Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-25 / 96. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1985. április 25., csütörtök Filmlevél Eszterlánc Bánsági líd'kó, a filmbeli Eszter mamája Ha nem ismerném előre Péterjjy András rendező új filmjét, az Eszlerláncot, akkor is gyaníthatnám, hogy valami nehéz társadalmi problémákat feszegető mű lehet, amely nem ígér felhőtlen és gondtalan szórakozást a nézőnek, hanem együttgondolkodást kíván, továbbgondolkodtatja, egyszóval nem valami könnyed mozi. Ez kikövetkeztethető már abból is, hogy egy kicsit eldugják a nagyközönség elől — Miskolcon például a Táncsics mozi kamaratermébe —, egy-két napig tartják műsoron a premiermoziban, s mire hire futna, régen eltűnik. amikor meg hetek, vagy hónapok múltán esetleg felbukkan az utánjátszó mozik vegyes kinálatú előadás-tengerében. már alig emlékszik rá valaki. Ördögi kör ez a „róka fogta csuka, csuka fogta róka" filmbemutatási változata: a forgalmazás nem bízik a film sikerében, hát eldugja kicsit, de a közönség nem is fedezheti fel, nem is lehet sikere, mert eldugják, mert olyan kevés alkalommal vetítik, hogy bukása eleve látható. Nem merném állítani persze, hogy az Eszterlánc a legnagyobb befogadóképességű mozik vásznára kívánkozik, oda, ahol a Sárkány, meg egyéb bunyóhősök trancsírozgatják áldozataikat. hiszen azoknak an- tihumanizmusával aligha állhatná a versenyt, de minden bizonnyal vannak közönségrétegek, amelyek — esetleg szervezett formában — megnéznék ezt a fajta filmet is. mert a benne feldolgozott. mai hazai valóságunkat érintő témakör sokakat érdekelhet, gyakori előfordulásánál fogva igen sok A Lenin Kuliás/.ali Müvek pályázatot hirdet kalkulációs előadó munkakör betöltésére. A pályázat elnyerése esetén a megbízás :t évre szól, amely megfelelő munkavégzés esetén meghosszabbítható. A munkakör betöltésének alapvető feltételei: szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, legalább :i éves szakmai gyakorlat, erkölcsi feddhetetlenség. A kalkulációs előadó alapvető feladatai; a vállalati árpolitikai irányelvekhez igazodó, hagyományos áruértékesítéshez kapcsolódó áralkalmazási, árképzési tevékenység végzése, ú.i minőségek, gyártmányok (termékek) esetében vállalkozásoknál, kooperációs ügyleteknél árkalkuláció készítése, termékek Jövedelmezőségi elemzése alapján termék- rangsor összeállítása, javaslattétel a gazdaságtalan termékek kiszűrésére, szoros kapcsolattartás a vállalat marketing irodájával. és üzemgazdasági osztályával, szükség szerint külső intézményekkel. vállalatokkal. Bérezés; az 5 1983. (XI. 12.) ME rendelet szerint a bértétel alsó határa 3260 Ft, felső határa 7370 Ft hó, gyakorlati időtől, iskolai végzettségtől. rátermettségtől függően, megegyezés szerint. A benyújtott pályázatnak az eddigi munkakörök, tevékenységek feltüntetéséi, a fenti feladatok megoldására vonatkozó szakmai elképzeléseket és részletes ön- életraizoi kell tartalmaznia. Beküldési határidő: 1985. április 3«. rím: Lenin Kohászati Müvek, -zemélvzeti és oktatási főosztály Miskolc. 3540. Az érdeklődők bővebb táiékoztatást személyesen, vagy az ••2-402-es telefonon. ugvan»tt kanhalnak. A oáivázahasznos eszmecserére adhat alkalmat. Az Eszterlánc nem remekmű, ezt meg kell mondani. De nem is elvetendő. Napjaink egyik legfenyegetőbb társadalmi jelensége a szétesett családban, csonka családban nevelkedő, friss esz- niélésével, nyílogató szemével egy torzuló, vagy már teljesen torz családi kapcsolatrendszert megismerő és ennélfogva biztos helyét nehezen. vagy egyáltalán nem találó gyermek világa, a környezetről szerzett értesüléseinek alakulása, fejlődésének jövője. Ilyen helyzetben van e film főhőse, a tizenkét éves Eszter is. aki elvált mamájával él. s nem érti pontosan a kapcsolatot mamájának udvarlója. a családot rendszeresen felkereső, kicsit habókosnak látszó doktor bácsi, a hivatalos rendszerességgel látott édesapa és a magányos, csupa jó- ,<ág tanárnő-mama között. Nem érti az iskolában körötte kialakuló ellenségeskedéseket. életfolyamatokat, meg sok egyebet. A rendező valójában elszánt. elkötelezett nevelő. Nem azért, mert eredetileg pedagógus, hanem mert korábban is. dokumentumfilmesként — Iskolapélda című filmje emlékezetes — a napjaink nevelési életében mutatkozó gondok ábrázolására. gubancainak filmes eszközökkel történő feloldása megkísérlésére vállalkozott, most játékfilmben is ezt próbálgatja. A film forgatókönyvét Vörös Éva írta, azonban úgy tűnik, az sokkal iti/cább nevelésügyi hibák gyűjteménye. leltára, mintsem azoknak drámai ütközésekkel történt ábrázolása. tokai bíráló bizotiNág énekeli, dönléHéröl a pályázókat írásban értesítjük. A B.-A.-Z. megyei Településtisztasági Szolgáltató Vállalat azonnali belépéssel felvesz autószerelő szakmunkásokat, magas kereseti lehetőséggel. Foglalkoztatás ötnapos munkahéttel, egy műszakban, miskolci munkahelyen. Hazautazást térítünk, munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés: Miskolc, Fonoda u. 2. sz. a tmk üzemvezetőjénél. A Mecseki Ércbányászati Vállalat III. sz. Bányaüzeme, Kövá- gószülüsön — autóbusszal Pécs— OJmecsekaljától mindössze lt) percnyire — bányamunkára felvesz 18—4(1 éves férfiakat a következő munkakörökbe és kereseti lehetőséggel: vájár évi 180 —240 ezer Ft. segédvájár évi 140 —200 ezer Ft. vonatkísérő, évi 84—96 ezer Ft. A vonatkísérő munkakörbe felvettek — próbaidő után — vájvégre kerülhetnek, ahol 120—180 ezer forintos éves keresetet érhetnek el. Bányászati szakképzés, családosoknak albérleti hozzájárulás, jó munkavégzés esetén 2—3 éven belül lakásjuttatási lehetőség, kedvező feltételekkel, vidékieknek kényelmes munkásszálló, 25 —41 nap évi szabadság. Felvételi feltétel: egészségi alkalmasság, melyet üzemorvosi szolgálatunk igazol, büntetlen előélet, jelentkezés; személyesen az iizembjen. Érdeklődőknek felvételi tájékoztatót küldünk. GAMESZ, Nyékládháza, Iskola u. 5., keres szobafestő, elektro- lakatos és közterületi karbantartó-felügyelő (nyugdíjas) munkásokat. Szinte elképzel held len. hogy ennek a kis Eszternek az életében ennyi minden ősz szetorlódjon. a hasonló helyzetekben lévő kiskamaszoknak szinte minden nehézsége, problémája az ö életében testesüljön meg a valóban nagyon undoknak ható új osztályfőnöktől kezdve a szereteti nagyszülők tragédiájáig és a még társra vágyó mama lelki gyötrődéséig. Péterfíy András nagyorr korrekten próbálja a kép nyelvére lefordítani a történetet. ám igazi drámát nem teremthet ott, ahol inkább csak felvázolt szituációk és végletes, de ugyancsak vázlatos figurák sorjáznak az alaptörténetben. Minden nagyon korszerű, minden célszerű, szép. ami a tárgyi környezetet illeti, megkapó részletek bukkannak fel és jelzik: itt pedig születhetett volna egy jobb filmdráma is. de valahogy nem születeti, meg. Illetve megszületett helyette egy vitaalapul szolgáló film, amely igen jó kiindulópontja lehet pedagógiai gondolatcseréknek, szülői munkaközösségek, KISZ- szervezetek, különböző nevelési jellegű összejövetelek vitáinak. Mert a téma tagadhatatlanul élő, a filmben érintett motívumok, a csonka családban növekvő gyermekek gondjai megoldási kívánnak, s ahhoz. Péterfíy András filmje igen becsületesen szolgál adalékokkal, illusztrációkkal. Kurucz Sándor operatőr igazán szépen fényképezte a filmet, a nagyszámú .színészgárda viszont — többségben — kénytelen volt saját színvonala alatt játszani, mert egysíkú figuráik nem követelték meg teljes tehetségüket. Talán Bánsági Ildikónak volt lehetősége, hogy korábbi filmszerepeilöi eltérő alakot formáljon Eszter mamája alakjában. A gyermekszereplők többségben kedvesek, az Esztert játszó Deres Henriett megfelelt szerepe kívánalmainak. Megkérdezhető ezek után. miért füstölög a kritikus, ha premier-időszakban eldugják ezt a filmet a nagyobb közönség elöl. Azért, mert ez rossz — bár a mozivállalat gazdasági szempontjait figyelembe véve, némileg magyarázható — gyakorlat, s még az esetleges látogatottságot is kizárja. Másrészt pedig az Eszterlánc, hibái dacára, megtekintésre és vitatásra érdemes alkotás. Benedek Miklós ..És legalább jó iskolába járt?" — kérdezi elgondolkozva a beszélgetés (beszélgetés?. inkább gyanakvó vallatás) végén. A társaság ekkor már alig figyelt ránk... . . . Mert lehet-e távolabb ■ bben az országban Miskolciól város, mint éppen Zalaegerszeg? ötletszerűen mentünk át egy este Szigligetiül, három autóval. színházat nézni. Az összeverődött társaságban hárman voltunk olyanok, akiknek élete során valami köze lehetett Mis- kolehoz. A darab egyik főszereplője ifjúkorom emlékezetes színésznője volt. A szokásos üdvözlés, bemutatkozás és gratuláció után sorolom valahai szerepét: Melinda. Hamlet anyja, a Rokonokban a feleség. Csodálkozva néz rám: ..Van még. aki emlékezik erre?" Mondom; ..Pár éve. egy Ka- rinthy-műsorra készülve a férje is elvetődött a múzeumba, ahol most dolgozom, neki is a mellének szögeztem: Biberach. Hamlet. Platon Krecsit." Ö volt valaha az igazgató, a rendező, az egyik vezető színész. Számomra ez maradt a színház, ősképe. A színház. „Mindig csak Miskolcról beszél, miért?" — szólal meg a társaság egyik asszony-tagja, az egyik legjelentősebb magvar jelmeztervező. „Nézze. én évekig ott voltam diák — válaszolom —. majd pedig ott kezdtem a Bátyát, több mint egy évtizedet töltöttem olt." „Tényleg? En meg ott születtem" . . . . . . Ezután hangzott el a bevezetőben leírt kérdés. Mit Dolgozókat alkalmaznak Egyetlen szék sem maradt üresen, zsúfolásig megtelt hétfőn délután a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat miskolci Kazinczy Klubja. Jórészt pedagógusok, diákotthonok, középiskolás kollégiumok nevelői, valamint rendőrök voltak kíváncsiak a tatabányai Nevelési Központ két fiatal pszichológusának előadására, s az azt követő beszélgetésre, véleménycserére, amelynek ez. a kérdés állt a középpontjában: hogyan segíthetünk a csöveseken? A résztvevők nem egy túlfűtött megnyilvánulásukkal, közbeszólásukkal jelezték is, hogy a csöves, vagy annak mondott fiatalok — a szélsőséges köztéri megnyilvánulásokon kívül ma elsösorbiyj az iskolában, majd a bűnmegelőzésben. bűnüldözésben okoznak mind több fejtörést, mind nehezebben megoldható problémái. A két pszichológus, Róná- né Falus Júlia és Kardos Ferenc hároméves kísérlet- sorozatról számolt be. A tatabányai Puskin Művelődési Központban, valamint a Komárom megyei Nevelési Tanácsadóban 15)B 1 - ben határozták el. hogy közösen próbálják meg „elérni” a csöveseket s velük együtt kerülnek közelebb a fiatalok e lülajlalan, parttalan rétegéhez. Mit tehetünk tehát a csövesekért. azaz milyen módszereket találhat a társadalom a „csöves jelenség” visz- szaszoritására? A videofelvételekkel dokumentált kisér- letsorozat. valamint a beszélgetés és a vita végül azt bizonyította, abban jutott nyugvópontra, hogy leghelyesebb. ha megakadályozzuk a 12—111 éves fiatalokat a csavargóvá, csövessé válás folyamatában, s ebbe magukat a tizenéveseket is bevonjuk. Mert ha már a zavaros gondolatoktól megfertőzött. az alkoholtól és a drogoktól („radzsitól") lyukacsos szellemiségűvé váll, a mélypontig züllött bandákkal próbálkozik a pedagógus, pszichológus, munkája eleve kudarcra ítéltetett, ott már csak a rendőrség, a büntetőjog segíthet. A tatabányai reszocializá- ciós kísérletben (résztvevőket az utcáról, térről egy levéllel hívták a foglalkozásokra), így — akarva, akaratlanul — nem a társadalom perifériájára már végleg Kiszorult fiatalok vettek részt, hanem olyan tizenévesek, akik a csöves életmód határán egyensúlyoztak. Volt (és valószínűleg most is van) munkahelyük, iskolába jártak, élményeikről, belső világukról sündisznóállásból ugyan, de szabatos mondatokba foglalva beszéltek. Tá rsa da 1 m i konfliktusaikért, beilleszkedési zavaraikért pedig alapvetően megromlott családi életüket okolták. A kisérletsorozat gerincét az önismereti foglalkozások, az úgynevezett szituációs játékok alkották. A módszer lényege szerint a fiatalok egy „színpadi helyzet” formájában megjelenítik és „kibeszélik" magukból azokat a gondokat, problémákat, amelyek feszültségeket okoznak bennük. A bemutatott videofelvételek jeleneteiben láthattunk alkoholista apát. nemkülönben iszákos anyát, akik versenyben szidják a popkoncertről hazatérő gyermeket, aki már-már egészen kiivoll rumosüveget tart a kezében. A másik példában — mintha csak az Ifjúsági Magazint olvastuk volna — a gyerekek azt próbálják érzékeltetni. hogy milyen sérülést okozhat nekik, ha a szülő számon kéri, miért maradt olyan sokáig a házibulin, s a zenehallgatáson kívül milyen programot szervezlek idejük eltöltésére. A harmadik, már színesben mágnes- szalagra rögzített felvétel bizonyította az önismereti csoport fejlődését: a ré-gebbi tagok az újabbakat már arról próbálják meggyőzni, hogy mégiscsak érdemesebb tanulni. mint segédmunkásként elhelyezkedni. A kísérlet következő szakaszában — a fiatalok rejtett értékeit feltárandó — filmet készítetlek a csoport tagjai, zenekart alapítottak. Megint később megpróbálták elérni a végső célt: a volt csövesek maguk próbálkoztak újabb csoportok alakításával, a pszichológusoktól eltanult módszerekkel próbáltak — pozitív — hatást gyakorolni a téren maradt társaikra, változtatni próbáltak életmódjukon. Ez — mint megtudtuk — viszonylag kevés eredménnyel járt. A Tatabányán kidolgozott módszer lényege tehát: először valamilyen úton-módon kapcsolatot kell teremteni a társadalmi lét perifériájára szorult fiatalokkal. A játékos önismereti foglalkozások során kibontakoztathatok a tizenévesek pozitív, addig rejtve maradt tulajdonságai. Erre építve új lehetőségeket lehet számukra bemutatni, amely a megváltozott „énképhez". végül a társadalmi bei 11 eszkedés hez vezet hét. Mindehhez persze bizonyos feltételeket is biztosítani kell. A két pszichológus véleménye szerint lakótelepenként egy-eg.v klubra lenne szükség ahhoz, hogy egy városban eredményes ifjúságvédelmi munkát végezhessenek. A klubhoz miniszinpad. kondicionáló terem, műhely, zenekari próbahelyiség, játékterem. teakonyha, olvasószoba tartozna. Szó se róla. mindenképpen figyelemre méltó, hasznos munkáról számollak be a tatabányai pszichológusok a Kazinczy Klubban. Számomra m égi s meglehetős hiányérzettel fejeződött be a kétórásra nyúlt találkozó. A „csöves jelenség" megoldásában ismét a teljes társadalom segítségét sürgetjük. Szinte alig esik szó az érintett réteg önmagával szemben támasztott (vagy inkább nem támasztott) felelősségéről. Meri szorult, nehéz helyzetükből saját maguk is megpróbálhatnak kitörni. A lehetőségek széles skáláján válogathatnak, válogathatnának. TJdvard.v József is válaszolhattam? Szokványosán: „Az ország egyik legjobb gimnáziuma voltakkor. Tudja, a Fráter utóda. Földes Gimnázium." Másoknak osztályaik voltak, én ahhoz az évjárathoz, tartoztam, akiknek csak iskolájuk maradt. Amikor mi negyedikesek lettünk, akkor egyesítették a kél l'iúgimnáziumol. A volt ...kát., gimit" és a „ref. gimit". A Frátert és a Léva- yt. Akkor már Földest és Mikszáthot. Az egyesítéskor elkerülendő minden rivalizálást. minden osztályt megkevertek. Egy év pedig kevés ahhoz, hogy osztályéletet. osztályhagyományt szentesíthessen. Nekem, mint akkor már több éves földesistának. megvolt az iskolai hagyományom. A mikszátho- sok ellenben egy év alatt igazán sohasem tudtak föl- desisták lenni. Azután majdnem tíz évig tanítottam is ugyanitt. Még nagyrészt megvoltak régi tanáraink. de az az iskola már nem volt az. mint amelyikbe jártam. Szinte jelkép lehet a véletlen: első feladatom tanárként, volt osztályfőnököm temetésének megszervezése. Miben is különbözhetett a két iskola? Furcsa módon: amiben a két színház is különbözik. Bármilyen jó lehet is ma egy iskola vagy egy színház, más a funkciója. Nem a megszépítő távlat, nem az elmúlt ifjúság varázsa mondatja jónak azt a miskolci színházat, és azt a régi Földes Gimnáziumot Valami ott. a szemünk láttára, a mi részvételünkkel vált múlttá. A Bozóky-féle színház és a Tok Miktós-I'é- le Földes Gimnázium, egv sok százados hagyomány utolsó felvonása volt. Külön szerencsém lehetett, hogy ez a búcsú az én (a mi) esetünkben szép és jó volt. Minden színházban ezt a színházat keresem, és ha iskoláról beszélek, mindig ilyet szeretnék. Akárhogy is nézzük, egyetlen jelenség alapvetően megváltoztatta az életünket: a televízió. Senki se gondolta. és talán még ma se mértük fel eléggé; életünket mennyire átalakította. Fiam. aki nem szeret iskolába járni. szenvedélyesen nézi az iskolatévé adásait, az ismeretterjesztő előadásokat, a Deltát, és feltehetően, szerez akkora ismeretanyagot (sőt azt hiszem többet), mint amit én szereztem az iskolában stresszes, a feleletek izgalmaival spékelt órákon A mai tanárnak (és a mai színésznek ugyanígy) a tévé lehetőségeivel és sztárjaival kellene versenyeznie. Ugve ez lehetetlen? Ma még. Amíg a hagyományos normák szerint felnőtt tanárok határozzák meg az iskola arculatát. Maid. talán, ha íelnő.\és alaki tóan beleszólhat az élet menetébe az a nemzedék (vagv még inkább: a nemzedékek). amelyik már a televízió mellett nőtt fel. Akkor majd új arány születhet. és ismét hangsúlyt kaphat a személyes jelenlét, a tanár egyénisége. Az. én iskolám még televízió előtti képződmény volt. Nehéz években, nehéz körülmények között tanított meg az értéktiszteletre. Az úgynevezett. szektás kultúrpolitika legnehezebb éveiben, én diákként nem olvastam az Aratást, vagy Az aranycsillag lovagját, hogy hazai müvekről ne is beszéljek, de ekkor olvastam a Háború és békét. Kemény Zsigmond Zord idők-jél, Kosztolányi regényeit, az antikváriumban tanáraimmal versenyezve szereztem be Tóth Árpád és Babits versköteteit, fordítósait. de még Kassákról és Füst Milánról is tudtam. Tamási Áront szinte az. újra megszólalása pillanatában olvastam, Sinka balladáin borzongtam. Minden kulturális érték, amit a Nyugat négy nemzedéke és a népi írók összegyűjtöttek, az megvolt a két iskola összevont könyvtárában. És természetesen a világirodalom. De hát az ma mór köztudomású. hogy a műfordítás aranykora volt ez. Akik nem írhattak — klasszikusainak is, jó néhányan —. azok fordítottak. Ez a könyvtár pedig — és évjáratomat ismerve, az ország’ majd’ min-
