Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-17 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A többre törő TAURINA (3. oldal) A hatodik ózdi pályázat (4. oldal) Miért fogy hazánk népessége? (5. oldal) •* Kistermelők Patakon és környékén (5. oldal) Szociális gerontológia Miért idősebb a mai ma­gyar, nyugdíjkorhatárt elért, tehát hatvan év körüli nem­zedék, mint mondjuk a svéd? Mit lehetünk azért a csak­nem 2 milliónyi hatvan év feletti idős emberért, akik az 1984-es felmérés szerint. Magyarországon élnek? Mi­lyen a mai magyar „kor- fa"? Lehet-e minden prob­lémát „gyógyszerelni”, miért magas az öngyilkossági arány az idős emberek körében? Számtalan izgalmas kér­désre kereste a választ teg­nap, egész napos program keretében az a tudományos ülés, amelyet a Miskolci Akadémiai Bizottság egész­ségügyi szakbizottsága a Bor­sod megyei Kórházzal közö­sen rendezett „Szociális ge­rontológia” címmel. A délelőtti ankétet dr. Pro­liiig Gábor, a MAB szakbi­zottsági elnöke nyitotta meg. üdvözölve a jelenlevőket, kö­zöttük dr. Csehák Judit mi­niszterelnök-helyettest. dr. Hutás Imre professzort, egészségügyi államtitkárt és dr. Kun Lászlót, a Borsod megyei Pártbizottság titká­rát. Ezt követően dr. Ladá­nyi József, a megyei tanács elnöke szólt arról, hogy Bor­sod megyében (is) mennyire időszerű az időskorúnkkal való foglalkozás, hiszen itt (Folytatás a 2. oldalon) Genfi tárgyalások Géniben kedden ülést tartott az atom- és űrfegyverekről folytatott szovjet—amerikai tárgyalások keretében a közepes hatótávolságú atomfegyverek kérdésével foglalkozó csoport. A Szovjet Békebizottság iára Budapesten Kedden az Országos Bé- •ketanács meghívására egy­napos munka látogatásba Bu­dapestre érkezett Grigorij Loksin, a Szovjet Békebi­zottság titkára. A vendéggel megbeszéléseket folytatott Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács elnöke és Barabás Miklós főtitkár. Át­tekintették a nemzetközi bé­kemozgalom aktuális kérdé­seit, a BVT időszerű felada­tait és a kétoldalú együtt­működés tennivalóit. AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 89. szám Ára: 1,80 Ft Szerda, 1985. április 17. Ünnepélyes keretek között nyitották meg tegnap, Mis­kolcon a szovjet Mashpri- bori n torg k ülkereskedel mi egyesülés, valamint a Mű­szer- és Irodagép-értékesítő Vállalat közös kiállítását. A városi sportcsarnokban ren­dezett bemutatón ezer négy­zetméteren kétszáz különfé­le eszköz. berendezés ka­pott helyet, a szovjet mű­szergyártó ipar legkorsze­rűbb termékei. A kiállítás megnyitóján a szovjet és a magyar szakemberek népes csoportja mellett megjelent Vlagyimir Nyikolajevics Ba- zovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Ott volt Cseliák Judit, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. Fejti György, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Párt- bizottság első titkára, az MSZMP KB tagjai, Ladá­nyi József, a megyei tanács elnöke. Dudla József, a Mis­kolc városi Pártbizottság el­ső titkára, Rózsa Kálmán, Miskolc város tanácselnöke, valamint a két műszerke­reskedelmi vállalat vezér- igazgatói. Nikolaj Szucskov és Tompa Sándor. A nagykövet köszöntőjé­ben — egyebek között — beszélt arról, hogy ez a reprezentatív kiállítás de­monstrálja azokat a lehető­ségeket. amelyek a műszer­iparban a két népgazdaság Szovjet műszerek a miskolci sportcsarnokban (Folytatás a 2. oldalon) A megnyitó résztvevőit a kiállított termékek műszaki jellemzőiről tájékoztatják A magánlakás-építés helyzetét vizsgálják a népi ellenőrök A magánlakás-építés és az. építőanyag-ellátás vizsgála­téinak előkészületeiről ta­nácskoztak a népi ellenőrök kedden Budapesten a KNEB székházában. A fővárosira es kilenc megyére kiterjedő el­lenőrzés arra keres választ, hogy. a lakáshoz jutás felté­teleinek javítására elfogadott országos és helyi programok miként valósulnak meg, ho­gyan segítik a magánerős la­kásépítést. A most kezdődő és június végéig tartó vizs­gálatnál arra is kíváncsiak, hogy az elmúlt csaknem két és fél évben a lakásépítési igények és a megvalósítás lehetőségei összhangban voi- tak-e, teljesültek-e a ter­vek, és mennyire voltak meg­bízhatók a prognózisok, mi­lyen pénzügyi eszközökkel se­gítették a magánlakás-épí­tőket a vállalatok, az in­tézmények, valamint az OTP. A magánlakás-építés vizs­gálatának központjában az építőanyag-ellátás és a házgyári technológiák hasz­nosítása áll. Olyan ösz- szefüggéseket is figyelembe szeretnének ugyanis venni, mint például a nyaralók, a gazdasági épületek anyag­igénye, valamint a csúszó­pénzzel „ösztönzött” mani­pulált beszerzés. A házilagos kivitelezés kö­rülményeinek megismerésére lakossági ankétokat és kér­dőíves felméréseket szervez­nek a Hazafias Népfronttal, a SZOT-tal, a KISZ-szel. Pz MTESZ-szel közösen a népi ellenőrök. Lázár György fogadta Gheurgbe Peteut Lázár György, a Minisztertanács elnöke kedden a Parla­mentben fogadta Gheorghe Petrescu román miniszterelnök­helyettest, a magyar—román gazdasági együttműködési ve­gyes kormánybizottság román tagozatának elnökét. A baráti légkörű megbeszélésen részt vett Maróthy László miniszter­elnök-helyettes. a bizottság magyar társelnöke. Jelen volt Nicolae Veres, Románia budapesti nagykövete. NATO-ellenes hét Spanyolországban Spanyolországban „a NA­TO ellen — a népszava­zásért" gondolat jegyében egyhetes eseménysorozat kezdődött. A békeszervezete­ket és -mozgalmakat tömö­rítő NATO-ellenes bizottság szervezésében az ország na­gyobb városaiban kiállításo­kat rendeznek, vitaesteket tartanak. Felhívják a figyel­met arra a tényre, hogy az Atlanti Szövetség korlátoz­za az ibériai ország nemze­ti függetlenségét, külpoliti­kai mozgásszabadságát. A téli útkárok helyreállítása A marós Beientén működik o Borsodi Szénbányák Vállalat központi bányagépjavító üteme. Itt ké­szülnek, és javítják a bányák­ban használatos gépeket és berendezéseket. A mechani­kai üzemegységben készülnek a hidraulikus önjáró biztositó berendezések. Ezekhet készít alkatrészt a képünkön is lát­ható Hrabóczkí András ma­rós. Fotó: taezé József A kemény tél rendkívüli megpróbáltatásoknak tette ki az utakat. Több mint 60 napon át voltak síkosak az utak (a megelőző télen 45 napig tartott a síkosság), s a szokásos 20—40 centimé­ter helyett csaknem egy méter vastagságban átfa­gyott a talaj. Emiatt az idén főképpen az úgynevezett ol­vadási kár volt jelentős. (A kezdődő enyhülés hatására a talaj felső rétege felenged, ugyanakkor azonban a mé­lyebben fekvő rétegek még hosszabb ideig fogyottak maradnak. Így a jármüvek nyomása és az alsó jégré­teg ellenállásának hatására az utak felső, már felenge­dett része szétnyomódik.) Különösen ott történtek nagy károk, ahol az útbur­kolat vastagsága, minősége nem kielégítő. Ilyen sajnos még bőven található Ma­gyarországon, ugyanis a 90 ezer kilométernyi közútháló­zatból mindössze 22 ezer ki­lométeren van jó minőségű aszfaltburkolat, a többi út szerkezete vékonyabb, sérü­lékenyebb. s a csapadék is könnyen utat talál a héza­gos kőburkolaton keresztül a mélyebb rétegekhez. Az út­burkolat súlyos sérülései mi­att 120 kilométernyi főúton és 400 kilométer hosszú al­sóbbrendű úton elrendelték a súly- és sebességkorláto­zást. A fagy által okozott károk értéke megközelíti a 2 milliárd forintot, ezért szükség van más útfenntar­tási célokra szánt pénzesz­közök átcsoportosítására. A közúti igazgatóságok, valamint az útfenntartással foglalkozó tanácsi vállala­tok nagy erőkkel fogtak hozzá az utak kijavításához. Jelenleg mintegy 20 ezren végzik ezt a munkát, sokan vállalnak nyújtott műsza­kot, túlórát, s dolgoznak a hétvégeken is, hogy miha­marabb zavartalanná vál­hasson a közlekedés. A ká­tyúzással (a kisebb lyukak befoltozásával) a tervek sze­rint május végére készülnek el, ám a nagyobb felületű javítások nyárig is elhúzód­hatnak. Ankét a; idoskorúakról Látványos, gazdag kiáltást nyitottak meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom