a harmadik személy, Keszthelyi Zoltán neve is. akiről a Martintelep lakói számos megfontolásra érde­mes jellemvonást sorakoz­tattak fel. A Katowice utcai Általános Iskola aulájában megtartott második jelölő gyűlésen végül is kialakult a végleges kollektív döntés: listára került Braun József és Keszthelyi Zoltán. A két jelölő gyűlést leve­zető Jóosz Gábor, a HNF megyei bizottságának elnö­ke, az ÉÁÉV igazgatója mi­előtt gratulált volna a jelöl­teknek. megköszönte a vá­lasztók aktív, korrekt, fel­készült hozzászólásait, me­lyekkel sok ötletet, „muníci­ót” adtak a megválasztandó országgyűlési képviselőnek, valamint a különböző társa­dalmi szerveknek. „Öröm volt tapasztalni a felelősség- teljes gondolkodást, a gyű­lések alkotó lendületét, a demokrácia komoly gyakor­lását.” — foglalta össze az elnök a két forduló tapasz­talatait. Miről is szóltak ezek a jelölő gyűlések? Abban nem vitáztak, hogy mindhárom ember alkalmas lehet or­szággyűlési képviselőnek, de — mint máskor —, most is lényeges apróságon dőlt el a nyílt szavazás eredménye. Mert valamennyien kiváló munkások, részt vesznek a legkülönbözőbb politikai, közéleti tevékenységben. Be­csülik a munkásembert és megbecsülés övezi őket is a munkahelyükön. Ismerik a választókörzet gondjait; tud­ják. hová kellene csatorna, gáz, víz, ABC-áruház. óvo­da, tudják, hogy a város egyik legjelentősebb, legna­gyobb körzetében, de a vá­ros infrastrukturális, kom­munális, szociális ellátottsá­gában elmaradott körzet gazdái lesznek az ország há­zában. ha bizalmat kapnak a választóktól. Ketten maradtak mégis... Braun József, a MÁV-tele- pen él. onnan jár a jármű­javítóba a kovácspöröly mellé, ahol évről évre renge­teg újítást ötölt ki. ahol brigádjával együtt számos társadalmi munkát szerve­zett. Munka mellett szerez­te meg a közgazdasági tech­nikusi oklevelet, és jutott ideje az idén százesztendős, nagy hírű MÁV-kórusban is tevékeny részt venni. 18 éves fia karosszérialakatosnak ta­nult. aki sok mindent ka­pott a közéletben aktívan dolgozó édesapjától. A másik jelöltet a területi pártalapszervezet titkára ja­vasolta először, majd nagyon Keszthelyi Zoltán sok martintelepi lakó csatla­kozott a felszólaláshoz. Keszthelyi Zoltánról, aki a MÁV Körzeti Üzemíonöksé- gének dolgozója, úgy beszél­tek. mint a környék egyik legismertebb, legelismertebb emberéről, aki 1971-től szá­mos ötlettel, javaslattal, ke­mény munkával képviselte a városi tanácsban és annak végrehajtó bizottságában, a martintelepieket. Az egykori MVSC-focistát gyermekkora óta ismerik a telepen, hi­szen ma is a szülői ház kö­zelében lakik, és neveli fe­leségével együtt két fiát. akik közül az idősebb bá­nyamérnöknek készül, a fia­talabb pedig édesapja nyom­dokaiba lép majd a vasút­nál. Amikor a jelölő gyűlésen megköszönték a választópol­gárok bizalmát, és vállalták a megtiszteltetéssel együtt- járó felelősséget, csak tő­mondatokban fogalmaztak. A rövid beszédből is kitetszett, hogy Miskolc 1. számú vá­lasztókörzetében lesz mit ten­ni a következő ötéves cik­lusban, hiszen a lakásépí­téstől, az üzletközpont kiala­kításig. a javító-szolgáltató munka megszervezésétől a játszóterek fejlesztéséig sok­féle tennivaló akad a körzet választópolgárai és családtag­jai érdekében. Hogy kihez fordulnak majd gondjaikkal június 8-a után. azt Braun József és Keszthelyi Zoltán közül választják majd ki a szavazás napján. M éhány hete elkezdődött az agrárágazatokban is az önkormányzati tes­tületek megválasztása. Janu­árban egy, februárban hal, márciusban 77 helyen vá­lasztottak vállalati tanácso­kat. vagy vezetőségeket a kollektívák. Az új vállalat- irányítási formákra való áttérés a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésének egyik fontos mozzanata, amelyet az MSZMP Közpon­ti Bizottsága tavaly áprilisi állásfoglalásának szellemé­ben hajtanak végre a vál­lalatok. A KB állásfoglalása egyebek között leszögezi: „A gazdaságirányító szervek és az állami vállalatok kapcso­latait oly módon kell to­vábbfejleszteni. hogy növe­kedjék a gazdaságirányítás hatásfoka, és bővüljön a vál­lalatok önállósága, felelőssége a gazdálkodásban”. Az esztendő első felében a legtöbb élelmiszer-gazdasági vállalatnál létrejön az új vállalatirányítási forma, vagyis önkormányzati testü­letek alakulnak,' elfogadják az új szervezeti és működési szabályzatot. funkciójában megerősítik a régi igazgatót, vagy ha másképpen dönte­nek. új igazgatót választa­nak. Az állami gazdaságok­ban és az élelmiszeripari vállalatoknál nincs hagyo­mánya az önkormányzati testületek működésének, ezért a tapasztalatlanságot a gondos előkészítéssel igye­keznek ellensúlyozni. Az előkészületek több mint fél éve elkezdődtek. A Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium a vállala­tok vezetőivel. a párt-, szakszervezeti és KlSZ-kép- viselőkkel egyeztette az el­képzeléseket. közösen kidol­gozták a választások, vala­mint a testületek működésé­nek szabályait. Időben nyil­vánosságra hozták. milyen vállalat vezetési formában dolgoznak majd az egyes vállalatok. Eszerint 178 vál­lalatot a vállalati tanács. 57-et a dolgozók közgyűlése, illetve küldöttgyűlése irá­nyít majd, 18 vállalatnál pe­dig marad a régi. államigaz­gatási irányítás. Ez utóbbi­akhoz a közszolgáltatási vég­ző. a többi üzemre jelentős hatást gyakorló vállalatok tartoznak. A vállalatirányítási forma tehát eltérő lesz a jövőben, ez azonban egyetlen vállala­tot sem minősít, valamennyi egyenrangú lesz. A különb­ség csak annyi, hogy mére­tük. népgazdasági szerepük szerint más-más formában vezetik a kollektívákat. Lé­nyeges eltérés a korábbiak­hoz képest, hogy a tulajdon feletti rendelkezési jog egy részét az állam átadja a gazdálkodóknak, az alapvető jogokat azonban — alapítás, megszüntetés — az állam a jövőben is fenntartja magá­nak. Nem változik az álla­mi tulajdon oszthatatlan jel­lege sem. Az eddigi választások ta­pasztalatai kedvezőek. A kollektívák mindenütt de­mokratikusan választják meg küldötteiket a vállala­ti tanácsokba, azokra sza­vaznak, akik valóban képvi­selni tudják érdekeiket. Ezt mutatja egyebek között, hogv a március közepéig megvá­lasztott 814 dolgozói küldött közül csak 801 szerepelt a je­lölő bizottságok javaslatai között. Tizenhárom jelöltet elutasítottak, nem tartották alkalmasnak a képviseletre. Ennél is nagyobb vissz­hangot váltott ki. hogy mindjárt az indulásnál há­rom igazgatót nem erősített meg funkciójában a vállala­ti tanács. Pedig nincs ebben semmi különös, hiszen a ter­melőszövetkezetekben régóta gyakorlat a vezetőség és az elnök titkos megválasztása s nem újdonság egy-egy je­lölt, vagy már működő el­nök elutasítása sem. Az em­berségesen és eredményesen vezető termelőszövetkezeti elnököket többször is — tit­kosan — újraválasztják. Azt persze a legjobb el­nökök sem titkolják, hogy választás előtt munkálkodik bennük az egészséges fe­szültség. De azt is régi igaz­A KISZ KB a XII. vi­lágifjúsági és diáktalálkozó jegyében túrát hirdetett meg. Az akció keretében három évszakban, négy helyszínen vehetnek részt az érdeklő­dők a 20 km-es távú túrán. Legutóbb április 20-án a Börzsönyben rendeztek ilyen eseményt, amelyen 890-en teljesítették a távot. Erre a ságnak tartják, hogy nem a választás előtti hónapokban kell a tagság kegyeit keres­niük, hanem öt esztendőn át folyamatosan kell megfelel­niük a többség bizalmának. Erre a jövőben az állami gazdaságok és az élelmiszer- ipari vállalatok igazgatóinak is tekintettel kell lenniük, meg kell szokniuk, hogy so­kan figyelik és értékelik munkájukat. Kezdetben ki­lóban nincsenek könnyű helyzetben. hiszen eddig föntről kapták kinevezésü­ket, a jövőben pedig a vá­lasztóik szempontjait is fi­gyelembe kell venniük. Eb­ben nincs érdekellentét, hiszen a dolgozók személyes érdeke — a nagyobb jöve­delem — egyezik a vállalat érdekével: több pénz csak akkor kerülhet a borítékok­ba. ha jobban, eredménye­sebben dolgozik a vállalat. S nemcsak egy esztendőn át, hanem folyamatosan, tehát fontos feladat az ésszerű fej­lesztés is. Az igazgatóválasztás a közérdeklődés középpontjába került, ami újdonsága miatt érthető is. A valóságban azonban a vállalati tanácsok megválasztása, az igazgatók megerősítése, vagy elutasí­tása csak a kezdet. A vállalatvezetés korsze­rűsítése ugyanis nem befejeződik, hanem csak elkezdődik az igazgató- választáskor. Azután kell kidolgozni a módszereket, amelyekkel ésszerűen mű­ködtethető a vállalati tulaj­don, s a felelősségteljesebb beleszólás, valamint az ön­állóság révén javítható a vállalati gazdálkodás. legközelebbi lehetőség szom­baton adódik, amikor a zir­ci művelődési ház lesz a színhely, ahonnan 8 és 10 óra között indítják a résztvevő­ket. Azok között, akik mind­három évszakban bármely helyszínen teljesítik a 20 km-es távot, s az igazolóla­pot a KISZ KB címére el­küldik, 80 VIT-utazást sor­solnak ki. Túra a VIT jegyében Érzésem szerint most nem néhány százezer első­választó van hazánkban, hanem vagy nyolcmillió. Most ugyanis sokadma- gammal én is elsőválasz­tónak számítok, hiszen a június B-i szavazás nem­csak formájában, lyinem tartalmában is eltér az öt esztendővel ezelőttitől csakúgy, mint a korábbi­aktól. Munkámnál lógva sokat olvastam erről, meg részt vettem néhány tájékozta­tón. konzultáción, tehát nem ért meglepetésként az elmúlt hét néhány szemé­lyes tapasztalása, mégis akadtak számomra érdekes apróságok. Ismételten mondom: ap­róságok, tehát ne tessék valamiféle nagy szenzáci­ókra számítani, már csak azért sem, .mert még az. elején tartunk a jelölések­nek — a választások pedig odébb vannak. A magam részéről úgy tartom: talán éppen a kettős és többes jelölés hozta először is lázba a jelölő gyűlések résztvevőit. Már az is va­donatúj helyzetnek számít, hogy a központi listán sze­replőktől eltekintve, min­denkinek van vetélytársa. Szándékosan nem ellenfe­let mondok, hiszen azonos célokért küzdők táboráról van azó, ezért is kerülhe­tett egy csapatba Miskol­con a volt országgyűlési képviselő, a kiváló eszter­gályos. a köztiszteletben illő fonónő. De említhe­tem az orvosprofesszort az akadémikus társaságá­ban. a zenészt az építész- szél párban, vagy a ve­zérigazgató, a Népszava fő- szerkesztő és a vállalati igazgatói hármast — hogy csak néhányat ragadjak ki példaként ások közül, aki­ket emberi tartásuk, elkö­telezettségük, szakmai munkájuk, közéletiségük emelt a jelöltek listájára. És miközben például Hollóházán hallgattam a hegyközi emberek vélemé­nyét, őszinte szívből faka­dó megannyi jó szándékú, bizalmat hordozó megnyi­latkozását, eszembe jutott, hogy öt éve, amikor 10—12 esetben volt kettős jelölés. mennyi spekulatív meg­jegyzés, és naiv találgatás hangzott el. Azt már csak zárójelben említem, hogy a nyertesek mögött, a má­sodikat hcllyel-közzel bu­kott embernek tekintették. Nos, ami akkor kurió­zumnak számított, már­mint a kettős jelölés, most az a természetes. Követ­kezésképpen amit akkor néhány tucat jelölt vállalt, most a képviselő- és tanács- tagjelöltekkel együtt 42 ezren teszik majd. A szoci­alista demokrácia jellegé­ből fakad, hogy ahol kettő vagy több jelölt lesz, csu­pán egyikük fog győzni, — de aki alulmarad, az sem lesz bukott ember. Az idei jelölő gyűlések­nek — és bízvást a júniusi választásoknak is — ez a fajta nemes versengés nem­csak sajátos atmoszférát ad, hanem fokozódó fele­lősségérzetei is kölcsönöz. Bizonyítja ezt, hogy a je­lölésnél is minden koráb­binál nagyobb az érdeklő­dés. Ahol jártam, és ahol érdeklődtem, mindenütt sok résztvevő volt. hogy már a jelölésnél elmond­hassák véleményüket, vagy személyesen is találkozza­nak azokkal, akiknek a neve lelkerül a jelölőlis­tára. A magam részéről azt iem tartottam különleges­nek, amikor egy-egy fel­szólaló mindhárom jelölt mellett kardoskodott és a szavazásnál ugyancsak há­romszor lendítette magas­on kezét — a mellette ülő nem titkolt csodálkozására. A jelölő gyűléseken el­hangzó vélemények, okos kérdések és a holnapunkat léltő megjegyzések egy­aránt azt a hitet erősítik, hogy a mostani választás­kor nemcsak személyeknek szavaznak bizalmat, hanem annak is, amit eddig csi­náltunk, és amit holna­punknak elképzelünk. Ezért is vallom, hogy bár, lesznek győztesek és lesz­nek alulmaradottak, de en­nek a versenynek a vég­eredménye csupán az em­ber helyzetében hozhat változást, de a megítélés­ben. az ember minőségé­ben ott marad a\t alapállás. Paulovits Ágoston Májusfa állítása Ecséden A Heves megyei Ecséden régi hagyomány a májusfaállitás, amelyet a legények és barátai a lányos ház kapuoszlopára, vagy a gémeskút mellé helyeztek el. Ilyenkor a legény szerenádot is adott, amelyet a lány az ablaknál, vagy a ház tornácán égő gyertyával fogadott és köszönt meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom