Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

1985. április 13., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 IFJÚSÁG NEMZETKÖZI ÉVE 1985. A z ENSZ évről évre megrendezi az egesz ségügyi világnapot. Minden alkalommal a világszervezet főigazgatója üzenetében kéri a tagállamok aktív közreműködését a ki­emelt cél minél hatékonyabb és sikeresebb megvalósításához. A világnapi jelszó — ,,Az egészséges ifjúság: a legjobb erőforrásunk" — tartalmát tekintve, folytatása az előző évi világ­nap gyermekekre koncentráltságának, és kötő­dik az ENSZ által 1985-re meghirdetett „Az if­júság nemzetközi év"-ének feladataihoz. Jelen­tős azért is, mert hangsúlyozza az egészségügyi és az egészségügyön kívüli szektorok közremű­ködésének, együttműködésének szükségességét. Az Egészségügyi Világszervezet hosszú távú stratégiája - Egészséget mindenkinek 2000-re — szerves részeként értelmezi ezt az évet. A gyermekek és az ifjúság helyes életmódi befolyásolása, egészségvédelme és egészség- kultúrájának emelése kiemelt feladata a ma­gyar egészségnevelés rendszerének is. Az egészséges ifjúság: a legjobb eiornk Dr. H. Mahler, az EVSZ főigazgatója üzenete az 1985. évi egészségügyi világnapra de belefulladnak a kapzsiságba, •■negszentségtelemtik az életet, letöfdelik a szépség virágát, Az emberiség árulóitól féltem a gyermekek es o névtelenek világát! {Nádasdy Éva: faj, vigyázzunk a gyermekekre!) Mozgás, kirándulás Jaj, vigyázzunk a gyerekekre, akik tiszta szemmel lépnek o világba és felnéznek a felnőttekre, nem számítanak közönyösökre, vagy akiknek arca lárva, friss levegőn Egy brazil falu ócska 1 ut- ballpályáján rúgni a port; futóversenyt rendezni Kenya bozótjai közölt; Bangkokban rendezett viadalon birkózni vagy világrekordokat dönte­ni meg az. olimpiai játéko­kon: egyaránt a fiatalok sportban elért eredményeiről ad számot és azt igazolja, hogy ez az éleikor a testi teljesítőképesség csúcsidő­szaka. 19K5-ben, az. ifjúság nem­zetközi évében, az. ifjúság az. emberiség eddigi történelmé­nek nemcsak a legnagyobb, hanem talán a legjobb „ter­mése". A mai ifjúság a leg­egészségesebb korcsoport, és műveltebb mint bármikor elődei. Túljutott a gyermek­kori sebezhetőségen, lénye­gében egészséges, és az el­múlt két évtized során a fej­lődő országokban megduplá­Az. elmúlt nyáron # olyan üdülőben töltöt­tünk két hetet, amely­ben zömmel kétgyermekes családok nyaraltak. Érdekes volt megfigyelni a százegy­z.ödolt — jóllehet főként fi­úkból állóan — az iskolai bei rat kozások száma. Az. ifjúság potenciálja — ha helyesen akarjuk fejlesz­teni — megértést és támo­gatást követel. Az ifjúság speciális időszak, speciális kihívásokkal. Ez az a perió­dus. amelyben a gyermeki test felnőttire változik. Olyan életperiódus, amelyet a tü­relmetlenség és a kíváncsi­ság jellemez, és erős vágy arra, hogy — a gyermekkort maga mögött hagyva — f ügge 11 e n n é vá I j é k. A felnőttkor a megfontolt­sággal. óvatossággal jelle­mezhető. az ifjúkor viszont, a rizikó magatartás kedve­lésével. Ez ölthet pozitív tormákat. — sport, társa­dalmi kísérletek, — de ne­gatívakat is. mint például a dohányzás, a túlzott alko­holfogyasztás, a gyógyszer és néhány testvérpárt, külse­jük, természetük egyező vagy eltérő voltát, egymással való kapcsolatukat. S ami csak ilyen nagy tömegben szembetűnő. hogy milyen egyéb drog-depetidenciák. A társadalomnak figyelmet kell fordítania a fiatalok pszi­chés sajátosságaira, ideértve az, identitáskeresést, és a sze­relem és egyéb indulatok le­vezetésének kérdéseit is. V i zsgá la tok t tin ú s íl j á k, hogy a fiatalok többsége se­gítőkész és akar felelősséget vállalni magára. A legjobb kiindulási pont bevonni őket olyan országos közösségi programokba, amelyek azt demonstrálják, hogyan tart­ható fenn a fitlség és ho­gyan érhető el az egészséges életvitel. Az 1985. évi egészségügyi világnapra minden közösség­nek mozgósítani kell ifjúsági erőforrásait az „Egészséget mindenkinek" elérése érdeké­ben. Az ifjúság örömteli, robbanó energiáját és ter­mészetes érdeklődését jól hasznosíthatjuk egy jobb vi­lág építésében. nagy korkülönbség van a legtöbb kétgyermekes csa­ládban a testvérek közölt. Tízéves kisfiú és 17 éves bakfis. Óvodába lépő kis­lány és harmadik általánost végzett fiútestvér. A csalá­dok legtöbbjénél 4—(>, sőt nyolc év különbség is volt a két gyerek között. Ez a szóródás nagyon ked­vezőtlen nevelési szempont­ból. Az első csemete így 4— H övig egyke: a család sze­me fénye, agyonkényeztetett lurkó. Esztendőkig tart ez az állapot, és akkor megjön a kis testvér, egyszeriben ki- pottyun a középpontból. Va­lóságos pedagógusaid vésznek kell lennie a szülőnek, hogy a nagyobb gyerek ilyenkor szinte a gyűlöletig tokozódc féltékenységét feloldja. A szülők mindig azt mond­ják. add oda neki, hisz tu­dod. ö kicsi még. Tedd meg a kedvéért! Vagy: nem szé­gyened magad, így visel­kedsz az öcséddel? Ilyenkor a kisebb válik zsarnokká. Az Régi és általános tapasz­talat, hogy a pihenés tiszta levegőn, szép ikörnyezetben. a szabadban, jobban frissít, mint zárt helyen, esetleg rossz levegőn, lárma köze- pette. Naponta 2!)—30 per­ces séta még akkor is kel­lemes. ha munkahelyünkre menve, vagy a munkahe­lyünkről jövet kerítünk rá sort. Még inkább, ha a sza­bad környezetben tehetjük. Nézzük csak. miért! A vá­roslakó emberek már régen elveszítették közvetlen kap­csolatukat a természettel. Életük, munkájuk a zárt fa­lak között folyik és alig- alig vannak friss levegőn. Ez mindenekelőtt azzal jár. hogy a légáramlás nem tor­náztatja, a hideg-meleg vál­egyenlöségi viszony nem alakulhat ki. Persze, a jó kapcsolat így is megterem­tődhet. de ilyenkor a na­gyobb némileg a szülővel azonosítja magát. Nálunk a családban tíz év korkülönb­ség van az első és a har­madik gyerek között. Nézem a nagy fiamat, hogy a kicsi­vel való viselkedésben meny­nyire lemásolja a mi szoká­sainkat. szavainkat. Milyen felnöttesen becézi, kedvét keresi, puszit kunyerál tőle, meglepetést készít, ajándé­kot vásárol neki. Viselkedé­se majdnem olyan, amilyen valószinüleg majd tíz év múlva lesz, mikor a saját gyerekét pátyolgatja. Valójá­ban nagyon hasznos ez. a családi életre neveles igazi iskolája. így voll ez régeb­ben a nagycsaládok korsza­kában is. Csakhogy kél gye­rek esetén ilyenkor valójá­ban nincs testvére fiunknak, lányunknak, mert testvér­kapcsolat kialakulásához túl nagy a korkülönbség. Más ez nálunk, ahol fiunknak egy takozása nem edzi ereiket. Kevés ibolyántúli sugárzás éri őket, nemcsak azért, mert keveset vannak na­pon. hanem mert a szobák, műhelyek. irodák ablakai elnyelik az ilyen sugarakat, sőt a városok felett porból, a különféle égéstermékekből összeálló ködtalyol telep­szik meg, ami visszafogja, megszűri a sugarakat. A vá­rosban kevés a szabad föld­talaj és növényzet, nincs, ami tárolja és állandóan párologtassa az esővizet, ezért a levegő többnyire száraz. A házak között a széljárás is kisebb, mint a szabadban. Ezért az átlagos hőmérséklet is magasabb. A városoknak — ez is köztu­dott — többnyire rossz a le­három és tél évvel fiatalabb öccse is van. Ha a két testvér közölt nagy a korkülönbség, a mind fontosabb kortársi kapcsolatot nem találja meg a gyerek az otthonában, nem leli lel a testvérében. Tehát egy igen fontos alakító ha­tás csak kívülről éri. eléggé ellenőrizhetetlen forrásokból. Nálunk ma a kétgyerme­kes család a leggyakoribb. Ezért fontos szerepe van a gyermekek közötti eszmé­nyi korkülönbségnek. Az a jó, ha a lehető leghamarabb követi egymást két cseme­ténk. Viszont van egészségi határ is. Az orvosok azt mondják, hogy két szülés között legalább két év teljen el. ennyi kell a női szerve­zet egészségének a helyreál­lásához. Tehát egészségi és nevelé­si szempontból is az a leg­jobb. ha a gyerekek között kél év a korkülönbség. Gon­doljanak erre a fiatal há­zasok a családtervezésnél! A. I.. vegöje, erről bárki meggyő­ződhet, ha vidéken vagy er­dőben jár. És nem azért, mintha nem lenne benne elég oxigén. A vizsgálatok kimutatták, hogy a városi levegő is éppúgy 2'1 száza­lék oxigént tartalmaz, mint a legfrissebb erdei levegő. Viszont az utóbbihoz képest sok benne a por. a szénsav, a torokkaparó' kénessav, metángáz. szénmonoxid. Ha netán rossz a közérzetünk, fáj a fejünk, ezt gyakran a rossz levegő okozza. A természetjárás elsősor­ban azoknak való, akik ke­vés fizikai munkát végez­nek, izmaik nincsenek elég­gé foglalkoztatva és éppen ezért kívánják a mozgást. A tapasztalt természetjárók ugyanakkor arra is figyel­meztetnek. hogy a hétvégi kirándulásnak nem lehet ro­hanás a célja, a minél na­gyobb út megtétele! Csak akkor üdít a természetjárás, ha nem fáraszt. Ita közben van időnk a termesze! szép­ségeiben gyönyörködni. a természet életét megfigyel­ni. mert csak így tudunk igazán kikapcsalódní a hét­köznapok gondjaiból. A hosszú téli szünet után eleinte bágyaszl a friss le­vegő. a szabadban tartózko­dás. Ez a „fáradtság" azon­ban „jólesik" és kitűnő éj­szakai alvást eredményez. Ha nem ez történik, és nyugta­lanul alszunk, akkor a kelle­ténél több és erősebb inger zúdult egyszerre szerveze­tünkre. — Alighanem az történt. hogy „türelmetle­nek" voltunk és a téli hó­napok mulasztásait egyszer­re szerettük volna pótolni. A rendszeresség, a folyama­tosság és a fokozatosság a természetjárásnál is hasz­nos. Sétára, mozgásra, nem­csak hét végén szakítsunk időt. hanem naponta. Ha öt- tíz percet tornászunk nyi­tott ablak mellett, ha 20— 20 perces naponkénti sétá­ra is jut idő. nemcsak a mindennapi munka lesz könnyebb, hanem szerveze­tünk is edzettebb, teherbí­róbb lesz. Testvérek közötti korkülönbség

Next

/
Oldalképek
Tartalom