Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-10 / 58. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 1985. március 11., Hétfő Budapesti és megyei pártértekezleteh BUDAPEST A főváros 222 ezer párttagját képviselő 650 küldött részvételével, szombaton az Építők Székházéban megkezdte munkáját a budapesti pártértekezlet. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Méhes Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai. A Budapesti Pártbizottság írásos beszámolójához Grósz Károly első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Az új Budapesti Pártbizottság alakuló ülése ismét Grósz Károlyt választotta első titkárrá, titkárok lettek: Borbély Gábor, Jassó Mihály, Köteles Zoltán és Pusztai Ferenc. NÓGRÁD MEGYE kommunistái a megyei párt- bizottság salgótarjáni székházának nagytermében rendezték meg pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának elnöke. A megyei pártbizottság írásban kiadott beszámolójához Géczi János első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Az új megyei pártbizottság alakuló első ülésén ismét Géczi Jánost választotta meg első titkárrá, titkárrá pedig Gordos Jánost, Ozsvárt Józsefet és Skoda Ferencet. TOLNA MEGYE kommunistái Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Központban tartották meg pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke is. A megyei pártbizottság alakuló ülésén a pártbizottság első titkárává Péter Szigfridet, titkáraivá Gyugyi Jánost, Péti Imrét és Váradi Lászlót választották meg. VESZPRÉM MEGYE kommunistái szombaton, a Vegyipari Egyetem aulájában tartották pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett és' felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A megyei pártbizottság beszámolójához ' Pap János első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A pártbizottság ezután megtartotta első ülését, amelyen első titkárnak Gyuricza Lászlót, titkároknak Bedő Józsefet, Imre Miklóst és Szabó Gyulát választották meg. CSONGRÁD MEGYE kommunistái Szegeden, a Csongrád megyei Pártbizottság és a megyei tanács székházának nagytermében tartották meg pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A megyei pártbizottság írásos beszámolójához Komócsin Mihály, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Alakuló ülésén a pártbizottság első titkárává Szabó Sándort, titkárrá Horváth Károlynét. Koncz Jánost és Papái Józsefet választották. VAS MEGYE kommunistáinak pártértekezletét Szombathelyen. a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola nagytermében rendezték meg. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. A megyei pártbizottság írásban kiadott beszámolójához Horváth Miklós első titkár fűzött szóbeli kiegészítőt. Az új pártbizottság megtartotta első ülését és megválasztotta tisztségviselőit. A Vas megyei Pártbizottság első titkára ismét Horváth Miklós lett, titkárai: Molnár István, Rácz János és Takács László. FEJÉR MEGYE kommunistái szombaton és vasárnap, az MSZMP megyei Oktatási Igazgatóságának nagytermében tartották meg tanácskozásukat. A pártértekezleten részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A megyei pártbizottság írásos beszámolójához Takács Imre első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Az új pártbizottság megtartotta első ülését és megválasztotta tisztségviselőit. A Fejér megyei Pártbizottság első titkára ismét Takács Imre lett, titkárai: Barts Oszkárné, Knizse Gyula és Sudár Iván. SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE kommunistáinak küldöttei Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Színházban tartották meg kétnapos pártértekezletüket. A pártértekezlet munkájában részt vett és felszólalt Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nép- szabadság főszerkesztője. A pártbizottság írásos beszámolójához Varga Gyula, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. ' A pártbizottság ülésén ismét Varga Gyulát választották meg első titkárnak, a pártbizottság titkárai: Bá- nóczi Gyula, Ekler György, Gyuricsku Kálmán. SOMOGY MEGYE kommunistáinak küldöttei Kaposvárott, a Latinka Sándor Művelődési Központ színháztermében tartották meg pártértekezletüket. A kétnapos tanácskozáson részt vett és felszólalt Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke is. A megyei pártbizottság írásos beszámolójához Klenovics Imre első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A Somogy megyei Pártbizottság első titkára ismét Klenovics Imre lett, titkárai: Gyenesei István, Tanai Imre és Tóth János. GYÖR-SOPRON MEGYE kommunistái Győrött, a Kisfaludy Színházban tartották meg megyei pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A pártértekezlet írásban kiadott beszámolójához Háry Béla első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen első titkárnak választották Lakatos Lászlót, titkárnak Kreit- ner Máriát, Szabó Mihályt és Szakács Ferencet. Március 11-én, Szegeden, magyar—jugoszláv külügyminiszteri találkozóra kerül sor. Raif Dizdarevicset, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszterét dr. Várkonyi Péter hívta meg baráti látogatásra. Munka közben A Tiszakeszi Mgtsz szerelőműhelyében Törő György adagolószerelő egy Diesel-motort szabályoz be. Fotó: Pásztor Károly Tél járta utak sebei Napjainknak közönségesen szokványos közege a közlekedés, azon belül á kiemelkedő szerepű közúti személy- és áruszállítás. Amikor tehát a szakemberek aggodalmát halljuk; vajon milyen nyomokat hagyott az idei, kemény tél útjainkon, valójában egy nagy súlyú közügyről van szó, mert tömegeket érintő helyzet lehetséges alakulását mérlegeljük. A zord idő, a hosszú heteken át tartó fagy, a kényszerű sózás, a jéggé dermedő, olvadó hóié nem barátja az aszfaltnak, a bitumennek, a betonnak, de még a makadámnak sem. Mint más kemény lelű esztendőkben, az idei hideg is százmillió forintban kifejezhető kárt okozott, azaz hatalmas ráfordításokat igénylő feladatok teremtője. Ami majd tavasszal látszik meg nyers valóságában, de jeleit már észlelhetjük az alattomosan felbukkanó kátyúk, a töredezett burkolatok, a veszedelmesen megsüllyedt padkák képében. E jelek egy része ma még a kis hiba, gyors javítás, szerényebb költség logikus menetének felismerésével és alkalmazásával megszüntethető, vannak azonban a burkolatoknak, alépítményeknek olyan károsodásai, melyek eltüntetése sok pénzt, munkát, anyagot, eszközt követel. Mindenki érdekelt a téljárta utak sebeinek mielőbbi gyógyításában, hiszen valamilyen formában vándorai vagyunk e pályáknak. A megye több településén van helyi autóbusz-közlekedés. A távolsági autóbuszok is csaknem minden helységet érintenek. Az országos közutak hosszúsága — amiben nincsenek benne a tanácsi kezelésben levő pályák — néhány száz híján, 30 ezer kilométer. Megyénkben összesen több mint kétezer kilométer hosszú útszakaszról kell gondoskodnia a közúti igazgatóságnak. Ami igen nagy feladatot jelent, elsőbbséget adva az elsőrendű főutaknak, mert ezeken bonyolódik le a forgalom döntő része. De a másodrendű főútra is jutnia kell pénznek, emberi, anyagi erőnek. És akkor még a továbbiakról, az összekötő, a bekötő-, a vasútállomásokhoz, révekhez vezető utakról szót sem ejtettünk . .. Az országban egytizedére csökkent a hetvenes évek eleje óta a beton-, és ötödére a maka- dám burkolatú utak hossza, ugyanakkor tízezer kilométerrel megnőtt az aszfalt és bitumen burkolatúaké. A korszerűsítés jelentős, vele a biztonság útpályához kötött feltételei is javultak, ám könnyen, pusztán a formális logika segítségével is beláthatjuk, a jobb kényelmesebb is több gondoskodást követel. Technológiai jellegénél fogva többet, s azért szintén, mert tetemesen megnőtt a forgalmi terhelés, mind a járművek számát, mind tengelynyomását illetően. Ehhez tette, teszi a maga nem kívánt többletét a tél. . . A személysérüléssel járó közúti baleseteknek a 15 —16 százalékát az útviszonyokhoz nem igazított sebességre, mint okra vezetik vissza a szakemberek. Amiben a kátyús úthoz mért túlzott tempó éppúgy benne van, mint a letaposott hó okozta megcsúszás, a kicsapódott pára jéghártyává dermedése szintén. A világ egyetlen országában sincsen annyi pénz, hogy mindenkor és mindenütt a szabályok megengedte tempóban menjen a közutak forgalma, azaz a maximális sebességgel. Vigaszt keresünk fejfájdító gondjainkra, szóbalzsamot kennénk a téljárta utak sebeire? Nem, nem. Csupán a tények némelyikére utaltunk. És halkan, szinte félve arra is. hogy az úthibáknak. váratlanul felbukkanó akadályoknak van egy, rendkívül hatásos ellensúlya: az adottságokhoz igazított. azaz célszerű, ésszerű közlekedési magatartás. Rádió mellett Bronzutókor Moliére óla tudjuk, hogy a nevetségest csak egy hajszál választja el a tragikustól. Minden nézőpont kérdése. A hajdani császárok azért kedvelték a lovassaob- rokat — s rendeltek magukról is azt —, mert a nemes állat hátán, — nem olyan szembetűnők az egyéni vonások, illetve eltüntethetők azok. Ezzel szemben a nagy spanyol festők, Velasquez, majd a keserű-szatirikus rajzaiban Goya a királyi családról készült portréiban éppen a realizmussal leplezte le a Bourbonok korlátoltságát, anélkül, hogy kihívóan torzított volna. A nagy művészet mindenkor az igazat mondja, bárki is legyen a megrendelő. Ez az egyik alapgondolata Vészi Endre szerdán este (Kossuth 19.15—20.13) hallott hangjátókának. Főhőse Olmosi-Bleier (Sinkovits Imre hangja, játéka adott neki hangulatot, mélységei), a visszavonult, megkeseredett szobrász, hajdani főiskolai tanár. Váratlan esemény bolydítja fel a nyugalmát: kiállítás készült az ötvenes évek alkotásaiból, s ez izgalomba-mozgásba hozza a művészvilágot. Sokan szégyenük viselt dolgaikat, az akkor elkövetett „műalkotásokat”, s félnek a lelepleződéstől, a .nyilvánossággal, s önmagukkal való (újbóli) szembesítéstől. Olmosi- Bleiert is megkörnyékezik, hogy adjon interjút, állítson ki, tiltakozzon — úgymond — a „meghurcoltatás ellen”, egyszóval tegyen valamit. Csakhogy a halál előtt már semmi kedve semminemű szerepjátékhoz az idős mesternek. Gorombán tiltakozik, kirúg mindenkit, csak egy művészettörténész hallgatónő (Udvaros Dorottya), aki róla akarja írni a dolgozatát, tudja szóra bírni. Helyesebben az ő jelenléte, kérdései kavarják fel az idős emberben a már betemetettnek, elfeledettnek hitt, tudott múltat. Vészi szatírája a pályatársak, a mindig hélyezkedők, a mindig „helyesen cselekvőkről”, a soha — sehonnan — lekésni nem akarók, a mindemkor okosak bemutatásában válik viitriolossá. Ezek a Fodor Taimás, Mensáros László, Sulyok Mária, Avar István alakította figurák éppen elrajzol tságukban oly jellemzőek és plasztikus ok. Addlg-addiig zaklatják a visz- szavonulódón a már sorsában belenyugodott idős szobrászt, mígnem azt drasztikus bosszúra heccel,ik. Elmegy a kiállításra (ahol őt nem várják, mert tőle ki se állítottak), s szórópisztollyal bronz festékkel „szobrot csinál” a megnyitót mondó, hab- ratyoló professzorból. A szatíra ezzel a mozzanattal csúszik át az abszurdba — talán fölösleges is, hiszen nincs abszurdabb, mint az a történelem, amelynek Olmosi- Bleier tanúja és részese volt. Horpácsi Negyvenhét mester(lövész)nő A napi munkájuk: varrás. Kiváló szem kell hozzá, hogy a varrógép tűfokán vágtató cérnaszálat kövessék, gyors és biztos kéz, amivel blúzzá, fehérneművé, szabadidő-ruhává igazítják az eléjük tett darabokat. Míves, mutatós termékek kerülnek ki kezeik alól, amelyek számos országban dicsérik a Habselyem Kötöttárugyár 4. számú kazincbarcikai gyáregységében dolgozó nőket. Az itt dolgozó lányok, asszonyok közül negyvenhetén tagjai az MHSZ helyi honvédelmi klubjának. Klubtitkáruk Schmidt Lászlóné, akivel arról beszélgettünk, mennyire „csizma, illetve nem csizma az asztalon” a női klub, az MHSZ és az üzem életében. — Az üzemben korábban gondok voltak az MHSZ- klubbal. Átszervezték, kértek. csináljam, elvállaltam. Másfél év munkája van mögöttünk, és nem vallottunk szégyent. Női’ üzemünkben húsz százalék a férfidolgozó, tehát minden olyan társadalmi és mozgalmi tevékenységet, amit máshol ők végeznek, nekünk a nőkre kell bízni. Vagy fiatal lányokat tudunk bevonni a munkába, vagy azokat a családanyákat, akiknek akkora a gyermekük, hogy már magukkal tudják hozni, vagy nem gond az elhelyezésük. így a lövészeteken is ott vannak — természetesen megfelelő óvintézkedések közepette — a gyerekek is a nők mellett. — Nem furcsa: nők fegyverrel ... ?, — Az elmúlt év tapasztalatai szerint azért .nagyon jók — a körülményekhez és a rövid ideje tartó edzésekhez képest — a lövészered- mények, mert ilyen munkakörben dolgoznak az asszonyok. A varrógépnél egy pontra kell koncentrálni, tartósan, biztosan, ez aztán kamatozik a lövészetnél. Viszonylag kevés edzéssel leköröztük a fiúkat! A lőtér sajnos messze van, de a vállalat tervei szerint épül saját lőtér az üzem területén. — Ügy mondják, egyetlen női klubtitkár a területen és a megyében is ... — A titkár-továbbképzéseken eleinte furcsa volt, hogy egyedüli nőként vettem részt. Ma már ilyen gond nincs. A férjem sókat segít otthon, a gyerekeket — két fiunk van — és a háztartást maradéktalanul el tudjuk látni. Titkári munkám változatos, érdekes. Kezdetben kedvet kellett csinálni az asszonyoknak az MHSZ-munkához. Terveztünk egy kiállítást. Tíz- tizenöt évvel ezelőtti fotókból. plakátokból.. . Sikeres volt. Aztán itt van maga a lövészet... Negyvenhét lövész-varrónő. Végül is, nincs benne semmi' különleges: érzik, értik, tudják, mi és mennyi az, amit a honvédelmi szövetség feladataiból magukra tudnak vállalni és teljesíteni. (köpcczi)
