Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-01 / 50. szám
1985. március 1., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 és a világgazdasági környezet A világpolitikai helyzet alakulása, mindig is nagy befolyást gyakorolt a külkereskedelemre. Az enyhülés időszakában élénkül a piac, nő a forgalom, viszont amikor hidegháborús szelek fújdogálnak, rögtön csappan az adásvételi kedv. A külső tényezők közül a Nyugat-Európában uralkodó recesszió ugyancsak erőteljesen mérsékelte az elmúlt években a keresletet, és ilyenkor erősödik a konkurrencia, csökkennek az árak. Milyen volt a világgazdasági környezet az elmúlt esztendőben? EGYENETLEN NÖVEKEDÉS Kapcsolótáblák Bicskéről Bicskén, a Víllanysterelö Ipari Vállalat üzemében évente több száz kapcsolótáblát és vezérlőpultot készítenek szovjet exportra. A kapcsolóberendezéseket gyári munkaszalagok és gabonasilok elektronikus irányításához használják. Hová mennek a fiatal diplomások? A jövő építése Tavaly a fejlett tőkés országok gazdasága lényeges javulást mutatott a korábbi évekhez képest. A fejlett tőkés országokat tömörítő szervezet állagában négy és háromnegyed százalékos volt a gazdasági növekedés, a leggyorsabb 197(1 óta. A gazdasági fellendülés azonban problémákkal terhes. A jövedelem eloszlása rendkívül egyenetlen, s ez számunkra különösen azért kedvezőtlen, mert népgazdaságunk a nemzetközi munkamegosztásban pontosan azokkal az országokkal áll szoros kapcsolatban, amelyekben a fellendülés bizonytalanabb, törékenyebb. A gazdaság élénkülése, az Egyesült Államokban volt a legerősebb, a hat és háromnegyed« százalékos növekedés példa nélkül áll az elmúlt másfél évtized amerikai gazdaságtörténetében. Japánban Nem érdektelen megemlíteni azt sem, hogy a fejlődő országok gazdasági helyzetét változatlanul kedvezőtlenül befolyásolják az alacsony nyersanyagárak, az olajpiac kedvezőtlen alakulása és a nemzetközi kereskedelemben egyre élesebben jelentkező protekcionizmus. A gazdasági nehézségeket tükrözi, hogy a fejlődő országok adóssága ma már eléri a 750 milliárd dollárt. Sok esetben a politikai tényezők is hozzájárultak a gazdasági nehézségek fokozódásához. A magyar külkereskedelem számára a kereskedelempolitikai környezet 1984- ben sem mutatott számotSzámunkra természetes, mégsem árt külön is aláhúzni, hogy a szocialista országok továbbra is alapvető szeredet játszanak külgazdasági kapcsolatainkban. Legfontosabb partnerünk az elmúlt évben is a Szovjetunió volt: a rubelelszámolású külkereskedelmi forgalmunkból 61 százalékkal, a teljes külkereskedelmünkből pedig 32 százalékkal részesedett, s a kétoldalú forgalom értéke meghaladta a 8,5 milliárd rubelt. Az európai szocialista országokkal fennálló külkereskedelmi kapcsolatainkban az 1984. évi jegyzőkönyvek értékben az export 8,2 százalékos növelését irányozták elő, az importban ugyanakHazánk teljes külkereskedelmi forgalmában a fejlett tőkés országok részaránya exportban és importban egyaránt 35 százalék volt 1984- fcen. Eredményként könyvelaz öt és háromnegyed százalékos növekedési ütem nemzetközi összehasonlításban ugyancsak jelentős. Az európai fejlett tőkés országok adatai már lényegesen szerényebbek, bár általában kedvezőbbek. mint. 1983- ban. A világgazdaság fejlett szektorából kiinduló fellendülés hatása, a fejlődő világ országainál, az elmúlt esztendőben még nem érződött kellőképpen. A fejlődő országok összbehoza tálának tartós csökkenése 1982-től megállt ugyan — sőt az 1984-es előzetes adatok, az országcsoport importjának 5 százalékos növekedését jelzik — ezen belül azonban a számunkra legfontosabb piacot jelentő olajexportőr államok vásárlásainak kismértékű visszaesése még 1984-ben is folytatódott. tevő javulást. A nemzetközi kereskedelem problémái soha nem voltak olyan bonyolultak, mint éppen napjainkban. Elég utalni a Közös Piac—USA—Japán háromszög. szinte a kereskedelmi háborút súroló, vagy azt egyes kérdésekben kimerítő kereskedelmi ellentéteire, a nemzetközi kereskedelem egyes szektoraiban szélsőségesen elterjedt protekcionista politikára; nagyrészt a fejlődő világ nagymértékű eladósodásából származó, a fejlett és fejlődő országok közötti éles feszültségre, továbbá a kelet—nyugati kereskedelem problémáira. cél. Az exporttervet sikerült teljesíteni, s importunk is — terven felül — bővült néhány százalékkal, ami végül is az árucsere-forgalom 5.3 százalékos emelkedését eredményezte. Az elmúlt év júniusában tartották a KGST csúcsértekezletet, és feladatainkat az itt született döntések határozzák meg. Tennivalóink végrehajtását megkönnyíti, hogy szocialista partnereinkkel minden eddiginél korábban megkötöttük az éves államközi szerződéseket, ami nagy segítséget jelent a vállalatoknak, hogy kihasználják a külkereskedelmi kapcsolatok kínálta lehetőségeket, előnyöket, s maradéktalanul teljesítsék kötelezettségeiket. hetjük el. hogy a fejlett tőkés országokba irányuló exportunk az elmúlt évben több, mint 150 millió dollárral növekedett úgy, hogy az onnan származó importunk közel azonos szinten maradt. Ily módon kereskedelmi mérlegünk passzív egyenlege egyharmadával ismét csökkent. Az export növekménye elsősorban Ausztriában, az USA-ban, Nagy- Brilanniában és az NSZK- ban jelentkezett. A magyar exportban több mint kétötöd részt képviseltek az anyagok, mintegy 30 százalék volt az élelmiszerek. körülbelül 20 százalékos a fogyasztási cikkek részesedése, s ezekhez képest csupán szerény hányadot — kevesebb, mint 6 százalékot — jelentettek a gépek, berendezések. Exportunkon belül nőtt a kohászati termékek, a vegyi anyagok és az állati eredetű élelmiszerek részesedése. Az import legnagyobb tételét az anyagok, az alkatrészek adták, csökkent a gépek, mindenekelőtt a komplett berendezések behozatala. A legnagyobb jóindulat mellett sem mondhatjuk azt, hogy külgazdasági céljaink elérését segíti a jelenlegi kereskedelempolitikai környezet. Számunkra elsősorban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. az. acél- és textil-' ipar terén okozott a protekcionizmus nehézségeket, de újabban már egyes vegyi anyagok és gépipari termékek bevitelénél is protekcionista jellegű intézkedésekhez folyamodnak partnereink. A nemzetközi kereskedelem negatív jelensége, hogy a korszerű technikát megtestesítő gépek és berendezések forgalma a fejlett tőkés. országok és a szocialista államok között megnehezült. Lényegesen szigorúbb lett az. amerikai exportengedélyezési rendszer és kibővítették az úgynevezett tilalmi áruk körét a NATO ellenőrzési szervezetében, a COCOM- ban. Sajnálatos, hogy ezeket az. intézkedéseket a semleges tőkés országokra is kiterjesztik. KETTŐS CÉL 1985-BEN Az idei népgazdasági terv egyik fő célkitűzése változatlanul a külső egyensúlyi helyzet javítása. A külkereskedelmi áruforgalomban tehát továbbra is jelentős kiviteli többletet kell elérni, ad ósságá 1 lo má ny u n k csök- kentése érdekében. Ezt a korábbi évekkel ellentétben úgy kell megvalósítanunk, hogy közben a belföldi fel- használás növekszik. Az 1985-ös népgazdasági terv, a gazdaság fejlesztése érdekében — néhány év óta először — importnövekedést irányoz elő. ennek tényleges értéke azonban exportképességünktől függ majd. A konvertibilis elszámolású egyenleg, tervezett 600— 700 millió dolláros aktívumához az szükséges, hogy a nem rubelelszámolású exportunk 5 százalékkal növekedjen. Döntő, hogy a feldolgozóipar kivitele erőteljesen növekedjék, ami elég nehéz feladat, hiszen ezen a területen az elmúlt évben sem tudtunk előrelépni. A külső feltételek viszont változatlanul kedvezőtlenek. A fejlett tőkés országokban igen éles verseny folyik, várható, hogy a mérsékelt ütemű gazdasági növekedés és a protekcionizmus fennmarad. Lovas Lajos Egy vállalatnál a jövőépítésének feltétele az, hogyan foglalkoznak a fiatal értelmiségiekkel. A Borsodi Vegyi Kombinátban jelenleg 560 felsőfokú végzettséggel rendelkező, jobbára fiatal szakember dolgozik. A vállalatnak évente körülbelül 25— 26 különböző szakképesítésű fiatal diplomásra van szüksége ahhoz, hogy a jövő céljainak eléréséhez hosszú távon ne legyenek szakembergondjai. Vajon sikerül-e a szükséges „fejeket” megszerezni. megtartani és a szükségletnek megfelelően továbbképezni és milyen módon illeszkednek be a fiatalok a napi munkába? Erre kerestünk választ néhány fiatallal történt elbeszélgetés során. Izsó Gábor, személyezeti főosztályvezető: — 1982-ben és 83-ban még gondjaink voltak a felvételek során, az egyetemek és főiskolák érzékeny műszerként jelezték, melyik vállalatnak jó a híre és melyik az, ahová bizonyos okok miatt nem szívesen mennek a fiatalok. Ma már örömmel mondhatjuk, nincs gondunk a fiatal diplomások megnyerésével, és ebben nyilván döntő szerepe van annak, hogy a BVK eredményei egyértelműen javulnak. — A fiatal diplomások gyors beilleszkedése és a velük való állandó jellegű kapcsolattartás érdekében nálunk minden pályakezdő értelmiségi fél évig a személyzeti osztály állományában van. így részben mi is belátunk a gazdaság és az üzemek bugyraiba, részben megismerjük a pályakezdőket és ki tudjuk alakítani róluk a véleményünket. Tehát, valamennyien egyforma eséllyel startolhatnak, a vállalat bármely területén dolgozzanak is. A szakemberek megszerzésének korábbi módszere, a pályázat kiírása és az utána történő várakozás ma már nem megfelelő. iMi is kialakítottuk valamennyi egyetemmel és főiskolával a kapcsolatot, és ennek az együttműködésnek az alapján például az egyetemek még a tananyag reformjánál is több alkalommal kikérték a véleményünket, hogy az üzem milyen irányú képzést javaa BVK-ban sol az új szakemberek tanításánál. Gazdik Zoltánná 1982-ben végzett közgazdász, beosztása tervelőadó. — A mi szakmánkban az elmúlt években olyan gyorsan változott minden, hogy amit az egyetemen tanultunk, az az anyag legalább háromszor módosult. A tantárgyak egy része az itteni gyakorlatban használhatatlan, és mi, akik üzemekbe kerültünk, eleinte nagyon éreztük a műszaki ismeretek hiányát. Ezen a területen volt és van a legtöbb pótolnivaló. Nagy Sándor, 1983-ban végzett rendszerszervező. — En az üzemi gyakorlatomat is itt, a BVK-nál töltöttem, és már akkor úgy határoztam, hogy a főiskola elvégzése után idejövök majd dolgozni. Az a tapasztalatom, hogy a főiskolán irányítástechnikában és vezérléstechnikában szinte naprakész anyagot tanultunk, a többi tantárgynál meglehetősen nagy a szakadék, a gyakorlat és az elmélet között. Korá ly Zoltán. 1983-ban végzett gépészmérnök, a beosztása karbantartó üzemmérnök: — Én távol kerültem a szigorúan vett szakmai területtől, de azt tapasztaltam, hogy az egyetemen olyan alapképzést kaptunk, amivel általában el tudunk indulni itt az üzemben is. Bár azt el kell mondanom, hogy az ismeretanyagunkban az elmélet lényegesen erősebb, mint a gyakorlati rész. Én nehezebb helyzetben vagyok, mint a hasonló korú társaim, hiszen családos vagyok, gyermekünk is van. így az ittlétem harmadik hetében már gazdasági munkaközösségben dolgoztam, mert szükségünk volt a pénzre. De számomra az igen jó. hogy az üzemvezető számos fontos feladattal megbízott, tehát bizonyíthattam. Ezek határidős feladatok voltak, fontos részmunkák, amelyeknél hamar kiderült, hogy mire képes az ember Szabó Gyula. 1981-ben végzett vegyészmérnök, a műanyagfeldolgozó technológusa: — Mi inkább üzemi képzést kaptunk az egyetemen, így nem voltak gondjaink a beilleszkedéssel. Az viszont igaz, hogy főleg az elején, számos apró munkára fogták be az embert, kevés volt az igazán mérnöki feladat. A legfontosabb kívánság az, hogy termelni kell, méghozzá jó minőségben. A feleségem gyesen van, így én is gmk-ban dolgoztam, hogy meglegyen a pénz. A tapasztalataim szerint elég nehéz helyzetben van az a család, ahol csak az egyik fél keres. Gazdik Zoltánná: — Tetszik a beosztásom, és úgy érzem, sokat kell tanulnom a jövőben is, ezért szeretnék szakközgazdasági képzettséget is szerezni. Nagy Sándor: — Szeretem a számítástechnikát, az elképzelésem az, hogy bővebben és komolyabban foglalkozzak a jövőben ezzel a szakágazattal. Ez az egyik leggyorsabban változó terület napjainkban, és már a vállalatnál is folyik a régi R—20-as gép cseréje, egy R—35-ös gépet építenek be: ez nagyobb feladatok elvégzésére képes. Szabó Gyula: — Ügy gondolom, hogy a műanyagfeldolgozás rendkívül gyorsan fejlődő ágazat, és a szakemberek számára is mindenképpen szükséges a továbbfejlődés. Ez számomra azt jelenti, hogy a szakiroda- lommal történő együtthala- dás érdekében angol nyelvvizsgát kell tennem, illetve szeretném letenni a szakmérnöki vizsgát is. A lépéstartás igénye mindenképpen arra kényszeríti az embert, hogy állandó jelleggel továbbképezze magát. — Az elmúlt évben valóban érzékeny műszerként jelezte a fiatal diplomások érdeklődése a vállalat helyzetét — mondja a személyzeti főosztályvezető — 1983-ban a szükséges létszám helyett mindössze tizennégyen jöttek hozzánk dolgozni, 1984- ben viszont 28 fiatal diplomás döntött úgy, hogy a Borsodi Vegyi Kombinátot választja állandó munkahelyének. A fiatalokkal való foglalkozással, a szakmai képzéssel és nem utolsósorban az anyagi feltételek biztosításával arra törekszünk, hogy megtartsuk a jövő szakembereit. Ennek az egyik feltétele az, hogy a BVK- ban a főiskolások 3800 forintot, az egyetemet végzett mérnökök pedig 4000 forint kezdő fizetést kapnak. Hajdú Gábor ELLENTÉTEK A KERESKEDELEMBEN A SZOCIALISTA ORSZÁGOK SZEREPE kor a szintentartas volt a ■■ üiJBII EGYÉRTELMŰ SIKER
