Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

1985. március 1., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 és a világgazdasági környezet A világpolitikai helyzet alakulása, mindig is nagy befolyást gyakorolt a külkereskedelemre. Az enyhülés időszakában élénkül a piac, nő a forgalom, viszont amikor hidegháborús szelek fújdogálnak, rögtön csap­pan az adásvételi kedv. A külső tényezők közül a Nyugat-Európában uralkodó recesszió ugyancsak erő­teljesen mérsékelte az elmúlt években a keresletet, és ilyenkor erősödik a konkurrencia, csökkennek az árak. Milyen volt a világgazdasági környezet az elmúlt esztendőben? EGYENETLEN NÖVEKEDÉS Kapcsolótáblák Bicskéről Bicskén, a Víllanysterelö Ipari Vállalat üzemében évente több száz kapcsolótáblát és ve­zérlőpultot készítenek szovjet exportra. A kapcsolóberendezéseket gyári munkaszalagok és gabonasilok elektronikus irányításához használják. Hová mennek a fiatal diplomások? A jövő építése Tavaly a fejlett tőkés or­szágok gazdasága lényeges javulást mutatott a korábbi évekhez képest. A fejlett tő­kés országokat tömörítő szer­vezet állagában négy és há­romnegyed százalékos volt a gazdasági növekedés, a leg­gyorsabb 197(1 óta. A gaz­dasági fellendülés azonban problémákkal terhes. A jö­vedelem eloszlása rendkívül egyenetlen, s ez számunkra különösen azért kedvezőtlen, mert népgazdaságunk a nem­zetközi munkamegosztásban pontosan azokkal az orszá­gokkal áll szoros kapcsolat­ban, amelyekben a fellendü­lés bizonytalanabb, töréke­nyebb. A gazdaság élénkülése, az Egyesült Államokban volt a legerősebb, a hat és három­negyed« százalékos növekedés példa nélkül áll az elmúlt másfél évtized amerikai gaz­daságtörténetében. Japánban Nem érdektelen megemlí­teni azt sem, hogy a fejlődő országok gazdasági helyzetét változatlanul kedvezőtlenül befolyásolják az alacsony nyersanyagárak, az olajpiac kedvezőtlen alakulása és a nemzetközi kereskedelemben egyre élesebben jelentkező protekcionizmus. A gazdasá­gi nehézségeket tükrözi, hogy a fejlődő országok adóssága ma már eléri a 750 milliárd dollárt. Sok esetben a politikai tényezők is hoz­zájárultak a gazdasági ne­hézségek fokozódásához. A magyar külkereskede­lem számára a kereskede­lempolitikai környezet 1984- ben sem mutatott számot­Számunkra természetes, mégsem árt külön is aláhúz­ni, hogy a szocialista orszá­gok továbbra is alapvető szeredet játszanak külgazda­sági kapcsolatainkban. Leg­fontosabb partnerünk az el­múlt évben is a Szovjetunió volt: a rubelelszámolású kül­kereskedelmi forgalmunkból 61 százalékkal, a teljes kül­kereskedelmünkből pedig 32 százalékkal részesedett, s a kétoldalú forgalom értéke meghaladta a 8,5 milliárd rubelt. Az európai szocialista or­szágokkal fennálló külke­reskedelmi kapcsolatainkban az 1984. évi jegyzőkönyvek értékben az export 8,2 szá­zalékos növelését irányozták elő, az importban ugyanak­Hazánk teljes külkereske­delmi forgalmában a fejlett tőkés országok részaránya exportban és importban egy­aránt 35 százalék volt 1984- fcen. Eredményként könyvel­az öt és háromnegyed szá­zalékos növekedési ütem nemzetközi összehasonlítás­ban ugyancsak jelentős. Az európai fejlett tőkés orszá­gok adatai már lényegesen szerényebbek, bár általában kedvezőbbek. mint. 1983- ban. A világgazdaság fejlett szektorából kiinduló fellen­dülés hatása, a fejlődő vi­lág országainál, az elmúlt esztendőben még nem érző­dött kellőképpen. A fejlődő országok összbehoza tálának tartós csökkenése 1982-től megállt ugyan — sőt az 1984-es előzetes adatok, az országcsoport importjának 5 százalékos növekedését jel­zik — ezen belül azonban a számunkra legfontosabb pia­cot jelentő olajexportőr ál­lamok vásárlásainak kis­mértékű visszaesése még 1984-ben is folytatódott. tevő javulást. A nemzetközi kereskedelem problémái so­ha nem voltak olyan bonyo­lultak, mint éppen napjaink­ban. Elég utalni a Közös Piac—USA—Japán három­szög. szinte a kereskedelmi háborút súroló, vagy azt egyes kérdésekben kimerítő kereskedelmi ellentéteire, a nemzetközi kereskedelem egyes szektoraiban szélsősé­gesen elterjedt protekcionis­ta politikára; nagyrészt a fejlődő világ nagymértékű eladósodásából származó, a fejlett és fejlődő országok közötti éles feszültségre, to­vábbá a kelet—nyugati ke­reskedelem problémáira. cél. Az exporttervet sikerült teljesíteni, s importunk is — terven felül — bővült né­hány százalékkal, ami végül is az árucsere-forgalom 5.3 százalékos emelkedését ered­ményezte. Az elmúlt év júniusában tartották a KGST csúcsérte­kezletet, és feladatainkat az itt született döntések hatá­rozzák meg. Tennivalóink végrehajtását megkönnyíti, hogy szocialista partnereink­kel minden eddiginél koráb­ban megkötöttük az éves ál­lamközi szerződéseket, ami nagy segítséget jelent a vál­lalatoknak, hogy kihasznál­ják a külkereskedelmi kap­csolatok kínálta lehetősége­ket, előnyöket, s maradékta­lanul teljesítsék kötelezettsé­geiket. hetjük el. hogy a fejlett tő­kés országokba irányuló ex­portunk az elmúlt évben több, mint 150 millió dollár­ral növekedett úgy, hogy az onnan származó importunk közel azonos szinten maradt. Ily módon kereskedelmi mérlegünk passzív egyenle­ge egyharmadával ismét csökkent. Az export növek­ménye elsősorban Ausztriá­ban, az USA-ban, Nagy- Brilanniában és az NSZK- ban jelentkezett. A magyar exportban több mint kétötöd részt képvisel­tek az anyagok, mintegy 30 százalék volt az élelmisze­rek. körülbelül 20 százalé­kos a fogyasztási cikkek ré­szesedése, s ezekhez képest csupán szerény hányadot — kevesebb, mint 6 százalékot — jelentettek a gépek, be­rendezések. Exportunkon be­lül nőtt a kohászati termé­kek, a vegyi anyagok és az állati eredetű élelmiszerek részesedése. Az import leg­nagyobb tételét az anyagok, az alkatrészek adták, csök­kent a gépek, mindenekelőtt a komplett berendezések be­hozatala. A legnagyobb jóindulat mellett sem mondhatjuk azt, hogy külgazdasági céljaink elérését segíti a jelenlegi ke­reskedelempolitikai környe­zet. Számunkra elsősorban a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar. az. acél- és textil-' ipar terén okozott a pro­tekcionizmus nehézségeket, de újabban már egyes ve­gyi anyagok és gépipari ter­mékek bevitelénél is pro­tekcionista jellegű intézke­désekhez folyamodnak part­nereink. A nemzetközi kereskede­lem negatív jelensége, hogy a korszerű technikát meg­testesítő gépek és berende­zések forgalma a fejlett tő­kés. országok és a szocialista államok között megnehezült. Lényegesen szigorúbb lett az. amerikai exportengedélye­zési rendszer és kibővítették az úgynevezett tilalmi áruk körét a NATO ellenőrzési szervezetében, a COCOM- ban. Sajnálatos, hogy eze­ket az. intézkedéseket a sem­leges tőkés országokra is ki­terjesztik. KETTŐS CÉL 1985-BEN Az idei népgazdasági terv egyik fő célkitűzése válto­zatlanul a külső egyensúlyi helyzet javítása. A külkeres­kedelmi áruforgalomban te­hát továbbra is jelentős kivi­teli többletet kell elérni, ad ósságá 1 lo má ny u n k csök- kentése érdekében. Ezt a ko­rábbi évekkel ellentétben úgy kell megvalósítanunk, hogy közben a belföldi fel- használás növekszik. Az 1985-ös népgazdasági terv, a gazdaság fejlesztése érdeké­ben — néhány év óta elő­ször — importnövekedést irányoz elő. ennek tényleges értéke azonban exportképes­ségünktől függ majd. A konvertibilis elszámolá­sú egyenleg, tervezett 600— 700 millió dolláros aktívu­mához az szükséges, hogy a nem rubelelszámolású ex­portunk 5 százalékkal növe­kedjen. Döntő, hogy a fel­dolgozóipar kivitele erőtel­jesen növekedjék, ami elég nehéz feladat, hiszen ezen a területen az elmúlt évben sem tudtunk előrelépni. A külső feltételek viszont változatlanul kedvezőtlenek. A fejlett tőkés országokban igen éles verseny folyik, várható, hogy a mérsékelt ütemű gazdasági növekedés és a protekcionizmus fenn­marad. Lovas Lajos Egy vállalatnál a jövőépí­tésének feltétele az, hogyan foglalkoznak a fiatal értel­miségiekkel. A Borsodi Ve­gyi Kombinátban jelenleg 560 felsőfokú végzettséggel rendelkező, jobbára fiatal szakember dolgozik. A válla­latnak évente körülbelül 25— 26 különböző szakképesítésű fiatal diplomásra van szük­sége ahhoz, hogy a jövő cél­jainak eléréséhez hosszú tá­von ne legyenek szakember­gondjai. Vajon sikerül-e a szükséges „fejeket” megsze­rezni. megtartani és a szük­ségletnek megfelelően to­vábbképezni és milyen mó­don illeszkednek be a fiata­lok a napi munkába? Erre kerestünk választ néhány fiatallal történt elbeszélgetés során. Izsó Gábor, személyezeti főosztályvezető: — 1982-ben és 83-ban még gondjaink voltak a felvételek során, az egyetemek és főiskolák érzékeny műszerként jelez­ték, melyik vállalatnak jó a híre és melyik az, ahová bi­zonyos okok miatt nem szí­vesen mennek a fiatalok. Ma már örömmel mondhat­juk, nincs gondunk a fiatal diplomások megnyerésével, és ebben nyilván döntő sze­repe van annak, hogy a BVK eredményei egyértelműen ja­vulnak. — A fiatal diplomások gyors beilleszkedése és a ve­lük való állandó jellegű kap­csolattartás érdekében ná­lunk minden pályakezdő ér­telmiségi fél évig a személy­zeti osztály állományában van. így részben mi is be­látunk a gazdaság és az üze­mek bugyraiba, részben meg­ismerjük a pályakezdőket és ki tudjuk alakítani róluk a véleményünket. Tehát, vala­mennyien egyforma eséllyel startolhatnak, a vállalat bár­mely területén dolgozzanak is. A szakemberek megszerzé­sének korábbi módszere, a pályázat kiírása és az utána történő várakozás ma már nem megfelelő. iMi is kiala­kítottuk valamennyi egye­temmel és főiskolával a kap­csolatot, és ennek az együtt­működésnek az alapján pél­dául az egyetemek még a tananyag reformjánál is több alkalommal kikérték a véle­ményünket, hogy az üzem milyen irányú képzést java­a BVK-ban sol az új szakemberek taní­tásánál. Gazdik Zoltánná 1982-ben végzett közgazdász, beosztá­sa tervelőadó. — A mi szak­mánkban az elmúlt években olyan gyorsan változott min­den, hogy amit az egyete­men tanultunk, az az anyag legalább háromszor módo­sult. A tantárgyak egy része az itteni gyakorlatban hasz­nálhatatlan, és mi, akik üze­mekbe kerültünk, eleinte na­gyon éreztük a műszaki is­meretek hiányát. Ezen a te­rületen volt és van a leg­több pótolnivaló. Nagy Sándor, 1983-ban végzett rendszerszervező. — En az üzemi gyakorlatomat is itt, a BVK-nál töltöttem, és már akkor úgy határoz­tam, hogy a főiskola elvég­zése után idejövök majd dol­gozni. Az a tapasztalatom, hogy a főiskolán irányítás­technikában és vezérléstech­nikában szinte naprakész anyagot tanultunk, a többi tantárgynál meglehetősen nagy a szakadék, a gyakor­lat és az elmélet között. Korá ly Zoltán. 1983-ban végzett gépészmérnök, a be­osztása karbantartó üzem­mérnök: — Én távol kerül­tem a szigorúan vett szak­mai területtől, de azt tapasz­taltam, hogy az egyetemen olyan alapképzést kaptunk, amivel általában el tudunk indulni itt az üzemben is. Bár azt el kell mondanom, hogy az ismeretanyagunk­ban az elmélet lényegesen erősebb, mint a gyakorlati rész. Én nehezebb helyzet­ben vagyok, mint a hasonló korú társaim, hiszen csalá­dos vagyok, gyermekünk is van. így az ittlétem harma­dik hetében már gazdasági munkaközösségben dolgoz­tam, mert szükségünk volt a pénzre. De számomra az igen jó. hogy az üzemvezető szá­mos fontos feladattal megbí­zott, tehát bizonyíthattam. Ezek határidős feladatok vol­tak, fontos részmunkák, amelyeknél hamar kiderült, hogy mire képes az ember Szabó Gyula. 1981-ben vég­zett vegyészmérnök, a mű­anyagfeldolgozó technológu­sa: — Mi inkább üzemi kép­zést kaptunk az egyetemen, így nem voltak gondjaink a beilleszkedéssel. Az viszont igaz, hogy főleg az elején, számos apró munkára fog­ták be az embert, kevés volt az igazán mérnöki feladat. A legfontosabb kívánság az, hogy termelni kell, méghoz­zá jó minőségben. A felesé­gem gyesen van, így én is gmk-ban dolgoztam, hogy meglegyen a pénz. A tapasz­talataim szerint elég nehéz helyzetben van az a család, ahol csak az egyik fél keres. Gazdik Zoltánná: — Tet­szik a beosztásom, és úgy érzem, sokat kell tanulnom a jövőben is, ezért szeret­nék szakközgazdasági kép­zettséget is szerezni. Nagy Sándor: — Szeretem a számítástechnikát, az el­képzelésem az, hogy bőveb­ben és komolyabban foglal­kozzak a jövőben ezzel a szakágazattal. Ez az egyik leggyorsabban változó terü­let napjainkban, és már a vállalatnál is folyik a régi R—20-as gép cseréje, egy R—35-ös gépet építenek be: ez nagyobb feladatok elvég­zésére képes. Szabó Gyula: — Ügy gon­dolom, hogy a műanyagfel­dolgozás rendkívül gyorsan fejlődő ágazat, és a szakem­berek számára is minden­képpen szükséges a tovább­fejlődés. Ez számomra azt jelenti, hogy a szakiroda- lommal történő együtthala- dás érdekében angol nyelv­vizsgát kell tennem, illetve szeretném letenni a szak­mérnöki vizsgát is. A lépés­tartás igénye mindenképpen arra kényszeríti az embert, hogy állandó jelleggel to­vábbképezze magát. — Az elmúlt évben való­ban érzékeny műszerként je­lezte a fiatal diplomások ér­deklődése a vállalat helyze­tét — mondja a személyzeti főosztályvezető — 1983-ban a szükséges létszám helyett mindössze tizennégyen jöt­tek hozzánk dolgozni, 1984- ben viszont 28 fiatal diplo­más döntött úgy, hogy a Borsodi Vegyi Kombinátot választja állandó munkahe­lyének. A fiatalokkal való foglalkozással, a szakmai képzéssel és nem utolsósor­ban az anyagi feltételek biz­tosításával arra törekszünk, hogy megtartsuk a jövő szak­embereit. Ennek az egyik feltétele az, hogy a BVK- ban a főiskolások 3800 fo­rintot, az egyetemet végzett mérnökök pedig 4000 forint kezdő fizetést kapnak. Hajdú Gábor ELLENTÉTEK A KERESKEDELEMBEN A SZOCIALISTA ORSZÁGOK SZEREPE kor a szintentartas volt a ■■ üiJBII EGYÉRTELMŰ SIKER

Next

/
Oldalképek
Tartalom