Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 71. szám

19G5. március 26., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Tanácskozik az MSZMP XIII. kongresszusa __ ................ ................ - — ---------- ■ - ■ ..............................................................................................----------------------------------------------- m,----------------------------------1/1 I I kongresszus nemzetközi saltóvlssziiongja (Folytatás a ti. oldalról) RADTCS SÁNDOR, a nagylengyeli Előre Termelő­szövetkezet elnöke, Zala me­gye küldötte számot adott megyéje mezőgazdaságának fejlődéséről, eredményeiről. Elismeréssel szólt, arról, hogy a párt agrárpolitikája min­dig megkülönböztetett fi­gyelmet fordított a kedve­zőtlen körülmények között gazdálkodó nagyüzemekre. Most viszont a megyében nagy gondot, bizonytalansá­got okoz a szabályozók leg­utóbbi változása — hangsú­lyozta. A kedvezőtlen adott­ságú üzemekre vonatkozó új szabályok ugyanis várat­lanul nehéz helyzetbe hoz­hatják a zalai szövetkezetek többségét. A változtatások éppen a legrosszabb körül­mények között, dolgozó, te­hát a leginkább költségérzé­keny gazdaságokat érintik legerőteljesebben. Ezek kö­rében az elvonás háromszor nagyobb, mint máshol. Vitán felül áll, hogy a kedvezőtlen adottságú terü­letekén előállított termékek­re is szüksége van az or­szágnak. Ezért a társadalom­nak úgy kerül a legkevesebb áldozatába az itt élő embe­rek megélhetésének biztosí­tása. ha a természeti adott­ságoknak megfelelő mező­gazdasági termelést segíti elő. . EGJEIESI. KÁROLY nyug­díjas, lakóterületi pártveze­tőségi titkár, Budapest kül­dői te arról, szólt, hogy az el­múlt; öt évben a lakóterüle­teken is mognövekedelt a politikai munka jelentősége, es az egyben nehezebbé 's vált.,Különböző események­kel kapcsolatban a hangula­ti elemek a lakóterületen ki­élezett ebben jelentkeztek. Nehéz feladat az is, hogy va­lódi lakóközösséggé formál­juk a varosrekonstrukció kö­vetkeztében létrejövő, nagy létszámú lakótelepeket MARTINOVICS TIBOR, az Óbuda Tsz műszerésze. Pest- megye küldötte megállapítot­ta: a számadás az. elmúlt időszak munkájáról nem könnyű feladat, hiszen vol­tak, vannak és a jövőben :s lesznek gondjaink, amelye­ket egy adott időszakban mindig a legnehezebbnek érzünk. Ilyen gond az. hogy a munkájukat egyébként be­csülettel végző fiatalok nem keresik, nem igénylik és egv- re kevésbé vállalják a köz­életi tevékenységet és a Párt- munkával járó feladatokat. SÍKUL A GYÖRGY. a Hajdú-Bihar megyei Pártbi­zottság első titkára, Hajdú- Bihar megye küldötte az ideológiai nevelő munka leg­fontosabb feladatairól szólt. Párttagságunk szemléletében és gondolkodásában a jövő­ben tudatosabban és folya­matosan szükséges biztosíta­ni a szavak és a tettek egy­ségét — mondotta. Az a taoasztalat, hogy a különbö­ző testületek általában meg­felelő határozatot hoznak, ezzel , azonban sokszor ki is merül az erőfeszítés, nincs elég energia e határozatok megvalósítására, a közvéle­mény tudatos formálására, a hatékony ellenőrzésre. GEREZDES JANOS, a Mo­sonmagyaróvári Timföldgyár igazgatója, Győr-Sopron me­gye küldötte felszólalásában a beszámolónak ahhoz a megállapításához kapcsoló­dott, amely szerint nem ki­elégítő a műszaki fejlesztés. Ügy vélekedett, hogy e hely­zet hatását különösen az ex­portorientált vállalatok érzik meg. Nem sikerült csökken­teni a technológiai lemara­dást, az. úgynevezett techno- lógjai rés nem lett kisebb. A tanácskozás soros elnö­ke bejelentette, Hogy a mandátumvizsgáló, a jelölő es a szerkesztő bizottság megkezdte munkáját. Ezt kö­vetően tájékoztatta a kong­resszust arról, hogy folyama­tosan érkeznek a termelés­ben. a szolgáltatásban, a kulturális éleiben tevékeny­kedő kollektívák, szocialista brigádok, párt- és KISZ- szervezetek üdvözletei. A táviratok beszámolnak a kongresszusi és felszabadu­lási munkaversenyben, va­lamint a kommunista műsza­kok során elért eredmények­ről. Sok sikert kívánnak a k ongresszus m u n káj á h oz. Miként az üdvözletekből ki­tűnik. a munkáskollektívák azt várják, hogy' a tanácsko­zás reális, előremutató prog­ramot. adjon a kommunisták, az egész magyar nép számá­ra. Hangsúlyozzák, hogy ké­szek tevékenyen kivenni ré­szüket az elfogadásra váró kongresszusi program telje­sítéséből. Ilyen üzenet érkezett — többek között — a miskolci Lenin Kohászati Művek 16 eze>- dolgcvójától, a gvár há­rom és fél ezer kommunis­tájától. •TUSCSÁK GYÖRGY. a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója. Nógrád megye küldötte úgy ítélte meg. hogy az e'múlt öt év munkájá­nak értékelését, az irányel­vek vitáját magas fokú ak­tivitás. a korábbi időszakhoz képest kritikusabb hangvétel jellemezte. Osztofi Béla beszél OSZTAFI BÉLA csoportve­zető, az. Ózdi Kohászati Üze­mek küldötte elmondta, hogy vállalata gazdálkodását a XII. kongresszus óta jelen­tős változások befolyásolták: az acél világpiaci ára foko­zatosan csökkent, az alap­anyag- és energiaárak nőttek. Ez a tendencia csökkentette a vállalat jövedelemteremtő képességét, saját erőből ke­vesebb pénz jutott fejlesz­tésére. Az állami hitelek visszafizetése súlyos terhet jelent. Az új ár- és szabá­lyozórendszerrel együtt mind­ez lényegesen nagyobb köve­tel mén veket támasztott a vál­lalati gazdálkodással, a párt­tagokkal, a dolgozókkal szemben. Ebben a helyzetben — mint mondotta — a vállalat fő célkitűzése a következők­ben foglalható össze: , ­1. A legfontosabb feladat a gazdasági stabilitás meg­őrzése. a versenyképesség megtartása. Ezt naev erőfe­szítések árán sikerült bizto­sítani. hiszen ebben a terv­időszakban csekélv mérté k- h°n unván, de sikerült min­den évben nyereséget reali­zálni. 2. Nehéz feladat volt a néneazda«áet egyensúly hely­zetének javításához nvúitott segítségünk. Ez azt ielentet­te. hogy évente 50—60 millió dollár aktívumot hozott az exportunk. .2 A termékek feldolgozol t- sávi fokának pmcldse. a ter­mékszerkezet-váltás. a haté­konvsáe, a vprcenvkZrtos^ác« növelése létkérdés volt szá­munkra. Ttt. nem tudtunk a kívánt mértékben előrelép­ni, mert a beruházási, fej­lesztési tevékenységünk visz- szafogása lelassította ezt a munkát. Itt azonban, ha ön­erőből nem megy. akkor kormányszintű segítséggel kell továbblépni, mert a vál­lalat versenyképessége, jö­vője. több ezer ember sorsa forog kockán. 4. A szűkös pénzügyi le­hetőségek függvényében to­vább javítottuk a’ dolgozók munka- és életkörülményeit. Osztafi Béla ezután így folytatta: — A mindennapi munka során nagy mozgósí­tó ereje volt a kommunisták helytállásának, példamuta­tásának. A kohászok becsü­letes. szorgalmas munkája, áldozatkészsége meghozta gyümölcsét, hiszen a válla­lat fő célkitűzéseit megvaló­sította. Az 1384. évi bérpolitikai intézkedések és a meleg üze­mi pótlék bevezetése fokoz­ta a nagyüzemi munkásság egy részének anyagi elisme­rését. de a kialakult feszült­ségek feloldását nem fke- i-ült ezzel még megvalósíta­ni. A nehéz é.s egészségte­len m u n k a kör ü 1 mé n y ekk ■; 1 arányban nem álló jövedel­mek miatt csökkent a válla­latok munkaerő-megtartó ^ képessége. Jellemző volt a nagyarányú fluktuáció. Jó szakemberek és fiatal, tehet­séges vezetőjelöltek is el­hagyták vállalatunkat, mert máshol kevesebb munkával, kisebb felelősséggel, nagyobb jövedelemre tudtak szert ten­ni. A piaci nehézségek, az alapanyag- és energiaellátási gondok esetenként termelés- csökkenést idéztek elő. A felszabaduló munkaerőt más létszámgondokkal küszködő területre irányítottuk át. A gazdasági és politikai veze­tők elbeszélgettek az embe­rekkel. próbálták csökkente­ni a bizonytalanságot, meg­előzni az esetleges sértődé­seket. Azért, hogy a dolgo­zóinkat több munkahelyen tudjuk hatékonyan foglal­koztatni. intézkedések tör­ténték a munkaerő möbilitá-" sának fokozására. A vállalat nyereségéből képezhető, felosztható alap évről évre csökkent, nyere­séget utoljára az elmúlt, terv­időszakban fizettünk a dolgo­zóknak, a bérfejlesztési le­hetőségeink pedig csökken­tek. Sajnálatos, de tény. hogy az Ózdi Kohászati Üzemek bérből és fizetésből élő dol­gozóinak életszínvonala a XII. kongresszus óta csök­keni, amely az egyes réte­geket. különböző mértékben érintette, sok ember közhan­gulatában aggodalmat váltott ki — mondotta, majd így folytatta: vállalatunk dolgo­zói közül sokan úgy próbál­ták életszínvonalukat meg­őrizni, hogy kisvállalkozá­sokban, gazdasági munkakö­zösségekben kiegészítő jö­vedelmet biztosítottak ma­guknak. Ez ha~:nos a válla­lat számára, mert létszám­hiányos területeken a ter­melést hatékonyan segítik, tevékenységeik nek gazdasá­gi haszna van, mert olcsób­ban végeznek el bizonyos munkákat, mint külső, ide­gen cégek. Az igazi haszon azonban az lenne, ha a vgmk-k munkaszervezése, munkatempója, eredményes­sége a termelésbe visszahal­na. fő munkaidőben is úgv dolgoznának az emberek es a keresetük is ahhoz igazod­na. Sok a támogatója, de sok az. ellenzője is a vgmk-knak. Vannak, akik azl mondják, hogy fékezi az. újítási tevé­kenységet. a brigá '’mozgal­mat.. sokan szerintük tisztes­ségtelen haszonra lesznek szert. Én ezt nem így látom. Az én brigádom aktív újító tevékenységet folytat, a bri­gádmozgalomban is eredmé­nyes, emellett többen közü­lünk aktív és eredményes po­litikai tevékenységet folyta­tunk. Tisztességtelen haszon­ra pedig csak olt lehel szert tenni, ahol azt a vezetők megengedik. Egyet azonban el kell ismerni. Mivel meg­növekszik a napi munka­órák száma, sokkal fáradtab­bak vagyunk, kevesebb idő jut a családra, gyermekne­velésre, szórakozásra, aktív pihenésre, ez pedig hosszabb távon problémákat okoznál, feszültségeket idézhet elő. ook embernek az a véleménye, hogy inkább fő munkaidő­ben dolgozzunk többet es eredményesebben, amennyi­ben biztosítva van a mun­kavégzés minden feltétele, valamint a teljesítményekkel arányos differenciált bére­zés. A felszólaló végül hangsú­lyozta: számos' példája van annak, hogy a dolgozók öt­leteikkel. javaslataikkal ho­gyan segítették a vállalatot a term ékszerkezet-vá 11 ás megvalósításában, a verseny- képesség fokozásában. A hasznos tevékenység fő moz­gatója az. hogy vezetőink minden hasznos újítást lei­karolnak. segítik annak mi­előbbi bevezetését, biztosít­ják a reális mértékű anya­gi. erkölcsi elismerését. A szocialista brigádmozgalom megújítására komoly erőfe­szítéseket tettünk. A cél az. volt. hogy a brigádok rugal­masan. a követelményekhez igazodóan tegyék meg vál­lalásaikat. amiben elsődleges szerepet kapott, a gazdasági munka segítése. Próbáltuk megtisztítani a mozgalmat a bürokratikus vonásoktól es ennek eredményei már most jelentkeznek. A XIII. kong­resszus és felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére a mozgalom felélénkült. A bri­gádok kiemelkedő munka- sikerekkel szeretnének hoz­zájárulni a két esemény le­bonyolításához és megün­nepléséhez. C/CINÉGÉ GYULÁKÉ, a karcagi Zádor úti Általános Iskola igazgatója, Szolnok megye' küldötte az oktatás fejlesztésének társadalmi vi­tájáról szólva megállapítot­ta: nem volt mindig termé­keny ez az eszmecsere, nem mindig segítette az iskola ügyét. Az új tantervek mód­szertani szemléletváltást ,e.s pedagógiai megújulást ige­nyelnek. ^ SZABÓ GYULA, a Lang Gépgyár Állami-díjas műve­zetője, Budapest küldötte emlékeztetett rá, hogy a Központi Bizottság 1974. már­ciusi ülésén tárgyalta a mun­kásosztály helyzetét és irány­elveket fogadott el annak to­vábbi javításáról. — Elgondolkoztató a szá­monkérés — mondotta —, amit főként az idősebb kor­osztály ma nekünk szegez: „Nem ezt. ígértétek a hős­korban és a hatvanas évek­ben. hanem sokkal szebb, sokkal jobb életkörülménye­ket, nyugodtabb öregkort,” — Alapjában véve igazat kell adnunk a számonkérök- nek — folytatta a hozzászó­ló. — ígértünk. De az igaz­ság az. hogy a célok akkor elérhetőnek, reálisnak tűn­tek. Ha egy kicsit is kitekin­tünk a világba, láthatjuk, hogy elért eredményeink nem lebecsülendők, nincs mit szégyellnünk, emelt fővel jár­hatunk. Legfeljebb azt vet­hetik szemünkre, hogy nem láttunk a jövőbe, hogy nem úgy alakult a világ, benne hazánk sorsa sem, ahogyan azt elképzeltük és szerettük volna, vagy hogy mertünk többet fogyasztani. mint amennyit • megtermeltünk. FODOR NÉ BIRG ES KA­TALIN, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának vezető titkára, Békés megye küldötte elsősorban a válla­lati önállóság, az érdek­egyeztetés, a munka- és a lakóhelyi demokrácia prob­lémakörével és az ezzel kap­csolatos szakszervezeti ma­gatartással foglalkozott. ★ Ezzel az MSZMP XIII. kongresszusának első mun­kanapja — amelyen Németh Károly, Kardos Ernőné és Varga Gyula elnököli — vé­get. ért. A tanácskozás ked­den a Központi Bizottság be­számolója és a Központi El­lenőrző Bizottság jelentése, valamint a szóbeli kiegészí­tések feletti vitával folyta­tódik. Az ország minden részé­ből érkező hírek ünnepi lég­körről. s az. MSZMP politi­kája iránti teljes bizalomról tanúskodnak — írja az MSZMP XIII. kongresszusá­nak előkészületeit összegez­ve az Agerpres hírügynök­ség budapesti különtudósító- ja. Ez a politika arra hiva­tott, hogy biztosítsa a szom­szédos és baráti Magyaror­szág folyamatos előrehala­dását a szocializmus úlján. A beszámoló emlékeztet arra. hogy az alapszervezeti tag­gyűléseken, valamint a me­gyei. városi és a fővárosi part- értekezleteken megvonták az előző öl év mérlegét és meg­vitatták az. MSZMP kong­resszusi dokumentumait. Át­lag minden ötödik kommu­nista véleményt mondott a párt politikájáról. annak gyakorlati megvalósításáról. A kongresszusi dokumentu­mok vitája a magyar kom­munisták egységét, politikai érettségét és azt az eltökéli- setét bizonvította. hogy még jobban dolgozzanak. * A csehszlovák sajtó, a rá­dió es a televízió vezető he­lyen foglalkozik az MSZMP XIII. kongresszusával. A Rude Právo. a CSKP KB la p ia részletesen ismerteti az MSZMP Központi Bizott­ságának írásos jelentését a XII. kongresszus határoza­tainak végrehajtásáról és a párt további feladatairól. A magyar belpolitika kérdései­re rátérve hangsúlyozza, hogy a társadalmi élet ‘min­den területén még kell szi­lárdítani az állami és ál­lampolgári fegyelmet. Meg­állapítja: az. 1968-ban beve­zetett gazdasági reform erő­sítette a szocialista irányí­tást, fejlődtek a szocialista termelési viszonyok, javult a hatékonyság, a kisegítő es kiegészítő gazdaságok, a kis­vállalkozások es gazdasági munkaközösségek nagy ré­sze beilleszkedik a szocialis­ta gazdálkodás rendszerébe. A Rudé Právo egyebek közt megírja, hogy az el­múlt négy évben hat. szá­zalékkal emelkedtek a reál- jövedelmek és a fogyasztás, de csökkent a reálbér, s nem sikerüli megőrizni a társadalmi juttatások egy ré­szének reálértékét. Nem si­került megőrizni az életszín­vonalat. a fogyasztói ár­színvonal emelkedése feszült­séget okoz a lakosság köré­ben. ★ A Rabotnicseszko Delo. a Bolgár Kommunista Párt KB központi napilapja hétfői cikkében az MSZMP XIII. kongresszusát ismertetve ki­emeli: az MSZMP a legutób­bi négy évtizedben a fejlő­dés magas szintjére vezette Magyarországot. A cikk megállapítia. hogy a szocia­lista építés gvors fejlődése jellemezte Magyarországot. Kiemelte, hogy a jelenlegi kongresszus az alkotói szel­lem munkafóruma, egyúttal pedig a marxizmus—leniniz- mus iránti hűség, a szocia­lizmus országai közötti ba­rátság és együttműködés ün­nepe lesz. * Hétfőn több francig lap foglalkozott az MSZMP kongresszusával. A L’Hu­manité különtudósitója kom­mentárjában rámutatott: a magyar gazdaság öt nehéz esztendőn ment át. nagy erő­feszítésekre volt szükség, de társadalmi méretekben sike­rült. megőrizni az életszín­vonalat. biztosítani a teljes foglalkoztatottságot és csök­kenteni a külföldi adósságo­kat. A Le Figaro azt írja. hogy a kongresszuson behatóan megvitatják majd a gazda­ságirányítás új mechanizmu­sának kérdéseit. Kiküldött, tudósítója szerint az egyik legfontosabb reform az. hogy a vállalatok vezetőit a vál­lalati tanácsok fogják meg­választani. Hangsúlyozza to­vábbá. hogy az. 1984-es év kielégítő gazdasági eredmé­nyekkel zárult, különösen a külföldi adósságok csökken­tése terén. * A jugoszláv tömegtájékoz­tatás megkülönböztetett fi- gvelmet szentel az MSZMP hétfőn kezdődő XIII. kong­resszusának. Ezekben a kongresszus megnyitása előtt, a Politika, a Borba és az újvidéki Magvar Szó min­denekelőtt azt emeli ki, hogy a magyar kommunis­ták legfelsőbb fóruma meg fogja erősíteni a párt eddi­gi irányvonalát. Jelentős he­lvet szentelnek a gazdaság­irányítás reformjával kap­csolatos legújabb lépéseknek, a társadalmi viszonyok folytatódó demokratizálódá­sának. és — utalva a fejlő­dés legutóbbi években jelent­kezett nehézségeire — a di­namikusabb gazdasági nö­vekedésre vonatkozó tervek­nek. Magyarországon a ta­nácskozástól a demokratizá­lás folytatódását és olyan program elfogadását várják, amely a gazdaság felélénki- téset. a világfejlődéssel tör­ténő fokozottabb lépéstartást célozza — mutatnak rá a jugoszláv lapok. * Az Olasz Kommunista Párt lapja, a L’Unitá. valamint a Corriere della Sera című nagy tekintélyű olasz polgári napilap hétfőn t.eriedelmss tudósításban foglalkozott az MSZMP XIII. kongresszusá­val. A L’Unitá emlékeztette olvasóit, hogy a kongresz- szust a Központi Bizottság által kidolgozott irányelvek­ről szóló vita előzte meg. A lap hangsúlyozta, hogy a vita a szocialista társadalom és a gazdasági reform fej­lesztésével. az új választási rendszerrel, a demokrácia kiterjesztésével és a béke védelmével összefüggő kér­dések körül bontakozott ki elsősorban. Megállapítottam mostani kongresszusnak kü­lönleges jelentősége van. mi­vel egybeesik Maffvarország felszabadításának 40. évfor­dulóiéval. Igen jelentős, új mozzanat az. hogy a kong­resszus nem határozza meg a következő ötéves terv mu­tatóit, hanem csak a fő irá- nvait rögzíti. A Corriere della Sera azt emeli ki. hogv Magvarország jelenlegi vezetői eltökélten: a gazdasági reformok foly­tatásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom