Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-17 / 89. szám
1985. április 17., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az intézményi-szervezeti rendszei továbbfejlesztése fontos feltétele annak, hogy a közgazdasági szabályozók változtatásának hatásai megfelelően érvényesülhessenek. Eddig ugyanis azt tapasztalhattuk, hogy a közvetett tervirányítási gazdasági mechanizmus javította a terv- szerűségei és a hatékonyságot, más részről a reform hatásainak érvényesülését fékezte, hogy a szervezeti rendszer másfél évtizeden keresztül változatlan maradt.' Tehát, a fentiekre való tekintettel is elengedhetetlenül szükség van a verseny- szférában működő vállalatok önállóságának növelésére. Ilyen előzmények ismeretében nem véletlen az a változtatás, amelyet az Elnöki Tanács rendelt el az 1976. évi vállalati törvény módosításával. A változtatás alapvető célja, hogy a vállalatok túlnyomó többségét magában foglaló verseny- szférában — új vezetési formák kialakításával — különváljon a gazdaságirányítás és az állami tulajdon működtetésével kapcsolatos funkciók gyakorlása: ily módon növekedjék a gazdálkodó szervezetek önállósága, függetlensége a gazdálkodás minden területén. Több helyen született már döntés arról, hogy egy-egy vállalat államigazgatási felügyelet alatt marad, válla- lalati tanácsot alakít, vagy a közgyűlési, küldöttgyűlési formát választja. Az Ipari Minisztérium negyven vállalatot — államérdek miatt — az államirányítási felügyelet alá sorolt. A negyven vállalat között találjuk például a bányákat, mivel :az országnak stratégiai érdeke, hogy a természeti kincsek feltárása, kiaknázása a népgazdaság érdekeinek. céljainak megfelelően történjen. Ez természetesen korántsem jelenti azt. hogy egy-egy bányavállalat a jövedelmezőség fokozása érdekében nem folytathat más, hasznos tevékenységet. Ugyanakkor, a melléktevékenység nem múlhatja felül az alaptevékenységet, a szénbányászat esetében a széntermelést. De stratégiai tevékenységnek számit a kőolaj- és földgáztermelés is, így az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt ugyancsak állami felügyelet mellett dolgozik. A vállalatok zömét azonban a vállalati tanácsok irányítják majd. Vállalati tanács alakul az Autóvillamossági Felszerelések Gyárában, a Borsodnádasdi Lemezgyárban, s még számos gazdálkodó egységben. Mezei József, az Autóvillamossági Felszerelések Gyára mezőkövesdi gyáregységének sízb-titkára elmondta, hogy az új irányítási formák közül a budapesti központú vállalat — amely egy fővárosi és egy mezőkövesdi gyáregységgel rendelkezik —, a vállalati tanács irányításával képzeli el a jövőt. Az áttérés előkészítésében fontos feladat hárul a szakszervezetre, amelynek közreműködésével egy kilenctagú előkészítő bizottságot hoztak létre a vállalatnál. Ebbe a bizottságba mindkét gyáregységből négynégy főt delegáltak, míg a bizottság élén a vállalat szb-titkára áll. A budapesti és a mezőkövesdi gyáregységben egyaránt termelési tanácskozás elé terjesztették a javaslatot, s a résztvevők egyhangúlag a vállalatirányítási formát választották, azaz a vállalati tanács megalakítása mellett tették le a voksot. A következő lépés egy másik bizottság megalakítása, amelyet egyetlen feladattal ruháznak fel: a törvény előírásai alapján dolgozza ki a vállalati tanács szervezeti és működési szabályzatát. Ez a dokumentum lényeges lesz olyan szempontból is, hogy a leendő tanács szervezeti és működési szabályzatának kell meghatároznia a vállalati tanács létszámát és a képviseleti arányokat. A törvény ugyanis elveket rögzít. Például kimondja. hogy a dolgozók küldötteinek a száma nem lehet kevesebb a vállalati tanács taglétszámának a felénél. A dolgozók által választott küldöttek megbízása meghatározott .időre — öt évre — szól, de újra is választhatók. A küldöttek beszámolási kötelezettsége és a visszahívás lehetősége garanciát ad arra. hogy a vállalati tanács munkájában való részvételük során a dolgozók véleményét képviseljék. A program szerint a vállalatoknak a jövő év december végéig kell áttérniük az új rendre. A felkészüléstől függ minden, ahol a feltételek adottak, ott nem kell megvárni a végső határidőt, megalakíthatják a vállalati tanácsot. Az Autóvillamossági Felszerelések Gyárában mindenesetre még ezen a nyáron szeretnének áttérni az új- vezetési formára. Ügy tervezik, hogy körültekintő felkészülés után. júliusban megválasztják a vállalati tanácsot. L. L. Csökkent a balesetek száma Munkakörülmények a Borsodi Élelmiszernél A dolgozók testi épségének védelme, biztonságos körülmények közötti foglalkoztatása a vállalatok, intézmények elsődleges feladatai közé tartozik. Ezt a célt szolgálja a munkavédelem. Hogyan alakult ez a tevékenység az elmúlt időszakban a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál? Csökkent-e a balesetek száma? Javítottak-e a dolgozók munkakörülményein? Ezekre a kérdésekre adtak választ tegnap a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Borsod megyei Bizottságának tagijai ülésükön. A bolthálózat negyvenhét közigazgatási helységre terjed ki, ahol 66 jövedelemérdekeltségű, 107 szerződéses és 52 üzlet pedig hagyományos rendszerben üzemel. A több- csatornás beszerzéssel az egységek döntő részénél bővítették a választékot és mérsékelték a hiánycikkek körét. Ennek eredményeként (is) emelkedett forgalmuk, és még inkább nagyobb ütemben a nyereség. Ez utóbbit segítette elő az új üzemelési formák bevezetése. amely szükségessé tette a hatékonyabb költséggazdálkodást, racionálisabb létszámgazdálkodást. Az e'- múlt .négy évben csaknem negyven százalékkal emelkedett az átlagbérszínvonal, ami azt jelenti, hogy a korábbi 39 766 forint helyett ma 55 283 forint az egy dolgozóra jutó átlagbér. A gazdasági eredmények lehetővé tették, hogy négy év alatt a tervezettől nagyobb összeget fordítsanak a vállalatnál a munkakörülmények javítására. Szükség volt erre, hiszen amint a tanácskozáson is elhangzott, a központ karbantartó műhelyében már életveszélyes állapotok uralkodtak. Kétségtelen — az ellenőrzések ezt igazolták — sikerült igen rövid idő alatt ezt helyrehozni és ma már megfelelő helyen dolgozhatnak az emberek. A munka- védelmi bizottság vizsgálata igazolta, az utóbbi időszakban több mint ölven százalékkal csökkent a balesetek és ezáltal a kieső műszakok száma a vállalatnál. Javult a munkavédelmi oktatás és verseny. Ám nem szabad •megfeledkezni néhány adminisztratív intézkedésről sem: miszerint 1981-től 1934- ig tizenöt boltot nyitottak meg a vállalatnál, ugyanakkor negyven egységei minősítettek korszerűtlennek és zártak be emiatt. Jóllehet számos intézkedést lettek annak érdekében, hogy javítsanak az elavult központi épület állagán, enyhítsék az irodák zsúfoltságát, ahol a minimális szociális feltételeket sem tudták a dolgozóknak megteremteni. Ám, ma is lemaradás van a biztonságtechnika területén, és az új gépek, berendezések beépítése — mely javít ezen —, csupán még a feladatok között ‘■ze- repel. igaz. már az ideiben. A sürgető teendőket figyelembe véve, tavaly a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál lényegesen meghaladta a tervezettet a munkavédelmi célokra biztosított összeg nagv- sága. Ennek ellenére a hálózati egységek technikai színvonala még ma sem kielégítő, s jó néhány raktár még ma is zsúfolt. Van tehát még teendő, amelyek körébe tartozik egyébként a munkavédelmi szemlék, ellenőrzések rendszeressé tétele is. (monos) Értékelték a kongresszusi hét felajánlásainak teljesítését A Borsod-Abaúj-Zempién megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Petőfi Sándor nevét viselő, kiváló szocialista brigádja 1985. március 21-én felhívással fordult a vállalat összes szocialista brigádjához; kö- szentsék munkasikerekkel az MSZMP XIII. kongresz- szusát. A felhíváshoz a vállalat 65 szocialista brigádja mintegy 974 taggal, egyhangúlag csatlakozott, s amint a közelmúltban elkészült értékelés bizonyítja, a vállalásokat maradéktalanul teljesítették. A tényleges eredmények a következőképpen alakultak: az egy hét alatt a tervezettől 10 százalékkal több sei- tést és szarvasmarhát vágtak le, s zavartalanul biztosították a város húsellátását. A tervezettnél több sertés- és szarvasmarha-vágás eredményeként 500 sertéssel és 100 marhával több került — előhűtött, illetve fagyasztott állapotban — exportra, vagy ebből a célból a hűtőházba. A kongresszusi héten a szocialista brigádok — a gazdasági feladatok maradéktalan teljesítése mellett — 826 óra társadalmi munkát is végeztek, elsősorban a közvetlen termelés és a karbantartás területén. Róba-Steiger traktorokhoz kerékpántok készülnek a Borsodnádasdi Lemezgyárban. Egy NSZK gyártmányú fémnyomó gépen Antal László lakatos dolgozik. A berendezés segítségével a Rába- traktorok kerékpántjának profilkialakítása történik. Fojtán László felvétele a többre törő MURIM Már tíz-tizenöt éve annak, hogy a termelési rendszerek berobbantak a nagyüzemi mezőgazdaságba. S mi tagadás, munkájuk nyomán akkor öltött a termelés ipari méretet a nagyüzemekben. A termelési rendszerek hidat alkottak az elmélet és gyakorlat között. Megoldódott a gyors információáramlás, azaz a legújabb technológiai módszerek elsajátítása mellett, szinte pillanatok alatt gyökeres szemléletváltozást sikerült elérni a nagyüzemi termelésben. Ez pedig még a sok pénzt is megérte, mert — ez is igaz — nem voltak éppen olcsóak a termelési rendszerek. Sőt, időközben a rendszerek szolgáltatásaikat tovább bővítették, alakították e& adott partnerüzemek igényeinek megfelelően. Ennek ellenére az utóbbi időben az információáramlás sebessége vészesen lelassult, gyakran akadozik is. (Gondoljunk csak például az úgynevezett intervenciós te- nyészüsző-előállításra, mely- lyel az elmúlt két évben több termelőszövetkezet és állami gazdaság, mint mondani szokás, befürdött.) A biológiai szolgáltatás (szaktanácsadás) jelenlegi formája pedig már az üzemi továbblépéshez is kevés. Valószínű ezek is okai annak, hogy ma már nem olyan csábító valamilyen termelési rendszerhez csatlakozni, tartozni, mint korábban. Az így kialakult helyzetet tovább bonyolítják a szűkös anyagi lehetőségek. A nagyüzemek, a gazdasági eredményeik realizálásához ugyanis kénytelenek a költségeket zsugorítani, ameny- nyire csak lehet. S mert ma már a legtöbb gazdaság többféle termelési rendszernek is tagja s nem könnyen váltanak vagy lépnek be egy még újabba. Lényegében ezért találtam hihetetlennek, hogy a 7'A U RI N A Agrárfejlesztő Közös Vállalat, mint az egyik legrégibb, de itt, Borsod-Abaúj-Zempién megyében nem különösebben érdekelt állattenyésztési rendszer, kirendeltséget nyitott Miskolcon. Dr. Munkácsi László. a vállalat igazgatója, mindezt másként látja: — Az igaz, hogy az észak-magyarországi hegyvidéken kevés a tagüzemünk. De már régen úgy érezzük, igény van a munkánkra. szolgáltatásainkra itt is. Kirendeltséget mégsem tudtunk létrehozni addig, amíg a működéshez megfelelő körülményeket nem sikerült biztosítanunk. Nézzük, mit jelent ez konkrétan? Borsod megyében a tejelő tehenészetek szervizelését ellátja főbbek között a BOTEJ, mely szintén a mi egységünk. Ehhez kapcsolódik egy komplex anyagraktár, melyet nem véletlenül telepítettünk Miskolcra. s amellyel állattenyésztő telepek minden lehetséges anyagigényét (a mosószertől a különleges fertőtlenítőszerekig) igyekszünk kielégíteni. Ilyenformán tehát a ki- rendeltség létrehozása végső lépés a következetesen végrehajtott telepítési munkában. Nem titkolt célunk újabb és újabb üzemek beszervezése, valamint a segítségnyújtás. Az ésizak-ma- gyarországi hegyvidéken ugyanis még mindig nagy a lemaradás tej- és húsmar- hatenyésztés tekintetében az országos átlagértékekhez viszonyítva. Hogy mást ne mondjak, ebben a térségben mintha elfelejtenék az üzemek: az államnak szüksége van a húsra: az állat- tenyésztésnek növelni kell az exportot, a gazdaságok állattenyésztőinek pedig ehhez kell biztosítaniuk atz olcsón előállított exportáru- alapot. Nos, itt a megyében nagyon sok jó minőségű legelő áll kihasználatlanul, amelyet nem hasznosítanak. Vagyis a legelőkön pusztul a fű, sok pénzt éget el a nyári nap. Szóval lesz dolgunk elég! — Ma már az üzemek számára a szolgáltatások minőségén túl, fontosak az árak is. — Sajnos, ez egyre inkább igaz. De nem hiszem, hogy mi drágák lennénk. Sőt, ázzál, hogy a kirendeltség Miskolc-központú, a szolgáltatásaink ára is olcsóbb, hisz’ Miskolcról a megye bármely pontja gyorsan elérhető. Ám egy-egy szolgáltatás ára egyedi alku tárgya is 'lehet. S ha már a szolgáltatásnál és áraknál tartunk, minőségük, nagyságuk megítélése is viszonylagos. Hiszen ha például valahol elromlik egy fejőgép, ■mi a bejelentéstől számított 24 órán belül megjavítjuk. Ezt mi egy jól megszervezett szolgáltatásnak tartjuk. Gondoljunk csak egy hibás televíziókészülékre. Sokszor napokat kell várni arra. hogy a szerelő ránézzen. Mi .pedig — ahogy mondani szokás —. ha esik. ha fúj, tartjuk magunkat a 24 órás határidőhöz. Arról, hogy egy gazdaság mit takarít meg a gyorsaságunkon, sokat lehetne beszélni. Meggyőződésünk, hogy úgy a biológiai, mind a műszaki szolgáltatásainkkal segíteni tudjuk a megyében a termelést. Végső soron a termelési rendszerek elvesztett becsületét szeretnénk visszaszerezni becsületes munkával .. . A TAUiRjIiNA pontos neve: Agrárfejlesztő Közös Vállalat. Az „agrárfejlesztő” címet, mely minősíti is az eddig elvégzett munkát, a termelési rendszerek közül a TAURXNA kapta meg először. Dr. Munkácsi László búcsúzóul elmondta: ..Nekünk egy mércénk van. A tőlünk jobbak szintje. Ez jelenthet belföldi és külföldi tudományos és gyakorlati munkát. Ezt kell utolérnünk és hasznosítanunk...” Ügy legyen! Kivált akkor, ha abból megyénk is profitál! Balogh Andrea Növekvő teherszállítás A MÁV Miskolci Igazgatóságának területén az idei év első három hónapjában — az 1984. I. negyedévéhez viszonyítva — 5 százalékos eredménynövekedést terveztek a teherszállításban. Ennek figyelembevételével szervezték meg az előszállításokat is. A kemény tél azonban közbeszólt: a nagyüzemek kénytelenek voltak korlátozni termelésüket, s így a vasúti áruszállításban a tervezett ütemnek csak mintegy 84 százalékát valósíthatták meg. Az utóbbi két hétben már ismét felgyorsult a szállítás üteme, s ennek eredményeként az első három hónapban regisztrált lemaradás 9—10 százalékra csökkent. Remény van arra. hogy az elkövetkezendő hetekben — az üzemek termelésének javulásával — sikerül behozni a lemaradást, s megyénk vasutasai eleget tudnak majd tenni célkitűzéseiknek.
