Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-27 / 72. szám
1985. március 27., szerda ÉSZAK-MAGYÁRORSZÁG 3 Tanácskozik az MSZMP XIII. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) CARLOS BRITO, a Portugál Kommunista Párt PB és az Állandó Politikai Titkárság tagja, a portugál küldöttség vezetője pártja Központi Bizottsága és az ország kommunistái nevében tolmácsolta forró és testvéri üdvözletüket a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának és sok sikert kívánt munkájukhoz. Átadta a párt üdvözletét a magyar kommunistáknak, a magyar népnek. — Szeretnénk kifejezni pártunk nagyrabecsülését és háláját azért a szolidaritásért, amelyet a magyar kommunisták, a magyar nép mindig is tanúsított népünk harca iránt; s kifejezni a portugál kommunisták cselekvő töretlen szolidaritását a Magyar Szocialista Mun- k '^párttal és a magyar néppel, a szocialista társadalom felépítéséért folytatott tevékenységükben. Ez a minden körülmények között kifejezésre jutó kölcsönös szolidaritás is kitünően tükrözi kapcsolatainkat, amelyek a testvériségen, az eszmék és a célok azonosságán, a megértésen és a kölcsönös megbecsülésen, valamint a proletár internacionalizmus szilárd elvein alapulnak. Osztjuk azokat az aggodalmakat, amelyek a Központi Bizottság kongresszusi téziseiben és Kádár János elvlárs beszédében hangot kaplak a jelenlegi nemzetközi helyzetben rejlő veszélyekkel, a békét fenyegető reális veszélyekkel kapcsolatban. A fegyverkezési verseny, az új amerikai rakéták telepítése Európában, a világűr militarizálására vonatkozó tervek felidézik egy nukleáris világégés veszélyét. Éppen ezért megértjük és szükségszerűnek tartjuk — mind a szocialista országok 'biztonsága, mind pedig a világ és Európa békéjének szempontjából — mindazokat a lépéseket, amelyeket a Szovjetunió és a Varsói Szerződés más országai tettek a fegyverzetek hadászati egyensúlyának megőrzéséért. valamint azokat a tárgyalási és békejavaslatokat is, amelyeket a szocialista országok, köztük Magyarország közösen előterjesztettek. TESZFAJE DINKA, az Etióp Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának póttagja, pénzügyminiszter, az EDP küldöttségének vezetője tolmácsolta pártja Központi Bizottságának, Etiópia dolgozó népének szívből jövő, testvéri üdvözletét. — Az MSZMP XIII. kongresszusának fontosságát erősíti, hogy a tanácskozást a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójának előestéjén tartják meg — hangsúlyozta. — Hisszük, hogy a kongresszus — túl azon, amit a magyar népnek nyújt és jeleni — nemzetközi szempontból is jelentős: hozzájárul az emberiség szabadságáért és haladásáért, a világbékéért és az enyhülésért folyó küzdelem sikeréhez. Teszfaje Dinka ezután beszámolt arról a küzdelemről. amelyet az új lipusú leninista párt, az 1984 szeptemberében megalakított Etióp Dolgozók Pártja létrehozásáért folytattak, hangsúlyozva, hogy az etióp forradalom. a nép széles rétegei hatalmas győzelmeket ar-Rta'A soros elnök köszönetét mondott az Etióp Dolgozók Pártjának üdvözletéért: azt kívánta az afrikai földrész len fiatalabb marxista—leninista pártjának, hoev haladjanak tovább az 1984. szeptemberi forradalommal megkezdett úton, építsék eredményesen az etióp nép javát szolgáló új társadalmat. Szűrös Mátyás bejelentette- eddig 78 külföldi párt és mozgalom küldött üdvözletét az MSZMP XIII. kongresszusának. Táviratban köszöntötte a tanácskozást a küldöttséggel jelenlévő 43 kommunista párt, valamint további 35 kommunista, szocialista, nemzeti demokratikus párt és felszabadító mozgalom; üzenetet küldött a kongresszushoz a kommunista pártok közös elméleti folyóirata, a Béke és Szocializmus szerkesztősége is. A jókívánságokért köszönetét mondva hangoztatta: az üdvözleteket úgy tekintjük, mint a pártunk, a hazánk iránti megkülönböztetett figyelem, az internacionalizmus megnyilvánulását. HERMAN ISTVÁN, a Szocialista Munka Hőse. a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat kiskunsági üzemének föfúrómestere. Bács- Kiskun megye küldötte elmondta: munkahelye, a kiskunsági üzem adja a hazai kőolajtermelés 15 százalékát, a földgáztermelés egy- hatodát. A kiskunhalasi kőolaj- és földgázbányászati létesítmények 1,6 milliárd forintba kerültek. 1983. november 7-én adták át azokat, de akkorra ez a pénz már meg is térült. Az ország minden térségében ilyen vagy hasonló megtérülést biztosító beruházásokra lenne szükség — hangsúlyozta. A felszólaló végezetül hangsúlyozta: hogy az olajbányászok a jövőben is becsületesen dolgoznak nemzeti programunk megvalósításáért. LUKÁCS JÁNOS, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Baranya megye küldötte megállapította: — ötéves munkánk politikai eredményeihez sorolhatjuk belső viszonyaink olyan értékeinek megőrzését, gyarapítását, mint a párt vezető szerepének érvényesülését; a politikánk iránti bizalmat; a megye politikai, állami, társadalmi szerveinek eredményes munkáját; a közállapotok rendezettségét; és a szélesedő demokratizmust. — Becsülendőnek tartjuk, hogy minden nehézség — és néhol a panaszkodás — ellenére jó a hangulat, egészséges a közszellem. Az emberek döntő többsége látja munkájának értelmét, felelősen gondolkodik, részt vesz politikánk alakításában, szívósan dolgozik, tanul, éli mindennapi életét. Alapvetően a közhangulatot is azok formálják, akik az eredményeket létrehozták, és a gondokat viselik. Nekik joguk, felelősségük és jussuk van ehhez. Az azonban nem jó, ha ebben esetenként azok a hangadók, akik a köz ürügyén satát ön ős érdekeikért emelnek szót. Sajnos az. ilyen hangok gyakran teret kapnak nálunk is. DOLEZSÁL KAROLY esztergályos, a Dunai Vasmű küldötte munkahelye feladatairól szólva hangsúlyozta: napjainkban nem az az. elsődleges cél, hogy többet, termeljünk, hanem lényegesen jobb minőségben, a piac igényeire időben reagálva versenyképes, keresett termékek előállításán kell fáradozni. Majd mint a karbantartás területén dolgozó esztergályos elmondotta, hogy a tartalékalkatrészgyártás egyre nehezebb, mert sajnos az elmúlt évek folyamán igen sokan távozlak a vasműtől kisebb vállalatokhoz.. melléküzemágakhoz. szövetkezetekhez, ame- Ivek 5—r> forinttal magsabb órabért tudtok fizetni. Vogv éppen kiváltottak az inart, és a gvárt ól vásárolt sz»r- számgónon H vasmű részére gvértiák o tnrinipk alkatrészeket föhbsvöffis áron. — Van. aki azt mondta, nekik van igazuk. Pn nem osztom e németeket. Volt egv togpan is amikor mi kantunk a gyártól, és lesz eav tmlnan is. amikor a ne- hezebb ifiácFoiron fómitva ismét vnovn 1pc-7 a nagvüzem mimkáskö^üssógA^pT tartozni, ffprt nggvüz»mi munkásnak lenni rang volt, és lesz is. Kádár János találkozója veteránokkal Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a kongresszus délelőtti szünetében találkozott a tanácskozáson részt vevő veteránok egy csoportjával. A szívélyes légkörű bensőséges beszélgetésen jelen volt Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Baranyai Tibor, a KB osztályvezetője. Kádár János tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét, jókívánságait, kifejezte a párt megbecsülését idős harcosai iránt. A KB első titkára hangsúlyozta: a veterán kommunisták múltbeli harca segítette hozzá a pártot, a népet a mai eredmények eléréséhez, s a kongresszus légköre, hangulata is bizonysága annak, hogy érdemes volt küzdeni, harcolni, dolgozni. Az egykori harcosok tapasztalata ma is nélkülözhetetlen a párt számára. Kádár János szavaira Sebes Sándor válaszolt. Társai nevében köszönetét mondott a párt régi harcosai iránti figyelmességért, megbecsülésért. Szólt arról, hogy a jelenlevők a párt történetének alakítói voltak, s mindenkor a párt ügyéért, a magyar nép becsületéért harcoltak. A kongresszus felelősségteljes munkáját látva megelégedéssel tölti el őket, hogy a megkezdett úton a fiatalabb nemzedék is — az idősebbekkel együtt — tovább építi a szocializmust és őrzi a békét. A képen: Kádár János veteránok körében Havasi Ferenc: Az életszínvonal-politika segítse elő, jobban ösztönözze a gazdaság fejlődését A szünetet követően az első felszólaló Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára volt. Elöljáróban a XII. kongresszus óla bekövetkezett fejlődést elemezte. — A népgazdaság —mondotta — a legutóbbi években — a kedvezőtlen külgazdasági körülmények ellenére — a XII. kongresszus határozatának megfelelően fejlődött. Megteremtettük az ország pénzügyi egyensúlyát, megőriztük fizetőképességünket, az életszínvonal megvédését — másik fő célunkat — azonban, sajnos, maradéktalanul nem sikerült elérni. Havasi Ferenc ezután rámutatott a cserearány-romlás következményeire, az 1948 és 1953 közötti gazdaságfejlesztés problémáira, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésében az 1970- es évek közepén mutatkozó következetlenségekre, s arra, hogy 1979-ig a gazdaságpolitika fenntartotta az exten- zív fejlődési pálya elemeit, a dinamikus gazdasági növekedést és felhalmozást, a viszonylag stabil árakat. Így a világgazdasági változások közvetlen hatását a vállalatok nem érezték, és a lakosság sem érzékelte. Mindezek alapján megállapította: — Népgazdaságunk jelenlegi nehézségei, egyensúlyi probhasználás korlátái jelentős részben a legutóbbi évtizedekben gyökereznek. Es bár még távolról sem mondhatjuk el, hogy az eladósodottságból származó problémáinkat megoldottuk, jelentős eredmény, hogy úgy tudtuk mérsékelni adósságé 11 ományu nkat, hogy közben megőriztük a párt es a nép közötti kölcsönös bizalmat, belpolitikai nyugalmunkat. A fő probléma az, hogy a növekedés lassulása nem járt együtt a szükséges szerkezeti változásokkal. A hatékonyság növelésében sem tudtunk a kívánt mértékben előrelépni. A termelékenység növekedett ugyan, de a munka szervezettsége nem javult a szükséges mértékben, s veszteségforrásaink felszí! mól ásá ban sem tudtunk érdemi áttörést elérni. A beruházások csökkentésén belül nem érvényesült kellően a szelektivitás, hatékonyságuk, szerkezetük alig változott. Az átlagos megvalósítási idő nem csökkeni, a kivitelezés tervszerűsége és szervezettsége sem javull, a géphányad még mindig alacsony. Mindebből le kell vonni a következtetést: minőségi változások nélkül hiába állítanánk vissza magas beruházási hányadot a régi struktúrában, ezzel felgyorsítanánk ugyan a növekedést, de számolnunk kellene a korábbi feszültségek visz- sza térésével. A legutóbbi öt év teljesítményei és eredményei nemzetközi viszonylatban is elismerést váltottak ki. Olyan időszakban sikerült megőrizni fizetőképességünket, amikor több mint ötven ország vált fizetésképtelenné és kérte adóssága átütemezését. Azt, hogy az ismert kedvezőtlen körülmények között is talpon maradhattunk, több tényező együttes hatása tette lehetővé. Ezek sorában elsőként népünk erőfeszítéseit, ha kellett, áldozatvállalását, kiegyensúlyozott belpolitikai légkörünket, a politikát támogató közmegegyezést kell említem. Fontos stabilizáló tényező, hogy töretlenül folytatni tudtuk szövetkezet- és agrárpolitikánkat, hogy megőriztük a parasztság anyagi érdekeltségét, termelési kedvét, hogy a szocialista nagyüzemek jól integrálják a másfél milliónyi háztáji és kisegítő gazdaság tevékenységét, hogy mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk megfelelő hazai kínálatot és növekvő exportot tudott produkálni. Nehézségeink áthidalásában jelentős szerepet játszott politikai intézmény- rendszerünk minden elemének céltudatos es következetes munkája is. A Központi Bizottság, az országgyűlés, a kormány, ezek bizottságai, a tudományos intézetek, a társadalmi és tömegszervezetek testületéi, a területi és vállalati politikai. társadalmi szervek ösz- szehangoltan és fáradhatatlanul dolgozlak egyensúlyi helyzetünk javításáért, gazdasági feladataink megoldásáért.. Eredményeink fontos tényezője, hogy ebben az időszakban is támaszkodhattunk a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista országgal folytatott gazdasági együttműködésre. A világgazdaság szocialista régiójához való tartozásunk. a KGST-ben megvalósuló együttműködés nélkül ler- heink és veszteségeink is lényegesen nagyobbak lettek volna. Pénzügyi egyensúlyi helyzetünk javításában, fizető- képességünk megőrzésében szerepük volt az ENSZ szakosított nemzetközi pénzügyi intézményeinek is. amelyeknek 1982-töl tagjai vagyunk. léniái, a növekedés és fel A képen: Havosi Ferenc beszél Az utóbbi időben hallani lehet olyan véleményeket is, hogy gazdasági kapcsolatainkban felerősödött a nyugati orientáció. Akik ezt hangoztatják, megfeledkeznek arról, hogy nem az utóbbi években, hanem a hetvenes években adósod- tunk el; hogy ezekben az években csökkentettük az adósságot; hogy a gazdaság pénzügyi egyensúlya nem mostanában bomlott meg, azt most állítottuk vissza; hogy a tőkés importot nem ezekben az években bővítettük, hanem épp a legutóbbi években mérsékeltük, s csökkentettük egész gazdálkodásunk sebezhetőségét. Magyarország ezekben aa években is aktív részese volt a KGST-integráció fejlesztésének, a kölcsönös gazdasági kapcsolatok kiszélesítésének, a sokoldalú együttműködés tökéletesítésének. Hazánk számára mindegyik relációnak megvan a maga sajátos szerepe. Ugyanakkor — mint már többször kifejtettük — gazdaságfejlesztési lerveink biztonsága nemcsak a külső piacoktól, hanem a külpolitikai környezettől is függ. Egyenlőségen és kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat kívánunk a nem szocialista országokkal is. Nem egy esetben azonban politikai indítékú és célú intézkedések szenvedő alanyai vagyunk. Ezekkel szemben is biztonságot ad a szocialista országokkal, a Szovjetunióval való együttműködésünk. Ezért a jövőben is onnan importáljuk mindazt, ami lehetséges és gazdaságos. Ma valamennyi szocialista ország mérlegeli, hol tart a fejlődésben és hogyan tovább a jövőben. Tavaly decemberben Csernvenko elv- társ Írásában, azt megelőzően az ideológiai konferencián Gorbacsov elvtárs beszédében. de Andropov elvtársnak az 1983 júniusi KB- iilésen elhangzott felszólalásában is szereoelt az a gondolat, hogy a Szovjetunió jelenleg hol tart, milyen szakaszában van a szocialista fejlődésnek. Erősödik az a felismerés, hogy a fejlett szocializmus tökéletesítése egy hosszú történelmi kor- szakot igényel, s a szocialista országok ennek a kezdetén tartanak. Ebbő! sok minden következik. többek között a termelési viszonyok fedettség’- re. a megtermelt javak elosztásának elveire, a szocialista demokráciára és a politikai intézményrendszerre is. A szocializmus felépítésére, a legszélesebb társadalmi erőket egységbe kell fogni, a társaöfllem i°-reágo=sácát ki kell tudni bontakoztatni, s ez a társadalom nem lehet (Folytatás a 4. oldalon)
