Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-28 / 73. szám

ÉSZAK MAGYARORSZÁG 4 1985. március 28., csütörtök WWWíWHaiK! Folytatta munkáját az MSZMP XIII. kongresszusa Úttörők készülik a küldötteket A gyerekek derűjét af ülésterembe varázsló „köz­játékot'’ követően a pajtá­sok egy-egy szál vörös szegfűt nyújtottak át a ta­nácskozás résztvevőinek. A kongresszus soros el­nöke. megköszönte az út­törőknek. hogy eljöttek a tanácskozásra, okos sza­vaikkal. vidámságukkal kellemes perceket szerez­lek a felnőtteknek. Üttörö- köszönt essél búcsúzott a pajtásoktól: A dolgozó né­pért. a hazáért, előre! küldötte elmondotta: (Folytatás a 3. oldalról) kisebbségek nem gátjai, ha­nem előmozdítói lehetnek a többségi nemzet államalko­tói, társadalomfejlesztési sze­repének. Amit mi, magya­rok erről monduhk, annak megvan a hitele a népek szemében, mert mindenki tudja, hogy országunkat mi­csoda nemzeti tragédiák, sorscsapások érték a XX. században. E tragédiák el­lenére, azokból okulva Ma­gyarország a jószomszédsá­got, a történelmileg egymás­ra utalt testvérnépek kö­zösségének erősítését és nem a történelem hamisítással szentesített önigazolást, rég­múlt, vélt vagy valódi sé­relmek felhánytorgatását tartja a járható útnak. A hazánkban élő nemze­tiségeket és a határokon túl élő magyarokat népeinket összekötő hídnak tekintjük. A Hazafias Népfront az al­kotmány szellemében, a hu­manista politika jegyében így gondolkodik erről, s eb­ben kifejeződik népünk nagy többségének gondolko­dásmódja is. A felszólaló ezután a tár­sadalomban jelentkező egyes konfliktusok feloldásáról, le­hetőségei ről, szükségességé­ről beszélt, hangsúlyozva: — Az utóbbi negyedszá­zad sikeres politikájának egyik legfontosabb tanulsá­ga, hogy a párt a társada­lomban keletkező feszültsé­geket képes volt idejében teloldani. E konfliktusfelol­dó képesség összefüggött a hatalomgyakorlás módjában bekövetkezett változással, azzal, hogy a párt érdek­egyeztető, konfliktusíeloldó politikájában támaszkodott társadalmi, gazdasági és po­litikai intézményeink érdek- kifejező. érdekképviseleti te­vékenységére. Pártunk e konfliktusfelol­dó, nézetegyeztető politikája határozta meg a népfront­munka tartalmát is, amely éppen ezáltal alapvetően ei­tert attól a leegyszerűsített szereptől, amelyet társadal­mi szervezeteink a szocialis­ta építés kezdeti időszakában töltöttek be. A cselekvési tér tágítása, a politikai intézményrend­szer hatékonyságának növe­lése. az erkölcsi viszonyok javítása, a szilárd értékekre épülő követelmények érvé­nyesülése áttételesen bár. de végső soron a gazdálkodás feltételeit is javíthatja. Gaz­daság és politika kapcsola­tában a felelősség terhe nemcsak az állami szervek vállán nyugszik, hanem a társadalmi, politikai szerve­retekén is. A felszólaló szólt a nép­frontnak a fogyasztói ér­dekvédelem területén vég­zett munkájáról, majd a vá­lasztási törvényről, s a vá­lasztások előkészítésével kap­csolatos feladatokról. Az új választási törvény legalapvetőbb új rendelkezé­se — mondotta — az or­szággyűlési képviselők és ta­nácstagok többes jelölésének általánossá tétele. Ez már önmagában is nagymérték­ben növeli a választások po­litikai jelentőségét, fokoz­hatja a választópolgárok ak­tivitását. Az új törvény nagy előrelépés a szocialis­ta demokrácia fejlesztésében. A választási munka nagy fe­lelősséget ró az arra illeté­kes párt-, állami és nép- í rori ts zer vek re. A választásig terjedő . idő­szak mind a népfrontakti- vistáknak, mind a választó- polgároknak betanulási sza­kasz lesz, hiszen három és fél évtizedes megszokással kell szakítani. Minden ed­diginél nagyobb és tartal­masabb tájékoztató- és pro­pagandamunkára lesz szük­ség. A gazdaságirányítás to­vábbfejlesztése — s ez is kapcsolódik választási mun­kánkhoz — magában foglal­ja a tervezési, a szabályo­zási és az intézményi rend­szer korszerűsítését. Ebből következően magával vonja a tanácsok gazdálkodási rendszerének és település­fejlesztési politikájának az átalakítását is. Ezek a vál­tozások a helyi önállóság fo­kozására, az önkormányzati szervek tényleges döntési le­hetőségeit biztosító an3ragi- pénzügyi feltételek kimun­kálására is irányulnák. A helyi önállóság kiszélesítéséi intézményi oldalról az. elöl­járóság létrehozása, vala­mint a járások megszünte­tése jelzi Az elöljáróságok­ban a társközségek is ér­dekképviselethez és bizo­nyos önkormányzathoz jut­nak, a járások megszünteté­sével pedig leépült a helyi önkormányzatok és a helyi tanácsok közötti adminiszt­ratív áttétel, ami az igazga­tás egyszerűsítése mellett a helyi önkormányzatok poli­tikai rangját is megemelte Ez nagymértékben növelte a tanácstagok szerepét és je­lentőségét is. E szervezeti változtatáso­kon túl a tanácsi önállósá­got szolgálják a helyi fel­adatok önfinanszírozásának megteremtésére irányuló tö­rekvések is. A helyi bevéte­li források szerepének bő­vülése, valamint a pénzesz­közök felhasználását korlá­tozó központi és ágazati kö­töttségek jelentős mérséklé­se megerősíti a településfej­lesztés önkormányzati jelle­gét. Kongresszusunk dokumen­tumai, határozatai megnyit­hatják a társadalmi egység továbbfejlesztéséhez vezető utat a gazdaságban és a szé­les értelemben vett telenü- lésfejlesztésben, mint köz­ség- és közösségfejlesztés­ben. E két nagy terület fej­lesztési iránya közös az ön- kormányzati fejlesztéssel. A termelésben arra kell töre­kedni, hogy az önkormány­zat a nyereség növelésében teremtsen közös érdekeltsé­get az egész kollektíva szá­mára, Ezáltal lehet majd bebizonyítani, hogy demok­rácia és rend, demokrácia és hatékonyság nem egymást kizáró. ellenkezőleg. egy­mást kölcsönösen feltételező fogalmak. A településpoliti- kában a tanácsi önkormány­zat. kifejlesztése a cselekvési tér és a kezdeményezés le­hetőségeinek tágítását, jelen­ti. Ne kísérje gyanakvás avagy felzúdulás az állam- polgári kezdeményezéseket, egyesületalapítási törekvése­ket, ha azok törvényesek. Nézzük el a kezdeti gyarló­ságokat. és kezeljük a bajo­kat — mondta Pozsgay Im­re. Ezután a készülő telepü­léspolitikai koncepcióról be­szélt. majd a következőket mondta: Olyan országban, mint ná­lunk. ahol következetesen Ezekben a napokban a Bu­dapest Kongresszusi Központ­ban több mint 250 magyar újságíró, rádiós és televíziós dolgozik, hogy tájékoztatást adjon az MSZMP XIII. kong­resszusának munkájáról. A tanácskozás menetét az érdeklődők sokféleképpen fi­gyelemmel kísérhetik, hiszen nemcsak a napilapok tudósí­tanak nagy terjedelemben a kongresszusról, a rádió és a televízió is úgy szerkesztette műsorát, hogy a hallgatók, a nézők rövid idő alatt, gyak­ran a .történéssel egy időben tájékozódhassanak az esemé­nyekről. A központi és a me­gyei napilapok a tanácskozás hetében — a nagy érdeklő­dés miatt — megnövelt pél­da nyszómmai jelennek meg Az ülésteremben az MTI !1 gyorsírója — tízpercen­ként váltva egymást — a ta­nácskozás minden szavát rög­zíti. s naponta mintegv 200 gépeli oldal terjedelmű írá­sos’anyaggal segíti a tudósí­tók munkáját, az elhangzást érvényesül a párt vezető szerepe, ahol jól kiépített, megbízhatóan működő ál­lamigazgatás van, és ahol a törvényhozás és az igazság­szolgáltatás garantálni tudja az ország rendjét és az ál­lampolgárok jogait egyaránt, ahol a társadalmi-politikai szervezetek segítik a párt- politikát az érdekek képvi­seletével, az érdek-konflik­tusok feloldásával, az érde­kek egyeztetésével, ott biz­tos alapokon fejlődik az ön- kormányzat. Nem hihetjük, hogy a tétlen hatalom a ló hatalom. Az önkormányzat kifejlesztéséhez kell a jól működő állam, amely egye­temes érvényű, az egész tár­sadalomra kiterjedő halai­mat gyakorol, s ezt a nagy. egész országra kiterjedő nemzeti programok megva­lósításának irányítására es az önkormányzatok erősíté­sére használja fel. Ebben .i szerepkörben működik az állampolgár, s oszlik meg a társadalmi felelősség közte és az állam között. Ennek a közéletiségnek az alapján lehetne megértetni minden­kivel, hogy a szocializmus nemcsak akkor lehet az em­berek szemében vonzó, ami­kor sikert sikerre halmoz, hanem a nehézségek idején is. Ha az emberekben sike­rül felébreszteni a felelős­ségtudatot. azok iránt az ér­tékek iránt, amelyeket az új társadalom már létrehozott, ha sikerül ezeknek az érté­keknek a megvédésében va­lóságos és személyes törek­véseikkel egybevágó felada­tot adni számukra, ha sike­rül a nemzeti múlt értékeit a nemzeti jelen és jövő sors­kérdéseibe ágyazni. akkor sikerül egy egész országot a nehézségek idején is előre­vinni. * WLASSITSCH GYULA, a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár Állami-díjas ku­tató-fejlesztő főmérnöke, Győr-Sopron megye küldöt­te rámutatott: a növekvő nyersanyagárak és beruhá­zási költségek mellett stra­tégiai jelentőségűvé vált a műszaki fejlesztés, amely ma már mindenütt jelentős sze­repet tölt be az ország poli­tikai és gazdasági eszköztá­rában. Az emberi alkotó- készséget és a legújabb mű­szaki ismereteket a lehető legrövidebb idő alatt kell a termelés szolgálatába állíta­ni. A Graboplastban már több mint húsz éve ezt fel­ismerték. Az elmúlt két év­tized alatt 170 fős kutató- fejlesztő bázist hoztak létre, amely a magyar műanyag­feldolgozás jelentős ipari kutatóhelye lett. A továbbiakban arról szólt, hogy 1981—1983 között si­került 20 százalékkal csök­kenteniük a fejlett tőkés or­szágokból származó importot. követő fél-háromnegyed órán belül átadva a jegyzőkönyv újabb és újabb részeit. A kongresszusi sajtómun­kában tő szerep hárul a Népszabadság 14 szerkesztő­jére, 4 riporterére, 4 fotóri­porterére, valamint a Magyar Távirati Iroda 8 szerkesztő­jére, 6 riporterére és 7 fotó- riporterére. Űk reggeltől es­tig folyamatosan, a helyszín­ről adják tudósításaikat, s munkájukat jelentős techni­kai apparátus segíti. A kong­resszusok történetében elő­ször alkalmaznak a tanács­kozás helyszínén elektronikus hírfeldolgozó rendszert. Az MTI központjában már a mindennapos munkában is jól bevált módszer szerint a tudósításokat nem írógépen készítik és telexgépeken to­vábbítják a lapokhoz, hanem úgynevezett display-készülé­keken. Ezeken történik a szerkesztés, valamint a javí­tás is. ami gyorsabban, ke­vesebb hibává] végezhető el, mint a korábbi módon. A a gyors és hathatós techno­lógiai átállítással pedig a termelést folyamatosan szin­ten tartani. ANTALOCZY ALBERT, a Komárom megyei Pártbizott­ság első titkára, Komárom megye küldötte részletesen elemezte a XIII. kongresz- szusra készülés megyei ta­nulságait, majd a párt poli­tikai tömegmunkájáról be­szélt. Elmondta: a konkrét kérdésekről alkotott vélemé­nyek széles skálán mozog­nak, de nyíltan ellenzéki vagy társadalmi rendünk, politikánk döntő elemeit alapjában megkérdőjelező né­zetek rendkívül szűk kör­ben jelentkeznek és gyorsan elszigetelődnek. Emellett ugyancsak szűk körben, időnként szektás, dogmatikus nézetek is előfordulnak. Olyan helyzetben, amikor a társadalmi feszültségek több ponton ei’ősödnek, ami­kor gyakori az értetlenség, az idegesség és hellyel-köz- zel az elbizonytalanodás, ezeket a kommunistáknak, különösen- a vezetőknek mindenütt kellő nyugalom­mal. magabiztos politikai kiállással és a jövőbe vetett bizalommal kell ellensúlyoz­ni. Meggyőző érvekre, türe­lemre és megértésre van szükség, ami nem tévesztendő össze az engedékenységgel, a belenyugvással. Nem kevés­bé fontos, hogy megszűnjön az általánossal való egyetér­tés és a konkréttal való szembenállás gyakorlata. ROSTÁS KÁROLY nyug­díjas. a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságá­nak elnöke, Somogy megye Kongresszusi Központban ki­épített szerkesztőségi rend­szer kábelösszeköttetéssel kapcsolódik az MTI számító­gépközpontjához, ily módon a hírtoVábbitás sebessége tíz­szer gyorsabb, mint koráb­ban. A külföldi újságírók ér­deklődése rendkívül nagy: a világ minden tájáról 158 tu­dósítót akkreditáltak a hír­közlő szervek, és 14 televí­ziós forgatócsoport is érke­zett Budapestre, Nagy mun­kát végeznek a Magyar Te­levízió dolgozói is. hogy el­lássák kép- és hanganyaggal azokat a'nagy tv-társaságo­kat. amelyek vezető helyen tudósítanak a budapesti ta­nácskozás csenvén vei ről. A nemzetközi saitóközpont- ban. az Intranszmas székhá­zéban ió munkakörülmények között dolgozhatnak a kül­földi tudósítók. A telex- é- a telefonösszeköttetésen kívül több rádióállomás közvetlen vonalon ad híreket a kong­resszusról. Negyvenhatodik éve vagyok tagja a pártnak. Az a tudat, hogy a oárt számít ránk. az az érzés, hogy szükség van ránk. nemcsak a megbecsü­lést jelenti, hanem az élet értelmét is. Sőt: magát az életet.! Mert vallom: az em­bernek szüksége van arra, hogy az embereknek szüksé­gük legyen rá! SZŰCS ISTVÁN, a komlói Carbon Könnyűipari Válla­lat Igazgatója, Baranya me­gye küldötte hangoztatta, hogy a gazdasági fellendülés forrásait meg lehet nyitni a tartalékok feltárásával, & ezt saját munkaterületén szer­zett tapasztalataival támasz­totta alá. — Sikernek könyveljük el rugalmasságunkat p- mon­dotta —, ha kell 50 darabos tételt is elvállalunk a nagy piac reményében. Vállala­tunknál a jó szervezés révén kevesebb létszámmal is lehet 80 000 pár csizmával többet termelni egy év alatt. Ná­lunk a tizikai dolgozók nem ejtik ki különös hangsúllyal, hogy „irodisták”, mert az alig tízszázalékos alkalma­zotti arány nem kelti azt az érzést bennük, hogy az iro­dákban sokan vannak. Szűcs István hangsúlyoz­ta: amikor a dolgozók azt tapasztalják, hogy beleszól­hatnak a dolgokba, akkor a döntéssel együtt vállalják a megvalósítást is. — Mi is igyekszünk. hog.y így legyen, s ugyancsak ezt segítheti az új vállalatvezetési formák bevezetése, a fórumok kö­rültekintő, jó működése. (Folytatás az 5. oldalon) Jelen vannak a szocialista országok hírügynökségeinek és pártlapjainak tudósítói, továbbá a világ számottevő nyugati sajtóügynökségeinek képviselői is. Budapestről tu­dósit több tőkés ország kom­munista. szociáldemokrata es szocialista pártjának lapja, valamint — egyebek között — a Le Monde, a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung, a Financial Times. A sajtóközpontban dolgo­zók — a zárt ülés kivételé­vel — a kongresszus teljes t aná cskozásá t f i a ve 1 e m mel kísérhetik monitorokon ke­resztül. Az MTI angol, orosz, francia, német és spanyol nyelven továbbítja számukra a kongresszus dokumentu­mait. a tanácskozáson el­hangzóit felszólalások szöve­gét. A tudósítók az első két nap után ?tisme,’őaP nvilat- kozfak a saíiőközrvm* -zol- eáltntásairől: avorsan. k. mi- nőcégben kapiát- men a szük­séges írásos anvaeokat. ké­réseiket — ideértve az in- terjúalanvok megkeresését is — rövid idő alatt teljesítik. Sajtómunka a kongresszuson A képen Kádár János, Németh Károly és Óvári Miklós a szünetben beszélget

Next

/
Oldalképek
Tartalom